Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
4. oldal 1971. február 23, kedd Másodállások és meliékfogiafüozások A dunaújvárosi Népi Ellenőrző Bizottság legutóbb részletes vizsgálatot folytatott arról, hogy a másod állásokra és mellékfoglalkozásokra kötött munkaszerződések mennyiben felelnek meg a törvényes előírások nak. A tizenhat vállalattól bekért adatok alapján megállapították, hogy húszon hatezer dolgozó közül 1105-en vállaltak másod állást vagy mellékfoglalkozást. Hetvenöt százalékuk fizikai, huszonöt százalékuk műszaki állományú. Négy vállalatnál részletes helyszíni vizsgálatot is folytattak. Ez utóbbiaknál megállapították, hogy a másodállások nyilvántartására nem fordítottak kellő gondot. A Dunai Vasmű kivételével sehol sincs erre vonatkozó vállalati, üzemi vagy intézményi szabályozás. A vizsgálat szerint a mellékfoglalkozást a vállalati létszámhiány és szak- emberhiány általában indokolja. A Népi Ellenőrzési Bizottság véleménye szerint azonban jobb munka- szervezéssel és gazdaságosabb időbeosztással az esetek nagy részében mellőzni lehetne a mellékfoglalkozási, vagy másodállási megbízatást. Megállapításuk szerint a mellékfoglalkozású munka és kereset között, néhány kirívó esettől eltekintve, helyes az arány. Dunatetétlen ma Egy 1967-es kiadású helységnévtárban Dunatetétlen neve mellett az alábbi adatokat olvashatjuk: önálló tanácsú község Bács-Kiskun megye duna- vecsei járásában. 7499 kát. holdas határa van. Kilenc tanyai település tartozik hozzá, úgy mint Hetényi- puszta, Csapszéki-tanya, Ottóhalom, Törley-major, Sósér, Kígyóshát és még három kisebb, mindössze néhány házból álló, lakott határrész. 1960. január elsején Du- natetétlenen 213 lakóházában kilencszázhatan, ebből a belterület 154 épületében hatszáznégyen éltek. A falu három és fél kilométer távolságra van a Soltot Dunapatajjal összekötő vasútvonaltól, de a legmesszebb fekvő tanyacsoporttól tíz kilométernél is többéit kell gyalogolni a dunatetétleni vasúti megállóig. A lakosság ezért inkább autóbusszal utazik, ha a soltj áruházban akar vásárolni. Kiskőrös és Solt között naponta öt autóbusz közlekedik, s megáll Dunatetétlen központjában. Több út találkozik Itt, ahol több út is találkozik, a tavasztól őszig árnyas, szépen gondozott bekerített park végében hosszú, földszintes, sárgára festett épület áll. Hajdan grófi kastély volt és egyetr. IMMhIGKHiW wmmm tJj lakások épülnek a lebontott romos házak helyén. fiz irodaablaktól a lakókocsiig A harmadik évtized küszöbén Május elsején lesz húsz éve annak, hogy Kiskunhalason tizenhárom kisiparos elhatározta, szövetkezetét alakít. A két évtized alatt az egykori kis kollektíva nagy fejlődésen ment keresztül, ma már a tizenhárom részlegben 18 szakmát képviselve 510-en vallják magukat a Fa- és Építőipari Ktsz tagjának. — Jól sikerült a múlt évünk — mondja Orbán István, a decemberben újjáválasztott vezetőség elnöke. — Terveinkben 38 millió forint termelési érték előállítása szerepelt, ezzel szemben elértük a 41 millió forintot. Szövetkezetünk egyes részlegei, sőt mondhatom, hogy minden tagja ereje megfeszítésével dolgozott a tervek megvalósításáért. Asztalosaink például jelentősen túlteljesítettéli: tervüket, elérték az 5 millió forintot. Két éve dolgoznak a fővárosi 31. számú Építőipari Vállalatnak, irodaházak és üzemi épületek részére nyílászáró szerkezeteket készítenek. Emellett a lakosság részére is végeznek javításokat, szolgáltató jellegű munkákat, többek között az új bútorok garanciális javítását. A mintegy 100 dolgozót foglalkoztató fatömegcikkrészlegünk már sok éves hagyománnyal rendelkezik. A múlt évben nyolcmillió forintért gyártott árukból — gyermekágyakból, járókákból. vállfákból és egyéb cikkből — a belföldi igények kielégítésén • túl jelentős mennyiségű jutott Svédországba, Angliába, Hollandiába és más államokba is. Az építőipari részleg százhatvan dolgozója mintegy 15 millió forintos teljesítéssel zárta a múlt évet. Egyik legszebb munkájuk Kiskunhalason egy három- szintes, 12 lakásos társasház, amit a huszadik születésnapunk után, májusban adnak át rendeltetésének. Sikeres volt tavaly a lakókocsigyártó részleg tevékenysége is, a különböző vállalatoknak 56 korszerű, a munkakörülményeket javító lakókocsit szállítottunk. Az útépítő vállalatok — legfőbb megrendelőink — elismerően emlékeznek az általunk készített kocsikról. A mozai’klap-készí- tő részleg a Kecskeméti Tüzép Vállalat részére tavaly mintegy 40 ezer négy- zetrríéternyi mozaiklapot készített. . A vegytisztító részlegünk is jó eredménynyel zárt, a múlt évi 1 millió 300 ezer forint értékű vegytisztításból több mint 1 millió forintért a lakosság részére dolgozott. A múlt év egyik legnagyobb eredménye, hogy decemberben sikerült bevezetni a 44 órás munkahetet és a minden második szabad szombat különösen nődolgozóink körében aratott sikert. Alig két hónap telt el azóta, de örömmel mondhatom, hogy a termelésben nem történt kiesés. Az idei terveink között szerepel különben a tavalyi termelési szint tartása és a termelékenység fokozott növelése. Szeretnénk különböző célgépeket beszerezni, nagyobb gondot fordítunk a munkaszervezésre, s bízunk abban, hogy a harmadik évtized első évét is szép eredménnyel zárjuk. Idei terveink között szerepel a többi között a szolgáltatás bővítése. Saját erőnkből 800 ezer forinttal járulunk hozzá a megyei tanácstól kapott másfél millió forinthoz, és végre megvalósítjuk, illetve bevezetjük Kisikunhala- son a kilósmosást. Nem könnyű dolog, mert házat kell vennünk, át kell alakítani és csak azután vállalhatunk munkát. Gépeink már megvannak, s remélhetőleg még az idén, úgy ősz táján mosás-vasalással is megkönnyíthetj ük a dolgozó nők helyzetét. Szövetkezetünkben régi hagyományai vannak a szocialista versenynek, illetve brigádmozgalomnak — mondotta befejezésül a ktsz elnöke. — Kilenc brigádunk már elnyerte a megtisztelő címet — van közöttük olyan is, amelyik már négyszeres —, s remélhetőleg most újra kiérdemlik mindnyájan a kitüntetést. Opauszky László A barátság nemzetközi hete Az Eszperantó Világszövetség felhívással fordult a földkerekség eszperantis- táihoz, hogy február utolsó hetét minden évben nyilvánítsák a barátság nemzetközi hetévé. A világ több mint nyolcvan országában. ahol eszperantó szervezetek működnek — így hazánkban is — ezen a héten baráti találkozókra kerül sor, és levelek útján köszöntik egymást a különböző országokban élő, de egy közös nemzetközi nyelvet is beszélő eszperantis- ták. A pécsi eszperantisták találkozót is rendeznek a városban élő — ott tanuló vagy dolgozó — külföldiekkel. akik között ugyancsak vannak eszperantisták. len család kényelmét szolgálta. Most ez a község közéletének a központja. A községi tanács, a postahivatal, a kultúrotthon, az orvosi rendelő, valamint a hartai Új Élet Termelő- szövetkezet üzemegységének irodája kapott helyet benne. A közületek által el nem foglalt helyiségekben, a nagyablakos, tiszta szobákban négy család teremtett magának megfelelő otthont. A községi kultúrterem, amely mozihelyiség is, rendszeresen benépesedik. Bényei Mihály iskolaigazgató gyakran vetít oktatófilmeket a kisdiákoknak. Vasárnaponként a felnőttek számára van előadás A Bács-Kiskun megyei Moziüzemei Vállalat nagyszerű műszaki újítását a dunatetétleni keskenyfil- mes moziban is alkalmazzák, s így a közönség normál- vagy szélesvásznú filmeket is láthat itt, csak úgy mint a megye ötvennégy, volt keskenyfilmes mozijában. Rendszeres előfizetők Nagy Zsigmondné, a községi tanács vb-elnöke kissé meglepődött, amikor irodájába betoppantunk. Molnár István, a helyi posta vezetője. (Tóth Sándor felvételei) A község egyik büszkesége a törpe vízmű. Ritkán jut el ide a megyei, de még ritkábban az országos sajtó munkatársa. Pedig a jelenleg nyolcszáz- harmincegy lakosú faluban naponta negyven-ötven család olvassa a Petőfi Népét, illetve a Dunamenti Híreket és három százhu- szonnégyen fizetnek elő az újságokra, folyóiratokra. Kérésünkre elmondta a község megalakulásának és az azóta eltelt évtizednek a történetét. — Dunatetétlen 1947 óta önálló, azelőtt közigazgatásilag Hartához tartozott. Akasztóról elvándorolt, az egykori grófi birtokon munkát kereső emberek alapították, akik 1945-ben földet kaptak. Az önálló község megalakulásának évében nyolcvanhe- ten építettek házat. Később a tanyavilágban, a régi uradalmi cselédházakban élő családokat is beköltöztették a faluba. 1957— 58-ban indult meg a tömeges lakásépítés. Azóta formálódott ki a község jelenlegi arculata. Ma a két kilométer hosszú főúton és a beletorkolló kilenc mellékutcán egyre több és szebb lakóház épül. Sokan az 1940-es évek végén emelt családi otthonukat is lebontják, hogy tágasabbat, korszerűbbet építsenek helyette. Villany, víz, járda A helyi tanács és a társadalmi szervek segítségével, a lakosság aktív közreműködésével céltudatos községfejlesztő munka folyik már hosszú évek óta Dunatetétlenen. Először a villany gyulladt ki még 1958- ban az utcákon és a lakásokban. Betonjárda épült mindenfelé. Esős időben is könnyen lehet közlekedni a széles járdákon. Tavaly másfél milliós költséggel elkészült a községi vízmű és az utcákat öt kilométer hosszan behálózó vízvezeték. Bárköz- kutak vannak, az utcákon mindenfelé kiásott árkok arról tanúskodnak, lakóházukba is egyre többen vezettetik be a vizet. Jelenleg 235 lakóépület van a községben és abból 132 a belterületen. A volt dunavecsei járás ötezer lakoson aluli községeinek településfejlesztési versenyében 1970-ben Dunatetétlen az első volt. Több mint 327 pontot szerzett, a járási átlag 249 pontjával szemben. Érthető ez, mert a község lakossága mindig szívesen áldozott, ha a falu fejlesztéséről volt szó. Egyedül a községi vízmű 277 ezer forintos társadalmi munkával készült el, de hasonló mértékű volt a hozzájárulás más létesítményeknél Zsúfolt iskolabusz Nagy társadalmi összefogással felépült 1961-ben a község egyik büszkesége, az öt tantermes iskola. Mivel néhány évvel ezelőtt az iskolák körzetesítésekor ^ felső tagozatos kisdiákokat Haifára osztották be, ma már csak az alsótagozatos osztályok működnek benne. Reggel hét óra tájban indul a harminchat személyes iskolabusz, hogy a szomszéd községbe szállítsa a tanulókat. Dunatetétlenen ötvenhárom, Állampusztán tizenhét kisdiák száll fel a roskatag Volánjárműre. Él lehet képzelni, hogy milyen „kipihenten” érkezhetnek meg a hartai iskolába és a tanítás, illetve a napközi után este, haza. Az üresen maradt tantermekben az úttörőcsapat és a KISZ tartja a foglalkozásokat Bényei Mihály felügyelete mellett, a másik épület pedig az óvodások és idény napközisek otthona lett Megélhetés a szövetkezetben A község lakosságának kilencven százaléka a hartai Új Élet Tsz-ben dolgozik. Földterületének javarésze, 4200 kát. hold és a legnagyobb állattenyésztő telepe a dunatetétleni határban van. A gazdasági adottságok is azt indokolják, hogy fejlessze itteni üzemegységét a szövetkezet. Aiig van néhány eljáró dolgozó, hiszen az Üj Élet Tsz megfelelő munkaalkalmat és keresetet tud nyújtani, kétszáz- hatvannncgy rendszeresen dolgozó dunatetétleni tsz- gazdának, , összesen hat- millió-nyolcvankétezer forint az 1970. évi jövedelme a szövetkezetben, ami 23 ezer forintos átlagkeresetnek felel meg. A dunatetétleni tanács hosszas sürgetésére, a Solt —Harta és Környéke ÁFÉSZ a község áruellátásának megjavítására, tavaly megnyitotta az élelmiszer- és iparcikküzletet valamint az ital botot. A község központjában megfelelő épületben kapott helyet mindkét kereskedelmi egység. A régi épület, amelyben eddig a bolt működött, lebontásra került. Helyén lakóházak épülnek. Reggel nyolctól — délután négy óráig tart nyitva a helybeli posta. Harmadmagával itt dolgozik Molnár István hivatal- vezető. Fröhlich Isvánné a belterületen, Kónya János pedig a tanyavilágban kézbesíti naponta a leveleket, újságokat. Ha bezár a hivatal, akkor sem szakad el a külvilágtól a falu. A posta bajárata mellett falra szerelt telefonkészülékkel közvetlenül Kalocsáról kérhet segítséget az arra rászoruló. ’ K. A. i I i . .
