Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
1B7I. február 17, szerda S. oldal fiz állam messzemenő segítséget nyújt a nehéz helyzetbe jutott szövetkezeteknek Fehér Lajos a szeghalmi Rákóczi Tsz zárszámadási közgyűlésén Ami nincs Kedden tartotta zárszámadási közgyűlését a szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezet. Részt vett és felszólalt az ünnepi közgyűlésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezeti tagok életében mindig fontos eseménynek számító zárszámadási közgyűlések jelentőségét az idén megnöveli az a körülmény, hogy a zárszámadások olyan év adatait összegezik, amikor az ország egy részén, s éppen annak fő éléstárában — a Tisza völgyében — mintegy 600 termelőszövetkezetet súlyos ár- és belvízkár ért. Van egy másik sajátossága is az idei zárszámadásoknak: ezek összegezik a negyedik ötéves terv kiindulási alapját képező helyzetet. Mindezek következtében a zárszámadás — gazdasági jelentősége mellett — nagyon fontos politikai esemény is. A mezőgazdaságot az elmúlt évben csaknem 3 milliárd forint értékű ár- és belvízkár sújtotta. A termelőszövetkezetek 2,5 milliárd forint értékű kárt szenvedtek. A szántóföldi károk mellett igen érzékenyen érintette a mező- gazdasági üzemeket az épületekben, főképpen az ál-. belvízkár kisebb részben lati férőhelyekben keletke- I az Állami Biztosító útján, zett kár. Az ár- és belvíz tetemes veszteségeket okozott a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságainak is. Az azóta eltelt időszak tapasztalatait összegezve ma már megállapíthatjuk, szövetkezeteink tagjai és vezetői a rendkívüli helyzetben sem csüggedtek el. At- érezték a népgazdasággal és saját üzemükkel szembeni felelősségüket és becsülettel helytálltak. Szövetkezeti parasztságunk megtette a magáét. A károk egy része azonban üzemileg, tehát önerőből semmiképpen sem pótolható. Az állam éppen ezért — az adott lehetőségeken belül — messzemenő segítséget nyújt a nehéz helyzetbe került szövetkezeteknek. Ez szocialista államunk lényegéből fakad. Természetesnek tartjuk, hogy a károkat, s annak következményeit ne csak a szövetkezetek viseljék. A bajbajutottak segítésére megmozdultak maguk a termelőszövetkezetek is. Területi szövetségeik kezdeményezésére és közreműködésével hatékony természetbeni és pénzbeli segítséget nyújtottak. Ezek együttes értéke eddig 120 millió forint. Mintegy 900 millió forint értékű ár- és Megnyílt a kecskeméti kertészeti tanfolyam nagyobb részben pedig költségvetési támogatásból térül meg a közös gazdaságoknak. A kártérítésen felül a pénzügyi szervek — költségvetési fedezet mellett — hitelt is folyósítottak a károsult termelőszövetkezeteknek pénzügyi problémáik átmeneti rendezésére a gazdálkodás folyamatosságának biztosítása érdekében. Ilyen célra a múlt év végéig 660 millió forintot használtak fel. Ugyancsak, jelentős hitelt kaptak az ár- és belvízkárt nem szenvedett, de más okokból és átmenetileg nehéz pénzügyi helyzetbe jutott termelőszövetkezetek. A múlt évi rendkívüli helyzet, mutatott rá végül Fehér Lajos, várhatóan az idei gazdálkodásban is érezteti még a hatását. A kormány éppen ezért arra törekszik, hogy javítsa az üzemek anyagi-műszaki ellátottságát. Ennek érdekében a tervek szerint egyebek között mintegy 12 000 traktor, 8000 pótkocsi, 1300 j delt — konnektorba való tehergépkocsi, 1400 gabona- j dugaszt kapni! Hétszámra kombájn és 250 cukorrépa csak „nincs!” a válasz, betakarító kombájn kerül j Pedig e nélkül megbénul- forgalomba. hat a háztartás. De hasonValamikor, nem is olyan régen az újságok kedvelt témája volt a hiányzó árucikkek felsorolása, a hiány okainak boncolgatása. Mostanában ez, úgy látszik, kiment a divatból. Vagy azért, mert kevesebb a hiánycikk, vagy pedig mert más irányba terelődött a figyelem. Az igazság bizonyára a kettő között van. Nagyobb a választék, mint korábban, nehezebb észrevenni azt, ami nincs, s közben sok egyéb dolgunk is akad, szívesen lemondunk a „hiányvadászatról.” Hiba lenne azonban ha a látványos kirakatok s az áruházi polcok tömött- sége, a viszonylagos nagyobb kínálat eltakarná szemünk elől a fogyatékosságokat. Azt a bosszantó „apróságot”, amely még ma is gyakran kísért, hogy pont az nincs a boltokban, amire éppen odahaza vagy a munkahelyen szükségünk volna. Nem szeretnék listát felállítani — ilyet bizonyára bárki percek alatt képes elkészíteni —, csupán a fentiek igazolására említek egy-két dolgot. Próbáljon például valaki háromeres vasalózsinórt, vagy ilyen — úgynevezett fölló a helyzet egyéb szerelési cikkekkel is. A „Csináld magad!” mozgalom nyilván ezért jut kátyúba... Érdemes volna egyszer kinyomozni, hogy hol a hiba. A kereskedelem nem adja fel a rendelést, rossz az „áruterítés”, vagy nem gyártja az ipar ezeket a fontos dolgokat? S ha nem állítanak elő ilyesmit, miért nem hozunk be külföldről? Volt idő, amikor azt hittük, hogy majd a kibontakozó versengés, a kötetlenebb és önállóbb gazdálkodás jótékony szelleme meg fogja oldani ezeket a problémákat. Ma már látjuk, hogy nem ilyen egyszerű mindez. A „nyereség bűvöletében” egyes vállalatok szívesen átáll- nak más áruféleség termelésére, s megfeledkeznek a fogyasztóról, akit nem lehet „átállítani” mondjuk arra, hogy vasalózsinór helyett asztali lámpát vegyen. Őszintén szólva nem nagyon értik a többséget képviselő alacsonyabb keresetű lányok és asszonyok, hogy miért nem lehet kapni mostanában a boltokban olcsóbb fehérneműt. Olykor végleg eltűnik egy-egy jó minőségű, j de szolidabb áron kapható ruházati cikk — majd előbukkan kis módosítással valami hasonló, de lényegesen drágábban. Ugyancsak sohasem fogják megérteni a kissé molettebb nők és testesebb férfiak, miért mostoha még mindég hozzájuk a hazai konfekcióipar — holott a statisztika szerint szintén ők képviselik a felnőtt lakosság többségét. A sok eladatlan holmi hamarosan gazdára lelne, ha a szabásnál nem az oktalan takarékosság, s az áraknál nem a „minél nagyobb haszon” elve vezetné a gyárakat. A „gigantománia” egyébként bevonult már a játékok közé is. A napokban tanúja voltam, hogy egy kislány babát akart vásárolni az egyik ÁBC-áru- házban tíz forintért. De nem kapott, mert csak kétszáz forint körüli értékű babákat tartanak. Ilyen szempontból nem sokkal vigasztalóbb a játékboltok kirakata sem ... Nem folytatom tovább, nehogy hangulatkeltéssel vádolhasson valaki. Való igaz, látszatra apró dolgok ezek, lehet, hogy vannak ennél sokkal sorsdöntőbb kérdések, s nem ilyesmin fordul meg a világ. De azért érdemes odafigyelni ezekre is. Mert hiába van tele mindenféle széppel és jóval a polc és a kirakat, ha nekünk pont az kellene, ami nincs. S az is lehetőleg olcsó áron... T. P. Kedden délután ünnepélyes keretek között nyitották meg Kecskeméten, a városi művelődési központ színháztermében a Kertészeti Egyetem munkaközössége és a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum által közösen szervezett tanfolyamot. Az egy évig tartó tanfolyamon a kiskerttulajdonosok ismerkednek meg a háztáji szőlőkben, gyümölcsösökben végzendő munkákkal, kisgépekkel, növényvédőszerekkel. A hallgatók havonta egy-egy foglalkozáson vesznek részt. A tanfolyam megnyitó előadását dr. Filius István kandidátus, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója tartotta. Utána a háztáji termesztés népgazdasági jelentőségét, közérdekű fejlesztésének irányát ismertette dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a vezetője, majd a házikertek Bács-Kiskun megye élelmiszer-gazdaságában betöltött szerepéről, dr. Bognár Sándor kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár pedig a kiskertek tél végi növényvédelmi teendőiről tájékoztatta a megjelenteket. K. A. Centenáriumi előkészületek KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Dr. Szávák Imre honatya javaslatára 1876-ban helyezték át Kiskunfélegyházára, az öt esztendővel korábban — most száz esztendeje — alapított iskolát. Az új helyen október 8-án, az első tanítási napon 109 növendéket 10 tanár oktatott Még ők is nehezen fértek el a gimnázium szívességből átengedett helyiségeiben. Amikor 1883-ban négy évfolyamúvá fejlesztették az intézetet, szinte tarthatatlanná vált a helyzet. Hosz- szas huzavona után 1904- ben költözhettek át kis füvószkerttel övezett korszerű, új épületbe. Hosszú évtizedeken keresztül a kun ifjákon kívül messze brigádok vetélkedője Baján Megélénkült a szocialista brigádmozgalom az Al- só-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság egységeinél. A termelési feladataik elvégzése mellett a brigádtagok szellemi vetélkedőkön tesznek tanúbizonyságot szakmai felkészültségükről, politikai tájékozottságukról, ügyességükről. Januárban a szakasz- mérnökségek szocialista brigádjai mérték össze tudásukat; s a verseny akkor a kalocsai „Kvassay” brigád győzelmével végződött, a múlt héten pedig a bajai „Dózsa” művelődési teremben a vízügyi igazgatósás üzemegységeinek brigádjai vetélkedtek egymással. A vetélkedőn a szakmai kérdések mellett aktuális kül- és belpolitikai, kulturális és sportkérdések szerepeltek. Érdekessége volt a versenynek, hogy a részt vevő csapatok a vetélkedő kezdetén ügyességből is vizsgát tettek; asztalifoci- és asztalitenisz- körmérkőzéseket játszottak, és az itt szerzett pontokat beszámították az összpontszámba. A színvonalas vetélkedőn — melynek szervezéséhez a MED ŐSZ megyei bizottsága hasznos segítséget nyújtott — az első helyet a földgépes üzemegység „Danké István” brigádja nyert« el, második lett a közgazdasági osztály „Marx Károly” brigádja, a harmadik he; lyet pedig a szállítási üzemegység „Petőfi* brigádja szerezte meg. Kincses Ferenc, a vízügyi igazgatóság szakszervezeti titkára, a vetélkedő tapasztalatait összegezve elmondta, hogy a verseny jól szolgálta a szakmai tapasztalatok kicserélését, az igazgatóságon belül részét képezte azoknak a törekvéseknek, melyeik keretében összesen 83 brigád küzd a Szocialista igazgatóság dm megszerzéséért. Azok a brigádok, melyeknek tagjai a hármas jelszó valamennyi követelményének eleget tesznek, áz igazgatóságtól 5 ezer forint jutalomban rSstr sülnek. Cs. L. ^ ^83 tyajdagégban ? KÜZDELEM A BELVÍZ ELLEN j földről is felkeresték a ! diákok a jónevű iskolát, ahol baráti viszony ala- I kult ki a magyar és idegen ajkú tanulók között. Darvas József, az Írószövetség elnöke — aki önéletrajzi regényében maradandó emléket állított a kiskunfélegyházi tanítóképzőnek — szintén távolabbi vidék szülötte, orosházi. Több ezren diplomáztak itt, amíg a legutóbbi átszervezés nyomán Félegyházán megszűnt a tanítóképzés. Jelenleg gimnáziumi oktatás folyik az épület falai között A volt növendékek ma is szeretettel gondolnak az „alma materre” és nagy buzgalommal készülnek az intézmény centenáriumára. A program már elkészült, s rövidesen postázzák a meghívókat az ország minden részébe. A hajdani félegyházi diákok május végén találkoznak a volt képző épületében, ahonnan közösen ballagnak a Petőfi- szoborig. A koszorúzás ( mintegy bevezeti azt az ünnepségsorozatot, amely- ivei Kiskunfélegyháza emlékezik a másfél századdal ezelőtt született, egykor talaj között élt költőnkre. A* iskola történetével kapcsolatos kiállítás megnyitása az elhunyt tanárok sírjainak megkoszorúzása, találkozás mai diákokkal, a város vezetőivel: a program további pontjai. A legnagyobb érdeklődés talán az esti órákra tervezett műsor iránt nyilvánul majd meg, hiszen ezen — többek között — olyan neves művész is fellép, mint Réti Tőzsef operaénekes, az intézet egykori növendéke. Észak-Bánát mélyebben fekvő lakóterületein napról napra több a gerendákkal alátámasztott, megroggyant és összeomlott lakóház, gazdasági és középület. A hatóságok nagy erővel szervezik a küzdelmet a belvízveszély ellen. Egész nap működnek a szivattyúk, mélyítik a levezető csatornákat, és igyekeznek gondoskodni a veszélyeztetett házak lakóiról. A lakóépületek megmentése érdekében a községi képviselőtestületek épületanya- gok beszerzésén fáradoznak. Sok helyen — így például Martonoson, Kanizsán és Kispiacon — a községi képviselőtestület adóköny- nyítést ígért a téglaégetők- nek, mert a helyi téglagyárak nem győzik a megrendeléseket kielégíteni. Moholon és több más községben a szociális bizottságok úgy határoztak, hogy a legnehezebb helyzetben levő családoknak 1000—2000 dínáros gyorssegélyt adnak. ÜJVIDÉKI ZENEI ÉLET Az Újvidéki Kamarazenekar a napokban tért visz- sza sikeres hangverseny- kőrútjáról, melynek folyamán Slavonski Brodban, Zágrábban és Djakovón adott koncertet. Műsoron Mozart Kis éji zenéje, Bruci új alkotása, a Klarinétverseny és Dvorak vonószenekari Szerenádja szerepelt. Az együttest Mariján Fajdiga vezényelte, szólistaként közreműködött Mihajlo Kelbli klarinétművész. Különösen a zágrábi fellépés mondható eredményesnek, mert kis számú, de hozzáértő közönség előtt mutatkozhatott be a kamarazenekar, s a koncert sajtóvisszhangja is kedvező volt. A VERSECI SZÍNHÁZ NAPJA A Verseci Sterija Népszínház első előadását 1945. február 10-én tartották meg, és ennek emlékére február 10-ét a színház napjává nyilvánították. Ebből az alkalomból 9-én Versecen vendégszerepeit A szamár című előadással a Zrenjanini Népszínház. SAKKOZOK SIKERE HOLLANDIÁBAN H. N. A beverwijki nemzetközi sakktornán rendszerint sok jugoszláv sakkozó szerepek Az idén is 18-an rajtoltak, és majd mindegyikük sikert ért el. Vajdaságiak is szép számban játszottak. A zomborl származást! Kmic az idei versenyen a mesterek csoportjában első lett, és jövőre a nemzetközi mesterek között szerepelhet; a nemzetközi mesterek kétfordulós tornáján a zombori Masic a spanyol Medinával holtversenyben az első helyen végzett; a zombori Orlov szintén' holtversenyben győzött a harmadik csoportban, a cservenkai Vujo- vic pedig legjobbnak bizonyult az első csoportban. Jövőre valamennyien felsőbb osztályban mérkőzhetnek. BEOMLOTT A KIKINDAI VBLK^v Tizenegy napos harc után j és gázvulkán. Hat kísérlet vasárnap délután Önmagát | eredménytelen volt a heves temette el a kikindai ólai- kitörés megszüntetésére.
