Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

1971. február 16. kedd 3. oldal Melegvíz-hasznosítás, primőrkertészet Zárszámadás és tervek Tiszakéeskén Négymillió forint figyelemmel hallgatják az elmúlt esztendő kodásának értékelését. gazdái­Dr. Romany Pál látogatása a megyei oktatási igazgatóságon Szomba ton tartotta zár- | számadó közgyűlését a csaknem hatezer holdas tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet. Az el­múlt esztendő a Tlsza- környékí közös gazdaságo­kat még jobban sújtotta, ! mint a megye többi szö­vetkezetét. Nemcsak a ; bel-, hanem a2 árvíz is ! pusztított. Ehhez járult a j kedvezőtlen időjárás. A vezetőség, a tagsággal ősz- j szefogva, már év közben j intézkedést tett a károk mérséklésére. Ennek kö- j szűnhető, hogy az egy tag- j ra jutó jövedelem nem | sokat csökkent. A szövet- j kezet tisza vagyona 2 mil­lió forinttal emelkedett. A termelési érték mintegy 2 millió forinttal maradt alatta az 1969. évinek. A beszámoló és a vita is előremutató volt. A tagság levonta a tanulsá­got az elmúlt évi gondok­ból, hibákból. Mivel az ár- és belvíz az utóbbi öt évben háromszor sújtotta a gazdaságot, elhatározták, hogy a tiszai gáttal pár­huzamosan egy levezető értékű áru a háztájiból i A solti termelőszövet­kezetek két évvel ezelőtt egyszerű társulást hoztak létre a háztáji áruterme­lés segítésére. Az együtt­működésnek az a célja, hogy a termékek felvá­sárlását. értékesítését szer­vezettebbé tegyék. A tár­sulás nemrég tartotta má­sodik zárszámadó köz­gyűlését, amelyen meg­állapították, hogy az el­múlt esztendőben a ház­tájiban termelt zöldség, gyümölcs mennyisége je­lentősen emelkedett. En­nek eredményeként ta­valy az előző évinek két­szeresére nőtt a forga­lom és csaknem 4 millió forint értékű áru került ki a solti háztáji kertek­ből. Tavaly közös zöldség­boltot hoztak létre, mely­nek havi forgalma 60— 80 ezer forint volt. Ez az üzlet jelentősen segítette a község ellátását. Az idei szerződésköté­sek biztatóak. Míg ta­valy mintegy 500 vagon áru került ki a háztáji gazdaságokból. addig 1971-re már 800 vagonra kötöttek szerződést kü­lönböző felvásárló válla­latokkal. Az idén tejbol­tot építenek és rövid időn belül lerakják egy kisebb húsfeldolgozó alapjait. Soós Vince elnök a vezetőség beszámolóját ismerteti. ezer liter. A termálvíz hő­foka: 55 Celsius. Jól tud­ják hasznosítani a kerté­szetben. Tavaly 18 ezer négyzetméter fóliával bo­rított területről 2 millió 200 ezer forint értékű zöldségfélét szállítottak az lányokat tudják foglalkoz­tatni'. Az idén több mint ki­lencmillió forint értékű beruházás megvalósítását tervezik. Soós Vince, a termelőszövetkezet elnöke, aki a vezetőség beszámo­lóját ismertette, hangoz­tatta,. hogy a kertészetet érintő beruházásokon kí­vül egyik fő feladatuk a termelés korszerűsítését segítő gépek, berendezé­sek beszerzése. Több mint egy és egynegyed millió forintot fordítanak erre a célra. Tovább fejlesztik a melléktevékenységet, töb­bek között a bérfuvaro­zást és a közvetlen ter­mékértékesítést. K. S. csatornát építenek, amely öntözésre ig alkalmas lesz. a' másik fő téma, amely leginkább foglalkoztatja a gazdákat: a termálvíz hasznosítása. Az új meleg­vizes kutat a jövő héten adják át rendeltetésének. Vízhozama percenként 2 átvevőkhöz, illetve az el­árusító standokra. Az, idén újabb 23 ezer négyzetméter műanyagborítású terület­tel •. bővül a kertészet. A napokban csaknem 1 mil­lió forint értékű palántát ültetnek el. A kertészet­ben főként az asszonyokat, Az MSZMP megyei oktatási igazgatóságára látoga­tott hétfőn délután dr, Romány Pál, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. „A X. kongresszus jelentősége és a kongresszus által kitűzött főbb feladatok” címmel tartott előadást az öthónapos, bentlakásos pártiskola hallgatói részére, majd az oktatási igazgatóság tanáraival találkozott A szívélyes hangulatú eszmecserén Szabó Lajos, az intézmény vezetője tájékoztatta a megyei pártbizott­ság első titkárát az igazgatóság tevékenyégéről. HÁzai TÁVFŰTÉSES ALULJÁRÓ Eldöntötték: távfűtéssel melegítik majd a Déli pá­lyaudvarnál, a Magyar Ja­kobinusok terén készülő aluljárót. A Baross térihez hasonlóan kiképzett, nagy, nyitott „kerengős” aluljá­rót hóolvasztó fűtési rend­szerrel is ellátják, amely­nek csöveit a fedetlen tér betonpadozatába ágyazzák. A csőkígyóban vizes oldató etil-glykol folyadék kering majd, amelyet 50 Celsius- fokra melegítenek. így so­hasem lesz gond a hóelta­karítás, mert a pillanatok alatt elolvadó havat csa­tornarendszerek szívják le az auljáróból. ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS Fejér megye iparának és növénytermesztésének be­mutatására állandó jellegű ipari és mezőgazdasági ki­állítás épül Székesfehérvá­rott, a vidám park mellet­ti területen. A tervek szerint 1972- ben, Székesfehérvár ezer­éves születésnapján a ki­állítás egy részét már meg is tekinthetik a város ven­dégei. MOZGALMAS HÉT VÉGE Vasárnap Somogybán folytatódtak a „Tegyünk többet Somogyért” kultu­rális szemle körzeti bemu­tatói. A körzeti bemutatókat mindenütt kiállítások gaz­dagították. Szennában a ré­gi mezőgazdasági munka­eszközöket, Osztopánban a paraszti étkezés eszközeit mutatták be, Kadarkúton népművészeti, Felsőmocso- ládon pedig a honismereti szakkör anyagából rendez­tek kiállítást. TAVASZ A BALATONON A napsütéses tavaszi idő­járás szombaton százával csalogatta a Balaton déli partjára a hétvégi kirán­dulókat és a nyaralótulaj­donosokat. A siófoki „Nap­fény” Szálló félig megtelt hazai és külföldi vendé­gekkel, s megélénkült a for­galom a nyitvatartó ven­déglátó- és szórakozóhe­lyeken is. A déli part leg­Tovább szilárdulnak a szocialista világközösség erői Az új szovjet ötéves terv Az SZKP Központi Bi­zottsága kidolgozta a XXIV. pártkongresszusnak az új szovjet ötéves tervre (1971—1975) vonatkozó irányelveit. A tervezet az új ötéves terv fő felada­tát így határozza meg: „Biztosítani a nép anyagi és kulturális színvonalának jelentős emelkedését a szocialista termelés gyors ütemű fejlesztése, eredmé­nyességének fokozása, a tudományos-műszaki hala­dás és a munkatermelé­kenység gyorsabb növeke- uese alapján”. A tervezet előirányozza, hogy az ötéves tervidő­szakban : — az ország nemzeti jö­vedelme 37—40 százalék­kal; — az egy lakosra jutó reáljövedelem körülbelül 30 százalékkal; — az ipari termelés 42— 46 százalékkal (A-csoport 41—45 B-csoport 44—48 százalékkal); — a mezőgazdasági ter­melés évi átlagos hozama az előző ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva 20—22 szá­zalékkal emelkedjék. — Biztosítani kell a Szovjetunió védelmi erejé­nek további növekedését. Az SZKP 1966-ban meg­tartott XXIII. kongresszu­sának irányelveit • a leg­fontosabb gazdasági és szo­ciális mutatószámokat te­kintve sikeresen teljesítet­tük — mondja a tervezet — A nép anyagi jólétének emelésére vonatkozó fő feladatokat túlteljesítettük. A tervezet az összes ipar­ág fejlesztését alárendeli az életszínvonal emelésé­nek. Gyorsított ütemben fejlesztik az elektroenerge- tikát, főképpen az atom- energetikát, továbbá a gép­gyártást, a vegyipart, a petrokémiát és a földgáz- termelést. A munkaterme­lékenységet a tervek sze­rint 36—40 százalékkal kell növelni. 1975-ben a Szovjetunió elektromosenergia-termelé- se eléri az 1030—1070 mil­liárd kilowattórát, a kő­olajtermelés a 480—500 millió tonnát, a földgázter­melés a 300—320 milliárd köbmétert, az acéltermelés a 142—150 millió tonnát. 1975-ben legalább 90 mil­lió tonna műtrágyát ter­melnek, legalább 575 ezer darab traktort és 2—2,1 millió gépkocsit gyártanak. A könnyűipar termelési volumene 35—40 százalék­kal, az élelmiszeriparé, a hús-, tej- és halfeldolgozó iparé 33—35 százalékkal, a kultúr-, a jóléti és a ház­tartási árucikkeké pedig 1,8-Szeresen növekszik. A feltételezések szerint évi átlagban az alábbi ter­méshozamokat kell biztosí­tani : gabonafélékből leg­alább 195 millió tonnát, nyersgvapotból — 1975-re — 7—7,2 millió tonnát. Az Átlagos évi hústermelést az ötéves tervidőszakban 14.3 millió tonnára (vágott súlyban), a tej termelését 92.3 millió tonnára kell növelni. A mezőgazdaság fejlesztését célzó beruhá­zásokra 82,2 milliárd ru­belt irányoztak elő. A tervezet az össznép­gazdasági beruházások nö­velését 36—40 százalékban irányozza elő. Lényegesen emelni kell a lakosság életszínvonalát. A munkások és a tisztviselők átlagmunkabérét 20—22 százalékkal tervezik növel­ni. Ugyanakkor tovább emelik a munkabérekét a legalacsonyabb kategóri­ákban. A parasztság kol­lektív munkájának bérezé­sét átlagosan 30—35 szá­zalékkal kell növelni. A tervek szerint 40 szá­zalékkal növelik a társa­dalmi fogyasztói alapokat és a többletet arra fordít­ják. hogy javítsák az egészségvédelmet, fejlesz- szák a népoktatást, javít­sák a káderképzést, a gyer­meknevelést, emeljék a munkások, tisztviselők és kolhoztagok nyugdíjait, va­lamint a tanulói ösztöndí­jakat. Az új ötéves tervidőszak­ban összesen 565—575 mil­lió négyzetméter lakóterü­letet kell felépíteni. Ugyancsak ebben az idő­szakban fejeződik be az át­térés a kötelező középiskolai végzettségre. Ez alatt az idő alatt 9 millió közép- és felsőfokú képesítéssel rendelkező szakembert kell biztosítani a népgazdaság számára. Fontos feladat a Szovjet­unió keleti területei ter­mészeti kincseinek gyorsí­tott feltárása és gazdasági potenciáljának növelése. Az irányelvek kimond­ják: az ötéves terv valóra- váltásának nagy nemzet­közi jelentősége van. A szovjet gazdasági élet fej­lődése tovább szilárdítja a szocialista világközösség erőit, ismételten kidombo­rítja a szocialista tervgaz­dálkodás előnyeit. A szov­jet nép az ötéves terv vég­rehajtásával vesz részt azoknak az erőknek a tö­mörítésében, amelyek vi­lágszerte a békéért, a de­mokráciáért és a szocializ­musért küzdenek. Az irányelvek tervezete végezetül, összegezve az elmúlt ötéves tervidőszak (1966—70) eredményeit, alá­húzza: jelentős eredmé­nyek születtek valamennyi népgazdasági ág fejleszté­sében. a szociális felada­tok megoldásában, a szov­jet emberek anyagi és kulturális életszínvonalá­nak emelésében. Az új ötéves terv irány­elveinek tervezetét az SZKP Moszkvában márci­us 30-án megnyíló XXIV. kongresszusa vitatja meg. (MTI) TÁíRlat kedveltebb vendégfogadó­jában, a balatonszárszói „Véndiófá”-ban ezen a na­pon jó szezon eleji forgal­mat bonyolítottak le. Vasárnap délben és. a kora délutáni órákban szá­zával sétálgattak a vendé­gek a part mentén, gyö­nyörködtek a részbérí már hullámzó Balatonban. A hetes főútvonalon egymást érték a gépjárművek,- köz­tük sok külföldi jelzésű is. Így láttuk DUNAÚJVÁROST Tavaly nyáron a Népmű­velési Intézet és más szer­vek rendezésében Dunaúj­városban országos fototá- borozást, felsőfokú foto- tanfolyamot tartottak. A táborozás résztvevői közös fotosétákon sokoldalúan örökítették meg az új vá­rost és dolgozóinak mun­káját, életét. A pályázatra beérkezett legjobb kép­anyagból huszonhat szerző nyolcvanhat nagyítását fo­gadta el a zsűri, s ebből „így láttuk Dunaújvárost” címmel kiállítást rendezett, amelyet vasárnap délelőtt Nagv Jenőné. a városi ta­nács vb művelődési osztá­lyának vezetője nyitott meg a Vasmű úti kiállítási teremben. DÍSZLETTERVEZŐ: VASARELY A magyar származású Victor Vasarely festőmű­vész alkotásaiból vasarnap kiállítás nyílt a győri mű­csarnokban. Victor Vasarelyvel a győ­ri közönség hamarosan sze­mélyesen is találkozik, mi-' vei a művész' tervezte a Kisfaludy Színház részére a díszleteket a francia drá­mairodalom klasszikusának, Racine-nak háromszáz év­vel ezelőtt írt Berenice cí­mű drámájához, amelynek magyarországi ősbemutató­jára a hónap végén kerül sor a győri színházban. EGY HAJTÁSRA A hatodik hajdúsági far­sang keretében vasárnap délelőtt Debrecenben a Hungária étteremben ren­dezték meg a sörivók ver­senyét. A döntőbe került tíz férfi versenyző közül Kathi Pál lett a győztes: egy liter kőbányait 5,3 má­sodperc alatt hajtott fel. A tavalyi sörivó versenynek is ez a debreceni fiatalember volt a győztese. GYORSAN APAD A BELVÍZ Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság szegedi központjába vasárnap be­érkezett jelentések össze­sítése szerint a korábbi maximumnak a felére: mintegy 20 000 holdra csök­kent a Dél-Alföldön a bel­vízzel elöntött terület. En­nek túlnyomó része a me­zőgazdaságilag kevéssé ér­tékes rét és legelő. A vi­zek folyamatos csökkenése, a kedvező időjárási viszo­nyok a Tiszát is annyira leapasztották, hogy helyen­ként már szivattyúzás nél­kül is lefolyik a belvíz a folyóba. Természetesen sok helyen működtek még va­sárnap is a szivattyúk, s másodpercenként összesen 10—15 köbméter vizet emeltek át a Tiszába. Ez egész nap egymillió köb­méter körüli víztömeget je ­lent. A belvizek eltávolítá­sával foglalkoztatott lét­számot a korábbinak egy­negyedére, mintegy 250-re csökkentették az igazgató­ság területén; 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents