Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
'TDavasz akar Úttal... Világ proletárjai, egyesüljetek ! faWHtFt A MAGVA#SZOClALi?TA MUNKÄ$PA'RT- BA’CS-KISKUN MEGYEI BlZOTTíXf’^MAl^lAPJA XXVI. évf. 38. szám /i ra 1 forint 1971. február 14, vasárnap Intézkedések a gép- és alkatrészellátás javítására A krónikus gép- és alkatrészhiány nehéz helyzetet teremtett a mezőgazdasági termelésben. Ezért határozta el a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium, hogy közös erővel, azonnali in- - tézkedésekkel változtatnak ezen a tarthatatlan állapoton. Már az elmúlt esztendőben tettek lépéseket a gép- és alkatrészgyártás, valamint az ellátás szervezettebbé tételére. Az együttműködés további fejlesztése érdekében határozták el, hogy a két minisztériumhoz tartozó mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártó üzemek, vállalatok igazgatóit tanácskozásra hívják össze. Erre került sor szombaton, Kecskeméten a városi tanács dísztermében. A tanácskozást dr. Romany Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára nyitotta meg, majd dr. Gergely István mezőBoldogulás — virágból Eredményes évet zárt az idén a megye egyetlen virágkertész szövetkezete, a kecske méti Boldogulás Tsz. Üvegházaiból egész évben 100 ezer számra kerülnek üzletükbe a szebbnél szebb virágok. De a sokfajta virág között is legkedveltebbek az októbertől júniusig virágzó szegfűk. Tavaly 60 ezer szálat adtak el belőle. Poór Ernőné és Kovács Ilona újabb csokrokra valót szed. gazdasági és élelmezésügyi, valamint György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes ismertette a negyedik ötéves tent időszakára meghatározott feladatokat. Dr. Gergely István elmondta, hogy 1971 és 1975 között hazánk mezőgazda- sági üzemeibe 18 milliárd forint értékű új gép és eszköz kerül. A következő években teljesen gépesítjük a főbb termények betakarítását, korszerűsítjük a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés technológiáját. A minisztérium döntő fontosságúnak tartja a gép- és alkatrészellátás megjavítását. György Gyula ismertette a hazai mezőgazdasági gépgyárak helyzetét és a korszerűsítésükre teendő intézkedéseket. Hangoztatta, hogy a hazai mezőgépgyártás nem képes ellátni az igényeket, ezért szoros együttműködést alakítottunk ki már eddig is a KGST-országokkal. Az előadások feletti vitában felszólalt dr. Csatári Lajos, a MEZŐGÉP Tröszt megyei vállalatának igazgatója. Elmondta, hogy míg 1967-ben 6 millió, addig az már 300 millió forint értékben gyártanak gépeket. A fejlesztéshez gondoskodtak műszaki szakemberekről. Az utóbbi 5 év alatt a gépészmérnökök száma 7-ről 72-re emelkedett. A vállalat termelési értéke az idén meghaladja a félmilliárd forintot. K. S. Villasor a faluban (4. oldal) If cm gazdaságos...? (5. oldal) Művelődés, irodalom, művészet (6. és 7. oldal) Tárgyalóterem bői (8. oldal) (9. oldal) {Pásztor Zoltán felvétele) A megye fejlődése a harmadik ötéves tervidőszakban A KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának jelentése Kiskunhalas A téma, amiről tegnap tárgyalt a Kiskunhalasi Városi Tanács a címben említettnél kissé hivatalosabban hangzik: „Az 1971—75. évi középtávú pénzügyi terv és az 1971. évi költségvetés, valamint a negyedik ötéves és az 1971. évi fejlesztési terv megállapítása.” Lényegében az idei esztendő, de legfőképpen az ötéves terv időszakára szóló fejlesztési elképzelésekről és ennek gazdasági, pénzügyi megalapozásáról volt szó. A Vincze Ferenc vb-elnök által előterjesztett — s írásban előre is kiadott anyag szerint — a város 1971. évi költségvetése 8,7 százalékos fejlődést mutat, s a középtávú pénzügyi terv évi átlagban 8 százalékos növekedést irányoz elő — ami az országos átlag fölött van. Ez az ütem — állapítják meg jogosan — csak a gazdálkodás hatékonyságának fokozatos javulásával érhető el. Az előterjesztés részletesen taglalta a bevételi források alakulását, a kiadások ágazatonkénti megoszlását. Ezek szerint a szociális és egészségügyi célokra fordított kiadások öt esztendő alatt 28, a kulturális kiadások 19,5 százalékkal növekednek. Bár a bizottság ezúttal számolt be a négyéves időszakban végzett munkájáról. S ünnepélyes pillanata volt az ülésnek, amikor a vb elnöke oklevéllel tüntette ki a legjobb munkát végző álzálási Műszaki Főiskola főépületének kivitelezését tavaly az árvíz miatt egy időre abbahagyták az építők. Most ismét dolgoznak az impozáns oktatási épületen, amely előreláthatólag a jövő év szepfejlesztési alap végösszege landó bizottságokat, mintegy két és félszerese T. P. a harmadik ötéves tervben szereplő tényszámokúak, ez mégsem jelent valami nagy bőséget ' a halasiak számára, hiszen ebből az ösz- szegből 55 százalékot a kórház építési költsége tesz ki. így nem ok nélkül hívta fel. a tanácsülés a figyelmet arra, hogy „a feladatok megvalósítása során fokozottan törekedni kell a mértéktartásra, takarékosságra, a többletköltségekkel járó megoldások elkerülésére”. Lényegében a . tanácsülés vitája is e körül alakult, melynek során a felszólalók igen sok hasznos javaslattal egészítették ki az előterjesztést. A fő napirendi ponthoz kapcsolódott, hogy a terv- és városfejlesztési állandó Népgazdaságunk harmadik ötéves tervének kimunkálása lényegesen eltért az előző középtávú tervek összeállításától. Kidolgozásánál ugyanis már figyelembe kellett venni a tervidőszak harmadik évében bevezetésre kerülő gazdasági reform követelményeit. A megyében — mint országosan is — a terv fő célkitűzéseit sikerült megvalósítani. BERUHÁZÁSOK Beruházásokra öt év alatt mintegy 13 milliárd forintot fordítottak a megyében. A mezőgazdasági j ágazat beruházásai meghaladják a 6 milliárd forintot, ami a második öt- I éves tervben ilyen célra felhasznált összegeknek körülbelül másfélszerese. Az ipar és építőipar fejlesztésére 3,25 milliárd forintot költöttek, kétszer annyit, mint az előző tervidőszakban. A kommunális fejlesztésekre, lakásépítkezésekre felhasznált 2 milliárd forint 40 százalékkal haladta meg a második ötéves tervben ilyen jellegű létesítményekre fordított összegeket. foglalkoztatottság A harmadik ötéves tervidőszakban lényegesen növekedett a megyében a foglalkoztatottság. A termelő- és kommunális ágazatokban 1970-ben 216 ezer főt foglalkoztattak, 20 százalékkal többet, mint 1965-ben, A foglalkoztatottak száma még a mezőgazdaságban is mintegy 6 százalékkal növekedett. A mezőgazdaságban 1970- ben foglalkoztatott 121 ezer fő közül 26 ezer az állaim gazdaságok mező-, erdő-’, illetve vízgazdaságok dolgozója volt, míg a termelőszövetkezetekben 78 ezer tag és mintegy 17 ezer állandó és időszaki alkalmazott végzett termelőmunkát. IPAR, ÉPÍTŐIPAR A megye ipara öt év alatt — az árváltozásokat figyelembe véve — százalékkal növelte termelésének értékét. A szocialista építőiparban a saját építési-szerelési munkák értéke folyóáron 1970-ben 1183 millió forint volt. Változatlan árakat véve figyelembe, öt esztendő alatt mintegy 60 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene. Az ipari termelés ösz- szetételének változása tükröződik a fontosabb cikkek termelésében, A tervidőszakban a nehézipari termékek termelése gyorsabb ütemben növekedett, mint az élelmiszeripariaké. Az öt év alatt például fürdőkádból, magnetofonból és sodronyfonatból megkétszereződött a termelés. Építkezés a műszaki főiskolán A Kecskeméti Gépipari és Automat!- " temberében készül el. Ez ad majd otthont a gépipari-automatizálási, a mű szaki alaptárgyi, a matematika-fizika és a marxizmus—leninizmus tanszékeknek, s a tanulmányi hivatalnak. (Pásztor Zoltán felvétele) A megyei iparban a tervidőszak első felében a termelés, az új mechanizmus éveiben viszont a létszám nőtt az átlagot meghaladóan. Ezért a termelékenység 1966—67-ben kedvezően alakult, míg az utóbbi három évben alig változott, s így öt év alatt mindössze 14 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó termelés. mezögazdasAg A megye mezőgazdasági termelése a harmadik ötéves tervidőszak alatt — (Folytatás a 2. oldalon)
