Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

f. olds] 1971. Január 13, szerda Lakásépítési eredmények, tervek, lehetőségek Baján Nem Baja az egyedüli olyan város az országban, de a megyében sem, ahol az egyik legégetőbb gond ne a lakásépítés volna. Ha megállít az ember egy já­rókelőt az utcán, s megkér­dezi tőle: szerinte mi a vá­ros legnagyobb problémája, töprengés nélkül rá tudja vágni, hogy a lakásépítés. Mi, nem az „utca emberé­hez” fordultunk ebben az ügyben, hanem az egyik legilletékesebbet, dr. Kár­páti Antalt, a Bajai Városi Tanács vb-titkárát keres­tük fel hivatalában, s kér­tük, beszéljen a város la­kásépítési eredményeiről, a múlt évben végzett mun­káról és a következő évek ilyen elképzeléseiről. Öl év alatt 1800 laftás Kárpáti elvtárs elmondta hogy 1970-ben. a harmadik ötéves terv utolsó évében 106 lakást adtak át a vá­rosban. Az ötéves terv idő­szakára ugyanis 367 lakást kapott Baja, de az építke­zés a tervidőszak végére volt ütemezve, s ezt tar­totta is a kivitelező: az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat, vala­mint az Építő- és Szerelő- ipari Vállalat is. — Munkájukkal nagyon elégedettek vagyunk mind minőségileg, mind a ha­táridőket illetően. Valóban sokat tettek, hogy tartani tudják a vállalt határidőt, s ez sikerült is. A már be­költözött, s az ezután új otthonba költöző lakók ne­vében hadd mondjak én köszönetét a két megyei vállalatnak — hangsúlyoz­za a végrehajtó bizottság titkára, majd a továbbiak­ban arról tájékoztat, hogy folyamatosan halad ' az úgynevezett Józsefváros építése (az említett 106 la­kást ott adták át — két­szer ötvenhárom lakás). Ugyancsak a tervidőszak második felében, 1968-ban kezdték meg a Szamuely utcában a 96 lakásos ház építési munkálatait, s 1970 végéig 48-at birtokba vet­tek a lakók, a másik felé­ben előreláthatólag május végén fejezik be a munkát. — Maradjunk még egy rövid ideig a harmadik öt­éves terv lakásépítési ered­ményeinél — javasolja Kárpáti elvtárs és folytat­ja a már átadott, vagy az építkezés befejezéséhez kö­zeledő lakások sorolását. — Átadták az építők a Sza­badság úton. a KISZ szer­vezésében létrehozott 45 la­kásos házat, a további hat­van lakáshoz szükséges tel­ket pedig már kisajátítot­tuk. folyik a ház alapozási munkája. Természetesen ezekben az épületekben zömmel fiatalok laknak, összegezve az eddig elap­rózott. • de nem a teljesség igényével sorolt számokat, elmondhatom, hogy a har­madik ötéves terv idősza­kában összesen 1824 lakás énült — elsősorban ma­gánerőből. illetve az OTP szervezésében, kölcsönével — mondja Kárpáti Antal vb-^tkár. Rgzníivssítsü feüteli Térjünk rá a mindössze néhány nappal ezelőtt „életbe lépett’’ IV. ötéves terv számaira, elképzelései­re. Baja előnyös helyzet­ben van. Olyan területek­kel rendelkezik, amelyek közművesítése viszonylag könnyű. A város Sugovica felőli részén, a gázgyártól kijjebb, a vízügyi főiskolá­val szemben kezdik majd építeni az úgynevezett Ba­ja-újvárost. Ez pontosan 360 lakást jelent. A telket már feltöltötték, közműve- sítették, a tervek elkészül­tek. s közel 110 millió fo­rintot khptak a bajaiak a kivitelezésre, a beruházás lebonyolítására. szövetkezeti, OTP. magán? Hány tagú a család, meny­nyi a havi átlagjövedelem stb. Az adatokat betáplál­ják egy komputerbe, s az néhány perc múlva „ki­dobja” a sorrendet. De ez­zel nincs befejezve. A sor­rendiség alapján a tanács helyszíni szemlét tart a Űj háx Baján, a Józsefvárosban. (Pásztor Zoltán fclvj — Szorgalmazzuk a ma­gánerőből történő építkezé­seket. A Bokodi úton, az Árpád téren, a Petőfi ut­cában. a Szabadság úton, a Kígyó utcában, a József Attila utcában és a Lókért soron összesen 491 lakás­nak elegendő telek kisajá­títása fejeződött be, illetve néhány helyen még folya­matban van ez a munka. Beszélhetünk az elmondot­takon kívül az úgynevezett Posványosról is, ahol álla­mi fedezetből és OTP-szer- vezéssel mintegy 1200 la­kásnak elegendő területet készítettünk elő, közműve- sítettünk — tájékoztat dr. Kárpáti Antal. — Hány jogos lakás­igénylőt tartanak nyilván a városban — kérdezem a vb-titkárt, aki azonnal vá­laszol: pontosan 1200-at. — Azt jelenti ez, hogy ha a negyedik ötéves terv­ben felépülnek a tervezett lakások, akkor ez a prob­léma megszűnik? Hiszen a tervidőszakban egyszer 330 lakás épül, aztán a 491 ma­gánerős. és ugyancsak eb­ben az évben, illetve a kö­vetkező esztendőkben ad­ják át az áthúzódó építke­zés eredményeit, a még most készülő házakat. — Sajnos, a helyzet nem ilyen egyszerű. Azok ugyan­is. akik magánerőből épí­tenek, nem igényelnek a tanácstól. A már említett 360 lakásból pedig csupán 144 lesz állami, a többi szö­vetkezeti. Ez nehezíti a helyzetünket. Azt tervez­zük, hogy egy reális, min­den szempontra kiterjedő felmérést végzünk a lakás­ra igényt tartó családok között. Ez ügyben már többször voltunk Szegeden, az ottani gyakorlati tapasz­talatok tanulmányozása vé­gett — mondja Kárpáti elvtárs. Távüdís kizárva — Mi is ez a szegedi módszer? Egy 45 kérdésből álló űrlapot kap mindenki, s azt kitölti. A kérdések között ilyenek vannak: mi­lyen lakást akar — állami. családoknál s megnézi, va­lóban egyeznek-e a körül­mények a kérdőíven sze­replő adatokkal. Ha igen, akkor a komputer szerint megállapított sorrendben marad a család — állami, szövetkezeti. OTP stb., kü- lön-külön van —. de ha „csaltak” a kitöltésnél, ak­kor büntetésképpen a leg­végére kerülnek. — Az év közepére ne­künk is meg lesz ez a lis­tánk, s akkor határozottan, felelősséggel tudjuk tájé­koztatni az igénylőket, hogy mikor, milyen lakás­ra számíthatnak — fejezi be a Bajai Városi Tanács V. B. titkára. A módszer valóban meg­bízhatónak látszik, s ha a gyakorlatban is beválik, Baja nagyot lép előre a lakásgondok megoldása te­kintetében. Gál Sándor Művelt paraszt ifjúságért Rangja van a mezőgazdasági szakmának A KISZ megyei bizott­ságának — a falusi és me­zőgazdasági KlSZ-szerveze- tek életével foglalkozó je­lentéséből kitűnik, hogy KISZ-oktatásban —1969/70- ben —, 223 oktatási kör­ben négyezer-hatszázhu- szonhároman vettek részt. A mezőgazdasági, falusi fiata­lok körében legnépszerűbb az ifjúsági előadássorozat és a felszabadulási kör volt (130 körben 2596 hallgató). Ez is jelzi, hogy ez az if­júsági réteg igen szívesen tanulmányozta hazánk el­múlt 25 évének történetét, a szocializmus építésének eredményeit, tapasztalatait. Különösen sokat vitat­koztak a mai magyar falu — a tanyavilág — fiataljai­nak életkörülményeiről, a művelődési, szórakozási le­hetőségekről. Tehát nap­jaink problémáiról is. Vonzó volt az ifjúság e rétege érdeklődési körének megfelelő oktatási forma, a politikai vitakör mezőgaz­dasági változata: 61 körben 1425 résztvevőveL Több is lehetni Falusi, mezőgazdasági te­rületen 211 propagandista vezet KISZ-oktatást, s kö­zülük 52 az agrárértelmi­ségi. A falusi fiatalok tanulási kedvével, érdeklődési kö­rének mezőgazdasági irá­nyultságával összevetve az agrárértelmiségi propagan­disták számát — még alig­ha lehetünk megelégedve. Amikor a szóbanforgó je­lentés más helyén olvas­hatjuk az utalást azokra az időkre, amikor — több más ok között — „a mezőgaz­dasági munka alacsonyabb rendűsége” miatt vándorol­tak el a fiatalok a mező- gazdaságból — főként a nagy átszervezést követő esztendőkben — és ma a politikai vitakörök mező- gazdasági változata iránti fokozódó érdeklődésről ad­hatunk számot —, csak örülhetünk. Ez is bizonyít­ja: fordult a kocka. Nem csupán az egyre erősödő téesz-gazdaságokban elér­hető szép jövedelmek gyor­sítják a fiatalok vissza­áramlását falura, a mező- gazdaságba, hanem a nagy­üzemi gazdálkodás, a kor­szerű mezőgazdasági szak­ma rangja is. Előítéletek avulnak el Mert vajon hogy ne „nézne nagyot” az a fiatal, aki például öt-hat évvel ezelőtti viszonyokra emlé­kezve, magában a hagyo­mányos, úgymond, „alacso­nyabb rendű” sertéshizla- lás, tenyésztés képzeteivel telve, (ha nem előre viszo- lyogva) térne be — mond­juk — a mélykúti Béke Termelőszövetkezet nemreg átadott, úgynevezett zárt rendszerű sertéstelepére. Elámulhat az iparszerű módszerekkel történő hiz­laláson, az automatizálásig gépesített munkafolyamato­kon. a fehér köpenyes tész- gazdákon. a higiénián, amely az állatokra nézve is igen magas fokú, nem­hogy az emberek szempont­jából. S megyénkben tucatjával sorolhatnánk már hasonló példákat annak bizonyítá- sáráa, hogy a tudományok eredményeit mind gyorsabb ütemben alkalmazzuk a gyakorlatban. Az a fiú, vagy lány, akit ezek az iparszerűen működő üze­mek visszahúznak, hamar belátják, hogy az itteni jó munkához szükséges a tu­dományok mielőbbi megis­merése és elsajátítása. Előbb vagy utóbb — kész örömmel fognak ismereteik bővítéséhez. A Hazafias Népfront Or­szágos Elnökségének, illet­ve megyei szervének me­zőgazdasági bizottsága ok­tóberben — Lajosmizsén rendezte azt a tapasztalat- cserét, amelynek jelmonda­ta volt: „Tudománnyal a mezőgazdaságért.” Élet és tudomány Lett volna ott jó pár, a mezőgazdasági szakmát még „alacsonyabb rendű­nek” tartó, esetleg éppen lenéző fiatal a lajosmizsei tanácskozáson. Milyen erővel kapott hangot, nogy szövetkezeti vezetőnek — s tagnak — szüksége van a jó munkához a mezőgazda- sági tudományokra. Csak úgy röpködtek a nevek: ge­Hold és hektár Jól megfontolt elhatáro­zás, gondo-s előkészítés után, Magyarország is át­tért, illetve áttérőben van a hektárban és négyzetmé­terben való számításra. Amióta hazánkban a mé­terrendszert bevezették, pontosabban, az 1876. évi II. te. törvénybeiktatásai óta. állandóan napirenden volt az áttérés gondolata. Tehát kevés híján száz esztendeje foglalkoznak a kérdéssel. Hogyan húzód­hatott ennyi ideig ez a kérdés, hiszen előnyei nyil­vánvalóak és ami a méter­rendszer bevezetését és kö­teles használatát illeti, eb­ben Magyarország egyike volt az elsőknek. Egy esztendő sem telt el a méterrendszerről létre­jött 1875. évi nemzetközi egyezménytől a magyar- országi törvényerőre emel­kedés ideiéig. Különös, hogy olykor a legésszerűbb és széles körű előnyöket jelentő újítások bevezetése is mennyi ne­hézségbe ütközik. Gondol­junk csak a vasutak építé­sére és terjedésére. A hold­ban és négyszögölben va­ló számítás egyébként csak a földbirtokviszo- nyok meghatározásánál ma­radt meg számítási kulcs­ként, egyéb hivatalos ki­mutatásokban már régen áttértek a méterrendszerre. Az áttérést főként a telek­könyvi adatok sokasága ne­hezíti. Több mint tízmil­lió adatot kell átszámítani, amit nehezít az is. hogy nem kerek számokról van szó, hanem töredékekről és az átszámítás amúgy is ne­hézkes. Ezért nem is egy- időben bonyolítják le az áttérést. A megyék egy ré­szében már 1969-ben meg­történt, másik részében most van folyamatban, a továbbiakban csak ezután kezdik meg olvan módon, hogy 1972 vá°éig az egész országban befejeződik az áttérés az úi rendszerre. Az úi '■"ndszer bevezeté­sét az adétr.’1 dolgozások eéoesítése tette halasztha­tatlanná. Nem volna cél­szerű a gépi feldolgozásra a régi mértékegységekben áttérni. Egyébként a kései átté­rés miatt nem kell szé­gyenkeznünk. Olyan nagy és fejlett iparú államok, mint Nagy-Britannia, az USA vagy Kanada még ma is a régi, idejétmúlt mér­tékegységet használják. Ma­gyarországon a múltban csak a hivatalos telek­könyvi adatokban szerepelt egységesen a katasztrúlis hold. Az ország különböző részein a legutóbbi időkig elég általánosan elfogadott területmérték volt az 1000 négyszögöles kishold, az 1200 négyszögöles magvar hold. vagy a 2000 négyszög- öles lánc. Bácskában még ma is láncban beszélnek a földtulajdonról. Talán hamar megszokják az emberek, hogy a hold helyett hektárt és négy­szögöl helvett négyzetmé­tert mondjanak, de min­den bizonnyal még hosszú ideig nevezik a tagbasza­kadt, robosztus embert öles termetűnek. netika, takarmánytudo­mány, mezőgazdasági mű­szaki és technikai ismere­tek, növény- és állategész­ségügy, vezetés, szervezésel­mélet, közgazdaság, mon- kalélektan... A dunavecsei Virágzó Termelőszövetke­zetben a vezető szakemberek előadásain bővítik a téesz- gazdák szakmai ismeretei­ket szövetkezeti alapmű­veltségüket. A vezetőség — miként dr. Toponáry Fe­renc elmondotta — „munka­eszköznek tekintve a szak­könyveket, azokkal ingyen látja el a téli tanfolyam hallgatóit”. — Brigádon­ként 3 órás foglalkozáson ismerkedtek a tervismer­tető és zárszámadó közgyű­léseken hallható közgazda- sági fogalmakkal. Á szö­vetkezet üzemgazdásza ma­gyarázta, mi a termelési terv, áruterv, bruttó ter­melési érték, hitel — és így tovább. A jogtanácsos a csoportéletet összefogó alap­szabályt, az ügyrendet, munkarendet, a bizottságok működését, a tagok jogait és kötelességeit elemezte. Fazekas Bálint, a megyei mezőgazdasági bizottság el­nöke az agrárszakemberek klubjainak működéséről, programjaik hatékonyságá­ról szólt. A tapasztalatcse­rékről, melyeket különféle tudományos egyesületekkel karöltve rendeztek... A népfront sokat tehet Most pedig kanyarodjunk vissza a KISZ mezőgazda- sági vitaköreire, a paraszt­fiatalok érdeklődésének élénkülésére a modern me­zőgazdasági ismeretek iránt... A Hazafias Nép­front megyei vezetőinek háromnapos év végi tanfo­lyamán szokatlanul eleven eszmecserék zajlottak az ifjúság helyzetéről — a csoportfoglalkozásokon. Többet és nívósabbat kell tennie a felnőtt társada­lomnak is a fiatalokat érin­tő nem kevés — fogalmaz­zunk szerényen — olyan te­rületen, ahol bizony elma­radtunk a kívánalmaktól. Minden elismerésünk az öt­venkét lelkes fiatal agrár­értelmiséginek, aki propa­gandistaként is tevékenyke­dik a KISZ-oktatásban. De miért ne lehetne jóval na­gyobb ez a szám? A népfrontmozgalomban egyre erőteljesebb a ten­dencia, hogy fiatalokat az eddiginél magasabb arányban vonjanak be a közéleti munkába. Kézen­fekvő, hogy — kivált me­gyénkben — egyik legter­mészetesebb „terep” lenne erre a falusi, a parasztfia­talok korszerű mezőgazda- sági műveltségének mun- kálása. A népfront agrárér- telmiségi klubjainak nem kerülne nagy fáradságba, hogy fiatal szakember-tag­jainak közreműködésével még erőteljesebb, frissebb, színesebb, érdekesebb ki­bontakozáshoz segítené a KISZ-oktatás propaganda- munkáját. Hogy az KISZ — emez meg Hazafias Népfront? A népfrontmozgalom nagy ereje — többek közt — éppen abban rejlik, hogy társadalmi osztályo­kat, rétegeket átfogó mun­kássága során meg tudott szabadulni egy, több más szerv, szervezet tevékeny­ségét még bénító nyűgtől; nem tudja ezt mondani: „Nem az én asztalom”. Tóita Latvia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents