Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

A teniszezők télen sem pihennek ÉRTÉKELÉS: az atlilai II Bács-Síiskiin negye I. B legjobbjai között A teniszpályákat is vas­tag hótakaró borítja'. A sportág hívei vajon mit csinálnak a téli hónapok­ban? Ezt a kérdést tettem fel Póczonyi Imrének, a Kecskeméti Petőfi edzőjé­nek. L í.. megyei felnőtt női at­létikai válogatott az NB I. B Nyugati csoportjában, az 1970-as csapatbajnokságo­kon a 3. helyet szerezte meg a Szekszárdi Dózsa ás a Szombathelyi Haladás mögött. Kétségtelen, hogy a legjobbak közötti rész­vétel igen sok munkát kö­vetelt úgy a versenyzők, mint a szakemberek ré­széről. A négyfordulós ver­senysorozatban összesen 18-an képviselték Bács- Kiskun megye csapatát. Ebből 11-en a Bajai Vasas MTE-ből és 7-en a Kecs­keméti Dózsából. Sajnos az atléták élet­korát illetően nem a leg­megfelelőbb a karcsopor­tos megoszlás. A 18 ver­senyzőből mindössze négy felnőtt, hat ifjúsági, és nyolc serdülő korosztályú. Az első és második helyen végzett csapatoknál ez az arány éppen fordított. Az egyes szakágakban a korábbi évekhez viszonyít­va örvendetes javulás ta­pasztalható. Rövidtávfu­tásban — 100—400 m-ig — és a két váltószámban is igen sok pontot szereztek atlétáink. A középtávfutás egyik erőssége volt me- gyeválogatorttunknak. Itt mutatkozott a legnagyobb fejlődés. Gátfutásban ugyan még nincsenek tö­megek, de két versenyző jóvoltából jelentős előre­lépés tapasztalható. Az ug­rószámokban három-négy sportoló jeleskedett. Do- bószámofeban — a súlylö­kést és a diszkoszvetést kivéve — már nem volt olyan folyamatos és ered­ményes a fejlődés, mint a korábbi években. Sajnos, a tapasztalatok azt igazol­ják hogy a legtöbb ver­senyszámban a második versenyzők képessége még mindig nem kielégítő, csak elvétve felel meg a várakozásnak. Ez alól mindössze a középtávfu­tók, a gátfutók és a súly- lökők képeznek kivételt. A fejlődésnek minden bi­zonnyal egyik hátráltatója az is, hogy a megye két bázisszakosztályán kívül más városok egyesületei­ből nem sikerült újabb tehetségeket toborozni. Pe­dig elképzelhető, hogy például Kiskunfélegyhá­zán, Kiskunhalason, Kalo­csán, Kiskőrösön és más helyeken is akadnának méltó képviselői ennek a sportágnak. Érdekes és tanulságos képet mutat a négy for­dulón át egyénileg szerzett pontok száma. Ez a sta­tisztika hűen fejezi ki a versenyzők egyéni teljesít­ményét a csapatbajnok­ságokon. A sorrend a kö­vetkezőképpen alakult: 1. Cserjés Mária 98, 2. Jer- kó Katalin 59, 3. Kom­játhy Ágnes, 52, 4. Kovách Rita 46, 5. Drozdik Cecí­lia 42, 6. Szilvási Erzsébet 39 ponttal. Az egyesületi mérleg alapján a Bajai Vasas MTE versenyzői 325, míg a Kecskeméti Dózsa atlétái 192 pontot szereztek. Cserjés Mária Az egyéni telejsítménye- ket illetően Cserjés Mária várakozáson felül szere­pelt. Rövidtávon, váltóban, és távolugrásban szerzett értékes győzelmeket. Tá­volugrásban ritkaságszám- bamenő bravúrt ért el. Illúzió? K önnyű a toliforgatónak — mondják az olvasók közül sokan bátran megírhatja véleményét a sportágakkal, űzőikkel kapcsolatban. Mérlegre tehet: magasztalhat, felemelhet, s pályatörést is okoz­hat. ■ Ez igaz is, nem is... Embere válogatja. Nekem mindig nehéz dolgom volt, mert a középutat nem szerettem. Így aztán maradt a dicséret, vagy az úgy­nevezett „vizes lepedő”, amelyet olykor-olykor minden rendes háztartásban is le szoktak húzni — ha nem is nedvesen ... Pályatörést azonban még nem okoztam, mert csak a bírálatban láttam biztosítottnak a meg­oldást. m így vagyok az elveimmel, amelyek akkor találkoz­nak az olvasóéval, amikor vitatkozunk egy sportág­ról, vagy versenyzőiről, önök egymás között mondo­gatnak oda, vagy éppen magasztalnak, én meg.. „ szóval mindenki a maga eszközeivel, a maga módján. Z gy találkozott a témánk a minap is. A buszon lép­tem be egy párbeszéd kellős közepébe — isme­retlenül, hallgató harmadiknak. — Baj van itt öregem, akárhogyan is nézed... — mondta A. — Kutyaszorítóban van a labdarúgásunk— dobta vissza a „labdát” B. — Hiába vannak nekünk jó szakembereink, ha a „pénzeszsákok” átnyúlnak a fejük felett. Meg a ja­vadalmazás sem teljesítményhez mérten történik. — Nem az a baj, hogy kapnak. Adjanak nekik, de követeljenek is érte. Sújtsák pénzelvonással azt, aki nem szerepel képességeinek megfelelően. — Megszakad az ember szive, amikor látja, hogyan focizzák ki a szemünket a németek, az angolok, az olaszok... — És mindez miért van így? — Nem nehéz kitalálni. A Manchester City edzőjét megkérdezték, hogy mi a titka csapata jó szereplésé­nek, hát mit gondolsz mit mondott? _ ? — Marha sok munka. — Na boldog új évet. Aztán óvatosan bánj a kíván­ságokkal ... — Hát, ha úgy megkérdeznék tőlem, hogy mit sze­retnék, a jó labdarúgás mellett döntenék... — Az még egyelőre csak illúzió marad... Vajon? Nagy kérdés ez. Sokan szeretnénk rá vá­laszt kapni. Annyi bizonyos, hogy a jó labdarúgásnak, a nemzetközi élvonalnak megfelelő focinak sok össze­tevője van. m régi dicsőség parazsa — amelynek fénye oly /M sokáig túlvilágított a kontinensen is — hamuvá ^ vált. Űj „tüzek” gyúltak a labdarúgásban. De nem törvényszerű, hogy mindnek el kellett hamvad­nia ahhoz, hogy újjáéledjen. Egyeseknek a megpisz- kálás is elég volt a fellobbanáshoz. A miénknek nem. Egy dolog azonban mégis jellemző valamennyire: a cél csak alapos munkával, keserves verejtékcsöp- pek hullatásával érhető el. Hogy a mérkőzés ne szen­vedés és küszködés legyen, hanem játék. Eredményes játék, amely közönséget vonz a lelátókra, s eloszlatja a jó labdariígás ügyében kergetett illúzió gondolatát is. B. I« Ügy a felnőtt, mint az if­júsági csapatbajnokságo­kon mind a nyolc esetben győztesként állhatott do­bogóra — s nem is akár­milyen eredménnyel, őer- kó lábsérülése ellenére is igen megbízható tagja volt az együttesnek. Kom­játhy a három fordulóban, középtávon nagyszerű dol­gokat művelt. Igen sokat fejlődőt!; és megbízható versenyzővé vált. Kovách gáton és középtávon ért el biztató sikereket, mint a csapat legfiatalabb ver­senyzője. Drozdik két do­bószámban jeleskedett. Szilvási pedig súlylökésben igazolta tehetségét. I (Folytatjuk.) — A többi szabadtéri sportághoz hasonlóan a te­niszezők számára is meg­kezdődött a felkészülés az 1971-es bajnoki évre. Pi­henésről tehát sző sincs. Más kérdés, hogy a jelen­leginél sokkal intenzíveb­ben kellene edzeni, de saj­nos, ennek komoly akadá­lyai vannak: kevés olyan tornaterem van Kecskemé­ten, ahol a teniszezők szá­mára edzéslehetőséget biz­tosítanának. A fiatal teni­szezők hetente kétszer két órát edzenek az ének-zenei iskolában, míg a felnőttek — férfiak és nők — a 607-es Szakmunkásképző Intézet tornatermében jut­nak lehetőséghez egy hé­ten egyszer, kétórás idő­tartamra. — Ez nagyon Kevés. Pedig tudom, eredmé­nyes évet zárt 1970-ben a kecskeméti tenisz­sport. Hallhatnék er­ről? — Az elmúlt évről szíve­sen beszélek, mert valóban Évzáró közgyűlés A Kecskeméti Spartacus Sportkör január 14-éri, csü­törtökön tartja évzáró köz­gyűlését, amelyeii a szak­osztályok beszámolnak az elmúlt évi tevékenységük­ről. Az értekezletet délután 17 órai kezdettel rendezik a szövetkezeti klub helyi­ségében. (Luther-udvar). Labdarúgó­játékvezetői tanfolyamot indít a Bajai Járási Labda­rúgó Szövetség februárban. Jelentkezéseket január 20- ig fogadnak el írásban, vagy személyesen a bajai járási-városi TS hivatalos helyiségében. A bcwerwijki yerseny sorsolása Megnyitották a hagyományos — immáron a S3. — hollandiai nemzetközi sakkversenyt. A rövid ünnepség alkalmából Max Euwe (holland), a nem­zetközi sakkszövetség (FIDE) elnöke kijelentette, hogy a jö­vőben ,.demokratizálni” akar­ják a sakkvilágbajnoki verseny lebonyolítását. Ebben az ügy­ben Euwe már 1A nemzetközi nagymesterhez Intézett levelet, s kérte ki véleményüket. Elkészítették a nemzetközi nagymesterek és mesterek be- werwijkl versenyének sorsolá­sát. (Mindkettőnek vannak ma­gyar résztvevői.) A nagymesterek versenyében Lengyel az 5. számot kapta, s így a 16-os mezőnyben az első napon a 12-es számú, tehát visszaszámolva ötödik jugo­szláv Ivkowal mérkőzik. Van de Berg—Donner, Hüb­ner—Petroszjan, Gligorics— Korcsnoj, Andersson—Ree, — Lengyel—Ivkov, Najdorf—Kuy- pers, Mecking—Langeweg, — Olaffson—Hort. Ennek a viadalnak az első díja 4000 holland gulden (1,115 dollár). A mesterek kategóriájában Forintos 01.) és Adorján (14.) indul. sikeresen szerepeltek teni­szezőink mind férfi, mind női vonalon. A felnőtt női csapat, amely balszerencsés körülmények között esett ki az OB II-ből az elmúlt évben, 1970-ben újra visz- szaverekedte magát a má­sodik osztályba. Ez igen i komoly fegyverténynek szá­mít. Olyan erőt képvisel a Kecskeméti Petőfi női csa­pata. hogy bizakodhatunk az elkövetkező bajnokság­ban, már jól megállja a helyét. Anélkül, hogy Jósol­nék, ezt a csapatot az el­sők közé várom. Vértesi Éva és Iványi Ágnes egyre jobban felnőnek az idősebb játékosok mellé, s 1971-ben velük még jobban erősöd­het a gárda. A férfiak mi­után csoportjukban meg­nyerték a bajnokságot, Bu­dapesten igen kemény küz­delmet vívtak az osztályo­zó mérkőzésen az OB II-be jutást jelentő második he­lyért. Célkitűzésünket itt is teljesítettük. Feljutottunk az OB II-be. A férfiak vo­nalán is eléggé biztató a kép, mert az idősebb, de nagyon lelkes teniszezők (Bari, Szörényi dr., Szelei dr.) mellett a fiatalok is egyre jobban beváltják sze­replésükhöz fűzött remé­nyeiket. (Glied, Mezősi, Kontra). Természetesen a férfiak mezőnyében na­gyobb a rivalizálás és itt nem lesz könnyű a helyt­állás. De azt elmondhatom, hogy edzői pályafutásom alatt kevés jobb szellemű, harcosabb teniszező gárdá­val volt dolgom. Ennek kö- j szűnhető, hogy például az | osztályozó nagyon nagy erőkifejtést igénylő küzde­lemsorozatán, igen jó kol­lektív szellemmel vívták ki I a sikert. Ez természetesen biztató a jövő szempontjá­ból. Az 1971-es évre még­sem tűzhetünk ki a férfi­csapat számára nagyobb célt, mint azt, hogy kapasz­kodjon meg az OB II-ben. Ha ez sikerül, már elértük célunkat. — Milyen a tcniszután- i pótlás Kecskeméten? — Nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni. Négyéves edzői munkám során több, mint kétszáz gyerekkel foglalkoztam, igyekeztem beléjük oltani a teniszsport szeretetét. Eb­ből jelenleg mindössze har­minc, harmincöt gyere';: van, akire számíthatunk, s akikből sok-sok műnké' i teniszező válhat. De li Kecskeméten komoly te­niszsportot akarunk ti . teni, akkor még az e' nél is komolyabban ' foglalkozni az utánp nevelésével. Sajnos, gátló körülmény ne’n: . i fejlődést. Köztudott, ha tenisz a költséges sp - közé tartozik. Lei i négy keményen végig : zott év szükséges ah' hogy a gyermek érez hogy tud valamit. Sok ed­zés kell a sportág rejtel­meinek az elsajátításához és bizony a szülők a tanu­lás miatt nehezen barát­koznak meg azzal, hogy gyermekük órák hosszat te­niszezik. Mégis jó néhány tehetséges teniszezőnk van, (Majercsik, Kakó, Bakos, Rotter és még sokan má­sok) akikből már bizonyo­san jó teniszező lesz. A te­niszsport nagy problémája az is, hogy az iskolák a legjobb sportoló növendé­keiket csak a legritkább esetben adják ki valame­lyik teniszszakosztálynak. így van ez Kecskeméten is. — Milyen a K. Petőfi teniszszakosztályának munkája? — Ennek elbírálása nem az én feladatom. Annyit azonban, mint edző megál­lapíthatok, hogy a vezető­ség minden anyagi és er­kölcsi támogatást megad a szakosztálynak. Így törtéi', hogy az elmúlt év második felében két jelentős orszá­gos versenyt rendezhettünk Kecskeméten. Kitűnő álla­potban levő teniszpályáink vannak, amelyeket nagv anyagi áldozattal tartunk rendben. A jobb szereplés feltétele természetesen az, hogy még nagyobb töme­gek kapcsolódjanak pe a teniszsport vérkeringésébe, s nem utolsósoroan az. hogy felépüljön Kecskemé­ten a fedett sportcsarnok, vagy esetleg teniszcsarnok. Erre azonban még jól tu­dom, várni kell. M. L Papp... Papp... Papp... Talán csak fénykorában szerepelt olyan gyakran Papp László neve a lapok hasábjain, mint mostaná­ban. Edzői pályáján is olyan sikereket kezd elér­ni, mint amikor feltűnt a ringben, az ökölvívás ki­magasló egyénisége lett, s rettegtek tőle a világ leg­jobb versenyzői. Papp, az egykori ,,K. o. király” ismét reflektor- fénybe került, s az elisme­rő véleményeik öröjí ref­rénként visszatérnek ver­senyzői eredményeire, ki­váló tulajdonságaira, arra, hogy nagyszerű sportember volt. ,.Hozzá hasonló eredmé­nyeket a világ egyetlen ökölvívója sem ért el.. írták róla a közelmúltban rendezett miskolci junior Európa-bajnokság után, amikor öt tanítványa nyert aranyérmet. Az idősebbek jól emlé­keznek szórítóbeli tündök­lésére, a fiatalok, a legfia­talabbak azonban csak hal­lották. vagy filmeken lát­hatták. hogyan bokszolt. Eredménylistáját legfeljebb a bennfentesek ismerik, mert ő sohasem hivalkodik vele. Ne titkoljuk, hadd j tudják meg minél többen. Papp László (1926. már- J cius 25-én született) a fel- : szabadulás utáni években ' indult el sikerekkel övezett pályafutásának útján, s három olimpiai bajnoksá­got nyert. (1948, 1952, és 1956). Két alkalommal volt ! Európa-bajnok, hétszeres magyar bajnok, ötvensze­res válogatott, 240 amatőr mérkőzése közül 232-t megnyert, s mindössze nyolcszor szenvedett vere­séget. Amikor belépett a pro­fik táborába, 1957. május 18-án Kölnben a nyugatné­met Brandt ellen vívta el­ső mérkőzését, s pontozá­sos győzelmet aratott. Öt év múlva. 1962. május 1G- án Bécsben a dán Chris­tensen elleni találkozód Európa-bajnoki címe' nyert, s ezt megőrizve 27 győzelemmel és két dön­tetlennel a háta mögött 1964. októberében mondn'- búcsút az aktív verseny zésnek. Ez röviden Papp László eredménylistája, amelyhez hasonlót a sporttörténelem az ökölvívásban soha nem iegyzett fel. s talán nem is lesz, aki túlszárnyalja.

Next

/
Thumbnails
Contents