Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

4. oldal 1971. Január 13, szerda Söprű, fatányér Lajosmizsei exportőrök A Lajosmizsei Háziipari Szövetkezet olyan áruk­kal hívta fel magára a fi­gyelmet, amelyeknek nem szoktuk nézegetni a véd­jegyét, ám a hiányuk na­gyon kínos lehet. Ezeket a termékeket másutt is elő tudnák állítani, a kíil- és belkereskedőknek mégis a lajoemizseiek jutnak az eszükbe, ha söprűt, kefét, vagy fatömegcikket akar­nak rendelni. Csupán a tőkés államok­ba irányuló exportjuk el­érte tavaly a 32 millió fo­rintos értéket. Az idén nyolcmillióval megtetéző- dött a megbízatásuk. Első­sorban az NSZK, Svédor­szág, Anglia, Kuwait, és az észak-afrikai államok ház­tartásai igénylik az árui­kat. A választékról rend­szeresen gondoskodnak La- josmizsén. Söprűből példá­ul tízfélét gyártanak. Üj cikként bevezetik a fatá­nyér és fatál készítését is Igen, ezek a termékek te­szik még étvágygerjesz- tőbbé a vadászvacsorákat de a kőrisfa alapanyagbó tányér-, üveg- és pohár­tartókat ugyancsak kiala­kítanak. Homoki Mihályné fatányért csiszol. Nagy Mária száznál is több seprűt köt meg naponta. (Pásztor Zoltán felvételei.) Jól vizsgázott a SZÖVKER A Bács megyei Szövet­kezetek Beszerző, Értéke­sítő és Szolgáltató Közös Vállalata — röviden a SZÖVKER — az elmúlt év nyarán jött létre. Tevé­kenységének megkezdésé­hez 36 fogyasztási szövet­kezet adta össze az anyagi alapot. Az indulás nem volt gondoktól mentes. Megkérdeztük Béla Ferenc igazgatót, hogyan sikerült az elmúlt néhány hónap. Megtalálták-e azokat a kapcsolatokat, amelyek se­gítségével eleget tehetnek a velük szemben támasz­tott követelményeknek, egyáltalán életképesnek bizonyult-e a vállalat? feladat: a szolgáltatás — Először is azt kell el­mondanom, hogy fő fel­adatunk a kereskedelmi szolgáltatás. Emellett foly­tatunk kis mértékben ipa­ri tevékenységet is. Az áruközvetítés ugyancsak két részre bontható: egy­felől a nagykereskedelem, a termelők és a fogyasztá­si szövetkezetek boltjai között vagyunk összekötő kapocs, másfelől a megyé­ben mi bonyolítjuk le az árucserés kishatármenti forgalmat. Az eltelt időszak tulaj­donképpen- az 1971-es évre való felkészülés volt, az alapos piackutatás, a meg­felelő beszerzési források felderítése és a vállalat működési mechanizmusá­nak kialakítása, Létjogo­sultságunkat úgy érzem —- bebizonyítottuk. A csak nehezen kapható áruféle­ségek után már nem kel­lett a fogyasztási szövet­kezetek árubeszerzőinek külön-külön utazgatniuk, munkájukat vállalatunk szakemberei átvették. Fog­lalkozunk tehát minden olyan árucikk közvetítésé­vel, amelyek iránt tagszö­vetkezeteink részéről igény jelentkezik. Kishatármenti forgal­munk az elmúlt fél év alatt nem volt túlságosan jelen­tős, mivel a szerződéskö­tések a külföldi vállala­ta tokkal év elején történ­nek. így eddig csak sze­gedi társvallalatunK segít­ségével juthattunk hozzá a jugoszláv ruházati és élel­miszeripari cikkekhez. Ez évben már önállóan dol­gozunk, megkezdtük a tárgyalásokat a jugoszláv partnerekkel. Ugyancsak árucserés forgalommal ho­zunk be osztrák harisnyá­kat, pulóvereket, német esernyőt és egyéb divat­árukat. Viszonteladó s Ipari szolgáltató tevé­kenységük egyelőre még csak műanyagterítők és táskák készítésére, festésé­re szorítkozik. A vállala­tok emblémájával, rek­lámszövegével ellátott, vá­sárlásoknál ajándékozott szatyrokból Budapestre is szállítanak. Tagszövetkezeti boltjaik igényeiről áruforgalmi ügyintézőik segítségével tá­jékozódnak, ők tartják a kapcsolatot más mrgyék hasonló jellegű vállalatai­val a .viszonteladások le­bonyolítása érdekében. — Elsősorban átmehő forgalmunk van, de szük­ség esetén raktározásra is nyílik lehetőség. Amennyi­ben valamilyen cikkből nagyobb mennyiséget tu­dunk beszerezni, a szövet­kezeti boltok ellátása után adunk árut állami üzle­teknek is. Viszontelad ásókra akkor kerül sor, ha valamelyik vidéki boltban olyan el­fekvő készlet van, amelyre más megyében még jelent­kezik kereslet. ilyenkor átvesszük az árut, és el­juttatjuk a társvállalathoz. Kötfifékkari ka és olajtartály Említettem, hogy igyek­szünk beszerezni a hiány­cikkeket. Megkeressük azo­kat a kis kapacitású ktsz- eket, vagy magán kisiparo­sokat, akik ezeket az ál­talában olcsó, de hiányuk­kal sok bosszúságot okozó Együttműködés a Nagy Piacon Manapság annyira di­vatosak a csoportos játé­kok — a rádió, a tv an[>ennünkefmÍÍT beírni fizetési mérleg ala- import további dinamikus meg egy feladatot a ne­hogy megkockáztatom a javaslatot: mielőtt ezt az írást végigolvasná Kedves Olvasónk, tartson kis szü­net és nézzen körül a la­kásban, mi mindenféle külföldi holmi jutott a birtokába az utóbbi egy­két esztendőben ... így. el kell dönteni azt is, hogy mit .oldunk meg hazai erő­ből, mit nemzetközi együtt­működéssel. Gyorsítani kell - a licencek és technológiai kulása a harmadik ötéves növekedésének elengedhe- gyedik ötéves terv: a tu- eljárások átvételét haté- tervben arra utal. hogy a teilen előfeltétele az ex- dományos és gazdasági konyábbá tenni a' piaci korábbi időszakoknál lé- port dinamikus fejlesztése, együttműködés dinamikus együttműködést. Aztán: nyegesen jobb eredmény- S itt már korántsem csak bővítését a szocialista or- úgy kell szervezni a mun- nyel dolgoztunk. A rubel külföldi fogyasztási cik- szágokkal, s a világ más kát, hogy egyetlen perc se elszámolású exportforga- kék ellenértékéről van szó, államaival. menjen kárba Vagy: a lom 50 százalékkal, a dől- hiszen pl. energiahordozó- A nárt v , „ nemzetközi szállítási szer­iár elszámolású több mint és nyersanyag-szükségle- " kongiesszu- ződéseket pontosan, s az 60 százalékkal (a tervezett tünk döntő részét is beho- sanak álláspontja szerint. 35—40 százalék volt) nö- zatalból keli fedeznünk. ”A szocializmus teljes fel 5* * fc“»* Ä- vekedett a harmadik öt- Ezért" rendkívül fontos’ szá- építésének célja magával rol, nemet villanyborot- éyes terv esztendeiben, míg munkra, hogy külkereske- hozza, sót megköveteli, előírt minőségben teljesít­sük, s így tovább. összességében tehát olyan , . ■ c 'i ' evos Lei V eszteiiueiueii, míg umuAia, iiugy küldőicoave- ----------7 , ’ , * : ^/-------7 ,... , , _ ----­v ájáxol, szovjet zsebrádió- M importforgalom rubel_ deimi áruforgalmunk dön- hogy gazdasagpolitikank a általános gazdasági kor- o cco- " ’ ■ ’ szervezni, járói és felesége külföldi kötött szettjéről sem feled­kezett meg, akkor belát­ben 45, dollár elszámolás- tő része változatlanul a nemzetközi gazdasági nyezetet kell ban 60 százalékkal emel- szocialista országokkal bo- együttműködés dinamiku- amelybe a korszerű tudó- kedett. Ezen belül a fen nyolódjék Is — biztosítva sabb fejlesztéséi’^ irányul- many, technika könnyen t , • , . . / AwLlcLt. \ ii y_jci(Ii ct j.t_/— uit/uj t-ic —— ütőtuot tv d ü r L , _ ** 1 i 33’ n0Sy , bizonyos er- gyasztási cikkek importja a KGST keretében létre- j°n- Ha lépést akarunk tar- beépülhet, s ezt véghez­telemben komoly im- eevet!en portőrré vált az utóbbi , „„„ ,__ e sztendőkben. Tehette, mert ugyanakkor — sze­esztendő alatt, jött tfrvegyeztetésekkel és tani .a világgal, közelíteni vinni társadalmi feladat. 1970-ben, 40 százalékkal hosszúlejáratú szerződé- akarjuk a világ legjobb A negyedik ötéves nőtt, s elérte értékben a sekkel, megállapodások- teljesitm.én;Feit»_al*or mind tervben a feladat teljesí­20 milliárd forintot. A kül- kai. E megállapodások — ----- -----­r encsere — exportor-Kent kereskedo]mi fizetési mér- főképp legnagyobb keres- nu.nk más nemzetek tudo­többet kell Igénybe ven­leg egyenlege pedig, a kedelmi partnerünkkel, a mányát, technikai vívmá­legutóbi öt esztendőre szá- Szovjetunióval —, bizto- nyalt. szervezési moa- tlkustól egy-egy vállalat mítva — lényegesen jobb, sítják a gazdaság további szereit. Mi ebben a hét­volt. A külkereskedelmi is a számottevő eredmé nyékét ért el a 60-as évek elejéhez viszonyítva. daságunk ”íejtödésé^U'nap- mint bármikor is töretlen fejlődéséhez szűk- hö^napi feladat? jainkig és terveit a negye­dik ötéves terv időszaká­ra így, hogy az egyes galmat ember mindennapi bevá- terv az sárlásait és munkáját hoz- sét rubel zuk kapcsolatba a külke- dollár elszámolásban 38, reskedelmi mérleggel és míg az import pme'ését 55, külgazdasági törexvéseink- illetve 32 százalékban ír­kel, hiszen ez csak látszó- ja elő. A fogyasztásicikk­lag egy csoport — a kül- import a szükségletnek téséhez a legteljesebb össz­hangnak, kooperációnak kell megvalósulnia a poli­Csupán néhány vezetőjéig és a szerelősza­lagig. A tudósok, az elmé­leti közgazdászok vitái sok séges alapvető nyersanyag távirati stílusban . , gokat és energiát. Am nem Példát. Versenyképes kor- mindent elrendezhetnek a tor_ ingyen, tehát az export szerű gyartmányok terve- szocialista országok gaz­a exportképessegét, a gyárt- naanyog kutatás eredmé- izmosodásáért " általában is! mányok versenyképességét nye gyorsan váljék kész- de végül is mindez a gyá­fokozni_ kell, s jó színvo- termékké, az új techniká- rakban formálódhat csak nalát általánossá tenni. hoz rövid ütőn jusson. az olyanná, amilyenné lesz. A .A külgazdaság számára iPar és nem annak erköl- hétköznapokban az egyes áruféleségek készítését vál­lalják. Ilyen volt a kávé­főzőkhöz szükséges szűrő. Néhány hónap alatt 10 ezer darabot készíttettünk és adtunk el belőle. Vagy például az állattenyésztés­ben használatos kötőfék­karikát. amit nagyon rit­kán lehet kapni, így drót­tal, huzallal helyettesítet­ték. Itt is sikerült megta­lálnunk a kapcsolatot és már gyártatjuk. Egyre közkedveltebbé, elterjedtebbé válik az olaj­tüzelés. Ugyanakkor gáz- olajtárolót nem lehet kap­ni, a benzirieshordó pedig meglehetősen drága. A Du- navecsei Vegyesipari és Szolgáltató Vállalattal folytatott tárgyalások után elkészítettek egy 200 lite­res, zárható, csappal ellá­tott tartályt. Bemutattuk, tetszett — ez évben már 3000 darabot hozunk for­galomba. Az ennél kisebb méretű tárolók készítését saját üzemben^ bérmunká­val kívánjuk megoldani. A SZÖVKER fél év alatt 12 millió forint értékű áru­forgalmat bonyolított le. Ez évi — még nem végle­ges — terveik szerint — amennyiben a kishatár­menti forgalom kedvezően alakul —, már elérik a 100 millió forintot. D. £. a gyeraekelflek A Művelődésügyi Mi­nisztérium kezdeményezé­sére feldolgozzák a magyar irodalom — 'olvasóközön­ségének korát és megjele­nési idejét tekintve egy­aránt — legfiatalabb, ágá­nak történetét. A gyer­mek- és ifjúsági irodalom ez, amelyről irodalomtör­ténészeink valahogyan „megfeledkeztek” eddig. Amíg ugyanis a „felnőtt” irodalom történetének ku­tatásában, feldolgozásában és közzétételében nemzet­közi viszonylatban is ki­magasló munkát végeztek a magyar szakemberek, a gyermekirodalomról mos­tanáig még számottevő könyv sem jelent meg. Most megkezdődtek az előkészületek az első át­fogó irodalomtörténeti mű megírására, amely egyelő­re az elmúlt fél évszázad magyar gyermek- és ifjú­sági irodalmával foglalko­zik majd. Két munkakö­zösség alakult: az egyik csoport — vezetője Bauer Tiborné, a soproni óvónő­képző intézet tanára — a két világháború közötti, a másik csoport pedig — ve­zetője dr. Kolta Ferenc, a pécsi tanárképző főiskola irodalmi tanszékének ve­zetője utáni — a felszabadulás időszak történetét dolgozza fel. kereskedelem dolga. megfelelően alakul maid, azonban az eddiginél ha- cs' kopása után. A beru- ember személyes munká­A külkereskedelmi áru- kivéve csuoán a személy- tározottabban. lényegesen házások kivitelezési ideje jának láncolatában, forgalom, a külkereske- gépkocsi-behozatalt Az hangsúlyosabban fogalmaz legyen rövid, s világosan G. F. Vadászat helyett etetés A földeket vastagon ta­karó hóbunda alatt nehe­zen találnak táplálékot az erdő vadjai. A szárnyasok csapatosan keresik fel az országutakat, a szövetkezeti majorokat. hogy valami eleséghez jussanak. Ezért a vadászok vasárnapi prog­ramjának célja nem any- nvira a vadászás volt. mint inkább a segítő szándék, hoev „asztalt terítsenek” az erdők-mezők éhező vadjai­nak;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents