Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-12 / 9. szám
197t. Január 12, kedd S. eld*' a pályaválasztásról Megyénkben, ez év júniusában mintegy 1700 diák fejezi be középiskolai tanulmányait. Hogyan, merre tovább? Egyetemre, főiskolára jelentkezzenek, vagy szakmát válasszanak? Mikor, hová adják be felvételi kérelmüket, milyen formaságokat kell betartani, milyen követelményeknek kell a különböző munkaterületeken megfelelni. Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az érettségi előtt álló tanulókat és szüleiket. Megkérdeztük három középiskola igazgatóját, hogy milyen módszerekkel, tanácsokkal segítik növendékeiket jövőjük kialakításában. SCHWALM PÁL, BAJA. Már az I. osztályban felmérést végzünk. A tanárok ennek alapján foglalkoznak a növendékekkel. A III. osztálytól kezdve rendszeresen tájékoztatják a diákokat a lehetőségekről. Magam a IV. osztályokban osztályfőnöki órákon igyekszem megkönnyíteni a döntést. ' A jövőben igénybe vesszük a pályaválasztási és munkapszichológiai tanácsadó segítségét is. HÚSZRA ISTVÁN, , KISKUNMAJSA Gyakran szervezünk Üzemlátogatásokat. Az országjárások során elsősorban olyan gyárakat tekintünk meg, amelyek ismerete elősegíti a növendékek tájékozódását. A tanulók számára állandóan hozzá- f érhető helyen, az osztályokban levő polcokon tároljuk a pályaválasztással I; .prsolatos füzeteket, felhívásokat, útmutatókat. Külön felhívjuk a végzősök figyelmét a helyi lehetőségekre. A felsőoktatási intézmények megbízottai személyesen is felkeresik az érettségi előtt álló osztályokat. MESTER BARNABAS, KECSKEMÉT Az első osztálytól kezdve nyilvántartjuk, hogy ki, milyen pályára készül. így az osztályfőnökök figyelemmel kísérhetik, hogy alkal- m'as-e a növendék a választott hivatásra. A tanárok családlátogatásaik alkalmával egyeztetik a szülőkkel véleményüket. Természetesen Kecskeméten nagy az érdeklődés a helybeli felsőfokú intézmények, különösen a Műszaki és Automatizálási Főiskola fránt. Gyenes Tibor, gimnáziumunk igazgatóhelyettese egyúttal a megyei pályaválasztási tanácsadó tagja, és így „első kézből” értesülünk a tájékozódást segítő kiadványokról, módszerekről. H. N. A felnőttoktatásról és a tüzelőakcióról TÁRGYALT A SZOT ELNÖKSÉGE A SZOT ein ölesé ge hétfőn ülést tartott és több közérdekű kérdésről tárgyalt. Az iskolarendszerű fel- j nyolult, sőt nőttoktatás helyzetét vizs- szempontból gálva az elnökség megállapította. hogy 1949 óta mintegy 900 ezer ember tanult a dolgozók általános iskoláiban, s tanulmányaikat folytatva, közülüli körülbelül 200 ezer sikeres érettségi, vagy képesítő vizsgát tett. Az elnökség felhívta a figyelmet, hogy a felnőttoktatásnak továbbra is igen nagy a jelentősége. A szocialista damoksének feltételei még nem '.eremtődtek meg. A lakóházakban ugyanis igen bo- tűzrendészet' meglehetősen veszélyes dolog is hónapokig táró. ni az olajat. További probléma, hogy az olaj tárolásához a lakosságnak olyan nagy mennyiségű kannara vagy hordóra lenne szüksége, amelyről az ipar egyelőre nem tud gondoskodni. Felmerült azonban az akciónak olyan lehetősége is, amely csupán az olajszállítás biztonságát és a részletfizetést tenné ratizmus kibontakoztatása J lehetővé, a lakosságot azon- és a tudományos technikai ban mentesítené az előre- fejlődés gyorsítása szem- szállítással járó tárolási pontjából egyaránt nélkü- {nehézségektől. A kérdést lözhetetlen, hogy a mun- | tovább tanulmányozzák, kásosztály még művelteb- | Egyébként eszmecserét foly- bé váljon. Az eredmények j tattak arról is, hogy egyál- ellenére még sok a' megöl- í talán a mai gazdasági vi- dandó feladat; erre utal, | szonyok között még indoKöltségvetési szabályozók hogy a 16 és 49 év közötti korosztályokhoz tartozók közül körülbelül még mindig két és fél millióan nem végezték el az általános iskola VIII. osztályát. Az elnökség álláspontja szerint az üzemeknek jobban meg kell becsülniük azokat, akik tanulni akarnak, gyakori ugyanis, hogy éppen a vállalatok vezetői tiltják meg, vagy nehezítik dolgozóik tanulását. Anyagilag és erkölcsileg érdekeltebbé kell tenni mind a vállalatokat, mind a dolgozókat az oktatásban, illetve tanulásban. Az elnökség az iskolarendszerű felnőttoktatás továbbfejlesztésének ügyét alapvető állami feladatnak tekinti, s e munkát a szakszervezetek sajátos eszközeikkel messzemenően támogatják. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek Tnegbeszélésán tűzzék napirendre az iskolarendszerű felnőttoktatás továbbfejlesztésének kérdését is. A továbbiakban a SZOT tüzelőakció 1970. évi tapasztalatairól és 1971. évi terveiről tárgyalt az elnökség. Megállapította, hogy a lakosság tüzelőellátásában 1969-hez képest lényegesen javult a helyzet. A hazai eredetű tüzelőkészleteket importtal bővítik, a_ kedvelt külföldi szenekből azonban továbbra sem lehet teljes egészében kielégíteni az igényeket. A SZOT tüzelőakció egyébként a korábbi évekhez hasonlóan 1971-ben is folytatódik, április 1-én kezdődik és szeptember 30- ig tart. Többen kérték, hogy az akciót a tüzelőolajra is terjesszék ki. E kérdésről a SZOT illetékesei tárgyaltak a Belkereskedelmi és a Nehézipari Minisztériummal, s az a vélemény alakult ki, hogv a tüzelőolaj-akció bevezetéŰjítási kiállítás Baján Szombaton a Szakszervezetek Megyei Tanácsának rendezésében a bajai szakmaközi bizottság helyiségében újítási kiállítás nyílt. Ezen a Volán 9. sz. Vállalata, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregysége, a Férfi Fehémeműgyár bajai gyáregysége, a Bajai Finomposztó Vállalat, a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat, a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára. a Kalocsai Mű- anyag- és Gumifeldolgozó Vállalat, a ZIM kecskeméti gyáregysége és a Bajai Vízműigazgatóság dolgozói által benyújtott 110 újítást mutatnak be. A rendezvény programjában szerepel január 12-én újítási ankét, amelyen az 1971— 75. évre érvényes vállalati újítási szabályzatok előkészítését vitatják meg. kolt-e a szakszervezetek közvetlen részvétele újabb hitelakciókban; ezek lebonyolítását a jövőben ne vállalja-e egyedül az állami kereskedelem. A SZOT elnöksége megvitatta a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerérői szóló korábbi kormányhatározat végrehajtásáról szóló jelentést, s tárgyalt az iparon kívüli ágazatok munkaidő-csökkentéséről is. Napirendre tűzte ezenkívül a textil-, bőr- és ruházatipari szakszervezetek szövetsége elnökségének munkájáról szóló jelentést és a további tennivalókra utaló javaslatokat is. (MTI) AZ ELMŰLT esztendő utolsó hetében nagy jelentőségű törvény került az ország nyilvánossága elé a hivatalos lap hasábjain. Az „1970. évi IV. törvény” népköztársaságunk 1971. évi költségvetéséről és a tanácsok 1971—1975. évi pénzügyi tervének szabályozóiról szól. Az új esztendő költségvetésével részletesen foglalkozott a decemberi országgyűlés, a törvényben is rögzített számok ismétlése tehát nem mondana sok újat olvasóinknak. Ügy véljük azonban, hogy a szélesebb közvélemény is igényt tart a tanácsok ötéves tervére vonatkozó szabályozók ismertetésére. A TÖRVÉNY tömören és világosan egyrészt az öt esztendőre szóló tanácsi költségvetés, másrészt a fejlesztési alap — községeknél fejlesztési előirányzat — szabályozóit állapítja meg. A költségvetési részben felsorolja a bevételi forrásokat, amelyek közül az úgynevezett saját források a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsokat teljes egészében megilletik. Ilyenek a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények bevételei, a tanácsok által előírt lakossági adók. Ugyanakkor a megosztott források csal: különböző előírt mértékben illetik meg a tanácsokat. Például a tanács területén működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, szövetkezeti vállalatok városi és községi hozzájárulás címén nyereségük bizonyos százalékát kötelesek befizetni a tanácsoknak. Több megyénél és megyei jogú városnál ez az összeg 4 százalék, a főváros, Bács-Kiskun megye és még hat megye, illetve egy megyei jogú város esetében 5 százalék. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek bruttó jövedelmének egy százalékát kétharmad részben szintén a tanácsi költségvetés, egyharmadát pedig a tanácsi fejlesztési alap kapja. Ugyancsak differenciáltan állapítja meg a törvény az illetményadónak, s az eszközlekötési járuléknak a tanácsoknál maradó részét is. Az említett szervek a fővárosnál a munkabérek 1, a megyéknél 8 százalékát fizetik ezen a címen, az eszközlekötési járuléknak 1 százaléka marad Bács-Kiskun megyében. A FEJLESZTÉSI ALAP szabályozói is a saját és a megosztott forrásokat tartalmazzák. A saját források közt szerepel a lakosság községfejlesztési hozzájárulása, a telekadó, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a tanács területén működő vállalatok stb. telekhasználati és igénybevételi díja, s egyéb bevételek, melyek teljes egészükben a fővárost, a megyéket és megyei jogú városokat illetik meg. A fejlesztési célokra ebben az időszakban városi és községi hozzájárulás címén megyénket az említett szervek nyereségének 1 százaléka illeti meg. Előírja a törvény az állami hozzájárulás mértékét is. Az évekre és területekre is felosztott összegekből Bács- Kiskun 1971. évi költségvetéséhez 67 millió 700 ezer, a fejlesztési alaphoz 215 millió forintot kap. Jövőre a költségvetés hozzájárulás az ideihez viszonyítva 7 millióval csökken, a fejlesztési támogatás ugyanennyivel növekszik. A fejlesztésre adott állami segítség egyébként öt év alatt 1 milliárd 276 millió forintot tesz ki. ANNAK MEGÍTÉLÉSE, hogy ez menynyire felel meg a várakozásnak, nem a mi feladatunk. Minden valószínűség szerint a közeli napokban sorra kerülő tanácsülésen erre vonatkozóan is elhangzanak majd a vélemények. Az tény, hogy az ország más területeivel való mindenféle összehasonlítás csak a körülmények alaposabb ismeretében lehetséges, s nem is biztos, hogy ez a módszer célravezető. Saját helyzetünk reális felmérése, a lehetőségek — intézményes és társadalmi erőforrások — számbavétele, a tartalékok célszerű felhasználása, az igények okos mérlegelése, a túlzások lefaragása látszik hasznosabbnak. Bízva abban, hogy Bács-Kiskun helyét és szerepét látják és ismerik az országos szervek vezetői is, akik már eddig is sok tanújelét adták megértő támogatásuknak. EZT SZOLGÁLJA hosszabb távon a január elsején életbe lépett törvény, az új szabályozó rendszer is. melynek részletes kimunkálása, területi bontása mar ugyancsak megtörtént. S a megyei tanács lesz hivatva ezt a maga szintjén jóváhagyni, a megye „törvényévé” avatni. T. P. MEGSZŰNT A KÉSZÜLTSÉG A Bodrogon az utóbbi napokban már 15—20 centiméterrel apadt a víz Fel- sőbereckinél, szombat déltől vasárnap délig pedig 31 centiméterrel süllyedt a vízszint. Ezért az Észak- magyarországi Vízügyi Igazgatóság vasárnap délben megszüntette az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. Így már egyetlen folyószakaszon sincs árvízvédelmi készültség. A Tisza árhulláma is elhagyta vasárnap a déli országhatárt, s most már az apadás gyorsulása várható. A tartós hideg hatására a folyók jege hízik, a zajlás erősödik. A Dráva, a Maros, a Túr. a Szamos és a Körösök kivételével már minden mellékfolyót helyenként összefüggő jégpáncél takar. MINDENKI JOBBAN JÁR Zalakomáron. a megye egyik legnagyobb termelő- szövetkezetében kidolgozták a szarvasmarha-állomány növelésének gazdaságos módját, amit már az idei tavaszon megvalósítanak. A terv a termelőszövetkezeti tagság és a közös gazdaság együttműködésén alapszik. Tavasztól 150-nel növelik a közös állományt, s az állatokat késó őszig a legelőn tartanák, ott is feiik. ősz- szei azután a tsz-tagok háztáii portálán levő istállókba kerülnek. A háztáii portákra kihelyezett állatok gondozójáért ugyanolyan díjazás jár, mint a tsz tehenészetében végzett munkáért. A háztáji istál- lóknt is W neVkel. Terv m i r> Ü 55000 —6000 -forint beruházásra van szülésén lobbim hasznosítják a rét- ét legelőZCM TARi at területeket, télre is biztosítják a, tagság foglalkoztatását, s nem utolsósorban több tejet, húst adnak köz- fogyasztásra. MEGJELENT A VILÁGGAZDASÁG 500. SZÁMA Az exportban—importban érdekelt hazai termelőüzemek és külkereskedelmi vállalatok jobb tájékoztatására, a piaci informáltság javítására két évvel ezelőtt jelent meg a Konjunktúra és Piackutató Intézet és a Magyar Kereskedelmi Kamara napilapja, a Világgazdaság, amelynek szombaton 500. száma jutott el az olvasókhoz. Ebben a számban Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyilatkozik a magyar külkereskedelem 1970. évi tevékenységéről. az idei tervekről, s elemzi a negyedik ötéves terv külkereskedelmi vonatkozásait, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét. A NAGYERDŐ VÉDELMÉBEN A Debreceni Városi Tanács határozatot hozott a Nagyerdő védelmére. Ennek értelmében a jelenleg 1048 hektáros területet a jövőben csökkenteni nem lehet, ezenkívül biztosítani kell a faállomány felújítását. A feladat az őshonos kocsányos tölgy arányának növelése az akác rovására. A negyedik ötéves terv éveiben 12 hektáron folytatnak erdőfelújítást, s újabb sétányokat, sétauta- kat alakítanak ki, eső ellen védő házikókat építenek. Célszerűnek tartják az erdőtelepítésre nem káros vadállomány szaporítását is. SALGÓTARJÁNBAN LESZ A FESZTIVÁL Az országban jelenleg 2800 amatőr könnyűzenei együttest tartanak nyilván. A hagyományos, jazz, pol- és foljcbeat együttesek ötödik országos fesztiválját, a megyei döntők és a területi elődöntők után, április 23-tól 25-ig Salgótarjánban, a József Attila megyei művelődési központban rendezik meg. A nagyszabású amatőr könnyűzenei találkozó előkészítését szolgálta az a kétnapos tanácskozás, amelyet szombaton és vasárnap Nógrád megye székhelyén tartottak a megyei zsürielnökök részvételével. A fesztivál rendezői megtárgyalták a nagyszabású program lebonyolításának feladatait. A TÁJ STÍLUSÁBAN A Vas megyei tájak önálló építészeti karakterének megőrzését szorgalmazza a megyei tanácsi tervező iroda. Az őrség központjában, őriszentpéteren és Őrimagyarósdon a vidék népi építészetének jegyeit és anyagát magán viselő, fával dúsan díszített művelődési ház épül. Olyan modem épület tervein is dolgoznak, amely a tipikus őrségi beépítési formát, az úgynevezett kerített házas megoldást menti át. Az Alpok alján, Velőmben, az alpesi építészet hódít. Az eszerint épített modern posta, orvosi rendelő után egyre több ilyen jellegű magánvilla épül. Kőszegen a középkori építészet legszebb jegyeivel tesznek változatossá, tájba illővé több új épületet. Hasonló törekvések vezették a szombathelyi átriumházak alkotóit. Ezzel az országban egyedülálló házcsoporttal a város elődjének, Savariának, s általában a római kor építészetének formavilágát ültették át a ma építészetébe. KILENCVENÉVES A KOSSUTH-KAKTUSZ A Szegedi József Attila Tudományegyetem botani-' kus kertjének legnagyobb becsben tartott növénye, a Kossuth-kaktusz. Most kétszeresen jubilál: 90 évvel ezelőtt ültette el Kossuth Lajos száműzetése idején torinói kertjében és 40 évvel ezelőtt került a szegedi füvészkertbe. A cerdus peruvianus nevű oszlopkaktusz eredeti példányát Helfy Ignác politikus — aki a szabadságharc alatt Kossuth irodájában dolgozott .—. az 1880-as években vitte Erdélybe Kossuth barátjának, Rosenberger Bernát- nak. A Rosenberger család később a kolozsvári botanikus kertnek ajándékozta és innét került Szegedre az egyik sarja, amely az idők során számtalan viszontagságon ment keresztül. Az utódaiban 90 esztendőt megért kaktusz hajtásaiból az ország több intézményének küldtek, többek között a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemnek is. A nagyon ritkán, legfeljebb 20—30 évenként nyíló kaktuszfa i- ta Szegeden kát ízben vi- gáűKjtifL
