Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-12 / 9. szám
«. oldal 1971. Január 12, tedd Mérlegbeszámoló helyett A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉNEK MÓDJAI — KIVALÖ SZAKMAI MUNKA, AKTÍV TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉG — ŰJ PIACOK KÜLFÖLDÖN — EGYRE TÖBB TÖRZS GÁRDISTA — AZ ELSŐ NŐI LABDARÜGŐCSA- PAT — A DIVATBAN GYŐZ A MIDL Műszerészek falun Új üzem, új típusú kapcsolatok Minden munkanapon már reggel hat óra előtt benépesül Kiskunfélegyházán a Szegedi út. Ha esik, ha fúj, lányok, asszonyok — no és persze férfiak is — igyekeznek munkahelyük, a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat felé. Gyors átöltözés után a munkatermekben kifényesülnek a neoncsövek s a fehér fényben egymás után kezdik meg monoton zümmögésüket a varrógépek. Délután két órakor váltás, akkor már nemcsak ki, hanem befelé is van forgalom. Haza a családhoz, a második, harmadik műszakba... Este tíz után igyekeznék haza a délutánosok. Elcsendesül az üzem, hogy reggel ismét kezdődjön elölről.. . A mérleg még nem készült el... '.'..de már régebben tud-1 két új véglevágó gépünk juk, hogy nem lesznek ben- gyorsabbá teszi a tarmene kellemetlenül meglepő adatok — mondja elgondolkodva Posszert Gyula igazgató. — A múlt évben mi is csatlakoztunk ahhoz az országos mozgalomhoz, melynek az volt a célja, hogy a nemzeti jövedelmet egy százalékkal emeljük. A mi felajánlásunk pontosan 1 millió nyolcvanezer forint volt, így azután 55 milliós termelési értéket kellett elérnünk. Szóval — a nem végleges adatok szerint ezt a tervünket december 31-ig több mint egy millió forinttal túlteljesítettük. — Mi tette léhetővé az 56 millió forint elérését? — Fontossági sorendben természetesen első a termelékenység sikeres emelése. A korábbinál sokkal nagyobb gondot fordítottunk a munka szervezésére, a munkaidő alapos kihasználására és a műszaki fejlesztésre is. A tizenhárom kézi gőzvasaló beállítása például legalább 7—8 százalékkal járult hozzá az eredményhez. A szabászaton is volt korszerűsítés, lést. Eredményes kísérleteket folytattunk a múlt évben a zakógyártásnál, a ragasztásos technológia alkalmazására — az idén már teljes mértékben bevezetjük. Horváth József főmérnök, valamint Tóth Sándor gépészmérnök irányításával az üzemfejlesztési osztály igen szép sikereket ér el a különböző ésszerűsítések alkalmazásában. A tmk dolgozói ezeket az elképzeléseket megvalósítják és így gépeinkéi bizonyos műveleteket sokkal gyorsabban lehet elvégezni. Mindezek mellett természetesen nem szabad elfeledkezni a termelés motorjáról, a szocialista brigádmozgalomról sem. Jelenleg 7 brigád 180 tagja vesz részt a mozgalomban, de remélhetőleg számuk növekedni fog. Élenjárnak a határidők teljesítésében, a munkafegyelem megszilárdításában — és a kívülállók szakmai. valamint emberi nevelésében is. Iskolát és szociális otthont patronálnak. A jó áru piacot szerez Kissé visszakanyarodunk a „műhelyekbe”, hiszen még arról nem esett szó, hogy megyénk egyik legnagyobb textilipari vállalata mit és mennyit gyárt. — Áruinknak igen szép belföldi sikere van — mondja az igazgató —, de egyre eredményesebben törünk be a külföldi piacokra Tavaly 25 féle áruból, mintegy 200 modellből 390 ezer darabot készítettünk. A többi között, 36 ezer női ruhát. 40 ezer anorákot. 47 ezer fiúöltönyt és zakót, 34 ezer női blúzt és még nagyon sok mindent. Ezek közül 20 ezer fiúöltöny került az NDK-ba, ugyanide és Csehszlovákiába pedig 34 ezer anorákot küldtünk. Mint mondottam, az idén már új piacaink is lesznek. Megkezdődtek a tárgyalások, s a HUNGARO- COOP közreműködésével Máltába, Ausztriába és más tőkés országokba, valamint a második félévben a Szovjetunióba küldünk nagyobb tételeket. Az idei évre már a teljes kapacitásunk le van kötve, pedig a terveink szerint az év végére nem 56, hanem 74 milliós terv teljesítéséről kell számot adnunk. ben különben vállalatunk nagyot lép előre. A fejlesztéshez más források mellett a megyei tanács is ad 8 millió forintot. Már a jövő étfben megkezdik és 1973- ra befejezik egy új, kétemeletes üzemrész építését. Ekkorra — reméljük —, véglegesen megoldódnak a mostani nagyon rossz szociális körülmények. Űj fürdővel, öltözővel, étteremmel és más helyiségekkel gazdagodnak üzemi dolgozóink. — Még egy rövid kérdést. Milyen lesz az idei divat? — A megrendeléseink azt bizonyítják, hogy a minit nem a maxi, hanem a félrövid, azaz a midi győzte le. Természetesen ez bizonyos áremelkedést is jelent, de ha a nőknek megéri? .,. Opauszky László Ha van ipari üzem, amely a legkevésbé sem örül a tél fehér ajándékának, a hónak, akkor az Madarason az Irodagéptechnikai Vállalat üzemegysége. A faluba csupán keskeny közutak vezetnek, semmi más nem köti össze a település egyetlen ipari létesítményét a fővárosi központtal. Ugyanakkor a budapesti anyavállalattól kapják az elromlott, megjavítandó írógépeket, tehergépkocsikon szállítják ide a munkát. Az érkezések napi menetrendjét mindeddig sikeEoyik büszkeségünk a bajai víztorony. A megye 108 községének kétharmada rendelkezik már vízművel. A vízvezeték-hálózat hossza 550 kilométer. ' "73 Mit várnak az idei évtől? Az alcím egyben kérdés is, melyre szinte gondolkodás nélkül érkezik a válasz. — Semmit! Csodálkozásomat látva az igazgató elmosolyodik s azonnal magyarázattal is szolgál. — Várni nem varunk semmit, annak ellenére, hogy sok szép elképzelésünk van. Nem várakozva, hanem újabb lendülettel dolgozva meg is valósítjuk a terveinket. Tovább fokozzuk a gépesítést, a műszaki fejlesztést. Remélr jük, hogy június végére használatba tudjuk venni az új jánoshalmi telepet és az ottani létszámot 200-ra tudjuk emelni — az egyéb irányú műszaki fejlesztés mellett. December végéig a jánoshalmiaktól 21 milliót, a tiszakécskei 60 munkást számláló telepünktől pedig 8 milliót várunk. Tovább fejlesztjük az idén a szocialista brigádmozgalmat, és a múlt évijén alakult vállalati sportkört. Női labdarúgóink tavaly bemutatkoztak kétszer is, reméljük, az idén nemcsak ők, hanem a férfi labdarúgók, kosár- és kézilabdázók is sikeresen szerepelnek. Decemberben törzsgárdánk újabb húsz taggal gyarapodott, most már százhuszonötén viselik a jelvényt. Reméljük, az év végére ismét többen lesznek. Vállalaton kívüli, de mégis nagyon fontos tevékenységünk volt tavaly a többi között az is, hogy 40 ezer forinttal hozzájárultunk egy városi óvoda fenntartásához és ezért 15 dolgozónk kisgyermeke kapott helyet valamelyik óvodában. Most kötünk meg egy hosszúlejáratú szocialista szerződést, mely szerint 1975-ig egy új óvoda építéséhez 900 ezer forintot adunk és ezért 30 férőhelyet kapnak dolgozóink gyermekei. A negyedik ötéves tervrült betartani, eltekintve a szükségszerűen jelentkező késésektől. Szakosodtak Madarason ez az üzemegység képviseli az ipart. Bár újabban a közeli Bácsalmás Ruházati Ktsz-e is berendezett egy varróműhelyt a faluban Az irodagépjavítás valahogyan mégis egészen más. A nagyobb rang nem csupán a műszerész munka sajátosságaiból következik. hanem abból is, hogy ez a sokáig kizárólag mezőgazdasági jellegű helység a nagyvállalat hálózatában ugyanolyan fontos, mint Győr, Szeged, Nagykőrös, Debrecen, vagy Nyíregyháza, ahol hasonló gyárrészek működnek. Sőt, a nagyságot, teljesítményt tekintve a madarasi üzemegység előkelő, a második helyen áll. Olyannyira, hogy további két kirendeltséggel rendelkezik, amelyek Katy- máron és. Baján találhatók. A Madarason dolgozó műszerészek a szakma fejlődési törvényeinek megfelelően szakosodtak: az Optima és a Consul típusú írógépeket javítják. Akaty- máriak az elektromos és kézi szorzógépek gazdái, míg Baján író- és számológépekkel egyaránt foglalkoznak. Nincsenek távolságok Az üzem igazán fiatal. Akár emberi, akár gazdasági időszámításban mérjük a létét: a bébikorban van, 1969. február 17-én született meg. A működése ezen túlmenően is felvet olyan kérdéseket, amelyek a jövedelmezőséggel, a munka kifizetődésével függnek össze. Általában a vidéki ipartelepítés gondjai sűrűsödnek itt. Igaz, a Budapesten, vagy más városokban hiányzó munkaerőhöz hozzájut a vállalat. De mit kénytelen cserébe adni érte? Tósaki Ferenc üzemegységvezető nem látja ilyen borúsan a helyzetüket. Az átlagkereset eléri az 12UU— 1400 forintot, amit általában a család jövedelem-kiHárommillió tojá egy alatt A Kecskeméti Termelő- szövetkezetek Baromfinevelő Önálló Vállalkozásánál is lassan elkészül a mérleg, összeáll, áttekinthetővé válik az 1970-es év munkája. A vállalkozás vezetője, igazgatója, kezdettől fogva Paksi Sándor. Ö számol be az eredményekről is. — Az elmúlt évben fejeződött be egy nagyobb beruházás, illetve korszerűsítés. Részben az öt termelőszövetkezet, részben állami támogatással összesen 3 millió forintos költséggel új gépeket, automa- tikákat vásároltunk. Az új technológia beszerelésével tojóhibrid-állományunk számát mintegy kétszeresére növeltük, így tojástermelésünk jóval magasabb lett; csaknem 3 millió darabot adtunk a belföldi piacnak, valamint exportra a Baromfiipari Országos Vállalatnak. Az él m ’Szerki skereske- delmi Vállalattal kötött szerződések alapján naponta adunk friss tojást a város ellátására. Mi szállítjuk a leninvárosi és a Széchenyi téri ABC áruháznak. Az elmúlt évben egyetlen alkalommal sem fordult elő reklamáció, a fogyasztás pedig csaknem 15 százalékkal emelkedett. 1970-ben került sor egy piaci elárusítóhely létesítésére, ahol friss tojást és pecsenyecsirkét, illetve tyúkot árusítanak. Az ellátást a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet területén fekvő borbási tenyésztőtelep biztosítja, amely négy vagonnyi élőbaromfi nevelésére képes. Az év egyik súlyosabb gondja a munkaerő-utánpótlás volt. A naevobb ipari üzemek elvonják az embereket. — Szinte vadászni kel! a munkásokra. Nem szívesen jönnek ide, Ez tulaj- donkéopen érthető, mert a nihonőnapon is dolgozni kell, szabad szombatot sem tudunk adni, és emellett a kereseti lehetőségek sem jobbak, mint az iparban. Az üzem egy része már gépesített, az állatállománynak több mint felét korszerű’ körülmények között tartjuk. A versenyképességhez szükséges a további fejlesztés, mert csak így tudjuk, elérni az önköltség csökkentését. A tojás felvásárlási ára ugyanis kevesebb lett, így az önköltséget legalább ilyen mértékben kell csökkenteni a gazdaságosság érdekében. A további műszaki fejlesztésre azonban előreláthatólag 1972-ben kerül sor. A vállalkozás dolgozóinak létszáma mindössze huszonhat. 1989-ben egy dolgozóra 200 ezer forint termelési érték jutott, 1970- ben pedig még ennél is több lesz, mivel az előzete- számítások szerinti bruttó jövedelem több mint hat millió forint. D. É. egészíléseként visznek haza az asszonyok. Mint mondja, csupán a tél a problematikus időszak, amikor előfordul, hogy akadozik az írógépek ide, illetve elszállítása. Az összekötő járatok naponta közlekednek. Egyébként zavartalan a munkaellátás. Abban valóban megegyezünk, hogy Magyarországon nincsenek távolságok, csak rossz utak és rossz közlekedés létezik. Mű hely bizottság alakult A másik izgalmas folyamat az, ahogy alig két év alatt megpróbáltak valódi ipari üzemmé szerveződni; ahogy végül is sikerült termelékeny munkával kitölteni azokat a beruházási kereteket, amelyeket elsősorban azért teremtettek meg itt, hogy kereseti lehetőséghez juttassák az elhelyezkedni vágyó lányokat, asszonyokat. Kezdetben volt a betanulási időszak, amikor a műhely inkább osztályteremhez, a munkapadok pedig iskolai padokhoz hasonlítottak. A felvett nők időközben alaposan megtanulták a szakmát. Rigó Ottó művezető és Schneider Ferenc brigádvezető azóta már Erfurtban az Optíma- gyárbán is járt, ahol azoknak a gépeknek a készítését tanulmányozták, amelyeket Madarason javítanak. A fejlődés az érdekvédelemben ugyancsak végbemegy. Korábban egy bizalmi látta el a szakszervezeti tennivalókat, decemberben már műhelybizottságot választottak. Az üzem épülete is átalakul, A műhely műanyagpadlót kapott, vil- lanybpjleres mosdót alakítottak ki, az alkatrész- gvártáshoz esztergafelszerelés érkezett, hegesztőműhelyt rendeztek be. A kapu mögötti fülkéből Dedig portás szól ki ha idegen akar belépni a területre. Az igazi csoda. Az üzem történetében először fordult elő, hogy brigádok — a József Attila, Gagarin és az Előre — elnyerték a Szocialista címet. A József Attila nevét viselő kollektívát Varga Fe- rencné irányítja: — Jobban ki tudjuk használni a munkaidőt, ha a legkevesebbet szaladgál az ember a raktárba alkatrészekért. Ez a felismerés természetesen nem valami nagy felfedezés, de nem is olyan könnjű megvalósítani. Elhatároztuk, hogy megcsináljuk. Szétszedjük az írógépet, megvizsgáljuk a hibát, s a javítás ideje alatt aligha kétszer látnak a raktárba menni bennünket. — Először az Optima gépeket javítottuk, utána kaptuk meg a Consult — folytatja Varga Ferencné. — Aki gyorsabban és köny- nyebben dolgozott, segített a többieknek, amíg mindenki begyakorolta magát. A vérségi, rokoni kapcsolatok mellé felzárkóznak Madarason is az együttdolgozás során megaíaoozódó ismeretségek, barátságok. Az újfajta munkahelvi kapcsolatokból nagyon értékes emberi megnyilvánulás, segítőkészség származik. Ez az igazi csoda egy hóval „elkerített” üzemben és faluban. Halász Ferenc
