Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

A közönség visszahódításáért A Kecskeméti Dózsa NB I. B-s labdarúgócsapata az őszi szezon befejezése után néhány hetes pihenőre tért. Ennek már vége, s Szigeti Ferenc edző irányításával január 4-től igen kemény edzésekkel készülnek a márciusban folytatódó baj­noki küzdelmekre. Amíg a játékosok pihentek, addig a Dózsa labdarúgó-szakosztá­lyában serény munka folyt. A vezetők rendszeresen megtartották szakosztály­értekezletüket, értékelték az őszi szereplést, a játékosok, a csapat teljesítményét. Er­ről számot adtak a közgyű­lésnek is. Kövesi Károly szakosz­tályvezetőt megkértem, mondja el véleményét a K. Dózsa csapatáról, a já­tékosokról. Elégedett-e a szakvezetés a lila-fehér gárda őszi 5. helyezésével? — A félfordulós tavaszi bajnokság befejezése után úgy gondoltuk, magasabbra tehetjük fel a mércét. Na­gyobb követelményekkel léphetünk fel a csapattal és a játékosokkal szemben. Az őszi szezon előtt történt meg az edzőcsere is. s ar­ra számítottunk, hogy ez nem okoz majd nagyobb zökkenőt a csapatnál. Ele­inte úgy látszott, helyesen ítéltük meg a helyzetet. Jól rajtolt a csapat és he­teken keresztül az élvo­nalban foglalt helyet. A he­ves küzdelmekben azonban sorra sérültek meg játéko­saink és lettek hetekre harcképtelenek. Elég, ha felsorolom a sérültek listá­ját: Gór, Tatár, Pasek, Kiss, Balatoni, Kreidli, de betegség miatt egyes mér­kőzéseken nem szerepelhe­tett Lutz és Diószegi sem. Ezért kellett hétrő'. -hétre megváltoztatni az összeállí­tásunkat. A jó kezdés nem okozott elbizakodottságot egyesek­nél? — A kérdést jogosnak tartom. Sajnos, ilyen is előfordult, méghozzá hazai pályán, a Szóktói Stadion­ban. A fiúk félvállról vet­ték az addig mérsékelten szereplő ZTE-t, s azok csaknem meglepetést okoz­tak. Elvitték így is az egyik pontot. A legna­gyobb csalódást a csapat a BVSC elleni mérkőzésen okozta. A vasutasok mind­két pontot elvitték Kecske­métről. Közben a vidéken elhullajtott pontok miatt a Dózsa egyre jobban csú- szoH a középmezőny végé­re. A sikr ítelenség láttán fogyott a nézőszám a Szék­től Stadionban, ami sem­miképpen sem volt kívána­tos. Csak az elbizakodottság okozta a visszaesést? — Mint ahogy említet­tem, sok volt a sérültünk. De ugyanakkor súlyos hi­baként' merült fel, hogy játékosaink egy része nem küzdött eléggé, hiányzott belőlük a harcosság. A sé­rültek pótlására beállított játékosok nem mindig vál­tották be szereplésükhöz fűzött reményeinket. Gond­jainkat fokozta, hogy ide­genben eegyel többször kel­lett pályára lépnünk. Az Oroszlányi Bányász elleni mérkőzésünk pályaválasztó jogát a Szüreti napok miatt fel kellett cserélnünk. Az őszi szezon végefelé újra felfelé ívelt a csapat formája. Ez minek tudható be? — Valóban az őszi hajrá­ban feljött a Dózsa, és már nem okoztunk kellemetlen meglepetést közönségünk­nek. Az idegenbeni szerep­lésünk is méltó volt hírne­vünkhöz. Így kerültünk vissza a kilencedik helyről az ötödikre. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy harcosabbá vált az együt­tes, javult a játékosak küz­dőszelleme. ami azután az eredményeken is meglát­szott. Milyen játékerőt képvisel jelenleg a K. Dózsa? — Elmondhatom, hogy régen volt Kecskeméten ennyi tehetséges fiatal já­tékos. Természetesen ez okozza a legtöbb gondot Szigeti Ferenc edzőnek. A sok jó játékosból kell egy ütőképes csapatot kialakí­tani. Hogy jó úton járunk, azt igazolta a csapat pél­dául Pécsett, amikor a Bá­nyászt saját pályáján igen jó játékkal győzte le. Saj­nos, a bizonyítás nem min­dig sikerült, s voltak igen jelentős visszaesések, for­maingadozások. Ebben ko­moly szerepet játszóit né­hány játékos elégtelen fel­készülése. Problémák me­rültek fel egyeseknél a sportszerű életmóddal is. Ügy érzem, ezen a téren jelentős változás, javulás következik be. Ez esetben tartósabb és állandóbb lesz a csapat jó formája. Szeretném megkérni, ér­tékelje röviden a játékosok teljesítményét, szereplését. — Górral kezdem a sort. Nagy kapustehetségnek tartom. Kár, hogy az Egyet­értés elleni vereségben oly nagy szerepe volt. Később kárpótolta ezt a kisiklását. Winter is többször szóhoz jutott. Jól helyettesítette Górt. A hátvédhármas leg­többször Oláh, Lantos, Kreidli összeállításban sze­repelt. A legegyenleteseb­ben Oláh és Lantos ját­szott. Kreidli többet tud, mint amit ősszel nyújtott. Ugyanez mondható el Kis- juhászról is, akinek nem használt, hogy az utánpót­lás válogatott szakvezetői felfigyeltek rá. Elbizakodott lett. Franczkó többször si­keresen pótolta Kreidlit és mást is a védelemben. Gyiffkó dr. tanulmányai befejezése után igazolta azokat, akik bízta benne. Lutznál és Diószeginél nincs baj a küzdőszellemmel, de erőteljesebben kell az ed­zéseken dolgozniuk! A csa­társor okozta a legtöbb csa­lódást. Ebben a csapatrész­ben olyan tehetségek bon­togatják szárnyaikat, mint Lódi, Tatár, Pasek, Józsi I. Mégis a vártnál sokszor nyújtottak lényegesen ke­vesebbet. Közülük a leg- küzdőképesebb Tatár, de ő sokáig volt sérült. Szólni tell Kissről. Czéhről, Do­bóról, Porhandáról, Bánhi- diről, Balatoniról is. Tehet­ségüket már bebizonyítot­ták, de nekik is az eddigi­nél lelkiismeretesebb felké­szülés hozhatja meg a tar­tós, jó formát. Mit várhatunk a Dózsá­tól « tavaszi szezonban? — Jóslásokba nem kívá­nok bocsátkozni, mert ez nem hálás feladat. Bízom abban, hogy jól sikerül a csapat felkészülése és za­vartalanabb' lesz a bajnoki folytatás, kevesebb lesz a sérültünk. Ez esetben pedig nem túlzott derűlátás, ha azt mondom: igyekezünk a bajnoki tabella második helyéért folyó versenybe ta­vasszal beleszólni. Jelenleg ugyanis három pont vá­laszt el bennünket ettől a helytől. Ha a kecskeméti közönség mellénk áll a ta­vaszi idényben, akkor ez az elképzelés megvalósulhat. Mi úgy készítjük fel játé­kosainkat, hogy becsülete­sen tudjanak harcolni a város színeiért. A csapat sportszerűségéről már ed­dig is híres az országban, most azt szeretnénk elérni, hogy harcosságban, küzdő­képességben is fel tudják venni a versenyt. 1 M. L Sportlétesítmények társadalmi munkában Még 1969 áprilisában került sor Baján arra a je­lentős határozatra, amely szerint .* városi tanács ve­zetői és társadalmi szerve­zetei elősegítik a Petőfi- szigeti sportlétesítmény to­vábbépítését. Ennek meg­valósítására csak minimá­lis anyagi eszközök álltak rendelkezésre, a Bajai Va­sas MTE mégis vállalta, hogy kezelésbe vészig a sportlétesítményeket ’ és megkezdi az öltöző, raktár, pénztár és atlétikai pályák építését. A társadalmi ösz- szefogás eredménye lett, hogy sok ember, illetve vállalat, nyújtott segítsé­get e nagyarányú építkezés megvalósításához. Így ké­szülhetett el a 11 helyisé­ges, korszerű labdarúgó­öltöző, egy 17 méteres 3 helyiséges raktár, vala­mint atlétikai öltöző, für­dővel, pénztárépület, atlé­tikai és úszópálya, ugrópá­lya, dobókörök, füves lab­darúgópálya és edzőpálya. Az építkezés mintegy 400 ezer forint értékű társa­dalmi munkával valósult meg. Ez is fémjelzi, hogy a közelmúltban társadalmi munkában kezdeményezett létesítményfejlesztés új színt hozott Baja sportéle­tében. Ezért nemcsak a Bajai Lakberendező Ktsz-t illeti dicséret, mint kivi­telezőt. hanem a városi ta­nács és a városi TS illeté­keseit is, akik kezdeménye­zői és szervezői voltak en­nek az akciónak. Hiszen az eddig befejezett létesítmé­nyek összértéke megköze líti az 1 millió forintot. Athénban döntenek a labdarúgó VB lebonyolítási rendjéről A Nemzetközi Labdarú­gó Szövetség (FIFA) szer­vező bizottsága szerdán és csütörtökön Athénban ülé­sezik. A tanácskozás egyik legérdekesebb napirendi pontja: eldöntik, hogy az 1974. évi VB-t milyen for­mában bonyolítják le. Két alternatíva közül vá­lasztanak, és ezek a követ­kezők: 1. A rendező NSZK lab­darúgó szövetsége 16 csa­pat részvétele esetén négy négyes csoportot javasol, s ezen belül körmérkőzést vívnak. A csoportokból az első két-két helyezett jut­na tovább és két négyes középdöntőben játszanak tovább, majd a győztesek mérkőznének a világbajno­ki címért, a második he­lyezettek pedig a bronzére­mért. 2. A 16-os létszám 24-re emelése esetén hat négyes csoportban kezdődnének a küzdelmek. Két-két csa­pat jutna tovább, ezeket négy 3—3-as Csapatból ál­ló középdöntő csoportba osztanák, s a győztesek — sorsolás alapján — játsza­nék az elődöntőt, majd az újabb győztesek a döntőt, a vesztesek a 3. helyet el­döntő találkozót. Hermann Neuberger, az NSZK labdarúgó szövetsé­gének alelnöke az athéni üléssel kapcsolatban kije­lentette: — A FIFA legutóbbi brüsszeli ülésén, amelyet novemberben tartottak, a többség afelé hajlott, hogy 24 csapat vegyen részt az 1974. évi VB döntőjében. Mi tartózkodunk a vitáktól, de azt ellenezzük, hogy az eddigi lebonyolítási rend-. szer maradjon meg. Ezzel kapcsolatban emlí­tést érdemel, hogy az UEFA a régi forma mellett foglal állást. — Amennyiben a FIFA a 24-es létszám mellett dönt, Európa 12 és Dél- Amerika 6 helyet kap, míg a fennmaradó 6 helyre a többi földrész pályázik. Az NSZK szövetségének alelnöke, aki a VB szerve­ző bizottságának is egyik vezetője, még elmondta, hogy 16 csapat részvétele esetén 21, 25 csapat indu­lása esetén pedig 26 napig tartana a világbajnokság. Mfiake, Baszanowshi és Knrencov világcsúcsa maradt csak érintetlen 1! 70 ben A súlyemelők 1970-ben is elsöprő rohamot indítottak a fennálló világcsúcsok el­len. A kilenc súlycsoport­ból hatban megdőlt az ösz- szetett világrekord, mind­össze Miyake pehely-, Ba- szanowski könnyű- és Ku- rencov váltósúlyú csúcs- eredménye maradt érintet­len. Két kategóriában hatá­rok dőltek le. Középsúly­ban a bűvös 500, ólomsúly­ban pedig 600 kiló fölé ke­rült a világcsúcs. A 28 éves szovjet Alekszejev, az „ólomsúly királya” 35 ki­lóval döntötte meg elődje, Zsabotyinszkij három éven át élt világrekordját. Eredményes volt az ost­rom a magyar csúcsered­mények ellen is. Bakos kö­zép- és Veres félnehézsú­lyú összetett rekordja nem változott csak az 1970-es esztendőben. A súlycsoportok tízes vi­lágranglistája is híven mu­tatja a szovjet súlyemelők fölényét: A 90 helyből 34- et foglalnak el. A 90 hely 17 ország versenyzői között oszlik meg az alábbiak sze­rint: Szovjetunió: 34, Magyar- ország, Lengyelország: 9—9, Japán: 8, Egyesült Álla­mok: 6, Finnország: 5, NDK: 4, Bulgária: 3, Irán, NSZK, Svédország: 2—2, Belgium, Csehszlovákia, Fülöp-szigetek, Norvégia, Olaszország, Románia: 1—1. Az egyes súlycsoportok 'egjobbjai: Lepkesúly: Világcsúcs: 340 kg. Kris- csisin (szovjet) 1970. Magyar csúcs: 342,5 kg. Holczreiter (magyar) 1970. (Holczreiter Columbusban elért világcsúcsát a nem­zetközi szövetség érvényte­lenítette, a Magyar Súly­emelő Szövetség viszont magyar rekordnak köny­velte eh mert Holczreiter nem vétett a doppingsza­bályok ellen.) 1. Kriscsisin (szovjet) 340 k<?. 2. Szmef-'-y;n (szovjet) 337,5 kg, 3. Holczreiter (magyar) 326,5 kg,... 6. Nagy R. (magyar) 322,5 kg,... 9. Szűcs (magyar) 315 kg. Légsúly: Világ és magyar csúcs: 372.5 kg. Földi. 1970. 1. Földi (magyar) 372,5 kg, 2. • Nowak (lengyel) 362.5 kg, 3. Nassiri (iráni) 362.5 kg. Pehelysúly: Világcsúcs: 400 kg. Mi­yake (japán) 1969. Magyar csúcs: 382,5 kg. Benedek. 1970. 1. Nowak (lengyel) 392,5 kg, 2. Szanidze (szovjet) 387.5 kg, 3. Kucsev (bolgár) 387.5 kg. 4. Benedeie (ma­gyar) 382,5 kg. Könnyűsúly: Világcsúcs: 445 kg. Ba- szanowski (lengyel) 1969. Magyar csúcs: 432,5 kg. Bagócs. 1970. 1. Kaczmarek (lengyel) 440 kg, 2. Baszanowski (lengyel) 437,5 kg, 3. Ba­gócs (magyar) 432,5 kg. Váltósúly: Világcsúcs: 482,5 kg. Ku- rencov (szovjet) 1969. Magyar csúcs: 452,5 kg. Szarvas. 1970. 1. Kurencov (szovjet) 472.5 kg, 2. Szmirnov (szov­jet) 455 kg, 3. Jensen (nor­vég) 455 kg, 4. Szarvas (magyar) 452,5 kg. Középsúly: Világcsúcs: 507,5 kg. Pavlov (szovjet) 1970. Magyar csúcs: 487,5 kg. Bakos. 1969. 1. Pavlov (szovjet) 507,5 kg, 2. Ivancsenko (szovjet) 505 kg, 3. Rigert (szovjet) 495 kg,... 10. Bakos (ma­gyar) 477,5 kg. Félnehézsúly: Világcsúcs: 537,5 kg. Ko- lotov (szovjet) 1970. Magyar csúcs: 505 kg. Veres. 1969. 1. Kolotov (szovjet) 537,5 kg, 2. Kangasniemi (finn) 530 kg, 3. Kidajév (szovjet) 527.5 kg,... 9. Tóth G. (magyar) 500 kg. Nehézsúly: Világcsúcs: 565 kg. Talts (szovjet) 1970. Magyar csúcs: 520 kg. Nemessányi. 1970. 1. Talts (szovjet) 565 kg, 2. Jakubovszkij (szovjet) 560 kg, 3. Utsaar (szovjet) 545 kg. Nemessányi és Ambrus egyaránt 520 kilós eredmé­nyével nincs az első tíz kö­zött. Ölomsúly: Világcsúcs: 625 kg. Alek­szejev (szovjet) 1970. Magyar csúcs: 525 kg. Chudik. 1970. 1. Alelczzejev (szovjet) 625 kg, 2. Reding (belga) 600 kg, 3. Batiscsev (szov­jet) 587,5 kg. Chudik 525-tel nincs az élvonalban. Eletaztek a aagyar aszfaliteiiiszezík A magyar sportolók idei első válogatott mérkőzését az asztaliteniszezök vívják: szerdán 19.30 órai kezdet­tel a Karlsruhe melletti Kronau lesz a színhelye az NSZK—Magyarország Eu­rópa Liga találkozónak. Horváth Tibor főtitkár és Bérezik Zoltán edző veze­tésével hétfőn a kora dél­utáni órákban vonaton el­utazott az NSZK-ba a ma­gyar csapat. A fontosnak ígérkező mérkőzésről Bér­ezik Zoltán a következőket mondta: — Eddig kétszer 6:1-re győztünk a nyugatnémetek ellen, egyszer 4:3-ra kikap­tunk, úgy érzem, most biz­tos favoritok vagyunk. Csak egy-két mérkőzésen esélyesek vendéglátóink, mi legalább 5:2-es győzelem­re számítunk. A magyarok tervezett összeállításában változás nincs, tehát ugyanaz a né­gyes (Jónyer, Klampár, Kisházi és Magos) játszik, amely a múlt évben le­győzte a szovjet, az angol és az osztrák csapatot.

Next

/
Thumbnails
Contents