Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-05 / 3. szám
'4. oldal 1911. január S, kedd októberben, a pártvezetőség újjáválasztó taggyűlésen Kaskantyú kommunistái már negyedszer erősítették meg tisztségében Budavári Jánost, a községi pártszervezet titkárát. Az 1600 lakosú faluban két évtizede élő és méltán népszerű politikai vezető a Kiskőrösi ÁFÉSZ helyi ügyintézője. A községben nemcsak a politikai és társadalmi élet, hanem a szövetkezeti kereskedelem szálai is az ő kezébe futnak össze. Ebből is következik, hogy Kaskantyú a kiskőrösi járásnak élelmiszeripari termékekből egyik legjobban ellátott községe. A Homokgyöngye szakszövetkezet építőbrigádjának közreműködésével éppen most készül a település központi helyén az az ÁBC-áruház, amely a lakosság számára az iparcikkek kínálatát is megnöveli. Amikor az újjáalakult pártvezetőség munkához látott, első ülésén a negyedik ötéves terv célkitűzéseit boncolgatta. Arról folyt a vita, hogyan valósulnak meg ennek részletei Kas- kantyún. Budavári János javasolta, kérjék meg a község gazdálkodó szerveit, írják le, milyen elképzeléseket szándékoznak valóra váltani a következő esztendőkben. Ezek alapján foglalt állást a pártvezetőség a községpolitikai célokról, amelyeket később a taggyűlés is jóváhagyott. Budavári elvtárs, akit munkakörülményei elég gyakran tartanak távol Kiskőrösön élő családjától, nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Homokgyöngye Szakszövetkezet a következő ötéves tervben újabb szolgálati lakások építésére szánta el magát. Ezzel nemcsak a munka-, hanem életkörülményeket is javíthatják a szövetkezetben. Eddig már két szolgálati lakás épült a Homokgyöngyében. A községi tanács a negyedik ötéves tervben a járdaépítést szorgalmazza, s az új településekhez vezetteti ki a vizet és a villanyt. Az ÁFÉSZ az ÁBCM ezőgazdasá könyvespolc Kutyákról — képekben A kutyatartók népes tábora újabb segítséget kapott, a Natura kiadásában megjelent dr. Hajas Józsefnek és dr. Sárkány Pálnak a Bobby-hobby című könyvével. Érdekes kísérlet ez a könyv; minden szakkérdésre szöveg helyett képpel válaszol. Olyan akár egy képregény, s közben megismerteti az olvasóval a kutyatartás minden fortélyát A hatásos illusztrációkat a kutya tartásáról és szokásairól Balogh Ervin készítette. A Juhfaroktől Zalagyöngyéig Magyar szőlőfajták albuma A színes művészi képek mellett a szöveg is fel- emelően szép, szinte ünnepi, méltó a magyar szőlőfajtákhoz, mert ize van, za- mata, akár az óbornak. ,„Itt sorakoznak azok, melyek ősz eleji napokon gyermekkorunk meghitt varázsát elevenítik fel, nagyanyáink kedvelt étkezési szőlőjeként: a Bajor, a Cohér, és amelyek a régi szüretek vigalmát idézik, mint a Járdovány, a Lisztes, de azok is, melyek nedűjének élvezésekor nagyapáink pohara csendült: a Juhfark, a Sárfehér... Régmúlt idők évszázados, eltűnő fajtái adnak találkát e műben a jelen értéke, és a jövő Ígéretes fajtáival...” Így ír könyvéről Németh Márton. A könyv pedig, a díszes, értékes album, szőlőfajta-ismeret. Az előfizetőkön múlik Egyedül az előfizetők adatszolgáltatásán múlik az új kecskeméti telefonkönyv kiadásának időpontja. A 2500 telefontulajdonos közül főleg az intézmények és vállalatok késlekednek a legutóbbi telefonszámlákhoz mellékelt adatgyűjtőlap kitöltésével, továbbításával ELső kötete már megjelent, s a két kötet összesen 24 fajtacsoportot, 140 fajtát, 92 alfajtát, és 12 kiónt ismertet. A szerző tudományos módszerekkel vizsgálja a szőlőfajták rendszertani helyét, származását, külső jellemző bélyegeit és belső tulajdonságait. A leírt fajták szebbnél szebb természethű festményeit is bemutatja az album, amelyre minden bizonnyal a külföld is felfigyel. Az értékes művet a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentette meg. Milyen legyen a családi ház Kezdődik a barkácsolással, megcsinál otthon valamit az ember, aztán folytatódik azzal, hogy merészebb, nagyobb tervek is napirendre kerülnek. A ház, a lakás kényelmesebbé tétele érdekében, egy kis átalakítás, esetleg csak egy válaszfal, vagy egy mellékhelyiség felépítése. Ehhez azonban már nem elegendő a kézügyesség, a szorgalom. El kell sajátítani az alapismereteket, tudni kell, milyen engedélyre van szükség. Tucatnyi probléma, amit meg kell oldani, mert az állami és szövetkezeti lakásépítés szervezett formájával szemben a családi házak építésénél, korszerűsítésénél nagyfokú szervezetlenség tapasztalható. S aki a teendők ismerete nélkül vág neki ilyen munkának, az rendszerint rá is fizet a meggondolatlanságra. De hogyan kezdjünk hozzá, milyen engedélyeket kérjünk, milyen anyagot vásároljunk? Ehhez ad nagy segítséget egy most megjelent könyv Spiska— Novák: Családi házak korszerűsítése című munkája. A Mezőgazdasági Könyvkiadó jó szolgálatot tett. amikor a könyvet le- fordíttatta és magyar viszonyokra alkalmazta. Nélkülözhetetlen kézikönyve lesz azoknak, akik családi házuk korszer'sítését, átépítését maguk vállalják. áruház átadása után a helyi vágóhidat és húsfeldolgozót bővítteti, irodaházat és kisvendéglőt építtet. KASKANTYÚ korszerűen felszerelt művelődési háza már jelenleg is második otthona a lakosság nagy részének. itt van a pártszervezet és a KISZ irodája, tanácskozási terme, itt zajlik le Kaskantyú közélete. Rendszeresen vendégszerepei a Katona József Színház társulata, a klubkönyvtár hetenként, kétszer, az ifjúsági kiül) háromszor van nyitva, s minden szerdán korra és nemre való tekintet nélkül a művelődési ház összes helyiségében szórakozási lehetőséget találhatnak a falu lakói. A jövőben a tanyasi emberek is közelebb kerülnek majd a faluhoz. A pártve- zetőség ugyanis szép feladatot tűzött maga elé, felkutatja azokat, akik életükben talán még moziban sem voltak, televíziót sem láttak, ismeretterjesztő előadáson vagy pártnapon sem vettek részt és a Homokgyöngye Szakszövetkezet segítségével egy-egy kulturális, vagy pártrendezvényre mikróbusszal őket is behozzák. A személyes beszélgetések, a rendezvényeken való részvétel után ők is tájékozódnak majd a község, járás, az ország eredményeiről, gondjairól. A Kaskantyúhoz tartozó Iíisbócsára pedig, ahol a falu lakosságának több mint 10 százaléka él, a Homokgyöngye szakszövetkezet vezetteti ki a villanyt, hogy az ottani iskqla és a környező tanyavilág is fényhez jusson. BUDAVÄRI JÁNOS, aki éppen egy évtizede párttitkár Kaskantyún, a községfejlesztés számos eddigi és jövőbeni eredményei mellett talán ez utóbbit tartja a legfontosabbnak. K. A. Egy megnyugvás története — Eladták a gyárat! Mi lesz velünk? — kérdezte néhány hónappal ezelőtt a műhelyben szomszédjától Rohoska Pálné, és a hangjában egyáltalán nem érnommechanikai szakmák közti különbségből is következik. Az átszervezési tennivalók év végéig húzódtak el. Sajnos, ilyenkor vannak üresben a humánus célkitűzés sekkel. Az új ,anyavállalat elősegíti a foglalkoztatást a városiasodó nagyközségben, hiszen 1875-re 650-en dolgoznak már itt, ami a Együtt az érdekeltek: Bür gés József. Túrán István, Pethő János és Rohoska Pálné. ződött, hogy tréfás kedvében volna. Hatodik éve dolgozik az üzemben, a munkásfizetésből férjével együtt két gyereket nevel. Egy eladott gyár történetének nyomába — mivel izgalmas témának ígérkezik — mindig szívesen szegődik a hírlapíró. Ilyenkor természetesen ajánlatos meghallgatni a vezetők véleményét is az eseményekről. Pethő János, a kiskőrösi gyáregység igazgatója: — Semmiféle, köznapi értelemben vett eladásról nincs szó. Vegyesipari Vállalatunk korábban tanácsi irányítás alatt működött. Július 1-től pedig az Iro- dagépipari és Finommechanikai Vállaláshoz tartozunk. Nagyobbak a fejlődési kilátásaink, jobbá váltak a munkafeltételek, több bért tudunk fizetni, ami a vegyesipari és fiAz élet Egyszerű társulásként indultak, oly nagy igény volt azonban a munkájukra, hogy néhány hónapon belül szakszövetkezeti közös vállalkozássá fejlődtek. Éppen két éve, 1969. január 1-én, alakult meg a lajosmizsei Kossuth, a Béke és a la- dánybenei Hunyadi Szak- szövetkezet vállalkozása. Herczeg István igazgató elmondja: — Sok gondunk volt kezdetben. Talán az alapító szakszövetkezetek vezetői sem gondolták, hogy ilyen gyors lesz a fejlődés és eny- nyire nagy érdeklődés jelentkezik a gépjavító vállalkozás iránt. A közös gazdaságok gépgondjainak növekedésével azonos az igények emelkedése. A szak- szövetkezetek gépparkja nagyrészt selejtezésre vár és kevés úi gépet kaptak. A javító vállalatok nem foglalkoznak már azzal, amiért annak idején megalakultak, kevés az alkatrész is. Mindez együtt a mi munkánkat szaporította. A napokban adiák át rendeltetésének a 600 négyzetméteres új műhelycsarnokot. Ezzel sokat javulnak a dolgozók munkakörülményei. A vál'alkozás nemcsak génjavítással, hanem természetesen a11"!i*részek felújításával, sőt, építőipari gépek alkatrészeinek gyártásával is foglalkozik. Tavalyelőtt negyedmillió forint nyereségre tett szert a szakszövetkezeteknek ez az együttműködése, 1970- ről 800 ezer forintra számítanak. Az idén másfél— kétmillió forint'lesz a nyereség, az előzetes számítások szerint. — Természetesen nem a nyereségre való törekvés a fő cél — folytatja az igazgató — hanem a szolgáltatások bővítése. A kilátások szerint a következő években még inkább szükség lesz a gépek, alkatrészek felújítására Az előzetesen befutott megrendelések értéke többszöröse a tavalyinak. Elképzeléseink szerint még egv 600 négyzetméteres műhelycsarnokot építünk. A gépek élettartamának meghosszabbítása céljából bevezetjük a tagszövetkezeteknél a karbantartási szolgáltatást. 1971-ben várhatóan újabb szakszövetkezetek lépnek a társulásba. Az élet sürgeti a gépjavítás szervezettebbé tételét, korszerűsítését. A vállalkozásnak ötven alkalmazottja van. Java részük azelőtt a városokba járt dolgozni most itthon, a közséeben is megtalálja számítását. K. S. járatok, mivel egyes mun- 1 kahelyi csoportokat már megszüntettünk, mások viszont még nem jöttek létre. Az igazán nagy feladatot az jelenti, hogy a dolgozók megőrizzék jó közérzetüket. A hangulatot elsősorban azon mérem le, hogy elkívánkoznak-e tőlünk. De távozó dolgozónk nincs. Inkább áramlanak hozzánk, anélkül, hogy bárkit is hívnánk. Ügy látszik, hogy a nagyot lehetőségek önmagukban csábítóak. (Tehát a távlat biztató. A tavalyi 24—25 millió forintos termelési érték például az ötéves terv végére nyolcszorosára emelkedik.) Túrán István párttitkár: — A hangulat, szerintem, jó. Ismeretes, hogy a finommechanikai gyárak jól fizetnék, s így reményben, bizalomban nincs hiány. Azzal eleve számoltunk, hogy az átállás miatt lesz némi pangási időszak. Ezekre a hónapokra a hagyományos cikkeinkből vállaltunk szállítást, hogy mindenkinek adhassunk munkát, amíg felszereljük az új gépeket. Igaz, többen féltek — elsősorban a nők —, hogy elbocsátják őket. Rögtön nyilvánosságra hoztuk, i hogy senki sem marad kenyér nélkül, sőt tovább bővül a létszámunk. (A fejlesztési törekvés, a termelékenység fokozása ily módon nem áll szemlétszám két és félszeres gyarapodásának felel meg.) Bürgés József, a szak- szervezeti bizottság titkára: — Sokszor' el kellett ismételnünk: értsék meg, vannak problémák, de nyugodtnak kell maradni, senkit nem fenyeget veszély. A szükséges átképzéseket megkezdtük, a dolgozóik megismerkedtek a budapesti központi üzem és a kecskeméti testvérgyár munkájával is. A kétkedőknek újból és újból megerősítettük, hogy senkit sem küld el a vállalat, igényt tart mindenkinek a munkájára. (Ezek szerint nincs ok a nyugtalanságra. Valóban, az átszervezésről szó esett a termelési tanácskozásokon, s a műhelyek faliújságjain még mindig olvasható a változás leírása, az elképzelt bővítés terve.) Rohoska Pálné az egyik, ősszel elkészült új üzemrészben dolgozik. J elenleg a hagyományos, régi terméket készíti, sertésetetők gyártásával foglalkozik. — Van egy kis keveredés, állandóan helyet kell cserélnünk az építőkkel. Szinte folyamatosan költözködünk egyik műhelyből a másikba. Igen, tájékoztattak bennünket az átalakulásról. Aki akarta, a tervrajzokat is megnézhette. A kezdeti félelmünk — mások nevében is mondhatom — elmúlt. Halász Ferenc Új egészségügyi intézmény Az egészségügyi miniszter rendeletet adott ki egészségügyi központi továbbképző és szakosító intézet létesítéséről. Az új országos intézmény — amely Budapesten, a Makarenko utca 15. szám alatt működik — fő 'feladata lesz az ápolónők, szülésznők, műtősök, közegészségügyi és járványügyi ellenőrök és más egészség- ügyi dolgozók középfokú továbbképzése. A hallgatók egyéves időtartamú tanfolyamokon vesznek majd részt, amelyeken a saját területükre vonatkozó újabb fontos tudnivalókat sajátítják el. Ezenkívül az egészségügy más területein — gyermek-, ideg- és elmeápolói, csecsemőgondozói, védőnői stb. — is tovább képezhetik magukat. Az új intézet részben a bentlakásos, illetve a területi, gyakorlati továbbképzést Jlátja el. Az intézményben már a vezető nővérek, az intenzív terápiás osztályokon tevékenykedő egészségügyi dolgozók és a mentősök oktatása megkezdődött. Az intézmény területi tanulmányi is szervezési osztálya arról is gondoskodik majd, hogy a vidéki és budapesti nagyobb egészségügyi intézményekben helyi tanfolyamok keretében oldják meg az egészségügy munkásainak középfokú szakmai továbbképzését. (MTI£
