Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
1 oldal 1971. január VI, szerda Dj szabályozók, régi feladatok JANUAR első napján lépett, működik a új rendszere, meg hangos szakemberek életbe szabályozók Nem előzte hírverés, a számára szűkszavú — közlönyök hasábjain közzétett — rendelkezések, végrehajtási utasítások formájában öltött testet az az iránytű, amely terveiket, döntéseiket, cselekedeteiket a következő öt esztendőben alapvetően meghatá rozza. Mert az új szabályozó rendszernek ez a leglényegesebb vonása; első ízben kerül sor arra, hogy —■ az aiapelveket tekintve —, a tervidőszak egészét, változatlan. közgazdasági feltételek között dolgozhatják végig a gyárak, vállalatok. Nem szükséges bizonygatni, hogy a gazdaságirányítási rendszer közvetett formája, az árszabályozás, az adópolitika, a személyi és vállalati jövedelmek képződésének szabályozása, a hitelpolitika, s a többi tényező, mint eszköz, bevált. A harmadik ötéves terv teljesítése, a gazdaságban Végbemenő folyamatok, s azok első eredményei — így például a termelési szerkezet kedvező irányú módosulása—, egyaránt igazolják ezt. Ha így van, márpedig így van, jogosnak tűnhet a kérdés: miért volt szükség mégis új szabályozó rendszerre? Egyszerűsítve a feleletet: régi feladatainkat — a társadalmi munka hatékonyságának növelését, a vállalati tevékenység gazdaságosságának fokozását, az árak és a tényleges ráfordítások közelítését — az új szabályozókkal tökéletesebben, gyorsabban, a csoport- és a társadalmi érdeket jobban egyeztetve tudjuk megvalósítani. Ez indokolta, s hozzátehetjük, sürgette is a változást. sok kötöttségeinek és tér- [ életbe lépett január else heinek csökkentése mind-1 jén, úgy kell változnia mind világosan mutatja az I fokról fokra a vállalati te- utat, amelyen járni kell. j vékenységnek is ezekben a Az új szabályozási rendszer a hatékonyság előtérbe helyezése mellett, s ve- | ink megvalósításának mile azonos fontossággal, még j kéntje — éppen az új sza- egy célt szolgál: a gazda- i bályozási rendszer okán — napokban és hetekben Idei gazdasági feladatasági növekedés szilárd egyensúlyi helyzet megteremtésével valósuljon meg. A kettős, de végső soron megegyező cél elérése térdöntő mértékben a vállalatokon múlik. Az ipar. a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szállítás egységei csakis akkor felelhetnek mészetesen nem úgy megy j rnfeg a velük szemben távégbe, hogy automatikusan hat a szabályozási rendszer, s a vállalatoknak nincs különösebb teendője. Nem titok, hisz’ a legnagyobb nyilvánosság előtt, masztott fokozott követelményeknek, ha az év minden munkanapján tisztán látják teendőiket. Az új szabályozási rendszer világosan mutatja, mit szükséaz országgyűlés negyedik j ges elérni, merre kell ha- ötéves tervet elfogadó ülés-1 ladni. A hogyant. a haladás módját minden vállaszakán, s a párt X. kongresszusán beszéltek róla, hogy a következő esztendők nehéz próba elé állítják a vállalatokat. A BERUHÁZÁSOK növekvő hányadának vállalati erőforrásokból való finanszírozása, az állami támogatás mértékének csökkentése, a visszatérítések korlátozása, a bérezésnél a progresszív adókulcs alkalmazása, jóval többet követel minden termelői kollektívától, mint amennyit a harmadik ötéves terv éveiben nyújtottak. S ezt a többet nem lehet halogatni, nem lehet „majd holnap nekikezdenünk” alapon várni, remélni. Ahogy az új szabályozási rendszer latnak a maga sajátosságait, lehetőségeit alaposan mérlegelve lehet csak meglelnie. A SIKERES start a cél- baérkezés ígérete. S ezért döntő, hogy — a természettel, a kemény téllel is küzdve közben —, mi történik most, januárban a vállalatoknál, az üzemekben. A január 1971 startja. 1971 pedig a negyedik ötéves tervé. A régi célok és az új szabályozók kombinációja jó starthelyét, környezetet teremtett. A start és a cél közötti távon pedig ne feledjük el egy pillanatra s.em: valamennyien ott vagyunk a pályán! M. O. Leendő mezőgazdászok között A minap riasztó statisz- | iskola, amely évente 108 tika került a kezembe: a ' fiatalt vesz fel. Az intézet Mezőgazdasági és Élelme- | igazgatójával, Pénzes Pál zésügyi Minisztérium jelen-i mezőgazdasági mérnök-taGyakorlati óra az üvegházban. tése szerint az ország mezőgazdasági nagyüzemeiben dolgozó 13 243 brigádvezető közül 11 145-nek, tehát több mint 80 százalékuknak nincs megfelelő szakképzettsége, pedig az egyre bonyolultabbá váló agrotechnikai módszerek nagyobb felkészültséget kívánnak a termelés közvetlen irányítóitól. Bázis Kalocsán A mezőgazdasági szakemberképzés egyik megyei bázisa a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Technikum és SzakközépNÍNCS MÓDUNK arra, bogy az új szabályozási rendszer részleteit, akárcsak címszavakban is, áttekintsük, hiszen egy-egy terület, mondjuk az adópolitika, önmagában is több cikket kitevő változáson ment, illetve megy át. Annál inkább feladatunk, hogy az új szabályozási rendszer a gazdasági reform eddigi három esztendejéhez mérten jobb feltételeket teremt a gazdaság- fejlesztés intenzív szakaszának kibontakoztatásához. Az árszabályozásnál a tényleges társadalmi ráfordítások és a piaci értékítéletek fokozott tükröztetése az árakban, a pénzügyi szabályozásnál az adómentességek megszüntetése, illetve korlátozása, a létszám- és bérgazdálkodásban az élőmunkával való takarékosság ösztönzése „kifizetődővé” tétele —azt bizonyítja, hogy az állam szorosabb szálakkal köti össze a valós teljesítményt és a nyereséget. Ahogy ezt igazolják a hitelpolitikában végbemenő változások is — például több gazdálkodó szerv közös beruházásának meghitelezése, az erők koncentrációja érdekében —, ahogy az exportimport szabályozó rendszerének módosulása is. Ez utóbbinál maradva: a differenciált exporttámogatás, az ágazati átlagnál kedvezőbb devizakitermelést elérő vállalatok adóvisszatérítésben való részesítése, az impört esetében a népgazdaságikig kedvező vásárlóS termelőmunka és a politika összekapcsolása A szakszervezetek tervei A szakszervezetek 1 Megyei Tanácsának ez évi kulturális terveit a munkahelyeken és munkásszállásokon kifejtett sokrétű nevelőmunka feladatai határozzák meg. Elsősorban IV. ötéves terv megvalósítása, a X. pártkongresszus határozatainak realizálása és az üzemi demokrácia további kibontakozásának segítése áll a célkitűzések élén. Az SZMT kulturális munkabizottságának tevékenysége ez évben nem nagyszabású megyei rendezvények szervezésére, hanem a termelő munka, és a napi művelődési és politikai feladatok összekapcsolására irányul. Ezt a célt szolgálják az üzemekben, intézményekben megszervezésre kerülő „Társadalmunk időszerű kérdései” című tanfolyamok, ezeken összesen mintegy 14 000 részvevő — döntő többségükben szocialista brigádtagok — kapnak tájékoztatást, az aktuális kérdésekről. Fokozott figyelmet fordít a munkabizottság a felnőtt- oktatásban részt vevő dolgozók tanulásának megköny- nyítésére. A TIT, a kecskeméti és kiskunfélegyházi felnőttoktatási intézményekkel közösen szervezett előadássorozaton az általános és középiskolát végzők számára nyújtanak segítséget. Kísérletképpen pedig Kiskunfélegyházán biztosítottak konzultációs lehetőséget azoknak, akik önállóan, saját erejükből készülnek fel az általános iskola elvégzését tanúsító bizonyítvány megszerzésére. A hátrányos helyzetű munkás- és parasztfiatalok ismeretszerző munkáját negyvenhat szakkör köny- nyíti meg. Ezek a szakszervezeti művelődési házak felügyelete alatt főképp a gimnáziumokban működnek és a tehetséges tanulók egyetemi felvételéhez nyújtanak támogatást. A szakszervezetek továbbfejlesztik kapcsolataikat a tanácsi felügyelet alatt álló művelődési intézményekkel, a filmszínházakkal és a Katona József Színházzal is. Az 1971. évre meghirdetett megyei közönségszervezői verseny is ezt a célt szolgálja; jutalmazni kívánják a legeredményesebb színházi és mozijegyek terjesztőit. A kecskeméti színház kamaraműsor-ösz- szeállítása munkásszállásokra és távol eső tanyai területekre is eljuttatja az élő I művészetet, hiszen az itt élő emberek csak elvétve talál- ! kozhatnak a színpadok va- | lóságos szereplőivel. A gyárak, intézmények kulturális élete legnagyobb- ! részt a szakszervezeti bizottságok kultúrfelelősei- nek rátermettségétől és tudásától függ. Az üzemi népművelés szabadegyetemén ezeket a tisztségviselőket készítik fel sokrétű feladataik elvégzésére. A pályázatok közül j az irodalmi színpadok I „Szánjatok szép szavak” című versenye és film-hatás- elemzési tanulmányok íratása a jelentősebbek. Az utóbbinak célja a magyar filmek hatásának vizsgálata a munkásfiatalok körében. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának tervei a termelő üzemekben valósulnak meg. Oj kiadványuk, mely az évi kulturális tervek helyi elkészítéséhez ad útmutatót, részleteiben is megjelöli a legfontosabb feladatokat és tanácsokat ad azok végrehajtásához. A szép elképzelések csak úgy valósulnak meg, ha minden egyes szakszervezeti vezető és társadalmi munkás szívügyének tekinti az üzemi kultúra és közművelődés fellendítését. P. M. Hasznos téli munka A szanki Haladás Termelőszövetkezet a korábbi években nem foglalkozott ..tojásterrheíéssel”, a gazdaságban nevelt csibék tízezreit még „felnőtt” koruk előtt értékesítették. A múlt év végén úgy alakult, hogy nem tudtak eladni 11 ezer j ércét., s elhatározták, hogy legalább egy évre beállítják őket tojástermelésre. Viszonylag kevés ráfordítással a közös gazdaság tagjainak téli foglalkoztatását is biztosítva, 1300 tojóketrecet készítettek, s szerződést kötöttek a kecskeméti BOV-gyáregységgel 1,5 millió tojás értékesítésére. nárral, az iskola munkájáról, életéről beszélgettünk. — Tanulóink többsége megyebeli fiatal — mondta az igazgató —, de a szomszédos megyéből is szívesen jönnek hozzánk. Egy- egy évfolyam beiskolázását alapos munka előzi meg: tájékozódunk az általános iskolákban, hogy megtaláljuk azokat, akik érdeklődnek e szép pálya iránt. Kapcsolatunk a felvétel után sem szakad meg az iskolákkal. Tájékoztatjuk őket első osztályosaink tanulmányi eredményeiről, tájékoztatók küldésével. látogatásokra szóló meghívókkal igyekszünk kedvet csinálni a végzős általános iskolásoknak a mezőgazdasági szakmához. A felvételek során mindinkább az általános iskolai előmenetelt helyezzük előtérbe, mert tapasztalataink szerint csak a jó felkészültségű fiatalok tudják megállni helyüket iskolánkban. Országosan elsők Felkészült nevelőtestület, kitűnő tárgyi és személyi feltételek várják a fiatalokat Kalocsán. Pénzes Pál elmondta, hogy az intézetben végzőknek több mint 80 százaléka sikerrel jelentkezett felsőoktatási intézményeinkbe, ami országosan is kitűnő aránynak számít. A magás színvonalú oktató-nevelő munkát segíti az a körülmény, hogy az intézet az Agrár- tudományi Egyetem gyakorlóiskolája, így szinte az elsők között alkalmazzák a legújab pedagógiai tapasztalatokat. — Eredményeink elérésében fontos tényező az, hogy iskolakollégium vagyunk — folytatja az igazgató. — Tanulóink zöme kollégiumi elhelyezésben részesül, így a képzés olyan neveléssel párosul, amely lehetővé teszi a termelő- munkába való tökéletes beilleszkedést és a továbbtanulást is. Meghatározó sze^ repe miatt említést keli tenni iskolánk tárgyi feltételeiről is. Bevált újítás-« ként említhetem, hogy valamennyi tantárgynak külön előadótermet rendeztünk be. ahol szinte „ráhangoljuk” a fiatalokat a szakmára. Szertáraink kitűnő felszereléssel rendelkeznek, értéküli megközelíti a 350 ezer forintot. A mezőgazdasági ismeretek alaposabb elsajátítását segíti elő a gyakorlati oktatás, amely három formában valósul meg az intézetben. Hetente fél napot a kötelező egységek megismerésével töltenek a tanulók; naposi szolgálatot teljesítenek a munkahelyeken, a főidényben pedig összefüggő gyakorlaton vesznek részt. A régebbi tangazdasági rendszer megszűnésével minden gyakorlatot ott rendeznek meg, ahol a tanulók a legjobb módszerekkel ismerkedhetnek meg. Érdemes megemlíteni, hogy külföldi tanul- mányutakra is sor került már: Drezdába és Erfurtba látogattak el az intézet diákjai. Jól érzik magukat Látható elégedettséggel sorolta fel az igazgató az iskolán kívüli szórakozási, művelődési lehetőségeket. A hét szakmai köi'ön kívül van itt irodalmi színpad, színjátszókor, énekkar, tánckar — és természetesen beat-zenekar is. Tízezer kötetes könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. Beszélgettünk néhány végzős diákkal is. Egyöntetű volt a véleményük az itt eltöltött évekről: a magas szintű oktatás mellett módjuk nyílt szabad idejük hasznos, tartalmas eltöltésére. Fodor Pál igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy az intézet volt tanulói szívesen keresik fel a régi iskolát. Néha még külföldről is hazajönnek, hogy ismét találkozhassanak diáktársaikkal. tanáraikkal. Aa pedig igazán az intézethez való ragaszkodás szép példája, hogy a tantestületben két olyan pedagógus is van, aki valamikor az iskola tanulója volt. Megismerkedve a kalocsai Dózsa György Mező- gazdasági Technikum és Szakközépiskola eredményeivel, úgy véljük: valós tartalmat kapott az intézet évkönyvében is leírt törekvés: „Arra neveltük és neveljük fiataljainkat az iskolapadban, a gyakorlati foglalkozásokon, á mezőgazdasági munkában, hogy tudják és átéljék a tanulás és az alkotó munka értelmét, hogy mindenütt az életben szocialista emberként tudjanak helytállni.” Csapai Lajos Szemléltető oktatás a gépműhelyben.
