Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

1971. január 27. szerda S. oldal Barátságiimat a Szovjetunióba A járási és a városi párt- bizottság szervezésében — nőnapi jutalomként — már­cius 4-én háromszáz bajai asszony és lány utazik a Szovjetunióba, hogy ezzel is még jobban elmélyíthes­sék a magyar és a szovjet népek közötti barátságot. Az utazás legnagyobb él­ményének ígérkezik az a nőnapi ünnepség, amelyen a bajai nők találkoznak a moszkvai asszonyokkal és lányokkal. Az utazást az IBUSZ ba­jai kirendeltsége bonyo­lítja le és háziasszonyok, nyugdíjas nők, valamint más, munkaviszonyban nem állók jelentkezését is elfogadja február 3-ig. Hogyan élünk, mire költjük a pénzünket? A KSH országos háztartásstatisztikája A népszámlálás adatai alapján országos összesítés készült a különböző társa­dalmi rétegeid) ez tartozó családok jövedelméről, a háztartások kiadásairól. A Központi Statisztikai Hi­vatal kimutatása szerint a munkás és az értelmi­ségi háztartásokban egy- cgy személyre évente 17 361 forint jövedelem jut. Budapesten az átlag meg­haladja az évi 20 ezer fo­rintot. Az átlagjövedelem túlnyomó része — országo­san 13 287 forint —, a Til lesz az aluüiíninminlvény Új gépek a szerszámgyártáshoz A Kecskeméti Fémipari Szövetkezet fejlesztési ter­veiben fontos helyet ka­pott az alumíniumöntödei kapicitás növelése. Az él- képzelések szerint 1972-ben már 500 tonna fehér ara­nyat öntenek, s a tervidő­szak ' végéig évi ezer ton­nára emelik az így feldol­gozott alumínium mennyi­ségét. A kapacitás növe­kedése lehetőséget teremt arra, hogy a más gyártmá­nyoknál keletkező nagy mennyiségű — évente mint­egy 350 tonna — hulladé­kot hasznosítsák. A béru- házásokra körülbelül 5 millió forintot fordítanak. Ez magában foglalja egy 1200 négyzetméteres csar­nok építését, ahol nyolc új öntök, monce kap helyet. Ezek közül a legk'sebb be­fogadóképessége 200 kilo- I gramm, a legnagyobbé pe­dig — az ötvözeteket elő­állító tömbkemencéé — 1500 kilogramm. A hagyo­mányos technológia fejlesz­tése mellett bevezetik az alacsony nyomású öntési eljárást. Erre a célra két berendezést vásárolnak Ausztriából. Ezzel az eljá­rással készül majd a ter­mékek 30 százaléka. Megoldódik jelenlegi leg­nagyobb gondjuk, az öntő­szerszámhiány is. Jelenleg ugyanis csak azokat a ren­deléseket tudják elfogadni, amelyekhez a partner szál­lítja a szerszámot, mert a soproni üzem csak hosszú átfutási idővel vállal kokil- lagyártást. Az öntőszer- szám-készítéshez rövidesen megérkeznek a szükséges forgúcsológépek. P. M. Szobrot állítanak Horváth Márknak A magyar történelem egyik dicső, ám méltatla­nul háttérbe szorult, fele­désbe merült alakja, Hor­váth Márk, a szigetvári vár hajdani kapitánya. Az idén lesz halálának 410. évfor­dulója és ebből az alka­lomból Szigetváron kegye- letcs ünnepségekkel emlé­keznek meg a hős várvé- dőröl. Legfényesebb hadi­tette Szigetvárának 1556- ban történt sikeres védel­me volt. Ali budai pasa 25 ezer emberrel vette ostrom alá az erősséget, amelynek mindössze háromszáz kato­nája volt. Horváth Márk azonban több mint negy­ven napon át oly meste­rien védelmezte, hogy vé­gül is a nagy török had kénytelen volt elvonulni a falak alól. Később ő épí­tette ki a szigetvári várat olyanná, amilyen Zrínyi Miklós idejében volt. A Szigetvári Várbarát Kör régóta kutatja Horváth Márk családi és történelmi emlékeit, s ez a munka nem várt sikerre vezetett. Kiderítették, hogy Buda­pesten ma is él a hajdani szigeti várkapitány egy ké­sei lezsármazottja. Az idős asszony birtokában van a ;^alád genealógiája, amely 1264-ig vezeti vissza hite­lesen a családfát. Ennek révén ismerték meg a hor- vát származású, jobbágy- sorból felemelkedett vitéz eredeti nevét: Graded Stancsics, Marko. Mint ka­tona, állandóan a magya­rok között élt és hibátla* nul megtanulta nyelvün­ket, majd felvette a Hor­váth Márk nevet. A bu­dapesti leszármazottja ré­vén előkerült a címere is, amely egy várat tartó griífmadarat és oroszlánt ábrázol — a vár Sziget­várat jelképezi. Az évfordulón felállítják Szigetváron a hajdani vár­kapitány, Horváth Márk szobrát. Alakját Nagy Gé­za budapesti szobrászmű­vész faragta kőbe. (MTI) munkabér; a családi pótlék összege megközelíti a 600 forintöt, a kifizetett táp­pénz személyenként 242 fo­rint, az átlagos nyugdíj- összeg 567 forint, Á fővá­rosi lakosság nagyobb pénzbevételével szemben az adójellegű kiadások is na­gyobbak. A budapesti csa­ládoknál az egy főre jutó adóösszeg évi 909 forint, míg az országos átlag 740 forint. Másként alakulnak a pa­raszti és az úgynevezett kettősjövedelmű háztartá­sok pénzjövedelmei. (Az utóbbiaknál a családfő nem a mezőgazdaságban dolgo­zik.) A parasztcsaládoknál áz egy személyre számított évi összes pénzbevétel 12 655 forint — 1700 forint­tal kevesebb a többi réteg jövedelménél —, azonban a saját termelésből és a ter­mészetbeni jövedelemből származó személyes fo­gyasztás értékét is figye­lembe véve, az egy főre jutó bevétel eléri a mun­kás és szellemi háztartások átlagjövedelmét. A netto- jövedelmel tekintve azon­ban a parasztcsaládok hely­zete mégis kedvezőtlenebb, ugyanis a háztáji gazda­sággal kapcsolatos pénzki­adások, valamint az adók összege mintegy háromszo­rosa a munkások és a szel­lemi foglalkozásúak ha­sonló jellegű kiadásainak. Érdemes összehasonlítani, mire költik jövedelmüket a munkás és az értelmiségi, illetve a paraszti családok. A KSH adatai szeri n t élelmiszerre, italra, do­hányra valamennyi tár­sadalmi réteg nagyjából ugyanannyit költ: évente mintegy hétezer forintot. Ruházkodásra a munkások és a szellemi foglalkozá­súak évente mintegy 300 forinttal többet fordítanak; az egészségügyi célokra, testápolásra, közlekedésre, művelődésre, oktatásira, szórakozásra szánt kiadá­saik mintegy kétszeresét teszik ki a paraszti csalá­dokénak. A különböző társadalmi rétogek táplálkozási szoká­sai között is igen lényeges eltérést mutat a statiszti­ka. Például a parasztcsaládok sokkal zsírosabb koszion élnek: náluk az évi zsiradékfo­gyasztás személyenként meghaladja a 25 kilo­grammot, a munkások­nál és az értelmiségiek­nél csak mintegy 18 kilo­gramm. Baromfihúsból is jóval töb­bet — fejenként csaknem 20 kilogrammot — fogyasz­tanak a paraszti háztartá­sok az egyéb háztartások fogyasztása ennek a meny- nyiségnek csak valamivel több mint a fele. A pa­rasztság kevesebb — éven­te személyenként 84 liter — tejet fogyaszt, mint az egyéb foglalkozásúak, akik­nél az évi mennyiség 94 liter. (Budapesten szemé­lyenként megközelíti a 100 litert.) A statisztika szerint a falvak népe évente mint­egy 20 kilogrammal keve­sebb kenyeret és péksüte­ményt eszik, mint a mun­kások és a szellemi foglal­kozásúak, ugyanakkor liszt­ből. száraztésztából, rizs­ből mintegy két és félszer többet Mi újság a Vajdas MŰVESE HIÁNYÁBAN A múlt héten egy 23 éves fiatalembert vittek be a szabadkai kórházba az­zal a diagnózissal, hogy mindkét veséje felmondta a szolgálatot. Ez azt je­lenti, hogy szervezetének anyagcseretermékei nem választódtak ki véréből, és mind nagyobb veszélyt je­lentettek életére. A vizs­gálat megállapította, hogy a normális 40 milligramm helyett 330 milligramm urea volt a vérében. Addig különféle gyógyszerekkel kezelték, de ezek nem mu­tatkoztak eléggé hatásos­nak. Más módszert kellett tehát alkalmazni, hogy a veseműködés leállásának ideién beállt válságon át­segítsék a beteget. Az or­vosok ugyanis tudják, hogy ez sok esetben csak 18 pap után, amikor a tönkrement vesecsatornák regenerálód­nak, ismét működésbe lép­het ez a fontos kiválasz­tási szerv. Az ilyen betegek szerve­zetébe ilyenkor művesét szoktak bekapcsolni, de ez a szabadkai kórháznak még nincs. Más módszert kellett tehát alkalmazni, hogy a fiatalembert átse­gítsék a nehéz időszakon. Megszületett a döntés: az anyagcsere termékeinek a hashártyán való kimosásá­val segítenek a bajon. Ha ugyanis a vese nem mű­ködik, a mintegy két négy­zetméter felületű hashár­tya is alkalmas a vérben felhalmozódott káros anya­gok eltávolítására. így ke­rült sor — mégpedig siker­rel — a kórház fennállása óta először ennek a mód­szernek az alkalmazására. BARÄTSÄG TALÁLKOZÓI — 71 A kulai Sloboda Posztó­gyárban nagy gondot for­dítanak a művelődésre és szórakozásra. Az idén is beneveztek a Barátság ta­lálkozói — 71 rendez­vényre. A találkozó alatt színi­előadásokat, ' "ncerteket, szavalóversen irodal­mi esteket, kepKiállításo- kat. író-olvasó találkozó­kat stb. rendeznek. A gyár színjátszói is fellépnek. Feburuár 27-én előadják Dervis Susie: Ja Danllo, április 24-én pedig Kosto- lacon a Vila Lala című da­rabot. Nagy igyekezettel készülnek a fellépésre, mi­vel a Ja Danilo most ke­rül először bemutatásra. A műsorban fellépnek és a Szabadkai Népszínház, a Kulai Amatőrszínház és az Űjvidéki Népszínház színészei. Eddig bemutatták az Uj- ka Van ja és az Adáshiba című darabot. A belgrádi rádió szólistái megyénkben Köteteket írtak a szerb- horvát népdalok szépségei­ről. (Örömmel számolunk be arról, hogy az újabb kutatások szerint Ács Ká­roly, az egykori kunszent- miklósi és kecskeméti diák a legelsők között méltatta szomszédaink népzenéjét. Már a múlt század ötvenes éveiben.) Érthető, ha megyénk dé­li részén máris nagy ér­deklődéssel olvassák a belg­rádi rádió és televízió szó­listáinak — Gvoaden Radi­csevity, Boriszláv Drljacsa, Mila Mátity énekeseknek — valamint Aca Sztépity népi zenekarának vendég- szereplését hirdető plaká­tokat. Garán február 3-án, Katymáran 4-én népdales­ten szórakoztatják a hall­gatókat. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének felkérésére február 2-án Hercegszán­tón, a hagyományos Ma- rin-dáni bálon, 6-án Baján a bunyevác prélón is fel­lépnek. GAZDASÁGI TERVEK A tartományi képviselő- ház tartományi tanácsa és gazdasági tanácsa a na­pokban a Vajdaság idei gazdaságpolitikai alapelvei­nek tervezetéről tárgyalt. Vajdaság az idén azt a célt tűzte ki, hogy lehető­séget teremt gazdasága le­maradása pótlására, meg­valósítja fejlesztési és be­ruházási terveit, növeli a foglalkoztatottak számát, a termelékenységhez mérten emeli a lakosság életszín­vonalát. serkenti és növeli a kivitelt, s társulások út­ján összevonja gazdasági erejét. A tervezők szerint a gaz­daság fejlődése az idén 8 százalékos lesz: a mező­gazdaság 10, az ipar pedig 6 százalékkal fogja növelni termelését. A középtávú terv ugyan még nem ké­szült el. de a tartomány­ban már az idén hozzákez­denek néhány nagyméretű beruházáshoz. Ezek közül talán a legfontosabb a pet- rokémia fejlesztése. Az új­vidéki Gazdasági Bank minapi határozata alapján mód van arra, hogy kül­földi pénzintézetekkel kar­öltve körülbelül kétmilliárd dinárt fektessenek be eb­be az ipari ágazatba. A kő­olajipar és a fémfeldolgo­zó ipar fejlesztése, a gáz­vezetékek és az E—5-ös autóút megépítése szintén létfontosságú feladat. ÚJABB FÖLDGÁZLELÖHELYEK A Naftagas Vajdaságban, elsősorban Bánátban, to­vább bővíti földgázkiter­melését. Az utóbbi hetek­ben az északkeleti körzet­ben tártak fel újabb gáz­kutat, amelyek tartaléka megközelíti a kiadós mok­Több hízott sertés felvásárlására készülnek az állatforgalmi vállalatok Megkezdődtek a szerződéskötések előkészületei Részben ezekben a hetek­ben dől el, hogy milyen lesz az idei húsellátás; legalább­is ami az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt válla­latainak felvásárlásait ille­ti. A trösztnél az MTI mun­katársának elmondották: ezekben a napokban 18 vállalat és 2500 mezőgaz­dasági nagyüzem vezetői tárgyalnak a szerződéskö­tésekről, s egyúttal megvi­tatják, hogy az együttmű­ködés tavalyi hiányosságait miként lehetne felszámolni és elejét venni a kölcsönös vádaskodásoknak, amelyek hol a késedelmes szállítás, Ifcol az átvétel elhúzódása, »agy az állatok felesleges Utaztatása miatt törtek ki. A vállalatok körültekin­tően és kölcsönös érdeke­ket egyeztetve ismertetik a termelőkkel az állatfargal- mazás idei feladatait Tavaly 2 970 000 hízott sertést vásároltak fel az or­szágban. A vállalatok azt remélik, hogy 1971-ben a nagyüzemekből és a ház­táji gazdaságokból már 3,7 millió sertés kerül ki. 197Ó- ben 588 ezer szarvasmar­hát vettek át. Idén arra le­het számítani, hogy — mi­után az állattenyésztés fel­lendítésére hozott kor­mányhatározatok kedvező feltételeket teremtettek a szarvasmarha tartásához és ez máris a* állomány ki­sebb mértékűi aövekvedését hozta — legalább a tavalyi eredményeket sikerül majd megismételni, vagy jobb esetben 5—10 ezerrel nő a leszerződött vágómarhák száma- Élőmarha-exportra idén 210 ezer állatot szán­nak, hozzávetőleg annyit, mint tavaly. Az utóbbi években külföldön egyre keresettebb a magyar vá­gójuk is. A trösztnél elmondották: a vállalatok azt szeretnék, ha lényegesen több hoszú- távú szerződés jönne létre a termelőkkel. Ezek a meg- álapodások mindkét fél számára fokozott anyagi biztonságot jelentenek. Job­ban figyelembe veszik azt », boer • korszerű tele­pek 8—10 naponként bo­csátanak ki hízókat; a vál­lalatok ezentúl jobban al­kalmazkodnak a terminu­sokhoz. de a termelőktől is elvárják a pontos szál­lítást Már egyre több he­lyen a hizlaldákban veszik át a sertéseket Éhhez azonban mérlegekre és az üzemekbe vezető jó úthá­lózatra van szükség, de — mint elmondották —. a fel­tételek még nem minden­hol adottak. A partnerek megbeszélik azt is, hogy a húsiparnak kevésbé zsíros sertésekre és jó minőségű vágómar­hára van szüksége minden eddiginél nagyobb mennyi­ségben. (MTI) ríni körzet földgáztartalé­kát. A Naftagas idei gáz- kitermelésének terve öt­százmillió köbméter, ebből kétszázezer köbmétert ezek az új fúrások adnák maid. A lehetőségek azonban jó­val nagyobbak, ám a kiter­melést összhangba hozzák a fogyasztással. A Naftagas az idén a cseppfolyósított földgáz (butángáz) jelentős növe­kedésére számít, főleg a kisfogyasztói réteg köré­ben, valamint annak ré­vén, hogy a kisebb üze­meket átállítják gázfo­gyasztásra. A bánáti földgázt az ele­méri gázfinomítóban össz­pontosítják, s innen veze­tik tovább a nagyfogyasz­tókhoz, elsősorban Zren- janinba, Pancsovára, innen Smederevóig, az ottani épülő vasművekhez, majd Újvidéken át Beocsinig. A Szerbcsernyén fúrt gázkutakból jelentős meny- nyiségű gazolint is nyer­nek. Ezt csővezetékkel Ki- kindáig vezetik, ahonnan az ott nyert gazolinnal egyetemben továbbítják Elemérig, illetve a finomí­tóig. Ha felépül a terve­zett műkaucsukgyár, az fogja felhasználni nyers­anyagként.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents