Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
1971. január 21, «romba t t otffal Hűségjutalom a törzsgárdának Zárszámadás Bácsalmáson A bácsalmási Táncsics Termelőszövetkezet pénteken délelőtt tartotta meg zárszámadó közgyűlését. A több mint kétezer holdon gazdálkodó mezőgazdasági üzem — a minden szempontból nehéz év ellenére — sikeres gazdálkodásról számolhat be. Bruttó termelési értékük az előző évinél 12 százalékkal magasabb, elérte a 6 millió 066 ezer forintot. A jövedelem jelentős részét az állattenyésztés adta, ezen belül is a sertéstenyésztés, amelyből 866 ezer forint tiszta nyereséget könyvelhettek el. A hizlaldában a korszerűbb technológia bevezetésével, kevesebb élőmunka felhasználásával csökkentették az 1 kg húsra jutó előállítási költséget. Így minden hold szántó után 1 mázsa húst értékesíthettek. A szántóföldi növénytermesztésben a hozamok alakulását kedvezőtlenül befolyásolta az időjárás. A kenyérgabona terméseredményét nagy mértékben csökkentette a belvíz, de még így is 16,6 mázsás holdankénti átlagot értek el. A kukoricából a kora őszi fagykár ellenére holdanként 28 mázsa májusi morzsolta! szállíthattak a tárolókba. A növénytermesztés legjövedelmezőbb ága a szántóföldi kertészet volt. Az itt dolgozók — főként nők — 16,89 forintos órabérben dolgoztak, ami 9 hónap átlagában több mint 30 ezer forintos jövedelmet jelent. A termelőszövetkezet tiszta vagyona 17 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezeti gazdák 22 millió forint értékű álló- és forgóeszköz tulajdonosai. A részesedési alap 2 százalékkal magasabb az előző évinél, vagyis 28 828 forint jut egy dolgozóra. Az ünnepi zárszámadáson az elmúlt gazdasági Az élelmiszeripar bérpolitikájáról tárgyalt az ÉDOSZ elnöksége Pénteken az ÉDOSZ elnökségi ülésén az élelmiszeripari vállalatok bérkoncepciójáról tanácskoztak. Megállapították, hogy a bérszínvonal átlagos növekedése — amely 1969-hez képest tavaly 5,4 százalék volt — általában kielégítő. A vállalatoknál főképpen a 'termelékenység kedvezőbb alakulása tette lehetővé a bérszínvonal emelését, — amely azonban iparáganként nagyon eltérően alakult. A legalacsonyabb a szesziparban — mindössze 3,4 százalék — a legmagasabb pedig a baromfiiparban — 7,5 százalék — volt. Az idén, január elsejével az élelmiszeriparban bevezetett új bérszabályozási rendszert a szakszervezet elnöksége a vállalatok jelentős részére nézve előnytelennek tartja. Az új szabályozás lényege ugyanis az, hogy a vállalatok csak abban az esetben hajthatnak végre kedvezményes béremeléseket, ha erre megteremtik az anyagi feltételeket, vagyis, ha hatékonyabbá teszik munkájukat. Az előzetes számítások ismeretében azonban az élelmiszeriparban mindössze 3,5 százalékkal nő egy év alatt a termelés hatékonysága és így — a rendelet szerint — csak egyszázalékos kedvezményes bérfejlesztésre nyílik majd lehetőség, amit az elnökség nem tart elegendőnek. A személyi jövedelem az élelmiszeriparban a bér- színvonalhoz képest kedvezőtlenebbül alakult. Az egyes iparágakban indokolatlanul alacsony jövedelmek fokozására a szakszervezet elnöksége és a MÉM | több javaslatot tett. Indítványozták például, tegyék lehetővé, hogy a vállalatok — természetesen visszafizetési kötelezettség mellett — a jövedelem növelésére igénybe vehessék a vállalati tartalékalapokat, amire eddig nem volt lehetőség. Ilyen intézkedést terveznek a jelenleg eléggé nehéz helyzetben levő sör-, édes-, konzerv- és a szesziparban. (MTI) év értékelése után az 197Í-es tervfeladatokat is megvitatták. Többek között elhatározták, hogy tovább fejlesztik a sertéstenyésztést. A szántóföldi növénytermesztés belterje- sítése mellett pedig növelik a dohánytérmő területet a női munkaerő foglalkoztatása érdekében. A tsz-tagok között több mint félmillió forint nyereségrészesedést osztották szét. A tizenöt és húsz éve dolgozók törzsgárdajel- vényt, és a letöltött évek számától függően 1000 illetve 2000 forint hűségjutalmat kaptak. A zárszámadó közgyűlés beszámolóját Szalma Mihály, a termelőszövetkezet elnöke tartotta meg. D. É. Dúsítva egészségesebb... Az Észt Egészségügyi Minisztérium új táplálkozási programot dolgozott ki, amelynek gyakorlati megvalósítása hozzájárul majd a fokozott egészségvédelemhez. A tudósok javaslatára az élelmiszeripar számos közszükségleti cikkét, mint például a felvágottakat, a fehér kenyeret, valamint a cukrászati és édesipari árukat fehérjékkel, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsítva hozzák forgalomba. Az ésszerű táplálkozás programjának kidolgozását az tette szükségessé, hogy az észt konyha hagyományosan előnyben részesíti a zsíros ételeket. A vizsgált személyek közül minden ötödiknek több mint tíz kilóval nagyobb volt a súlya a megengedettnél. 1971 „úttörőév" Szabó Ferenc nyilatkozata Jövőre: aktnaptár Művészi lapok, könyvek összegezte a Képzőművészeti Alap kiadója az elmúlt évi eredményeket: ebből kiderül, hogy az 1971- re megjelentetett mintegy 40 féle naptár együttvéve 470 ezer példányban kelt el. Máris hozzáfogtak a kiadónál a következő esztendő művészi naptárainak megtervezéséhez. Néhány érdekes elképzelés: Rudnay Gyula festményeit mutatja be majd egy kisformátu- mú, levelezőlap-naptár, a betű történetének legszebb emlékeit idézi 13 színes reprodukció egy nagyalakú naptárban, egy másikon pedig a magyar aktfestészet legszebb képeit mutatják be. A vadászati világkiállításra már júniusban megjelenik egy 1972- es fotónaptár — amely művészi felvételeken szemlélteti a vadvilág életét, idézi a vadászat életképeit. Az idén mintegy hetvenötmillió képeslap megjelenését tervezik, köztük néhány különleges üdvözlő kártyát is. így például alu- mínáumfóliára nyomott üdvözlőlapokat. A vadászat* világkiállításra Muray Róbert, grafikusművész elkészítette a magyarországi vadállomány legérdekesebb állatfajtáit bemutató 18 színes grafikát, amelyből sorozatot jelentetnek meg. Az alap idei művészeti könyvkiadási tervei között szerepel többek között Koós Judit A finn iparművészet című kötete, továbbá a „Mai magyar rajzművészet” című kiadvány, amely mintegy 60 művész több mint 150 grafikáját tárja az olvasók elé. 1971-ben adják ki A Magyar Nemzeti Galéria című kötetet, ez az új magyar képtár 128 legszebb festményét mutatja be színes reprodukcióban és közel 500 fekete-fehér képben. Megjelentetik Kassák Lajos: Az idő múlásával című fakszimile mappáját is. Jelentős állomásához érkezett az úttörőmozgalom: 25 évvel ezelőtt bontott zászlót az új típusú magyar gyermekszervezet Hogyan köszönti a jubileumi évet a mozgalom immár több mint egymillió piros és kék nyakkendős tagja, milyen seregszemlék gazdagítják 1971 úttörőéletét? — erről nyilatkozott Szabó Ferenc, a Magyar Űttörők j Szövetsége országos elnök- | ségének főtitkára, az MTI munkatársának. I — A jubileumi év jelmondata: „Tettekkel köszöntjük az úttörőmozgalom negyedszázados évfordulóját” — híven tükrözi a csapatok idei kulturális és társadalmi akcióinak tartalmát A közelmúltban meghirdetett — sorrendben a századik — úttörőriadó alkalmával szerte az országban 4400 csapathoz érkeztek meg a jubileumi próbakövetelmények. Az önállóságra, bátorságra ne- ! velő játékos próbafeladatokat minden évszakban folyamatosan oldják meg a gyerekek. A pajtások többek között számot adnak arról, menynyire ismerik a gyermekmozgalom jelentősebb állomásait, elődeik, az első úttörők életét — A gyermekszervezet legszebb hagyományai közé tartozik a hasznos társadalmi munkavégzés, a ti- muri tettek sok-sok példája. Nemcsak egy-egy pajtás, vagy őrs, de a csapatok egész közössége vizsgázik az idea .Ajándék a hazának” akcióval. Célja, hogy a lakóhelyet, az iskola környékét szebbé, kulturáltabbá tegyék a gyerekek, vegyenek részt a csapatotthon, a sportpálya építésben, a növényi kártevők elleni küzdelemben stb. Az idei jubileumi kultu- i rális szemlék sok ezer pajtás zenés, műsoros találkozói lesznek. Az idén 3 művészeti ágban rendezürík országos seregszemléket. A helyi, iskolai, járási, megyei elődöntők győztes zenekarai mutatkoznak i be április 5—8. között az Egerben sorra kerülő zenekari fesztiválon. Ugyancsak a tavaszi szünet kulturális eseménye lesz az „éneklő rajok” szentesi találkozója. A valószínűleg több ezer látogatót vonzó dalos-vetélkedőn a csoportok úttörő- és magyar népdalokból összeállított műsort mutatnak be. Veszprém városa az iskolai kórusok fesztiváljának otthona lesz. Az idén a szokásosnál korábban kezdődtek meg a jubileumi táborozás előkészületei. Különleges feladatot kaptak az őrsök: régi dokumentumok felhasználásával feltérképezik csapatuk régebbi táborhelyeit A páncélvonat jelenleg járja az országot, újabb és újabb úttörőcsapatokkal ismertetve meg a Tanácsköztársaság eseményeit a magyar néphadsereg korszerű fegyverzetét, a katonák életét bemutató kiállítással. Március 21-én elérkezik utolsó és végleges állomáshelyére: az 1919-es miskolci csata színhelyére, ahol a Magyar Tanácsköztársaság legendás hírű páncélvonatát emlékművé alakítjuk. Március 21. másik jelentős eseménye lesz a páncélvonatról továbbított J—25 elnevezésű riadóparancs, amely titkos ugyan, de annyit máris elárulhatunk, hogy a gyermekek körében igen népszerű, vidám, játékos úttörőprogramokra ad utasítást. 1971 júniusában mintegy 4000 vidéki pajtás, a csapatok egy-egy képviselője, s több külföldi testvérszervezet kis delegációja érkezik a fővárosba, az V. országos úttörőtalálkozóra. A találkozó fontos állomása lesz: az újjáépített csillebérci úttörőnagytá- bor ünnepélyes megnyitója. (MTI) Képcsarnok nyílik Kecskeméten Az alföldi ember „színigényesebb“ A Képcsarnok Vállalat összegezte az elmúlt év eredményeit. A mérlegből kitűnik, hogy mind többen vásárolnak eredeti képző- művészeti alkotásokat. 1970-ben festményekből, egyedi grafikai alkotásokból 11 ezer talált gazdára, sokszorosított grafikai műveket — rézkarcokat, linó- és fametszeteket pedig csaknem 100 ezren vásároltak. Érdekes eltérések tapasztalhatók az ország különböző részei között az igényeket illetően. Dunántúlon az elvontabb, az absztraháltabb művek is keresettek, míg az alföldi emberek életében úgy tűnik ma is jelentős a színélmény, s így a naturálisabb, konkrétabb jellegű alkotásokat kedvelik. A Dunántúlon inkább a fekete-fehér rézkarcokat keresik, az alföldi részeken pedig a színes linómetszetek iránt nagy az érdeklődés. A közízlés fejlesztése érdekében az ország 14 vidéki, illetve hat budapesti bemutatótermében rendszeres kiállításokat rendeznek. Az elmúlt esztendő folyamán 79 ilyen tárlatot együttvéve mintegy félmillióan tekintettek meg. A negyedik ötéves terv folyamán tovíbbi képcsarnokok létesítésére kerül sor Kecskeméten, Székesfehérvárott, Sopronban és Siófokon is. (MTI) TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK Debrecen az idén tovább erősíti finnországi kapcsolatait. Első alkalommal fogadnak hivatalos küldöttséget Jyvaskylaből, a finn testvérvárosb ÓL A két város vezetői megállapodtak abban, hogy az idén esedékes viszontláto- gatás alkalmával elsősorban a két város egyetemi és kulturális kapcsolatainak fejlesztéséről tanácskoznak. A Kossuth Lajos Tudományegyetem eddig is élénk kapcsolatokat ápolt Finnországgal. Az egyetem magyar lektorokat adott, illetve ad a finn egyetemeknek. A debreceni nyári egyetemen minden évben finn hallgatókat fogadnák, ugyanakkor debreceni egyetemi hallgatók utaznak a jyvaskyläi nyári nyelvkurzusokra. Ifjúsági delegációkat is cserélt már a két egyetem, ezenkívül debreceni öntevékeny művészeti együttesek léptek fel Finnországban. A NŐK ÉRDEKÉBEN Európa egyik legnagyobb kenderfeldolgozó vállalata, a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat öt gyáregységében foglalkoztatott több mint 6000 dolgozó nagyobb része nő. Helyzetük, munka- és életkorúiméHA zai TÁRi at nyeík további javítására' részletes intézkedési tervet dolgoztak lei, s hozzáfogtak annak megvalósításához. A lehető legkisebb mértékre igyekeztek csökkenteni az éjszakai műszakot. Nagy gondot fordítanak a zajcsökkentésre: Svédországból speciális zaj szigetelő anyagot hozattak. A jutagyárban rövidesen nő- gyógyászati szakrendelőt létesítenek. A sokgyermekes, valamint az egyedülálló gyermekes anyák segítésére bevezetik az iskoláztatási segélyt. Üj óvodát létesítenek, s bővítik a többi szegedi üzem óvodáit. SZÖLÖZŰZÖ, TEJ CSŐM AGOLÖ A Jászberényi Gépjavító Állomáson megkezdték a Vinoro—200 típusú szőlőzúzó- és bogyózógép gyártását. A berendezés óránkénti kétszáz mázsa szőlőt dolgoz fel. Gyártják a VLnoro család másik tagját is, amely óránként ötszáz mázsa szőlő feldolgozására képes. A szüretig húsz komDlett aéDet adnak át a szőlőtermelő nagyüzemek, nek. Ugyancsak Jászberényben kezdik meg az első félévben az országos mezőgazdasági kiállításon nagy sikert aratott tejcsomagoló- és zárógép gyártását. A vállalat üzemei 1971- ben mintegy ezer munkaórát fordítanak a hazai és külföldi típusú erő- és munkagépekhez szükséges alkatrészek gyártására. NÉGYEZER ÉTELMINTA A Fejér megyed Élelmiszer Ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet laboratóriumaiban 1970-ben négyezer állami, szövetkezeti, tanácsi élelmiszeripari, illetve kereskedelmi egységtől vett mintát vizsgáltak meg és elemeztek. A megye területén forgalomba hozott és megvizsgált húsipari termékek 28,5 százaléka gyártástechnológiai hibák, magas víz-, vagy sótartalom miatt kifogásolható volt. Nem sokkal jobb a helyzet a tejtermékeknél sem. A székesfehérvári tejipari termékek 19,3 százalékát találták nem megfelelőnek. A kifogások oka főként a asírhiány. A keresködeimben forgalomba hozott édesipari termékek 29,2 százalékánál találtak többnyire formai mulasztásokat. Az 1970-ben tapasztalt kifogások miatt 113 esetben indítottak szabálysértési eljárást, 29 esetben fegyelmit javasoltak, 288 esetben pedig figyelmeztették a hibás áruk gyártóját, termelőjét. ORSZÁGOS HÍMZÖPÁLY ÁZAT Matyóföld egykori híres hímzőasszonyáróL Kis Jankó Boriról minden esztendőben megemlékeznek Borsod megyében. Tiszteletére az idén is országos hímzőpályázatot hirdettek, amelyre hazánk különböző nép- művészeti tájairól — így Kalocsáról, Buzsákról, Nádudvarról, Tarpáról, Karcagról és Hódmezővásárhelyről — mintegy ötszáz alkotást: magyaros motívumokkal hímzett térítőket, párnahuzatokat, falifutókat, ajándéktárgyakat és asztalterítési garnitúrákat várnak. A pályamunkákat július 26-ig kell beküldeni a mezőkövesdi művelődési köz- oontba. A zsűrizés után a három legszebb alkotást öt—Ötezer forintos nívódíjjal és Kis Jankó Bori- emlékplakettel jutalmazzák.
