Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

' 4. oldal 1971. január 22, pántét Tapasztalatcserén a tsz-szakemberek A közelmúltban tizenhá­rom tagú, szakemberekből álló csoport érkezett haza nyugat-európai tapasztalat- csere-körútról. Megyénket a kiskunfélegyházi Vörös Október, a jánoshalmi tsz- közi vállalkozás és a mély­kúti Béke Termelőszövet­kezet egy-egy szakembere képviselte. Kovács Lajost, a félegyházi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet el­nökét kerestük fel, s arra kértük, adjon rövid tájé­koztatót erról a nem min­dennapos utazásról. — Tényleg, ez az utazás nem mindennapos volt — — emlékezik a hasznos és kellemes tíz napra Kovács Lajos — az ISV — ipar- szerű sertéstenyésztő és -hizlaló közös vállalkozás — melynek mi is tagjai va­gyunk —, szervezte ezt a kirándulást. A célunk az volt, hogy megismerked­jünk a fejlett nyjgat-euro- pai módszerekkel, hogy az­után, hazatérve minél több tapasztalatot hasznosítani tudjunk munkánkban. Először Belgiumban, Brüsszel mellett egy ser­téstenyésztő és -hizlalótele­pen tettünk látogatást Mondhatom — gyönyör­ködve szemléltük itt a korszerű módszerekkel vég­zett munkát amelynek egyik legfőbb jellemzője a rendkívüli termelékenység. A telepen 253 kocát és a szaporulatát gondozta, majd hizlalta nyolc ember. Kö­zülük az egyik a vezető, Rajta kívül egy adminiszt­rátor és hat sertésgondozó foglalkozott közvetlenül az állatokkal, ők irányították a gépeket is. Ez a telep ilyen kis létszámmal éven­te mintegy 5 ezer, 100—110 kilogrammos hízót bocsá­tott ki. Meg kell jegyezni, azt is, hogy nálunk a je­lenlegi körülmények kö­zött, ilyen teljesítmény el­éréséhez legalább harminc ember munkája lenne szük­séges. Sok érdekeset láttunk Hamburg környékén egy 170 hektáros gazdaságban. A mezőgazdasági főiskolát végzett gazda a szántóföl­di növénytermesztésen Kí­vül 70 tehenet tart, és évente 50 hízómarhát ad el. Sertéstelepén 120 kocát gondoznak és a szaporula­tot süldőként értékesítik. Igen érdekes volt az eme­letes malacnevelő. Egy magtárpadlásos istállót ala­kítottak át erre a célra, és itt, igen jó helykihaszná­lással, egymás fölött ne­velték a süldőket. A kut- ricák falai mindössze 50 centiméter magasak és vil­lanypásztor akadályozza meg a malacok szabad mozgását. Az emeletre lift szállítja az állatokat, lefe­lé viszont elszállításkor csúszdán eresztik le őket. Tanulságos volt egy ser­tésvágóhídi látogatásunk is, ahol negyven dolgozó, két műszakban, két művezető irányításával, szalagrend­szerű munkával évente 400 ezer — igen, évente 400 ezer hízott sertést dol­goz fel kettévágott álla­potig. Általános tapasztalatként megállapítottuk, hogy új­szerű a takarmányozás, a sok, jobbnál jobb tápta­karmányt használva 7 hó­napos korukra a sertések elérik a 100—110 kilogram­mos súlyt. Egy kilogramm hús előállításához ezzel a módszerrel mindössze 3 kilogramm takarmány szük­séges, — Az “utazás tapasztala­tai? — Sajnos, nem sokat lát­tunk, mert igen zsúfolt volt a program. Repülővel indultunk, majd autóbusz- szal jártuk a gazdaságokat, összesen 3 ezer 800 kilo­métert tettünk meg autó­busszal. Igen sok az épít­kezés mindenfelé, s na­gyon érdekesen keveredik a régi építési stílus, illet­ve a sok régi épület a mo­dern üvegpalotákkal. Ham­burgban megcsodáltuk a kikötő óriási forgalmát is. — A tapasztalatok hasz­nosítása? — Sertéstelepünk igen korszerűtlen, alkalmatlan a nagyüzemi nevelésre, hiz­lalásra. Már elkészültek az új telep tervei, de sajnos, csak 1972-ben kezdhetjük meg az építkezést. Remél­hetőleg 1973 közepén már megkezdheti a munkát a 36 millió forintos beru­házással épülő, korszerű, három holdon elterülő és évente 12 ezer sertés hiz­lalására képes új telepünk. Jelenlegi körülményeink ellenére a múlt évben 1500 sertést dolgoztunk fel vá- góhídunkon, és a tervek szerint ebben az évben el­érjük a kétezret. Társul­tunk az Egyesült Lenin— Rákóczi Termelőszövetke­zettel, s együtt építünk egy szép, a lehetőségekhez mér­ten korszerű vágóhidat. Május elején szeretnénk átadni a rendeltetésének. Opauszky László Gyáregységből vállalat Több „Szalon“ Pécsről Áprilistól Pepsi-Colát is gyárt a Pannónia Sorgyár A pécsi Pannónia Sör­gyár Baranya és Tolna megyén kívül Bács-Kiskun egyes részeit látja el ter­mékeivel, többek között Baját, Kalocsát és Kiskő­rös körzetét. A vállalat történetében most új feje­zet kezdődik. A decentra- lizálási hullám a söripart is érintette. Megszűnt a Magyar Söripari Vállalat — vagyis a nagyvállalati forma — s az iparágat trösztösítették. Január el­sejétől a Pannónia Sörgyár — korábban gyáregység — önálló vállalat lett. Ez a szervezeti változás jelent-e valamit majd a sörellátás­ban? — kérdeztem az új vállalat vezetőjétől. — Igen, a sörellátásban némi javulásra számítha­tunk. Eddig a gyár terme­lésének növekedésével pár­huzamosan újabb ellátási területeket kaptunk. A múlt évtől kezdődően pél­dául Baját, Kalocsát és Kiskőrös kürze tát csatol­ták hozzánk. Vállalattá alakulásunk után most már állandó lesz ellátási körzetünk, s az idei ter­melési többlet is csak ezen a területen belül kerül a fogyasztóhoz. — Mennyi többletre le­het számítani? — A Pannónia Sörgyár­ban nagyszabású rekonst­rukció van folyamatban. Igaz, ennek az eredeti ha­És most induljunk sétára megyénk első vegyipari üzemében. Utunk első állomása az a csarnok, ahol egy tépőgép úgynevezett flitterré metéli a fóliát. Ké­pünk itt akkor készült, amikor még a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat dolgozói a forgókemencét állították be, amelyben az apróra tépett fóliát, a füttert kiége­tik. A kemencében a szennyeződéstől megszabadul az anyag, s marad a tiszta alumínium. A kép előterében a tépőgép látszik. A kiégetett flitter csöveken pneu­matikus nyomással a raktárba kerül, ahol zsákok­ba gyűjtik. A feldolgozás második fázisa a léghűtéses golyós malmokban játszódik le. Ezekben benzinnel, s külön­böző adalékanyagokkal keverik a füttert, majd alumí­niumporrá őrlik. Ha finomabb port kívánnak előállí­tani, az őrlést megismétlik. Képünkön Lcskö János, Bozsik János és Kiss András benzint tölt a golyós malmokba. ALUPIGMENT Üzempróba előtt Kecskemét új vegyipari gyára A rejtélyesnek tűnő név — ALUPIGMENT — két fogalmat (alumínium és festék) takar. Az új üzem neve egyébként kezdettől fogva így ment át a közdu- datba megyénk székhelyén. Negyvenmilliós beruházás­sal most elkészült. Egyes üzemcsarnokokban ugyan még a Gyár- és Gépszerelő Vállalat munkásai ott van­nak, de már a gyár dolgozói — mintegy nyolcvanan, közöttük négy mérnök és négy technikus, illetve mű­vezető —, megkezdték az alumíniumpaszta gyártásá­nak előkészítését. Hogy mire használják majd az üzem termékeit? A festék a különböző fémek hőálló, rozs­dagátló, alapozó, illetve fedő bevonására használható. A pasztát pedig nagyobb üzemek arra a célra is vá­sárolják, hogy maguk készítenek festéket belőle. Alap­anyag? Alumíniumfóliával dolgozó üzemektől össze­vásárolják a már látszólag használhatatalan hulla­dékot. Ezután az alumíniumpőrt a szűrőprésekbe szivattyúzzák, ahonnan préspo- 'Tácsa formájában kerül ki. Képünk a szűrőpréseket ábrázolja, amelyeket a Gyár- és Gépszerelő Vállalat munkásai ellenőriznek. A préspogácsát karos ke­verőgépekben újabb ada­lékanyagokkal dolgozzák össze. Eközben vegyi reak­ciók is lejátszódnak, amely­nek végeredménye az alu­míniumpaszta. Ezt lakkal keverve fényes festéket ál­lítanak belőle elő. Készül vizes alumíniumpaszta is, amelyet az építőipar jó hő-, hangszigetelő, könnyű faj­súlyú gázbeton készítésénél használ. Képünkön a két Kása: Kosa József és ifjú Kosa József a keverőgé­pek mellett. Az új gyár rövidesen megkezdi próbaüzemét. Szöveg: Nagy Ottó fényképezte; loth Sándor pítotL táridő szerint a múlt év december 31-én kellett vol­na elkészülnie, ezzel szemben csak 1972-ben fe­jeződik be. Az építőipar a késésért kapacitáshiány­ra és az árvízre hivatko­zik. A nagyarányú építke­zések ellenére a termelés évről évre emelkedik. Ta­valy a terv 500 ezer hek­toliterre szólt és 530 ezer hektoliter sört főztek. Az idei többlet mintegy 20 ezer hektoliter. — Az össztermelésen belül növekszik a palack­sör — a Szalon, a Kini­zsi, a Márciusi — részará­nya. Bár az idén a gé­pek elérik tervezett kapa­citásúk maximumát, ez mégsem jelentheti a ha­tárt. Egy-egy technológiai újítás és a munkaverseny még 1—2 ezer hektoliter sört, vagy többet is ered­ményezhet. Természetesen a minőséget is tovább ja­vítjuk. A Pannónia Sörgyárban egyébként néhány hónap múlva megindul a Pepsi- Cola gyártása is. A Pepsi- üzem az új hordófejtőben kap helyet. A gépeket a külkereskedelmi szerződé­sek értelmében a Pepsi-cég bocsátja rendelkezésünkre, s ennek fejében a koncént- rátumot csak tőlük vásá­roljuk. A gépek egy ré­szét — a fejtőgépsort — már le is szállította az NSZK-beli Seitz-cég, s út­ban van a mosógép. Mivel a szerelést több vállalat végzi, együttműködésüktől függ, hogy határidőre, azaz áprilisban megindulhat-e a Cola-gyártás. A két és fél decis Pepsi- Colás palackokból a pécsi gyárban évente 20 milliót töltenék meg, ez 50 ezer hektoliter. A Pannónia Sör­gyár tehát az idén összesen 600 ezer hektoliter italt állít elő. Miklósvári Zoltán A Kőzép-Tiszaiáj kezpentja lesz Szólnék Szobiokon nagyarányú fejlesztési programot haj­tanak végre, amellyel a város a Közép-Tiszatáj re­gionális centruma lesz. Az új városközpont épí­tése megkezdődött. A lakó­épületek sorát két tizen­nyolc emeletes toronyház, és két tízemeletes lakóépü­let gazdagítja több kisebb lakóházzal együtt. Üteme­sen halad a több mint egymilliárd forintos va­súti rekonstrukció is. A városépítést az idén még intenzívebben foly­tatják. Megkezdik az elő­készületeket a kisgyepi új városrész építésére, ahol 1980-ig mintegy tizennyolc ezer új lakás, ezeregyszáz ágyas egészségügyi köz­pont, számos szociális, kul­turális létesítmény épül. A lakosság, az üzemek, vállalatok részt vállalnak a program végrehajtásából.' A negyedik ötéves terv időszakára, huszonhét be­ruházáshoz, 200 millió fo­rint anyagi támogatást ajánlottak fel az üzemek és vállalatok. Azok számá­ra, akik a városért a leg­többet teszik, a tanács Pro Űrbe és Pro Arte díjat ala-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents