Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
<Í. »Mal 1971. január 15. p?nte8r Bács-Kiskun a statisztika tükrében A munkaerőhelyzet változásai A megyei pártértekezletet megelőző időszakban indítottuk el azt a sorozatot, amelyben a Bács-Kiskun negyedszázados fejlődését bemutató statisztikai kiadvány segítségével megyénkről adtunk áttekintő képet olvasóinknak, A demográfiai helyzet, az iparban és a mezőgazdaságban végbement fejlődés bemutatása után — folytatva és lezárva a sorozatot — a következőkben a megye lakosságának életkörülményeiben beállott változásokat ismertetjük. Az ugyancsak folytatásokban közölt cikkek szerzője dr. Sántha Józsefné, a KSH közgazdásza. A lakosság életkörülményeit, ezen belül életszínvonalát a foglalkoztatottsági szint, szű- kebb körben vizsgálva az iparban foglalkoztatottak aránya nagymértékben meghatározza Bács-Kis- kun megyében 1949 és 1966 között a munkaképes korú népesség száma több mint 31 ezer fővel csökkent, és a munkaképes kornál fiatalabbak is 22 ezerrel kevesebben Tettek. Így e két korcsoporthoz tartozók aránya 86-ról 80 százalékra csökkent, viszont az idősek aránya az iparilag fejletlen alföldi megyék közül csak Békés és Szolnok megyékben volt valamivel nagyobb, mint nálunk. Az évek során a munkaerőforrásként figyelembe vehető népesség egyre kevesebb lett. 1949- ben a lakosság 65, 1966- ban már csak 59 százalékára lehetett számítani foglalkoztatás szempontjából. Ez az arány azonban még így is a legmagasabb volt a megyék között. A tartalék kimerülőben A munkaerőforrás fel- használásában szintén az elsők között van Bács- Kiskun megye. Míg 1949- ben a rendelkezésre álló munkaerőnek csak 68, 1960-ban már 80, 1966-ban pedig 83 százaléka volt aktív kereső. 1966-ban a munkaképes kornál idősebbek foglalkoztatása is jóval intenzívebb volt, mint a többi megyében. A 39 ezer munkaképes kornál idősebb aktív kereső a megfelelő korú népesség 34 százalékát képezte, míg az országos átlag csak 23 százalék volt. A foglalkoztatottsági színvonal javulásával az eltartottak aránya egyre csökkent. Bács- Kiskun megyében 1949-ben 100 aktív keresőre még 126 eltartott jutott, 1966- ban pedig már csak 104. Ennél csak Pest és Csong- rád megyékben volt kisebb az eltartottak aránya. Bács-Kiskun megye gazdálkodásának fejlesztésénél számolni kell azzal, hogy a foglalkoztatottság színvonalának ilyen ütemű növekedése után a rendelkezésre álló munkaerötar- talék lassan kimerülőben lesz. 1949-ben a munka- erőforrásból még mintegy 123 ezer fő volt eltartott, 1960-ban 75 ezer, 1966-ban pedig már alig 58 ezer fő. Különösen kevés a nem foglalkoztatott férfi munkaerő-tartalék, 1949-ben majdnem 12 ezer férfi, 196c ban már 2 és fél ezer sem állt rendelkezésre a foglalkoztatás szempontjából. Ezen időszak alatt felére csökkent a női munkaerő-tartalék is. A nénesség- szívóhatás Egyes területek gazdasági fejlődése egyenes- arányban áll az iparosítás ütemének növekedésével, amely viszont a foglalkoztatottság összetételének állandó változását eredményezi. Bács-Kiskun megyében az iparban és az építőiparban fogla'lcozta- tottak száma 17 év alatti zött a második helyen áll. A mezőgazdaság munkaerő-ellátottsága szempontjából kedvezőtlen, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok közül igen jelentős és egyre növekvő az idősek aránya. 1966-ban a megyében 20, a termelőszövetkezeti tagok közül 35 ■ százalék volt a nyugdíjkorhatár feletti népesség. Az 1959 után következő tíz év alatt a megyében több mint kilencszeresére növekedett a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok száma, az idős tagoké viszont ugyanezen csökkenő ütemű volt a megye vándorlási vesztesége. Míg 1960-ban több mint 10 ezer fővel, 1967-ben már csak 1400 fővel csökkent a megye népessége az elvándorlási többlet miatt. A megyén belül 1960- ban mintegy 13 ezer ember dolgozott a lakóhelyén kívül, már 1966-ban majdnem 18 ezer. A más megyéből bejárók száma megr kétszereződött, az eljáróké pedig megháromszorozódott. 1966-ban minden 12 —13. férfi és 16—17. női aktív kereső ingázik. A munkaerő-mozgásnak majdAz idei első börze előtt 'SOO BAKOSRA OL/TÓ AKTIV A kecskeméti Alföldi Cipőgyárban már több éve hagyományai vannak a helyben rendezett árubemutatónak — köznyelven börzének. A gyár vezetői meghívják a nagykereskedelmi vállalatok képviselőit, bemutatják legújabb kollekcióikat és a kereskedelmi szakemberek azonnal megrendelhetik a gyár termékeit. Most az idei első ilyen börzét február végén tartják. Erről beszélgettünk a napokban Hegedűs Menyhérttel. az Alföldi Cipőgyár igazgatójával. — Tervezőink munkája nyomán már megkezdődött az új modellek gyártása — mondotta — az üzletkötési lehetőségeket érintő bemutatón előreláthatóan mintegy 50 különböző modellt ajánlunk .a részt vevő kereskedelmi szakemberekvéve a külföldi divatirányzatokat is. Míg tavaly igen sok Csizma szerepelt a bemutatókon, most ezekből már szinte csak mutatóba lesz néhány modell. Annál több lesz viszont a midihez alkalmas különböző szár- magasságú . fűzős női cipő. A színek közül szinte ’ teljesen Sltűnt c piros és a fehér és előretört a fekete, barna, valamint az olajzöld. A jövő télen — miután most az 1971-es őszitéli megrendelésekről van szó — asszonyaink, lányaink általában ilyen műszőrme-béléses gumitalpú cipőben fognak járni. Változatlan érdeklődés mutatkozik a különböző gyertiieklábbelik iránt, amelyek nem nagyon térnek el a hagyományostól. Gyermekeink még nem hódolnak annyira a divatnak, összesen több mint 37 ezer fővel növekedett. A növekedés üteme jóval felülmúlta az iparilag gyengén fejlett többi megyéét, de még az országos átlagot is. Míg 1949-ben az összes aktív keresőnek egytizede sem, 1966-ban már majdnem 22 százaléka tartozott az ipari és építőipari ágazathoz. A fokozott iparosítás népességszívó hatása főként a mezőgazdaságban érvényesült. 1949 és 1960 között a mezőgazdasági aktív keresők száma alig változott. Az 1960-at követő években viszont a mező- gazdaság szocialista átszervezése során sokan át- áramlottak más népgazdasági ágakba, főként az iparba. Míg 1949 és 1966 között az iparban és építőiparban 37 ezerrel nőtt a keresők száma, a mező- gazdaságban 39 ezerrel csökkent. A megye azonban mégis megmaradt mezőgazdasági jellegűnek. Ebben a' népgazdasági ágban dolgozók aránya tekintetében a megyék köidőszak alatt több mint 48-szorosára gyarapodott. összefoglalva: az elmúlt 20 év alatt Bács-Kiskun megyében az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya 10 százalékról 27 százalékra nőtt, míg a mezőgazdaságban 77-ről 52 százalékra csökkent. Ez utóbbi még így is 22 százalékkal nagyobb arány, mint országosan. A vándorlók és ingázók A népesség korcsoporton- kénti összetételét, így közvetve a munkaerőforrás alakulását befolyásolta a természetes népmozgalmon kívül a népesség lakóhely-változtatása is. 1949 és 1960 között lakóhelyváltoztatások következtében a megye népessége közel 32 ezer fővel csökkent. 1960 után a megye fokozatos iparosítása, a szocialista mezőgazdaság erősödése, a foglalkoztatottsági színvonal növekedése folytán évről évre nem fele az ipart, több mint egyötöde az építőipart érinti. (Következik: Javult az életszínvonal.) nek. A gyárig zsűrizést a J így Azután szüleik bőven i ’" válogathatnak majd a melegbéléses bundacipők és kiscsizmácskák között. Ugyanez vonatkozik a férfiakra is, részükre néhány marhaboxból készült meleg béléses modellt mutatunk be. — Az első negyedév? — A múlt évi sikeres börzék eredményeként az év első három hónapjára bőven el vagyunk látva munkával. A tervék szerint március végéig a belkereskedelem mintegy 220 —230 ezer pár különböző lábbelit kap tőlünk. Igen jelentős az exportmegrendelésünk is, a szocialista országokba legkevesebb 100 a nyugati államokba pedig minteey 30—40 ezer pár lábbelit küldünk az első negyedévben — mondotta befejezésül Hegedűs Menyhért ágazható. Opauszky László hónap végén tartjuk, s csak azokat a termékeket mutatjuk majd be, amelyek azután sikerre számíthatnak. — Most kiket hívnak meg? Az ország hat cipőnagykereskedelmi vállalatának tizenkilenc lerakata van, s természetesen ezek képviselői válogatnak majd a lábbelik közül. Szokás, hogy ezek a képviselők általában magukkal hozzák a velük kapcsolatban álló kiskereskedelmi szakembereket — akiknek a tőlünk vásárolt árut továbbítják, így azután mintegy 35—40 résztvevőre számítunk. — Néhány szót a bemutatásra kerülő árukról. — Miután a divat változik, mi sem gyárthatunk sokáig egy-egy modellt. A tervezés alapos piackutatás, ízlésfelmérés után történt, természetesen figyelembe A lukosság szolgálatában Szövetkező kisiparosok A javító és szolgáltató tevékenységben, különösen vidéken, jelentős a szerepe a tisztes kisiparnak, ám éppen a falvakban és kisvárosokban számos objektív tényező nehezíti munkájukat. Közismert tény, hogy az anyagbeszerzés és főleg a készletezés milyen nagy gond a vidéki kisiparosnak. Ennek a gondnak a megoldására a SZÖVOSZ és a Kisiparosok Országos Szervezete közös ajánlással fordult az általános fogyasztási és értékesítő szőHogy a doipk feiisen msníeask... Hagyományos szokás már a kiskunfélegyházi Vörös Október Termelőszövetkezetben, hogy a zárszámadó közgyűlést megelőzően a gazdák brigádonként kis- gyűléseken summázzák az elmúlt. évi tevékenységet, s vitatkoznak az induló gazdasági év feladatairól. Hétfőn — a mérleg-, illetve a lakatosüzem dolgozóinak részvételével — már a kilencedik ilyen brigádgyűlést tartották. A közös gazdaság mérlegüzeme bevételi tervét 3 millió 700 ezer forintra telaz egész ország területén ! segítségével sikerült a me- szerelö és javító üzem ! zőgazdasági nagyüzem egyike a legjobbaknak, j egyik fő ágát jelentő tor- Múlt évi eredményeik alap- j matermesztést — a dugvá- ján immár kilencedszer j nyozástól a betakarításon nyerték el a szocialista bri- j át a feldolgozásig — gégéd címet. ! pesíteni. Míg például koA lakatosüzem dolgozói ! rábban a torma egy-egy ezzel szemben, sajnos, el- ; holdjának a telepítési költmaradtak a tervteljesítés- I sége 1360 forintot tett ki, ben. A kollektíva súlyos i a komplex gépesítés révén belső gondokkal küszkö- | ez napjainkban csaknem az dik, s a megbeszélés egyik i egyharmadára csökkent, célja volt éppen e hibák j ami a 100 hold termőterü- felszámolását. a nehézségek | letet alapul véve, jelentős leküzdését elősegíteni, a j'tényező. vezetést megszilárdítani. | A tapasztalat azt mutatMindennek ellenére nem i ja, hogy ezek a rendszeres jesítete. ami az 5 százaié- j szabad megfeledkezni ered- : brigádgyűlések jó eszközei kot előirányzó .kongresszu- | ményeikről sém A dó még meglevő akadd-'! si felajánlásukkal szemben | tevékenység mell'.rítusának és két' 8 százalékos túlteljesítést | vükhöz fűződik sr ■; új . vili zálogai a már említett jelent. A nagy mérlegeket gép szerkesztése is. Ezek i eredményeknek. J. T. vetkezetekhez, valamint a kisiparosokhoz. Az ajánlás javasolja, hogy a magánkisiparosok minél nagyobb számmal lépjenek be tagként a fogyasztási szövetkezetekbe és a szövetkezés előnyeinek felhasználásával igyekezzenek gondjaikon segíteni. Ha a kisiparos a fogyasztási szövetkezetbe belép, nem adja fel önállóságát, ugyanakkor élvezheti a szövetkezés számos előnyét. Mint a fogyasztási szövetkezet tagja kedvező beszerzési lehetőséghez juthat, sőt megfelelő előrendeléssel megoldhatja az anyag- és alkatrészkészletezés — számára jelentős befektetést kívánó — gondjait is. Városokban, megyénként arra is lehetőség nyílik, hogy a kisiparosok önálló fogyasztási szövetkezetei alapítsanak, s e szövetkezetek kifejezetten csak a kisiparosok anyagbeszerzési készletezési, műszaki fejlesztési gondjaival foglalkozzanak. Mind a kisiparosok tagként való belépése, mind pedig az önálló kisiparosok fogyasztási szövetkezete arra is jó alapot teremthet. | hogy a hiánycikkek meg- üntetésére irányítsa a siparosok figyelmét, és az * ” ‘■ott hasznos termé- •’ mvetkezeti keres- útján kerüljenek dómba. A fogyasztási szövetkezetek országos hálózata olyan közgazdasági erőt képvisel, amely önmagában is segítséget jelenthet az ország kisiparosainak. így a fogyasztási szövetkezetek több mint 40 milliárd forint értékű áruforgalmat bonyolítanak le, ' időnként közel 25 ezer kereskedelmi egységben. Az árufuvarozási feladataikat 1500 saját és több száz bérelt gépkocsival bonyolítják le. Tevékenységük az ország teljes lakott területére kiterjed, még a tanyákra is. Az ÁFÉSZ-eknek mintegy 100 ezer dolgozója között különféle szakmák nagy gyakorlatú szakemberei találhatók: kereskedők, közgazdászok, számviteli szakemberek, valamint pénzügyi és propagandaszakértők. Mindebből következik, hogy a kisiparosoknak, akiknek ma nagyon sokirányú tevékenységet kell folytatniok és sokféle tanácsra, ügyintézésre és piackutatásra van szükségük — ezek rJfy részét az ÁFÉSZ-eken keresztül előnyösebben, bizonyos esetekben csak velük tudják megoldani. Célszerű tehát, ha a kis- loarpsok felfigyelnek a SZöjvOSZ és a KIOSZ közös ajánlására, mert ezzel az új lehetőséggel élve minden résztvevő előnyökhöz juthat és ez végső spron a lakosságnak is hasznos lehet. (KS'
