Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

/

Jóváhagyta az ötéves költségvetést a megyei tanács

(Folytatás az 1, oldalról) mely elsősorban az út- és hídépítés előirányzatának kedvező növekedéséből adódik. A szociális, egészségügyi ágazat kiadásaiban 43, a kulturális ágazatban pedig 32 százalékos növekedéssel számol a középtávú költségvetés. Összhangban a fejlesztési alapból megvalósítandó célokkal — többi között 445 kór-házi ággyal, 460 újabb szakorvosi óraszámmal, 27 újabb orvosi körzettel, 1230 óvodai, 1100 általános iskolai hellyel bővülnek a lehetőségeink, s a költségvetés ezek működési kiadásait is tartalmazza.

Az idei költségvetési előirányzatról szólva, megemlítette az előadó, hogy az 6,4 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ez hivatott fedezni például a kórházi gyógyszerhasználat évi 5 százalékos emelkedését, az ifjúsági klubok fejlesztésére előirányzott 300 ezer forintot, a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyermekek után 300- ról 450 forintra emelt állami támogatást, az idén átadásra kerülő újabb 200 óvodai hely fenntartási költségeit stb.

Az 1971. évi költségvetés 13,6 százaléka a gazdasági, 33,1 százaléka szociális és egészségügyi, 36 százaléka pedig a kulturális ágazatban kerül felhasználásra.

Referátuma további részében a megye fejlesztési célkitűzéseit érintette dr. Kőrös Gáspár.

— A megye fejlesztését

1975-ig 2306 millió forint

■! szolgálja.

Ebből egy milliárd 381 forint a célcsoportos beruhá- Zjjsok fedezete. Ilyen beruházásként valósul meg 3090 állami-szövetkezeti lakás, 388 millió forintot a kiskunhalasi és kecskeméti kórház építésére, 69 millió forintot pedig a szakközépiskolai hálózat fejlesztésére kell fordítani.

A fejlesztési alap 47 millió forintot tartalmaz a sütőipari kapacitás fejlesztésére, ezenkívül 62 milliót biztosít szolgáltatási célokra, 70 millió forint pedig a Kiskunfélegyházán felhasználható iparfejlesztési alap.

Minthogy a megyében legnagyobb gondként a lakáskérdés jelentkezik, Kőrös elvtárs hosszabban időzött e témánál.

— Megítélésünk szerint a rendelkezésre álló anyagi eszköztik helyes ágazati arányának kialakítása mellett e pénzeszközök területi jelentkezésében mutatkozik aránytalanság — mondotta. — Az állami és szövetkezeti lakások felépítése. az országos lakás- építési programnalt is megfelelően, főként a megye öt városában összpontosul, s bizonyos mértékig érint egyes nagyközségeket is. A lakásproblémák legsúlyosabban a városokban jelentkeznek, másrészt a megye ipari fejlődése is ennek figyelembevételét kívánja meg.

Tanácsaink mintegy 17 ezer lakásigénylőt tartanak számon, s közülük 7 ezret a megyeszékhelyen. Feltétlenül indokolt a végrehajtó bizottságnak az a javaslata, hogy a negyedik ötéves terv időszakában az állami, szövetkezeti lakások célcsoportos fedezete ezer lakással növekedjen.

A lakásépítéssel szoros összefüggésben Igen jelentősek a közműfejlesztési problémáink. Ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv lakásépítési célkitűzéseit —a

20 ezer lakást, melyek közül 10—12 ezer a lakótelepen megvalósuló többszintes lakás, 8—10 ezer pedig családi házas építési formában valósul meg —, teljesíthessük, szükséges, hogy gyarapodjanak az erre fordítható eszközeink is.

Az előadó a továbbiakban igy folytatta:

— Megfelelő intézkedéseket kell tennünk, hogy a szükséges telkek rendelkezésre álljanak, s mind a családi házak, mind az OTP-tánsasházak tervezése, illetve építése zavartalan legyen.

Végrehajtó bizottságunk támogatja a lakásépítő szövetkezeteket, s az eddigieknél nagyobb arányú szervezést keil folytatni a vállalati támogatással szervezendő lakás- építési akciók érdekében.

Ezzel kapcsolatban széleg nincsenek anyagi eszközeink. Bizonyos azonban, hogy számosat ezek közül az elkövetkezendő öt év alatt bővülő anyagi lehetőségeinkkel még ki tudunk majd elégíteni.

Ezzel összefüggésben arra a nagy erőtartalékra utalt, amely a megye lakosságának — a település- fejlesztésért végzett, s immár szép hagyományokban

bővelkedő — társadalmi munkájában az eddigiekben is megnyilvánult. Egyidejűleg annak a munkának óriási jelentőségéről szólt, melyet a fejlesztési alap vállalati, intézményi hozzájárulásokkal történő bővítéséért végeznek a tanácsok az adott település lakosságának szolgálatában.

Felszólalások

A megye tanácsainak t-ö- vetkező ötévi gazdálkodása részleteit, lehetőségeit íuszító írásos dokumentum vb-elnökhelyettesi vitaindítóját nagy figyelemmel kísérték a testület tagjai. Annál is inkább, mert számos összefüggésben tette világosabbá a megye gazdálkodását szolgáló, merőben újszerű pénzügyi előterjesztés adatait.

i nos iskolák körzetesítésében és a diákotthoni helyeik bővítésében az előirányzottnál gyorsabb ütemre lenne szükség. Annál is inkább, meyt megyénkben a legtöbb hátrányos helyzetű tanuló a tanyavilágban él. Indítványozta, hogy a célzatos gazdálkodás során jelentkező esetleges többletbevételeket elsősorban hétközi diákotthonok

is, aki a többi körött ereket mondotta:

— A vitát figyelve, jól- esőn mondhatom: nem

hangzott el olyan vélemény, amely az egyik, vagy másik ágazat költségeit kifogásolta, sokallta volna. Annál inkább további igények hangzottak eL fis ez érthető. Ez a feladatunk: a lakosság szolgálata, a jelentkező jogos igények kielégítése. Szeretném azonban hozzátenni: megyei tanácsunk költségvetése

egyenlegben van, de az államháztartásé nincs. Ezért minden további igény teljesítése az országos költségvetés további mérleghiányát jelentené. Ez a mostani hiány elviselhető, hiszen sokkal fejlettebb országokban is előfordul, de sokáig nem tartható. Megyei tanácsunknak pénzügyi tervénél tehát ezzel is számolnia kell Ez a tény inkább arra kell ösztönözzön bennünket, hogy kellő biztonsággal, nagyobb hatékonysággal gazdálkodjunk.

A tanácsülés vitáját dr. Kőrös Gáspár foglalta ösz- sze. Ezután Erdősi elvtárs fűzött az előterjesztéshez néhány megjegyzést, főként az érdekazonosság! szemlélet jelentőségét hangsúlyozva, majd szavazásra

bocsátotta az élőterjesztést.

A megyei tanács az 1975- ig szóló pénzügyi tervet és az idei költségvetési előirányzatot egyhangúan elfogadta.

Az ülés további részében jóváhagyta a tanács a saját ez évi munkatervét, valamint végrehajtó bizottságának első félévi munka- programját

Ezután néhány bejelentésre került sor. Ennek keretében jóváhagyta a helyi tanácsok választókerületei számának és a megyei tanácstagok választási helyének megállapítására tett vb-előterjesztést. Egyetér- tőleg elfogadta a Bács-Kis- kun megyei Tervgazdasági Bizottság megalakítására, személyi összetételére, valamint e bizottság első félévi munkatervére vonatkozó indítványt is. Egyidejűleg tudomásul vette a tanácsülés Farkas Lászlónak, a Bajai Városi Tanács V. B. elnökének visszahívásáról, valamint dr. Mező Mihály, a Kecskeméti Városi tanács V. B. elnökhelyettessé történt megválasztásáról szóló bejelentést.

A megyei tanácsülés utolsó napirendi pontja keretében dr. Kiss Ágoston (Lakitelek) és Fazekas Bé- i láné (Tiszakécsbe) jelen tett |be interpellációt.

i Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felhívása

A tanácsülés résztvevőinek egy csoportja.

les körű vállalatvezetői megbeszélést hívunk össze az illetékes szervekkel közösen.

A szolgáltatás tervezett

fejlesztésével összefüggésben ezeket mondotta a vb- elnökhedyettes:

— Az Országos Tervhivatal a szolgáltatásfejlesztési alapból 62 millió forintot bocsátott rendelkezésünkre. Ennek célszerű felhasználását most készítik elő a megyei szakosztályaink, s a területi tervvel együtt később terjesztjük javaslatunkat a végrehajtó bizottság elé. Az egyes vállalatok és szövetkezetek saját fejlesztési alapjával együtt ez lehetővé teszi, hogy 1970-hez viszonyítva 1975-re a textiltisztítás 207, a gépkocsikarbantartás 520, az elektromos berendezések javítása 158, a lakáskarbantartási kapacitás pedig 235 százalékra növekedjen.

Vitaindítója befejező részében a következőket mondotta Körös elvtárs:

— A tisztelt tanácstagok

előtt levő előterjesztésünk felöleli 1971—1975 végéig terjedő időszakra a fejlesztési alap célkitűzéseit és középtávú költségvetési tervünket. A két előterjesztés 7885,4 millió forintot tartalmaz. Ezek az anyagi eszközök elősegítik Rács- Kiskun megye fejlődéséi és nagyszerű távlatokat nyitnak az irányban, hogy megyénk lakosságát kommunális, egészségügyi,

szociális és kulturális területen minél magasabb színvonalon elégítsék» ki. Természetesen az élet nagyon sok jogos társadalmi szükségletet vet fel, melyek teljes, megoldására jelenAligha véletlen, hogy a

korábbi években tapasztaltnál élénkebb, s talán nem túlzás állítani: magvasabb vitára került sor az előterjesztés felett.

Búza Dezső, a fejlesztési állandó bizottság egyetértő állásfoglalását tolmácsolta a tervezettel kapcsolatban. A fejlesztési alapról szólva a többi között felhívta a figyelmet, hogy az alap növelését célzó tanácsi koordináló tevékenységet feltétlenül hasznos a kis községekben is alkalmazni.

Dr. Lestár Béla. a pénzügyi tervezet egészségügyi vonatkozásait érintette, egyidejűleg a gazdálkodás nagy megfontoltságára és a takarékosságra figyelmeztetett.

Némedi Sándor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa képviseletében biztosította a megyei tanácsot: amikor az SZMT mintegy 120 ezer szervezett dolgozó nevében véleményt formált á nagy jelentőségű tervezettel kapcsolatban, s azzal messzemenően egyetért, arról is gondoskodik, hogy szervei a mind eredményesebb gazdálkodás érdekében hatékonyabb vállalati munkára, a szocialista brigádok példaadó helytállására, a lakóterületi társadalmi munkára serkentsék, mozgósítsák a dolgozókat.

Petiké János (Kalocsa) több olyan jogos igényről tett említést, amelyeket az anj’agi lehetőségek véges volta miatt egyelőre nem tartalmazhat a pénzügyi tervezet.

Nagy Sándor (Kecel) a

művelődési állandó bizottság képviseletében főként a kulturális ágazat költség- vetési törekvéseit érintette. Mint mondotta: az általá1 céljára kellene hasznosítani. *

Benei Sándor, a terv- és pénzügyi állandó bizottság I elnöke lényegként azt a ! változást hangsúlyozta, amely a megye költségvetése bevételi oldalán jelentkezik elsődlegesen. Hi- I szén a költségvetés fedezetét mintegy 92 százalékban a megyei saját, illetve átengedett bevételek jelentik és csak 8 százalékot tesz ki az állami támogatás. Ez a tény nagy felelősséget ró a tanácsokra. Ugyanígy azonban a megye valamennyi gazdálkodó egységére is, hiszen a költség- vetés bevételeinek biztosításában és a kiadásokban egyaránt érdekeltek.

Tohai László tervosztály- vezető azokra a lehetőségekre — elsősorban a tanácsok koordinációs keretátvételi tevékenységére — hívta fel a figyelmet, amelyekkel helyesen élve, pótlólagos bevételi forrásokat lehet biztosítani a különböző jogos igények teljesítésére.

Acs Viktor (Kunadacs), a j többi között ugyancsak az j általános iskolai hálózat korszerűsítésének, a hétközi diákotthonok létesítésének és felszerelésének fontosságát hangsúlyozta.

Dr. Borbély Lajos pénzügyi osztályvezető a pénz- j ügyi terv végrehajtásának j biztosítékairól szólt Ezzel összefüggésben tett említést a még gondosabb adóügyi munka szükségességéről. Mint említette, csupán I tavaly több mint 4 ezer [ holdat tett ki a megyében az adózatlan földhasználat.

Felszólalt a vita során dr. Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkár«

A munkaviszonyban álló, vagy munkaviszonyon kívüli tevékenységért díjazásban részesülő nyugdíjasokról a munkáltatónak (foglalkoztatónak) évenként „Nyugdíjas nyilvántartó lap”-ot kell kiállítania és vezetnie. E nyilvántartó lap felfektetéséről szóló „Értesítés”-t egyidejűleg meg kell küldeni az illetékes nyugdíjfolyósító szervhez.

Az elmúlt évi tapasztalatok alapján — a hiányos adatközléseik pótlásával járó munkatöbblet elkerülése érdekében — a Nyugdíj- folyósító Igazgatóság arra kéri a munkáltatókat, hogy az 1970. évre vonatkozó „Nyugdíjas nyilvántartó lapok”, valamint az 1971. évi „Értesítésiek beküldésekor a következőkre legyenek figyelemmel:

a) A nyilvántartó lapok és értesítések minden rovatát pontosan töltsék ki és a nyugdíjasok folyósítási törzsszámút jegyezzék fék

b) A nyilvántartó lapokon a munkabérek együttes végösszegét tüntessék fed.

c) A nyilvántartó lapokat és az értesítéseket a nyugdíjasokkal is írassák alá.

d) A nyilvántartó lapokat és az értesítéseket külön „Bejelentés” felirattal ellátott borítékban (a jelzést a boríték bal alsó sarkában helyezzék el) a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz — Budapest, V„ Guszev u. 10. szám alatt — (levélcím: Bp. 5. postafiók 484.) nyújtsák be.

A szóbanforgó nyomtatványok kizárólag a társadalombiztosítási igazgatóságoknál, illetve kirendeltségeknél szerezhetők be.

4 világ legnagyobb sörexportja

Félmillió hektolitert vettünk Csehszlovákiától

A Monimpex Külkereskedelmi Vállalat és a prágai Koospol külkereskedelmi vállalat együttműködésük óta az eddigi legnagyobb összegű export—import szerződést írták alá Budapesten. A megállapodás 11 millió rubel értékű vásárlásról, illetve eladásról szóL A szerződés szerint ebben az évben a

Monimpex 160 000 hektoliter bort, továbbá cigarettát és édesipari terméket, exportál Csehszlovákiába. Csehszlovák partnerétől viszont félmillió hektoliter hordás és palackozott sört vásárol. A szerződés aláírói közölték, hogy ez a világ eddigi legnagyobb volument képviselő sörexportszerződése. (MTI)

Martin Luther King emlékezete

A haladé amerikai kés- vélemény arra készül, hogy nagyszabású ünnepségeket tartson január 15-én, Martin Luther Kingnek, a kiemelkedő néger polgárjogi harcosnak 42. születésnapján, akinek életét 1968-ban Memphisben kioltotta egy bérgyilkos golyója

fees a napon Atlantában, King szülővárosában, New Yorkban, Washingtonban és sok más amerikai városban tüntetéseket és tiltakozó tömeggyűléseket tartanak az Egyesült Államokban uralkodó faji diszké