Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

Hz EUR mezőgazdasága

Az Egyesült Arab Köztársaság az 1969—1970-es

mezőgazdasági évben gyapotból. rizsből, vöröshagymából, kukoricából és egy sor más mezőgazdasági kultúrából rekordtermést takarított be. Búzából pedig

majdnem elérte az önellátás szintjét.

A földművelés- és földreformügyi minisztérium adatai szerint 1969-ben 10 897 kantar (1 kantar = 45 kg) gyapotot termeltek az országban. A feddánon- kénti (1 feddán = 0,42 hektár) terméshozam 5,96 kantárról 6,68 kantarra növekedett. Az 1970-es gyapottermés ugyancsak kedvező.

A mezőgazdasági kultúrák terméshozamának növekedése a magas terméshozamú fajták meghonosításának és az élenjáró agrotechnikai módszerek alkalmazásának köszönhető.

A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE

Összeállította: Nagy Ottó

Jövedelmezőbb lesz a cukorrépa-termesztés

A z utóbbi években jelentősen csök- ** kent a. cukorrépa vetésterülete mind a megyében, mind az országban. lö6o-ben még 209 400 holdat vetettek be, 1970-ben már csak 130 ezer holdat. A terület csökkenését némileg ellensúlyozta a terméseredmények növekedése. A termésátlag 1965-ben 164,8 mázsa volt katasztrális holdanként, 1969-ben pedig 185,9 mázsa.

A megyében hasonló jelenségeknek lehettünk tanúi. 1965-ben 9700 holdon vetették e fontos ipari növényt, 1970-ben pedig alig több mint 5509 holdon. A terület tehát csaknem a felére csökkent. Ezt a kiesést nem pótolta a termésátlagok növelése. 1965-ben 176 mázsa volt a holdahkénti hozam. 1968-ban 207 és fél, 1969-ben 198 és fél mázsa. 1970-ben az országos termésátlag 165, a megyei

175,5 mázsa volt.

A cukorrépa egyike a legértékesebb szántóföldi növényeinknek. Amellett, hogy igen fontos ipari nyersanyag, melléktermékei: a leveles cukorrépafej, a répaszelet és a melasz fontos takarmány. Egy hold cukorrépa-területről annyi takarmányértéket lehet számításba venni, mint amennyit másfajta takarmánynövényből fél holdon lehetne megtermelni.

1969- ig a hazai cukortermelés lehetővé tette, hogy a lakosság növekedő igényeit kielégítsük. Nálunk az egy főre jutó fogyasztás az 1938. évinek körülbelül a háromszorosa, vagyis 33 kilogramm. Ez megfelel az európai átlagos cukorfogyasztásnak.

1970- ben már nem tudtuk megtermelni a hazai cukorigények nyersanyag- szükségletét. Emiatt kénytelenek vagyunk nagyobb mennyiségű cukrot importálni.

A tapasztalatok szerint a cukorré** patermesztési kedv tovább csökkent, emiatt központi intézkedésekre volt szükség e fontos ipari növény vetésterületének növelése érdekében.

Az intézkedések a jelenlegi helyzet kialakulásának okaiból indultak ki és azokat igyekeznek megszüntetni. Legnagyobb gond a termesztés korszerűsítése. Ide tartozik a gépesítés teljes megoldása, A nagyüzemekben ma már nincs

elegendő kézi munkaerő a cukorrépához. A termelésszerkezetbe a hagyományos technológiai színvonalon termesztett növény azért nem illeszthető be, mert olyan tavaszi és őszi kézimunkaigénnyel jelentkezik, amelyek kielégítésére az üzemek nem képesek. Ezenkívül legtöbb üzemben a betakarításkor nincs elegendő szállítóeszköz, tehát a termés továbbítása is megoldhatatlan.

E

zenkívül számos egyéb kisebb ok is közrejátszik, többek között az is, hogy megváltozott a tömegtakar- mány-termesztés szerkezete, összetétele, bizonyos mértékig a szarvasmarha-hizlalás technológiája is. A leveles cukorrépafej és a nedves répaszelet vesztett jelentőségéből.

Számítva arra, hogy a cukorfogyasztás tovább emelkedik, a termelést is növelni kell. A negyedik ötéves terv időszaka alatti növekedést figyelembe véve, 1975-ben 428 ezer tonna cukrot kell gyártani. Ehhez 160 ezer hold cukorrépa-vetésterület szükséges, feltételezve legalább 220 mázsa holdankénti termésátlagot. Az 1970. évi területhez képest, 5 éven belül, 30 ezer holddal kel) növelni a cukorrépa-termesztést.

U Tsonló feladataink vannak a me- *■ gyében is.

Fokozatosan növekvő cukorigények hazai termelésből való kielégítése érdekében számos intézkedés történt az utóbbi hetekben. A fő. cél, hogy a gazdaságok érdekelve legyenek a termelésben és egyúttal képeseit is legyenek arra, hogy korszerűvé tegyék a technológiát. A Gazdasági Bizottság hatályon kívül helyezte a cukorrépa átvételi árának mázsánként 4 forinttal történt csökkentését. 1971-től kezdődően a cukorrépa-termesztés speciális gépeit 70 százalékos állami ártámogatással forgalmazzák. A negyedik ötéves terv végéig fokozatosan az úgynevezett egycsírájú vetőmagot kapják a termelőüzemek. Ennek az az előnye, hogy vetésével a cukorrépa-termesztés egyelési és betakarítási kézi munkaerő igénye minimálisra csökkenthető. A különböző gyomirtószereket általánossá teszik. Megvalósul a cukoripar rekonstrukciója is.

Celülvizsgálják az ösztönző rend- ■ szert és ha szükséges, további intézkedéseket tesznek a cukorrépa-termesztés gazdaságossá tétele érdekében.

Az eddigiek hatására máris nő az érdeklődés e fontos ipari növény iránt. A megyénk hagyományos cukorrépa-termesztő körzete többek között Bácsbo- kod község. Az itteni három termelő- szövetkezet 1971. január 1-től egyesült és jelentős területen kíván foglalkozni termesztésével. Már meg is vásároltak két betakarító gépsort.

K. S.

Több hús, több tej

A Kalocsai Állami Gazdaság egyik korszerűsített, tbc- és brucellózismentes állománnyal rendelkező tehénistállója.

Az elmúlt években — mint ismeretes — nem fejlődött kielégítően az állattenyésztés,,s . ez. kedvezőtlen hatással volt az élelmiszer-ellátásra és a nyersanyagbeszerzés szempontjából annyira fontos mezőgazdasági exportra.

Az állattenyésztés nagyobb arányú növelésében a korszerű módszerek alkalmazásának van döntő szerepe. Ezért határozott úgy a tizedik pártkongresszus, hogy a negyedik ötéves tervben gyorsabban kell kiterjeszteni, fejleszteni a modern. iparszerű nagyüzemi állattartást, különösen a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésben.

A kongresszus által meghatározott feladatok végrehajtásából tekintélyes részt vállaltak magukra Bács-Kiskun megye állami gazdaságai. Ezt tükrözik azok a tervek, elgondolások, amelyeket 1971. és 1975. között akarnak megvalósítani.

A gazdaságok növénytermesztésének szakosítása például lehetővé teszi a biztonságos takarmánytermesztés megalapozását, melynek következtében gyorsabb ütemben fejlődhet az állattenyésztés. A húsprogram végrehajtásában döntő jelentőségű sertéshizlalást — a technikai követelmények megteremtése mellett — a korszerű tenyésztői munka mozdítja elő. Jelenleg mintegy négyezer kocát tartanak a megye állami gazdaságaiban. A létszámot a tervidőszak végére tízezer fölé emelik.

Lehetővé teszi a sertés- hizlalás korszerűsítését és költségeinek csökkentését a telepek szakosítása és koncentrálása. A legnagyobb hizlaldák Baján, Bácsalmáson, illetve a három-három szomszédos üzem kooperációjával Kiskőrösön és Városföldön fognak működni.

Az eddig már üzembe helyezett tsz- és állami gazdasági hizlaldák termelésén kívül, a negyedik ötéves terv végén még mintegy kétszázötvenezer hízott sertés kerül ki az újabb telepekről. Ezért szükségessé válik, hogy a megye vágóhíd- és húsfeldolgozó kapacitásának kiegészítésére a bácskai körzetben az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a kereskedelem egymással összefogva vágóhidat és húsfeldolgozót építsenek. Ennek tervei most készülnek. Kivitelezésére előreláthatólag 1975-ben vagy 1976-ban kerül sor, attól függően, hogy a társuló üzemek, mikorra tudják az anyagi eszközöket előteremteni. Eddig 260 millió forintot ajánlottak fel erre a célra az érdekelt . gazdaságok.

A másik nem kevésbé fontos ágazata az állattenyésztésnek a szarvas- marha- és tehéntartás. Ennék korszerűsítésére nagyszabású terveket dolgoztak ki Bács-Kiskun megye állami gazdaságai, öt esztendő alatt szakosítják és összevonják a tehenészeteket, s a lehetőség szerint, egyetlen gazdaságba csoportosítják a szarvasmarha hizlalását.

Nagyarányú fejlődés következik be a Kalocsai Állami Gazdaságban. Kidolgozták a háromezer tehén korszerű tartására alkalmas tehenészet létesítésének távlati tervét. Egyelőre két. háromszáz férőhelyes tehenészeti teleppel rendelkezik a gazdaság. A kistényi tehenészet régi épületeinek korszerűsítésével, felújításával és egy újabb 212 férőhelyes istálló építésével — hétmillió forintos beruházással — korszerű tehenészetet alakítottak ki.

A korszerűsített telepeken megfelelő munkakörülményeket teremtettek. Folyamatban van az öregcsertői bekötőút építése, ezenkívül a belső úthálózat további bővítését is tervezi az állami gazdaság vezetősége.

Ilyen törekvések vannak Bács-Kiskun megye más állami gazdaságaiban is az állattenyésztés említett két ágazatának nagyarányú fejlesztésére. Ennek folytán valósul meg az a program, amely a több hús és a több tej előállítását tűzte ki célul. K. A.

Csak a korszerűsítés segíthet

1970-ben 14 ezer holddal kevesebb területen termesztettek zöldséget, mint az előző esztendőben. A szélsőséges időjárás a kertészeti kultúrák fejlődését minden másnál jobban hátráltatta. A helyzetet rontotta a munkaerőhiány. Mindezek együttes hatására kevesebb területen, kisebb termést takarítottak be. A paradicsom termése például 15, a zöldpaprikáé 20 százalékkal csökkent a tervezetthez képest. A zöldségfélékből összesen 1 millió 830 ezer tonna termést irányoztunk elő, ehelyett az említett okok miatt mintegy másfél millió tonna termett.

A kiesések miatt a nyáron és az ősszel legtöbb zöldségféléből tartós kielégítetlen kereslet jelentkezett. A hiány mind a lakosságnak a központi készletekből és közvetlenül a termelőktől történő vásárlásaiban, mind pedig a feldolgozóipar nyersanyag- beszerzésében érezteti a hatását.

A szövetkezeti kereskedelem éves zöldségfelvásárlása mintegy 20 százalékkal alacsonyabb az elmúlt évi eredménynél. A legnagyobb hiány vöröshagymából, paradicsomból és zöldpaprikából jelentkezett.

Vörösha^vmálsól például a belföldi fogyasztásra tartalékolt készletek mellett a tervezett 40 ezer tonna export helyett csupán 11 ezer ionná kiszállítására van lehetőség. A konzerviparnak mintegy 700 millió forint értékű terméskiesése van.

Mindezek éreztetik hatásukat az idei termés megjelenéséig. A belkereskedelem ez évi első félévi igénye zöldségkonzervből 40 ezer tonna körül van, ezzel szemben a konzervgyárak jóval kevesebb belföldi árualappal rendelkeznek. Hiány jelentkezik paradicsomos és zöldpaprikás készítményekből. Gond van a

savanyúsággal is.

A konzervfélékből az export is alacsonyabb lesz. A tőkés országokba 6—8 ezer tonnával kevesebb kerül paradicsom- és vöröshagyma-készítményekből. A szocialista országok iránti kötelezettséget némi ütemeltolódással teljesíti az ipar.

Az őszi betakarítású zöldségekből a termés- eredmények elegendő tartalékot biztosítanak az új termésig. A tárolás feladata a szövetkezeti kereskedelemre hárul. Az összes zöldségfélékből mintegy 60 ezer tonnát tartalékolnak téli és tavaszi értékesítésre.

A téli tárolás műszaki feltételeinek javulása elmarad a kívánalmaktól. A készletek mintegy 50 százalékát tudjuk fedett tárolótérben elhelyezni.

Levonva a következtetéseket, megállapíthatjuk, hogy a zöldségtermesztés sem mennyiségben, sem minőségben nem tudja kielégíteni a felhasználók — a fogyasztók és a feldolgozók —, igényeit. A fejlesztést elsősorban a termelésben kell megvalósítani. Főként a munkaerőhiány pótlása sürgős. Ez pedig csak több gép beállítása formájában lehetséges. Ezenkívül a jelentős mennyiségi és minőségi veszteséget okozó növényegésaségügyi gondok megoldása is sürget. Legfontosabb feladatok egyike a paradicsom- és a hagymatermesztés fejlesztése. Ezt csak komplexen, a nemesítés, a növényápolás és a betakarítás egyidejű korszerűsítésével érhető eL

A biztonságos nyersanyagellátás egyik fontos feltétele a termesztő üzemek technikai színvonalának gyors ütemű fejlesztése. Vannak olyan paradicsomfajtáink, amelyek minden szempontból kiállják a próbát. Magas terméshozamúak, jó tulajdonságokkal rendelkeznek és géppel betakaríthatok. Hasonlóan, teljesen gépesíthető a hagyma termesztése is.

Véleményem szerint, ha előre akarunk lépni a zöldségtermesztésben, bátrabban kell alkalmazni a korszerű technikát, esetleg külföldről behozott gépekkel is. Életszínvonal-politikánk megvalósításához a következő években a lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztását 220 ezer tonnával kívánjuk növelni, de emelni akarjuk a kertészeti termékek exportját is. Friss termékekből 15 ezer, konzervekből pedig 40 ezer tonnával.

Céíiaink csak a nagyüzemi zöldségtermesztéssel valósíthatók meg. Az intézetben már kipróbáltuk a korszerű módszereket, a betakarítógépeket is a pa- rr'P csőm termesztésben. Tapasztalatainkat szívesen átadjuk a mezőgazdasági nagyüzemeknek.

Értesüléseink szerint a hagymatermesztésben is történtek lépések a nagyüzemesítés érdekében. Többek köpött a Szikrai Állami Gazdaságban.

Érdemes ezeket kiterjeszteni, közkinccsé tenni.

PH. MÉSZÖLY GYULA