Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
Syors csomagoló rendszer Az angliai Harrogate- ben három társaság: az RWP Flexible Packaging, az ABR Food Machinery és a'Delford a világon első ízben mutatta be szupergyors élelmiszer-csoma- goló gépsorának működő modelljét. A gépsor, amely forradalmasító hatással lesz az angol, az európai és az amerikai szupermarketek és élelmiszerszállítók terveire, egyetlen folyamatban végzi el a mérést, az adagolást, a csomagolást és az árcédula felragasztását. Az óriási gépsor megszerkesztése és megépítése teljes mértékben megfelel annak a tendenciának, amely az élelmiszerek előrecso- magolásának fokozott központosításában és meggyorsításában jut kifejezésre. Azonkívül hozzájárul a termelékenység növeléséhez és a legkorszerűbb raktárellenőrzési rendszer sikeres alkalmazásához. BATIMETAL ALAGÚTZSALUZATOT GYÁRT A KECSKEMÉTI FÉMMUNKÁS Fel lehet-e építeni két hét alatt egy négyemeletes három lépcsőházas lakóépületet? — olyant például, mint amilyeneket Kecskeméten a Leninváros- ban látunk. Meghökkentően furcsa kérdés, ez a válasz rá mégis — igen! Sőt, nem is kell hozzá túl sok dolgozó, mindössze 10—12 munkás. Igaz, két hét után még nem lehet beköltözni, de már áll az épület, s a falakba be vannak építve az elektromos vezetékek műanyagcsövei. a vízvezetékrendszer és a fűtőberendezések. A falakat vakolni sem kell, mert a sima betonfelület alkalmas a meszelésre, festésre ás a tapétázásra. Ez pedig nagy előny, mert lényegesen csökkenti a helyszínen végzett szakipari munkák mértékét, és lehetővé teszi az épület gyors — kb. 8 hónap alatti — befejezését. 24 órás ciklusok Miről is van szó tulajdonképpen? — teszi fel joggal ezek után az olvasó a kérdést — Ha azt mondjuk, hogy az alagűtzsaluzásos építési módról beszélünk, akkor még nem mondtunk sokat. Akik azonban látták a leninvárosi toronyházak építését azok megismerkedhettek a csűszózsaluzásos módszerrel. Lényeges különbség azonban a kettő között, hogy az alagútzsaluzó elemekkel a belső helyiségek mérete variálható, s ez a lakóházakon kívül irodaházak, iskolák, szállodák, kórházak stb. építését is lehetővé teszik. Az alagút nevet azért kapta, mert egy-egy zsaluzat egyszerre a két oldalfal és a födém készítésére alkalmas. A gyorsan kötő betont — amelyet a zsaluzat közé tömörítenék —, a helyszínen keverik. Jól szervezett munkával 24 órás ciklusokban haladnak előre a kivitelezéssel. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a zsalukat kiszereljék, a már elkészült részből, elhelyezzék a következő szintre, betonnal kitöltsék, s tíz—tizenkét órás száradás után ismét kiszereljék az elemeket, s újabb helyiségek zsaluzását kezdjék el. Licencvásárlás Líile>ben Az alagűtzsaluzásos építési mód nem teljesen új, néhány országban már eléggé elterjedt. Hazánkban is több vállalat vásárolt import útján alagútzsaluzó készletet, és eredményesen alkalmazza. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat például a székesfehérvári Alba Regia Szállót építette fel ezzel a módszerrel. Az alagútzsaluzatos építés elterjedésének és gazdaságosságának azonban sokáig akadálya volt hazánkban az, hogy a zsaluzó elemeket csak drágán lehetett külföldről beszerezni. Ma viszont már más a helyzet. A Fémmunkás Vállalat a nyáron Franciaországban a lillei BATI- METÁI. cégtől 150 ezer dollárért megvásárolta a síkés alagútzsaluzó elemek gyártásának licencét. Sőt a francia üzletfél első megrendelőként is jelentkezett és 110 ezer dollár értékű síkzsaluelemet vásárolt 1970-ben, amit már le is szállítottak. Az egész üzlet egyébként megyei vonatkozású is. mert a Fémmunkás Vállalat a kecskeméti gyáregységére bízta az alagút és a síkzsalugyártást. Már a franciaországi tárgyalásokba is bevonták annak idején a kecskeméti üzem vezetőit. A francia üzletfél az itt gyártott zsaluelemek minőségével igen elégedett, amelynek beszédes bizonyítéka, hogy a tavalyi ezer darab síkzsaluval szemben 2 ezer 400-at rendelt, s 1971-ben már 600 tonna alagútzsaluzó elemre is igényt tart. A kecskeméti gyáregység jó hírnevét öregbíti a megfelelő minőségen kívül a gyorsaság is. Július elején fejeződtek be a lillei céggel a tárgyalások. Július végére már előkészítették a gyártást és megkezdték a zsaluelemek készítését. A munkafolyamatokat a hegesztésen kívül gépesítették és a gyártásra 25 tagú munkacsoportot hoztak létre. Októberben már napi 12—13 darab komplett síkzsalut állítottak itt elő, s ezzel elérték azt az ütemet, amellyel december 28-ra a megrendelt ezer darabot legyártották. Növekszik az érdeklődés Az alagútzsalu készítésére is megtörténtek már az előkészületek, az igényektől függően 40—80 tagú munkacsoportot tanítanak be erre a munkára. Az új építési módszer munkaeszközei iránt hazánkban is egyre jobban érdeklődnek az építőipari vállalatok. Ez érthető, hiszen, mint ismeretes nálunk is igen nagy a kereslet az építőipari piacon — sok a megrendelés, kevés a kivitelező kapacitás. Maga az építőipar is munkerőhiánnyal küzd. Az alagútzsaluzatos építési módhoz pedig viszonylag kevés munkásra van szükség. Végső soron még a házgyárak mellett is nagy jövője van ennek az építési technológiának. A Fémmunkás Vállalat vezetői ezért úgy tervezik, hogy a második negyedévben már belföldi igények kielégítésére is gyártanak sík, illetve alagút- zsaluzatokat. S ha már a megyében készítik, érdemes lenne az ebben rejlő lehetőségeket itt is kihasználni. Nagy Ottó Hitelpilia 1971-b Az, hogy a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer alapelvei hosszú távra érvényesek, igen fontos tényező, hiszen ez jelenti a feltételét annak, hogy a vállalatok önállósága, a gazdálkodás hatékonysága évről évre folyamatosan erősödjön. Ezzel szemben a közgazdasági ösztönzők alkalmazásának olyan rugalmas módját kell megválasztani, amely lehetővé teszi a gazdasági folyamatok gyors befolyásolását. Éppen ezért a hitelpolitika által történő szabályozás elveit évenként határozzák meg, hogy azok idejében segítsék érvényre- juttatni a népgazdasági elképzeléseket. A bank tehát figyelembe veszi a gazdasági .tapasztalatokat ős, ezek ismeretében alakítja ki a hitelezés fübb elveit. ‘ Az 1971. évi hitelpolitikai irányelveket a 2036/1970. számú kormányhatározat tartalmazza. A rendeleti előírás szerint a kamatok 1—2 százalékkal emelkednek. Ennek a jelenlegi körülmények között többféle oka van. Elsősorban az, hogy a beruházási eszközök piacán feszültségek jelentkeztek, s emiatt e téren a kereslet és a kínálat egyensúlya nehezen tartható fenn. Kívánatossá vált ezért az igények bizonyos mértékű korlátozása, főleg az építőipari és építőanyag- ipari kapacitást igénylő beruh ázásoknál. A kamat ösztönző hatásának erősítése is fontos szempont volt az irányelvek megfogalmazásánál. Ezáltal ugyanis előtérbe kerül a beruházások jövedelmezősége — vagyis a magasabb bankköltség a jövedelmezőbb beruházásokra ösztönöz. Ez azonban csak akkor következik be, ha a várható eredmény legalább olyan mértékű, ami a kamatot is fedezi. Hitelezés szempontjából akkor jövedelmező a beruházás, ha — a befektetett ősz- szeg alapul vételével az iparban és az építőiparban 15 százalékos, az élelmiszeriparban és a kereskedelemben 10 százalékos, a mezőgazdaságban, a szállításban és a hírközlésnél 7 százalékos nyereség keletkezik évente. Hitelt egyébként a bankok csupán a vállalati saját erő kiegészítésére nyújtanak. A hozzájárulás mértéke 30 százalék. A gazdasági folyamatok befolyásolására irányuló törekvések a hitelezési kedvezmények nyújtásánál a legszembetűnőbbek. A bank 2—3 százalék kamatkedvezményt ad beruházás az exportáru- abban az esetben, ha a alapot növeli. A lakosság ellátását javító és szolgáltatást fejlesztő befektetéseket szintén támogatja a hitelpolitika. A járműgyártás, a számítógépek alkalmazása, az ipar területi fejlesztése, az KÖZGAZDASÁGI SZABÁLYZÓ REND- - SZERÜNK TOVÁBBFEJLESZTÉSE (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) Gazdasági életünk vezető szakemberei különböző párt- és állami fórumokon hangot adtak anna:c a véleményüknek, hogy az 1968-ban bevezetett köz- gazdasági szabályozó rendszer kiállta a próbát. Az első sikeres lépéseket azonban továbbiaknak kell követniük. Melyek az elmúlt időszak legfontosabb tapasztalatai? Milyen módosítások szükségesek a gazdasági élet fejlődésének előmozdításához? A gazdaságirányítás alapelvei a negyedik ötéves tervben változatlanok maradnak, de előtérbe kerül a piaci verseny élénkítése, a hosszabb lejáratú érdekeltség kialakítása, a létszámgazdálkodás ésszerűsítése, a vállalati eszközmozgások rugalmasabbá tétele. A miértekre és hogyanokra a legfontosabb szabályzók elemzésével adják meg a tanulmányok szerzői a válásét Az árrendszer és az árarányok változása tovább tart, ütemére és mértékére a fokozatosság lesz jellemző. A nyereség mint mérce változatlan, a vállalati jövedelemszabályozás területén azonban a bérszorzó módosításával, a vállalati alapképzés, megosztás és átcsoportosítás fejlesztésével a költségvetési kapcsolatok finomításával az érdekeltség új elemeit valósítják meg. A vállalati létszám- és bérgazdálkodásban új mutató (1 főre jutó bér 4- nyereség) növekedése határolja be majd a bér- színvonal növelését. A forgóeszköz-gazdálkodást (vállalatoknál elevenbe vágó kérdés) bizonyos értelemben rugalmasabb szabályozás segíti. A forgóeszközállomány új átlagolási módszerének 1970. évi bevezetése általában kedvező volt. A forgóalap-rendezés befejezése, a vállalatok egymás közötti hitelkapcsolatainak (kereskedelmi hitel) kifejlesztése előrelépés lesz a gazdálkodásban. A könyv foglalkozik többek között még a külkereskedelemmel, a beruházásokkal, a műszaki fejlesztéssel, termékforgalmazással és lakossági fogyasztással is. s mint ilyen, lényegesen több a puszta jogszabály magyarázatoknál. A szerzői kollektíva (élvonalbeli közgazdászok), a houáértésr«. * «xakirudaloroha« építőipari kapacitás növelése, a vasműszaki iparcikkekben mutatkozó hiányok megszüntetése, a hiánycikknek számító árúk termelése, a kereskedelmi hálózatfejlesztés beruházásai ugyancsak előnyös elbírálásban részesülnek. Ezeknél a kamatkedvezményeken kívül a hitel lejárati ideje is hosszabb és általában a jövedelmezőségi előírás is alacsonyabb. Ezek az intézkedések tehát a lakosságot közvetlenül érintő gondokon kívánnak segíteni a hitelezés eszközeivel. A gázola j kályha, a cement és más áruféleségek, például hosszabb időn át hiánycikkek voltak. A vi 11 amoskészül é- kek, háztartási gépek, gépkocsik stb. javítása lassú. Az ilyen hiányosságok kiküszöbölését célzó beruházásokra ösztönöz az idei hitelpolitika. A forgóeszköz-hitelek kamata emelkedett, mert e téren a hiteleszközök lekötési idejének csökkentése a cél. A pénz forgási sebességének növekedése azért kívánatos, mert a forgóeszközök hitelezéséneik elő kell segíteni az áruk realizálódását, valamint az optimális készletgazdálkodást. A készletek indokolatlan növekedésének korlátozását és a szükségletek kielégítését ugyanis egyidejűleg kell biztosítani a hitelezésen keresztül. A gépalkatrész-ellátás zavartalanná tétele ugyanakkor jogos igény, készletezés támogatása tehát a hitelezésen keresztül is fontos tennivaló. A megfelelő hitelpolitika a gazdasági élet rugalmas fejlődését segíti elő. Éppen ezért eszköze és módszere a gazdálkodásban tapasztalható feszültségek megszüntetésének. A jól átgondolt hitelpolitika figyelembe veszi mindazokat az eredményeket, amelyek lényegesek az előrehaladás szempontjából és a köz- ] gazdasági befolyásolás eszközével lehetővé teszi a gazdasági egyensúly megtartását. Herceg Kiss Béla Az EGK szeszesital- termelése 1969-ben a Német Szövetségi Köztársaság az Európai Gazdasági Közösség országai között előretört a szeszes italok termelése terén, bár a legnagyobb szesztermelő ország továbbra is Franciaország maradt. Az elmúlt évben a közösség szeszesital-előállításra megtermelt 3,4 millió hektoliter alkoholjából 42 százalék az NSZK-ra, 34 százalék Franci aországra, 15 százaléka Olaszországra és 9 százaléka Belgiumra és Luxemburgra esett. A szeszes italok készítésére fordított alkohol- mennyiség 50 százalékát szemestermények és gyümölcsök feldolgozásából, másik felét pedig szőlőből nyerik. 1969-ben az NSZK italbehozatala 383 ezer hektoliter, exDortja pedig 28 ezer hektoliter volt. lanul r.agy példányszám, a hozzáférhetőségre nyújt biztosítékot. Reméljük a könyv a mindennapi munka segédeszközévé válik. BÁCS-KISKUN MEGYE GAZDASÁGI ÉS KOMMUNÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK 25 ÉVE (Megyei tanács kiadványa) A laikusok számára is maradandó élményt nyújtó megyei településfejlesztési kiállítás már régen bezárta kapuit. Hogy az idővel halványuló látvány ne vesszen a múlt ködébe, s azoknak, akik személyesen nem tekintették meg a kiállítás anyagát, fogalmuk legyen megyénk negyedszázados fejlődéséről, a megyei tanács szerzői kollektívája színvonalas kiadványt ad kezébe. Nemcsak lokálpatriótáknak készült, a megye iparának, építőiparának, kereskedelmének, lakás- és kommunális ellátásának történetét bemutató könyv. A visszapillantásnál a szerzők nyilván többet akartak: tapasztalatokat összegezni a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai feladatainak megalapozásához. A könyv első részében a szerzők bemutatják a megye gazdaságában végbement változásokat. Az öntevékeny «»r/ejlesztós eredményes megvalósítás* — a megye népességcsökkenését megállítva —, az extenzív fejlesztés lezárásával ért véget. Napjainkban a megye adottságait jobban figyelembe vevő és ezért távlataiban is hatékonyabb ága- zatfejlesztási koncepció alakul ki. A szocialista építőipar erőteljes kapacitás- bővítése alapvető a megye gazdaságának dinamikus,; kiegyensúlyozott növekedéséhez. A megye kereskedelmének fejlesztése, lakás- és kommunális ellátottságának javítása a lakosság életszínvonalának emelkedésével jár együtt, A lakásépítési, a gáz-, vízmű, csatornázási, város- és községfejlesztési program megvalósításánál — mint eddig is —, a helyi szervek számítanak a lakosság aktív közreműködésére. A foglalkoztatási gondok megoldása után ugyanis ezek a kérdések kerülnek a gazdaságfej lesztés középpontj ába. A táblázatokban, grafikonokban gazdag kiadvány második részében a vállalatok, gyáregységek, telepek, szövetkezetek megalakulásának és fejlődésének történetét felölelő krónika és színes képanyag kap helyet. Az adatok bősége, a megye gazdasági fejlődése "iránt érdeklődő szakemberek és olvasók számára hasznos olvasmánnyá teszi a könyvet Bercsényi Botond
