Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

* oldal 1970. december 10, csütörtök Egy illúzió bukása Nyolcvanadik éve táján önként vonult nyugalom­ba századunk legnevesebb amerikai publicistája, Walter Lippmann. Nyuga­lomban is nyughatatlanul érdeklődő persze, újság­íróvérének nem tud, nyil­ván nem is akar paran­csolni. S a világ iránti ér­deklődéséből származó megfigyeléseit — olykor még — cikkbe önti. Leg­alább olyan mélyen elem- zőek az írásai, mint fia­talabb éveiben, s ha le­het, még őszintébbek. Ezért keltett valósággal szenzációt az a cikke is, amelyet a Newsweek leg­frissebb számában írt „Amikor a háború véget ér” címmel. „Súlyos em­berveszteségeinken, az óriási anyagi áldozatokon ég csalódottságunkon csakis akkor tudjuk túl­tenni magunkat, ha jól megértjük, hogyan és mi­ért rontottuk el a dolgot” — írja az indokínai hábo­rúról. Lippmann kíméletlenül őszinte. Megírja, hogy Johnson is, Nixon is kö­vetkezetesen elködösítet­ték és összezavarták a fo­galmakat. Hogy az USA nem szenvedett ugyan ve­reséget Vietnamban, de amivel próbálkozott, az kudarcba fulladt. Azt a kérdést is felteszi: miért nem tudott egy 200 milliós lptonai nagyhata­lom legyőzni egy 20 mil­liós földművelő nemzetet? Válaszol rá: mert a fel­fegyverzett parasztok, akik hajlandók életüket adni hazájukért, méltó el­lenfelei a legnagyobb ha­talomnak is. „Amikor a háború véget ér majd Indokínában — s reméljük, hogy kataszt­rófa nélkül — egyetlen lehetőség marad csupán nemzeti büszkeségünk, becsületünk és , méltósá­gunk megőrzésére: öná­mítástól mentesen szem­be kell néznünk a való­sággal” — írja Lippmann, aki, mint az eddigiekből kitűnt, csakugyan nem fél ezzel szembenézni. Sőt: még a valóságok va­lóságát is le meri írni: azt, hogy mi volt az USA fő tévedése, amikor bele­hajszolta önmagát a Vi­etnam elleni agresszióba? íme: „Abban az illúzióban ringattuk magunkat, hogy egyetlen nemzet betölt­heti a világ rendőrének szerepét”. Az Egyesült Államok kevesebbet bukott volna ebben az új meg új fel­újításokban magára öl­tött szerepében, ha ide­jében hajlik — ha nem is a világ közvéleményé­nek, de legalább Lipp- mann’jamak figyelmezte­téseire. Nem hallgatott rájuk és ezért igen sú­lyos árat kellet fizetnie. Egy illúzió — a világ­rendőri szerep illúziója — többszöri bukásáért újra meg újra emberek vére hullott. (C. P.) Tito nem utazik RÓMA Egy 1954-ben kötött meg­állapodás szabályozta Olaszország és Jugoszlávia határát az úgynevezett „Trieszti szabad területen”. A rendezés értelmében e területet két részre osztot­ták: a Trieszt városát és környékét magában fogla­ló „A” övezetre, amelyet Olaszországhoz tartozónak ismertek el, valamint az Isztriai-félsziget belsejét és déli részét magában fog­laló, Jugoszláviához tarto­zó „B” övezetre. Hivatalosan azonban a megállapodás csak ideigle­nes jellegű és nem érinti a „B” övezetre vonatkozó olasz igényeket, amelyek­ről eddig egyetlen olasz kormány sem mondott le hivatalosan. Néhány nap­pal ezelőtt a parlamentben fasiszta és a keresztény- demokrata párt jobbszár­nyához tartozó képviselőik provokatív interpellációira válaszolva Moro külügy­miniszter kijelentette, hogy a Rómában a jugoszláv vezetőkkel folytatandó tár­gyalásokon nem lesz 6zó a „B” övezetről. „Biztosítom azonban önöket, hogy a kormány nem szándékozik lemondani törvényes nem­zeti érdekekről” — fűzte hozzá Moro. Az olasz külügyminisz­ter kijelentése Jugoszláviá­ban megütközést keltett és nyilván ennek volt a kö­vetkezménye, hogy tegnap bejelentették: Tito elnök mára, csütörtökre tervezett olaszországi látogatását ké­sőbbi időre halasztották. Közben olasz fasiszták kedden jugoszlávellenes tüntetést rendeztek Tri­esztben. A lakosság elszi­getelte magát a provoká­ciótól. (MTI) Gyors befejezés Burgosban Dolores Ibárruri nyHetaaia a baloldal összefog Isáról BURGOS A szerda délelőtti tünte­tés gyors befejezéshez jut­tatta a burgosi per tárgya­lását. A haditörvényszék katonai ügyésze délután megtartotta vádbeszédét. A 16 baszk hazafi közül hat­ra halálbüntetést, a töb­biekre összesen több mint 700 év börtönbüntetést kért. A vádbeszédet zárt ajtók mögött olvasták fel, miután délelőtt heves tün­tetésre és botrányra ke­rült sor és a fegyveres őr­ség avatkozott közbe. A védelem tanúit — mintegy harmincán voltak — a törvényszék nem hall­gatta meg. A törvényszék elnöke ugyancsak megaka­dályozta, hogy a védőügy­védek elmondhassák be­szédeiket. A védőbeszéde­ket csupán írásban juttat­hatták el a bíróság tagjai­hoz. A tizenhat védőügyvéd tiltakozását jelentette be a törvényszéknél, mivel aka­dályozták munkájukat. A törvényszéfí öt katonai bírája ezután ítélethozatal­ra vonult vissza. Megfigye­lők egy-két napon belül várják az ítélet kihirdeté­sét. Amennyiben a bíróság halálos ítéletet hoz. ezt a katonai körzet parancsno­kának jóvá kell hagynia és A Biztonsági Tanács elítélte az agresszort Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa kedden este 11 sza­vazattal ellenszavazat nél­kül, négy tartózkodással elfogadta Nepál, Szíria, Zambia, Sierra Leone és Burundi közös határozati javaslatát, amely elítéli Portugáliát a Guinea ellen végrehajtott invázió miatt és követeli, hogy a portugál kormány fizessen teljes jó­vátételt a fegyveres táma­dás következtében ember­életben és javakban bekö­vetkezett károkért. A határozat teljes mér­tékben Portugáliát teszi felelőssé az inváziós kísér­letért és jóváhagyja az ENSZ által kiküldött öt­tagú ténymegállapító bi­zottság jelentését. Az első hír a nagykövetről Két nap után életjelt a svájci nagykövetséget ér­adott magáról Svájc elra­bolt Rio de Janeiro-i nagy­követe, Giovanni Enrico Bücher. A brazil belbiz­tonsági szolgálat az elmúlt napon legalább négy írásos üzenetet vizsgált meg, ame­lyek a nagykövet sorsáról szóltak, de mindet hamis­nak találta. Kedden este azonban egy névtelen telefonáló közlése nyomán újabb levelet talál­tak, ezúttal Rio Tijuca ne­vű külső kerületben, egy templomban. A telefonáló tesítette, de mire egy mun­katárs a helyszínre sietett, a rendőrség már megelőzte, és elvitte az üzenetet. A levél franciául, és a je­lek szerint Bucher kézírá­sával íródott és az őt el­rabló gerillaszervezet ötol­dalas manifesztuma kísérte. A Globo tv-állomás hír­adásában arról számolt be, az emberrablók követelései : Portugáliával kapcsolatban között szerepel az ellenük ; hozott határozatát. Líssza­Az Egyesült Államok, ! Anglia, Franciaország és ' Spanyolország a szavazás­kor tartózkodott. Portugá­lia visszautasította a vitá­ban való részvételt és ked­den az ENSZ küldöttségé­hez nyilatkozatot juttatott el, amelyben újból elutasít­ja a világszervezet tény­megállapító bizottságának jelentését és az invázióért való felelősséget. Mint a Reuter megálla­pítja, még az amerikai és az angol küldöttség is el­fogadta a bizottság azon megállapítását, hogy portu­gál haditengerészeti és szá­razföldi haderők tevékeny szerepet játszottak az invá­zióban. Nyilvánvaló utalással Portugália NATO-beli szö­vetségeseire, a Biztonsági Tanács határozata felszó­lított minden államot, hogy a portugál kormánynak ne nyújtson olyan katonai és anyagi támogatást, amely lehetővé tenné, hogy Por­tugália folytassa elnyomó intézkedéseit az uralma alatt levő területek népei és független afrikai álla­mok ellen. (AP) LISSZABON A lisszaboni kormány szerdán jegyzékben utasí­totta vissza a Biztonsági Tanácsnak a guineai ese­ményekkel összefüggésben tájékoztatnia kell róla a madridi kormányt. Ezután már csak az államfő, Fran­co tábornok módosíthat rajta. * Rómában a 75. születés­napját ünneplő Dolores Ibárruri, a Spanyol Kom­munista Párt elnöke az Unitának adott nyilatkoza­tában rámutatott, hogy a burgosi tárgyalás megte­remtheti valamennyi Fran- co-ellenes erő egységét. „A sztrájkok, a tüntetések és egyéb megmozdulások arról tanúskodnak, hogy Spa­nyolországban ma megvan­nak a feltételei a baloldali ellenzék legfőbb irányzatai: a kommunisták, a katoliku­sok és a demokratikus szer­vezetek összefogásának.” A továbbiakban leszögez­te, hogy a Spanyol Kom­munista Párt jelenleg nem a hatalom közvetlen meg­szerzésére, hanem az or­szág demokratikus átalakí­tására törekszik. (AFP, Kommunista győzelem Nazareihben Az Izraeli Kommunista Párt győzött a nazarethi, helyhatósági (tanács) vá­lasztásokon. A 17 mandá­tum közül hetet az Izraeli KP, ötöt az Izraeli Mun­káspárt (Golda Meir párt - ja) szerzett meg. Mint a CTK tudósítója rámutat a kommunista párt elsősorban korrupció- ellenes platformjával nyer­te el a lakosság bizalmát. Husszein Nixonról A Fehér Ház szóvivője szerint Nixon amerikai el­nök kedden az arab—izra­eli tárgyalások mihama­rabbi felújítását sürgette vendégénél Husszein jor- dániai uralkodónál. A szóvivő jelezte egy­szersmind, hogy Husszein gazdasági és katonai se­gélykérése nem talált sü­ket fülekre Washington­ban. A kongresszus most tárgyal a Jordániának szánt 30 millió dollárról, s diplomáciai források sze­rint Nixon a keddi 55 per­ces találkozón biztosította vendégét arról, hogy az Egyesült Államok „gondo­san fogja tanulmányozni annak a lehetőségét, mi­ként juttathatná Jordániát újabb katonai segélyhitelek- hez”. (Reuter, UPI) Újra nyugalom Jordániában kedden helyreállt a nyugalom. A megállapítások • értel­mében mindkét fél kato­nai egységeinek el kellett hagyniok a városokat. Bi­zonyos nehézségek ezzel kapcsolatban támadtak: a palesztinaiak állítólag nem akartak kivonulni Dzse- rasból, a kormánykatonák pedig Zárkából. Tótágas Az e heti tótágast Frans Josef Strauss, a nyugat­német ellenzék egyik ve­zére, a CSU elnöke követ­te el. Strauss és barátai eddig hallani sem akartak az NDK-ról, nem létező­nek tekintették és mereven elzárkóztak nemcsak az együttműködés lehetősége, hanem az érintkezés fel­vétele elöl is. És lám, Straussnak most egyszeri­ben eszébe jutott az NDK. mi több, úgy tesz, mintha közös akciót javasolna. Vajon mi az a nemes cél ami Strausst ilyen pál- fordülásra készteti? Sejthetjük, hogy sem a cél nem nemes, sem pedig Strauss nem gondol valódi együttműködésre. Mindösz- sze arról van szó, hogy a nyugatnémet ellenzék kép­telen beletörődni kudarcá­ba, amelyeket a Brandt-kor- mány realitásokkal szá­moló keleti politikájának újabb győzelme, a len­gyel—nyugatnémet szerző­dés aláírása jelent. Az alá­írás alkalmából Strauss nyilatkozatot adott a West­deutscher Rundfunknak, a nyugatnémet rádiónak. Azt állította, hogy az Ode­ra—Neisse-határ elismerése csorbát ejt az NSZK al­kotmányán, mert a német terület egy részének fela­dására vezet. Ez, idáig — csak a régi nóta. Strauss és párthívei, elvbarátai az unalomig is­mételgették már eddig is. Ezt nyilván tudja Strauss is, ezért toldotta meg sza­vait egy logikai bukfenc­cel, amelyre az imént cé­loztunk, előrángatván érv­nek még az NDK-t is. Ki­jelentette, hogy: „az NSZK - nak jogában áll egyedül, vagy az N D K - v a l együtt diszponálni a bi­rodalom volt területei fö­lött.” Vajon milyen választ vár az NQK-tól, amelynek következetes békepolitiká­járól épp egy hete á Var­sói Szerződés tagállamai­nak berlini nyilatkozata tett újabb bizonyságot... M, L. Meghalt Artyem Mikojan MOSZKVA Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa közölte, hogy szerdán, 66 éves ko­rában súlyos és hosszú be­tegség után elhunyt Artyem Mikojan akadémikus, ve­zérezredes, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kül­dötte, a Szocialista Munka kétszeres hőse, Lenin-díjas és Állami-díjas repülőgép­tervező. A. Mikojan vezérezredes elhunytéról kiadott nekro­lógot Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyíko- laj Podgornij és más szov­jet vezetők, kiváló katonai vezetők és repülőgépterve­zők írták alá. (MTI) Hátrálnak a portugál gyarmatosítók Marcello Caetano portu- felszabadító harcának nyo- vesen hivatkoznak „civili gál miniszterelnök a na- mása alatt pókban alkotmányreformot terjesztett a parlament elé, amelyben többek között a portugál rezsim jelenleg a portugál gyarmati politika mTJÍS ..svökeres” meeváltnzlatá- . 0rS/:a§ - A dl’5 eze* zátori” küldetésükre. Ám Ismeretes, hogy a fasiszta ,,gyökeres” megváltoztatá sát ígéri. A nagy zajjal a zációra szomorú fényt vet, hogy az 500 éves gyarma­tosítás után 90 százalékos az analfabétizmus Portu- körülbe­négyzetkilométer területű ... . .... parlament elé terjesztett ffkosú^rtug'íia sajari te- fül'i3 miílió portugál gyar- reformterv „teljes belső ‘^né! 22-ler nagyobb, Okosságból néhány „üiu ’ tízezerre tehető az irm-ol­belső önkormányzatot’’ ígér a gyarmati területeknek. körülbelül 13 millió lako­sú gyarmati területet birto­vasni tudók száma. És ez Caetano kezdeményezése kol Afr kában Ezek közül a -civilizátori” tevékeny- igyelemre méltó, mertaka- K0\ AmKa°an- kozui sée mée kiesészül a evar­fjgyelemre méltó, mert aka ratlanul megcáfolja az ed- “ .,Yr? digi hivatalos portugál po­litikai érvelést, mely sze­rint Portugáliának nincse- j nek gyarmatai, csak az | anyaországgal egyenjogú „tengeren túli területei”. De ha egyszer egyenjogúak, mire való a belső önkor­mányzat? Továbbá a re­formjavaslat annak a beis­a legnagyobb Angola (1,2 indított országos hajtóvadá­szat leállítása. (Reuter AP. UPI. DPA£ bon tiltakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának el­járása ellen is. (AFPj ség még kiegészül a gyar­néevzetkilométer) mati területek kirablása­it,%nn „It.'.! val. az embermilliók kö­zépkori módszerekkel folyó kizsákmányolásával. A kegyetlen elnyomás el­len immár tíz éve harcol­nak a portugál gyarmatok népei Angolában. A portu­gál hadsereg megpróbálta azonnal vérbe fojtani az 1961-ben kirobbant felke­lést. a harcok első hónap­Mozambik (783 ezer négy­zetkilométer), Portugál- Guinea (26 ezer négyzet­kilométer), Zöldfoki-szige- tek (4000 négyzetkilomé­ter) és Sao Tómé és Princip (964 négyzetkilométer). A mintegy félezer éves portugál uralom rendkívüli elmaradottságba síillyesz­merése, hogy Portugáliáén- , ......... e edménvekre kényszerül tette a szóban lorS° attikai jaioan 30 ezer afrikait me- gedmenyekre kényszerül _ gyarmatokat. Az ENSZ-ben, szároltak le az ország észa­tetszatengedme- vagy más nemzetközi fóru- ki részében, a felkelés en- nyekrol es por hintésről van mokon elhangzó vitákban 3 nek ellenére tovább erősü- is szó —v a gyarmati népek portugál küldöttségek szí- dött. Az ország fel szabadi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents