Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
1970. december 10, csütörtök S. oldal Dealer 10.:az emberi jogok napja Dr. Simái Mihály nyilatkozata Az emberi jogok napjaként ünnepük meg december 10-ét szerte a világon. Az évforduló alkalmából dr. Simái Mihály, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára nyilatkozott az MTI tudósítójának: — 1948. december 10-én fogadta el és deklarálta az Egyesült Nemzetek Szervezete az általános emberi jogokat. A deklarációt többször bővítették, először 1959. november 20-án a gyermekek jogainak deklarálásával, 1963. november 20-án azzal a deklarációval, amellyel a faji előítéletek minden fajtájával szemben foglaltak állást (különös tekintettel az afrikai kontinensen még uralkodó faji diszkriminációra) és 1967 novemberér ben a nőkkel szemben alkalmazott diszkriminációt elítélő kiáltvánnyal. Amint az emberi jogok nyilatkozatát, a későbbiekben az egyes területekre vonatkozó jogi deklarációkat is Magyarországon a parlament ratifikálta — s a kormány, az állami és a társadalmi szervek kezdettől fogva mindent megtesznek annak érdekében, hogy az általános emberi jogokat a legmesszebbmenőkig biztosítsák a Magyar Népköztársaságban. Hasonlóképpen történt a deklarációk elfogadása és érvényre juttatása a többi szocialista országban is. — Hozzátartozik az igazsághoz, hogy Magyarország még nem volt tagja az ENSZ-nek, amikor a magyar alkotmány — és más szocialista országok alkotmánya is — már a deklarációban foglaltaknál is szélesebb jogokat biztosítóit a tömegeknek: 'Sr'társadalmasítás révén. Például még nem létezett. az ENSZ, amikor a nők és férfiak egyenjogúságát a szocialista országok alkotmánya kimondta és a gyakorlat megteremtette. — Hangsúlyozni kell azt is, hogy Magyarországon az állami szervek, tudományos intézetek rendszeresen és mélyrehatóan foglalkoznak az emberi jogok problémáival. Magyarország — nemzetközi tekintetben is — büszke lehet arra, hogy mind a nők jogaival foglalkozó, mind a gyermekek jogaival kapcsolatos. deklaráció kidolgozásában és megszövegezésében tevőlegesen részt kértek és vállaltak a magyar jogászok. Maga az emberi jogok egyetemes nyilatkozata meglehetősen terjedelmes dokumentum: egyrészről a gazdasági, szociális és kulturális jogok deklarációjából . áll, más részről pedig a polgári és politikai jogokról szóló nyilatkozatból, befejező része pedig felhívja a világ figyelmét ezekre az általános jogokra. A nyilatkozat olyan nagy jelentőségű dokumentum, amely elsősorban azt jelenti, hogy a deklarációban foglalt célok felé kell' majd fejlődnie az egyes országoknak. A szocialista rendszerek és alkotmányuk az általános emberi jogok kiterjesztése előtt utat nyitnak, s az egybeesik az egyetemes deklaráció szellemével. Elmondta dr. Simái Mihály, hogy az emberi jogok napja alkalmából december 10-én ünnepi ülést tart a Magyar ENSZ Társaság, közösen az Afroázsiai Szolidaritási Bizottsággal, az Országos Béke- tanács túdómártyps bizottságával, valamint az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetével, afroázsiai kutató központjának igazgatóságával. Az esemény rangját emeli, hogy egyfelől csaknem egybeesik egy másik évfordulóval: 1960. december 14-én született meg az ENSZ-nek a gyarmati népek függetlenségéről, ön- rendelkezéséről szóló deklarációja, másfelől, hogy az 1971-es esztendő — az ENSZ * állásfoglalásának szellemében — szerte a világon, így Magyarországon is, a faji megkülönböztetés elleni harc éve. Ülést tartott a KISZ Bács-Kiskuti megyei V. B. Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága. Az 1016-os kormányhatározat végrehajtásáról készített írásos jelentés mellett Slavitsek Endre, a KISZ megyei bizottságának munkatársa , összegezte az ifjúságpolitikai teendők végrehajtásának eddigi eredményeit. Ezt követően a jubileumi úttörőév beindulásának tapasztalatairól Pap István, a KISZ megyei bizottságának munkatársa tájékoztatta a végrehajtó bizottság tagjait. 5ZOT-szálló a Rózsadombon Megmenteni a látszatot rmmnite A l’Humanité vezércikkében a burgosi perrel foglalkozik és hangsúlyozza: a per eddigi alakulása cseppet sem felelt meg a Eranco-kormány várakozásainak. Három tényező forgatta fel a kormány tervét; a vádlottak és védőik barátsága, az a széles körű támogatás, amelyet Spanyolországban élveznek és a per nemzetközi visszhangja. Az ellenzéki . mozgalom országszerte szélesedik, a kommunista párttagoktól egészen a mérsékelt jobboldalig terjed, sőt már jelentkezik a hadseregen belül is. A Figaro különtudósító- ja szerint a burgosi pernek a bíróság egyik tagjának „megbetegedése” miatt történt átmeneti szüneteltetése az mutatja, hogy a hatóságok olyan megoldást keresnek, amely ha nem is tudja leplezni az immár nyilvánvalóvá vált botrányt, de legalább is megment valamit a látszatból. Az ígéretek ellenére llíradófílm a pártkongresszusról Húszperces híradófilmet készített a X. pártkongresz- szus munkájáról „A Központi Bizottság jelenti” címmel Csőke József rendező, valamint Fehér Tamás és Fifilina József operatőr. A híradófilm érdekessége, hogy nemcsak a kongresszus munkáját eleveníti fel, hanem alkotóik riportot is készítettek a legfiatalabb kongresszusi küldöttel: Agóos Annával, a mezőkovácsházi tsz KISZ-titkárával. valamint László Aladárral.' a kongresszus munkájában, részt vett egyik legidősebb kommunistával. A filmet máris műsorára tűzte a budapesti Híradó filmszínház, de a továbbiakban az ország többi mozijában is bemutatják majd. ~ rT A Középületcpítő Vállalat befejezte a Rózsadombon épülő új SZOT Szálló külső burkolási munkáit. Üvegmozaikkal borították az épület homlokzatát. Megkezdték a belső szerelési munkákat, dolgoznak a festők és mázolok, készülnek a hideg és meleg padlók. A gyógyszálló körpresszójának tetején mini színpadot és nézőteret létesítenek, a tervek szerint a jövő év első negyedében átadják a megrendelőnek az új létesítményt és az 1971 nyarától már fogadhat a vendégeket az impozáns új létesítmény. 400 ezer vendégnap Út Indiába — 1971 -es tervek Sajtótájékoztató az Express utazási irodánál 1970-ben az Express ifjúsági és diákutazási iroda szervezésében a magyar fiatalok Európa jóformán valamennyi országába eljutottak, de jártak csoportjaik Afrikában, Ázsiában, s ez évben először Indiában is — tájékoztatta a sajtó képviselőit szerdán a Hotel Ifjúságban Horváth Sándor, az Express iroda gaztett területe már lényegesen nagyobb, mint a gyarmatosító Portugália, Az Angolai Népi Felszabadító Mozgalom (MPLA) mind hatásosabb fegyveres csapásokat mér a portugál hadseregre. Hivatalos portugál körödben nem is titkolják, hogy mind több nehézséggel kerülnek szembe gyarmataikon a függetlenségi harcok erősödése, szervezettségének fokozódása miatt. A felszabadított területeken ugyanis folyik a reguláris nemzeti felszabadító hadsereg szervezése, kiképzése. Felkészülésükhöz jelentős segítséget kapnak a felszabadító harcokkal szolidaritást vállaló afrikai népektől is. A nehézségek azonban már a gyarmati hadsereg gépezetében is jelentkeznek. Egyrészt mind több a dezertáló portugál katona, akik közül sokan fegyverestől átállnak a partizánokhoz, mások pedig a szomszédos afrikai országokon keresztül szöknek meg « népirtásra Afrikába szállított nagy létszámú hadseregből. Mind gyakrabban előfordul az is, hogy a hosszú ideje Angolában élő portugál telepesek titokban együttműködnek a partizánokkal. Ezek közül sokan soha nem voltak az anyaországban, Angolában születtek, angolaiaknak tekintik magukat, és nem egyszer szembefordulnak a portugál gyarmati hatóságokkal. Mozambikban 1964 szeptemberében kezdődött a felszabadító harc és szinten ellenőrzése alatt tartja az ország jelentős területét. Körülbelül ,8—10 ezer partizán több mint 40 ezer főnyi portugál hadsereget köt le. A portugál katonai helyzet Guineában a legkedvezőtlenebb. A szabadságharcosok ellenőrzésük alatt tartják az ország kétharmad részét, benne a gazdaságilag legértékesebb területeket. A gyarmatosítók lába alatt erősen Inog a talaj ezen a vidéken. Ezért is indítottak a közelmúltban innen támadást a szomszédos Guineái Köztársaság ellen, remélve, hogy így megszilárdíthatják megrendült pozícióikat. Ez a tervük is kudarcot vallott. Orvtámadásuk után kénytelenek voltak visszavonulni, s ez' az újabb vereségük tovább gyengíti afrikai befolyásukat. A katonai helyzet tehát nem sok biztatót nyújt a portugál elnyomók számára. Ezzel, valamint a világ minden táján erősödő gyarmatosításellenes hangulat növekedésével van szoros összefüggésben a Caetano által előterjesztett reformjavaslat, az úgynevezett tengerentúli területek belső önkormányzatáról, Csakhogy a gyarmati világrendszer utolsó végváraiban a függetlenségükért fegyverrel harcoló népek eddigi sikeréik ' birtokában nem tűrik el a fasiszta elnyomók bábjainak kormányzását. A független afrikai népek támogatásával harcolnak a szabadságot jelentő győzelemig. K. I. dasági igazgatója. 1970-ben 30 000 magyar fiatal utazott az Expressel külföldre, 20 százalékkal több, mint 1969-ben. Ezen belül is legtöbben, 8200-an a Szovjetunióban jártak. Az iroda szervezésében 60 000 külföldi fiatal 400 000 vendégnapot töltött hazánkban — ez 27 százalékkal több, mint az elmúlt, esztendőben. Az idei év a belföldi turizmus fellendülését hozta; 150 ezren vettek részt az Express országjárásain,. táborozásain. A jövő esztendő terveiről szólva Horváth Sándor elmondotta, hogy 30 000 fiatal vehet részt • külföldi útjaikon, s úgy számítják, hogy hazánkat — szervezésükben — körülbelül 70000 külföldi keresi fel. Több, mint százezer fiatalt visznek országjáró kirándulásokra, 15 ezret üdültetnek a középiskolás táborokban, s 20 000 turistát várnak kempingjeikbe. Tervezik, hogy Várna mellett a Fekete-tenger partján saját ifjúsági kempinget építenek, Verőcén idényjellegű szállodát hoznak tető alá, Bala- toníüreden nemzetközi ifjúsági szállót húznak fel, ' s befejezik a balatonföld- vári nemzetközi üdülőtelep rekonstrukcióját. Ugyanitt egy 600 ágyas Express-szál- lodát is felépítenék. Szállodaépítési programjuk valóban lendületes, az említetteken kívül ifjúsági hoteljeik üzemelnek majd Debrecenben, Tatán, Pécsett és Szegeden. i ű, 'sisí i m A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni amerikai provokációs akciókkal foglalkozik a Pravda keddi számában Viktor Valentyinov. Cikkében leszögezi, hogy az amerikai imperialista körök nemcsak Indokínában folytatnak háborút, hanem feszültséget szítanak a világ más részeiben, így a Távol-Keleten is. A legutóbbi napokban az amerikai repülőgépek többször betörtek a KNK légiterébe, s tűz alá vették a népi Korea területét. Ezek a provokációs akciók egybeestek a szöuli rezsim külügyminiszterének washingtoni látogatásával. Csoj Kju Ha, a Dél- Koreában állomásozó amerikai csapatok részleges kivonásának tervéről tárgyalt, s bár a „csapatkivonást” nagy hírverés kísérte, a tények épp az ellenkezőjére, az amerikaiak délkoreai jelenlétének kiterjesztésére mutatnak. Bár októberben döntés született arról, hogy három amerikai vadászrepülő századot dobnak át Japánból Dél- Koreába, Pák Csöng Hi elnök kialkudta a Fehér Ház olyan értelmű ígéretét, hogy az amerikai csapatokat gyakorlatilag nem fogják kivonni Dcl-Koreából. Nem az utolsó lépés PrJ/láfi bUJt zrrtrí. sporté w ORGAN ÚSTtEiJNlHO VTBORlí KOMUWSTICXt iTUKT «I1KOSI.OVCHIKA A Varsóban aláírt, lengyel—nyugatnémet szerződés jelentőségét méltatja kommentárjában Zdenek Horeni, a Rudé Právo főszerkesztőhelyettese. Csehszlovákia, mint az aláírók közvetlen szomszédja, nemcsak ezt a szerződést üdvözli, amely rövid időn belül immáron a második ilyen jellegű lépés. Üdvözli egyúttal a dokumentum által jelzett irányzatot is, amelynek célja a feszültség enyhítése, a jószomszédi kapcsolatok alapján megvalósítandó . széles körű együttműködés a társadalmi , berendezkedésre való tekintet-nélkül. A varsói aláírással azonban — írja befejezésül a Rudé Právo főszerkesztő-helyettese — még korántsem merítették ki azokat a lépéseket, amelyekre Európának még szüksége van. A közép-európai békéhez nem utolsósorban hozzájár rulna az is, ha az NSZK erőfeszítéseket tenne a többi szocialista országgal való kapcsolatai normalizálására is. A kinyilatkoztatások mellőzésével MawarSiO A jugoszláviai Magyar- Szó cikksorozat közlését kezdte meg ,,Magyarország a pártkongresszus után” címmel. Bálint István, a cikk szerzője kifejti: „Az ország demokratizálódásának folyamatában a szocialista demokrácia erősödésével növekszik a párt- kongresszusok szerepe is Magyarországon. 1956 óta a kongresszusok mindinkább a társadalom legtudatosabb elemeinek munkamegbeszélései. A belgrádi Nin, a Politika hetilapja „nyugodt megbeszélésként” értékeli az MSZMP X. kongresz- szusát. A tekintélyes politikai hetilap szombaton megjelent legújabb számában a kongresszus eredményeit Zoran Zsujovics elemzi, aki a Politika tudósítójaként kísérte figyelemmel a budapesti tanácskozást. A cikk hangsúlyozza „a kongresszus választ adott a legfőbb kérdésekre” és „megerősítette az elfogadott politikát”. Kádár János záróbeszédében szinte a családi beszélgetés hangnemét ütötte meg, néhány tréfával megtűzdelve, mindenfajta ex katedra jellegű kinyilatkoztatás mellőzésével ... A Nin cikke felhívja a figyelmet arra is: Kádár János a Szovjetunióhoz fűződő viszonyt a haladó és reakciós erők közötti különbség próbakövének mondotta. A múlt lezárása A legtöbb svájci lap „a múlt lezárásaként” értékeli a lengyel—nyugatnémet szerződés aláírását. A Zürichi Tat megállapítja: „A lengyelek és nyugatnémetek az ellenséges cselekmények hosszú láncolata után szerződést kötöttek, amely hivatott áttörni a bosszúvágy és a gyűlölet circulus viti osusát,.
