Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
4. oldal 1970. december 6, vasárnap Jó úton Kongresszus utáni beszélgetés A tsz-elnök szobájának falán oklevelek, kitüntetések, az üvegszekrény polcain díjak sorakoznak. Megyei ég országos kiállításokon felvonultatott termékeivel, nemzetközi borversenyeken is bemutatott boraival, jó gazdálkodásával az utóbbi négy esztendőben érdemelte ki azokat a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezet. Négy év óta elnöke a szövetkezetnek Deák István, aki negyedszázados munkásmozgalmi tevékenysége alatt most részesült másodszor abban a megtiszteltetésben, hogy küldöttként ott lehetett a párt kongresszusán. Emlékezés — Mezőgazdasági szakember, tsz-vezető számára milyen élményeket adott az egyhetes tanácskozás? — A két munkáspárt ; egyesülésekor voltam elő- t szőr kongresszusi küldött. í Akkor a munkáshatalom megszilárdítása, s többek között az abból adódó tennivalók szerepeltek a napirenden. Most, huszonkét | évvel később — egyéb kér- j dések mellett — a szocializmus teljes felépítésének feladatairól folyt magasszintű eszmecsere. i Mint mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezet elnökének, számomra nagy megnyugvást keltett a kongresszusnak a gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos állás- foglalása. Különösképpen Kádár János elvtárs zárszava, amikor a termelő- szövetkezetek gondjaira utalva mondotta, hogy a munkásosztály sohasem hagyta még cserben a parasztságot, s ebben a nehéz esztendőben is mellette áll az állam, a párt, a kormány. Természetes, hogy a magunk erejéből is megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy a gondokkal megbirkózzunk. Ehhez most a kongresszuson megkaptuk a megfelelő politikai támogatást. « — Mire gondol? — Társadalmi megbízatásként a Kecskemét—Kiskunfélegyháza Környéki Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének elnökségében is tevékenykedem. Sokat foglalkoztatott bennünket a szövetkezeti demokrácia gyakorlati alkalmazása. A kongresszusi felszólalásokat hallgatva megbizonyosodtam afelől, hogy mi itt a szövetkezetben és a tsz-szövetségben jó úton járunk, amikor a demokratizmust erősítjük. Biszku Béla elvtárs szinte csokorba kötötte ezeket az elveket, s remélhető, hogy a kongresszus nyomán méginkább kiteljesedik a szocialista demokrácia, kiépül a vállalati demokratizmus. Megérjük végre azt az időt, amikor a termelőszövetkezet egyenlő partnerként tárgyalhat a vállalatokkal. kertészet a fő gazdálkodási ága. Van hétszáz hold közös szőlőnk, háromszáz •old zárt v -m •: ■ i . Háromszáz holdon zöldséget is termesztettünk, paprikát, paradicsomot és más étté1 *t. E ■*!•' i'ó m ' az idén hétszáz hold földet öntöztünk. 1972-ben hozzálátunk a modem 1200 holdas öntözőmű létesítéséhez. Ezzel nemcsak a kertészet, hanem a takarmánytermesztés is vízhez jut, Évente 40—50 vagon almát küldünk exportra. Később 70—80 vagonra akarjuk ezt emelni. Még akarjuk valósítani a szőlő- és gyümölcstermesztés teljes folyamatát a csomagolásig, illetve palackozásig. Hűtőtárolónkat százvago- nosra akarjuk kibővíteni. Szőlőfeldolgozót is tervezünk, és ha a tízezer hektoliteres pincetér megépül, akkor valamennyi szőlőtermésünket tárolni és palackozni tudjuk. A kongresszuson szó volt a szocialista országok integrációjáról, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséről. Ügy gondolom, hogy szövetkezetünk jelenlegi termelési keresztmetszete beleillik ebbe a tervbe. Kapcsolatok — Van-e termelési vagy értékesítési kapcsolata a j Szikrának más gazdasá! gokkal? — A kormány elnökhe- j lyettese, Fehér Lajos elvtárs beszélt az egységes szövetkezeti törvényről és a társszövetkezetek közötti együttműködés fejlesztéséről. Mi már korábban is tettünk ilyen lépéseket. Betársultunk a tiszakécskei tsz-konzervüzembe, a lakiteleld téglagyár működtetésébe, társas viszonyban vagyunk a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet- ! tel is. A szomszédos Szik- I rai Állami Gazdaság dol- ; gozta fel kétezer mázsa szőlőnket, most 1500 hektoliter borunkat tárolja saját pincéjében. Az értékesítésben kapcsolatban vagyunk a Szolnok és Békés megyei, va- i lamint a tatabányai élelmiszer-kiskereskedelmi vállalattal, a Komárom j megyei és a Duna vidéki I Vend' látó Vállalatnál — ezenkívül több fogyasztási ! szövetkezettel és konzerv- j gyárral. Ilyen irányú tevékenységünk — úgy gondolom — szintén beleilleszkedik a kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatok szellemébe. K. A. Még tart az őszi csúcsforgalom Nagy mennyiségű áru- és anyag vár szállításra a megyében Hat község takaró' szövetkezete A b ■■ . rr lOVO — Hogyan látja a Szikra Tsz jövőjét a kongresszus határozatai után? — Szövetkezetünknek a Népgazdaságunk egyik legnagyobb gondja jelenleg az áru- és anyagszállí- 1 tás. Az őszi csúcsforgalom már nagy fuvarozási hátrányban találta a MÁV-ot és az AKÖV-öt. Ez nem valamiféle hanyagságból : adódott, hiszen közismert . tény, hogy az év elején a ! hosszantartó téli időjárás, I majd később az árvíz, utá. ' na pedig a keletkezett károk helyreállításával kapcsolatos fuvarfeladatok okoztak torlódást országszerte a szállítmányok továbbításában, Vasárnapi rakodás j A megyei szállítási bizottság ülésein többször „megkongatta a vészharangot”, s szervezett akciókat j a lemaradás pótlására és ! tegyük hozzá, nem is ered- i ménytelenül. Az éjszakai, valamint a vasárnapi rakodások, a közületi jármű- I vek bevonása a népgazda- j sági szállításokba, jelentős mennyiségű áru és anyag rendeltetési helyére jutta- | tását tették lehetővé. A | Gazdasági Eizottság e«llé- ; kezetes határozata nyomán j kiadott rendelkezés a ko- | csiállás után járó büntetés i szigorítására úgyszintén megtette hatását. Ha például a Volán 9. sz. kecskeméti vállalatának eredményeit vizsgáljuk, számottevő a javulás. Míg 1969. augusztusában a vagonok 20,9 százalékát rakta ki késve, addig az idén ez az arány 14,4 százalékra csökkent. Hasonlóan alakult rakodási eredménye szeptember, október és novemberben is. Az elmúlt két hónapban — a korábbi időszakokhoz mérten — mintegy 35—40 százalékkal növekedett a vasárnap kiürített vasúti kocsik száma. Az elmúlt vasárnap például 148 vagont raktak ki. Ugyanez mondható el az éjszakai rakodásokról is. Míg a tavalyi év első tíz hónapjában 4114 vagont adtak át üresen reggelre a vasutasoknak, addig az idei év hasonló időszakában 4970-et. Ennek is köszönhető többek között, hogy a cukorrépaszállítás, amely minden évben nagy gondokat okozott — most a szokottnál korábban, — december 8-ra befejeződik. A cukorrépa egyébként különösen Dunavecse, Szalkszentmárton térségében vette igénybe a vasúti szállítóeszköz-kapacitást, s ezzel nehezítette a dunai kavics megyénk építkezéseire való továbbítását. Némi eredménnyel járt a közületi gépjárművek augusztustól novemberig havonta öt napra való igénybevétele is. Október 25-én 88, november 1-én 55 állami gazdasági és sző. vetkezeti jármű vett részt a szállítási vasárnapokon. Ezenkívül 23 közület 42 napra adta át fuvareszközét népgazdasági szállításokra. A miniszter levele Csak dicséret illeti azokat a szállító és szállíttató vállalatokat, valamint dolgozóikat. akik becsülettel helytálltak az őszi csúcs- forgalom eddigi szakaszában. Azt is megállapíthatjuk azonban, hogy nem mindenütt kapcsolódtak erejükhöz és lehetőségeikhez mérten a megye válla, latai, a szállítási feladatok elvégzésébe. Van tehát még tartalék és van tennivaló is bőven. Gondot okoz, többek között, a kereskedelmi áruk vasútról való továbbítása, annál is inkább, mert rakodásuk gépesítése még nincs megoldva. Ugyancsak problémát jelent az építkezési : anyagok idejében való le- j szállítása. A megyei szállí- 1 tási bizottság elnöke a napokban írt levelet Csoltó Lászlónak, a Központi Szállítási Tanács titkárának, hogy mintegy 18—19 ezer köbméter betonkavics év végéig való vasúti leszállításához nyújtson segítséget a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat részére. Ismeretes, hogy ez a vállalat, többek között, lakások százait építi fel évente, s már csak ezért is közérdek, hogy ne zavarja anyaghiány a tevékenységét. Ám érkezett megyénkbe is levél, mégpedig dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi minisztertől. A miniszter elvtárs utal arra, hogy a szállítási nehézségek leküzdése érdekében jelentős eredmények születtek, de közben arra is figyelmeztetett, hogy az őszi csúcsforgalom még nem fejeződött be. A pozitívumok mellett megállapítható, hogy a rakodási munkák gépesítése terén nem történt meg a várt előrehaladás, márpedig a problémák tartós megoldását csak ezzel lehet biztosítani. Sajnos, a kocsiálláspénzek felemelése után sem hoztak ilyen irányú műszaki fejlesztési döntéseket a vállalatok vezetői. A rakodók intenzívebb foglalkoztatása pedig csali gépesítéssel érhető el, az üzemen belüli munkaerőátcsoportosítás legfeljebb ideiglenes jelleggel hozhat eredményeket. Voltak azonban vállalatok, amelyek még a munkaerő-átcsoportosítással, illetve a vasúti kocsik gyors kirakodásával sem segítettek erejükhöz mérten a szállítási gondók leküzdésében. Jelentős kocsiállás- pénz fizetésére büntették a Bács-Szolnok megyei Vas- i’s Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatot, a Bács- Csongrád megyei Élelmiszer- és Vegyi Nagy kér. Vállalatot, a TÜZÉP bajai telepét, a Kecskeméti Parkettagyárat. a Bajai Épületasztalosipari Vállalatot, a Bács-Kiskun megyei Ga. bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat soltvadkerti keverőüzem a Bács-Kiskun megyei Drótfonatgyártó Vállalatot, a Volán 9. sz. kecskeméti vállalatának több kirendeltségét. Három hét A miniszteri levél dicséretet is tartalmaz. A pontosan és jól rakodó vállalatok között sorolta fel a Tiszakécskei ÁFÉSZ TÜ- ZÉP-telepét, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatot és a Volán 9. sz. kecskeméti vállalatának dunavecsei kirendeltségét. Még három hét van hátra az esztendőből. A szállításban ennek minden percét úgy kell kihasználni, hogy a termelés, a lakosság ellátása zavartalan legyen. Csanádi elvtárs levelében annak a reményének adott kifejezést, hogy a megye vállalatai mindent megtesznek a szállítási feladatok maradéktalan teljesítésére. Hozzátette azonban, hogy mivel a fuvarozási igények rendkívül nagyok, úgy véli, a Gazdasági Bizottság határozata nyomán elrendelt ösztönzőket (ha úgy tetszik, szankciókat) továbbra is alkalmazni kell. Nagy Ottó A közelmúltban nyitott kirendeltéget Tabdip és Páhin megyénk legnagyobb körzetű takarékszövetkezete, a fülöp- szállási. Így működési körzetébe hat község tartozik, s nem véletlen, hogy egyike a legnagyobb betétállománnyal rendelkező takarékszövetkezeteknek is. Mintegy négy és fél ezer tagja 24 millió forintot helyezett el a takarékszövetkezetnél, amelyből az idén 12 millió forint kölcsönt folyósítottak, különböző Célok megvalósítására. Jelentős összeget, a kölcsön egyhar- madát vették igénybe a tagok háztáji gazdaságuk fejlesztésére, s népszerű a fogyasztási és áruvásárlási kölcsön is. Képünkön a megye legnagyobb körzetű takarék- szövetkezetének központi székháza látható. Sajtóhibák, elírások, bakik A sajtóhibák azonos korúak a betűjel. Ódonkor! bizalmas iratok tanúsítják, hogy már Mózes is haragra gerjedt, amikor a két kőtáblára vésett tíz- parancsolat kefelevonatát kézbevétte. Annyi volt benne a sajtóhiba, hogy még az eredeti szövegbe is bőven maradt belőle. Nem véletlenül okozott töméntelen galibát az utókor életében is a parancsolat nem éppen egyöntetű értelmezése; mert ugye a sajtóhibák.;. De mit tehetett Volna Mózes is? Amikor a csipkebokorban megkapta az expedíciótól a két kőtáblát, már minden ki volt vésve. A parancsolatot postázni kellett, olyan alapvető nyomdai hiba ellenére is, hogy például nem volt alatta impresszum, amely a felelős szerkesztő, illetve kiadó kilétét feltüntetné. így aztán ezért is, meg a sajtóhibákért is kapkodhatta a fejét a telefonálók reklamálása elől — nemcsak maga Mózes, hanem utódai is jócskán ... ★ ★ ★ Mint egy mai felelős szerkesztő, vagy kiadóhivatali igazgató, aki csak az olvasóval egyetemben konstatálhatja a kinyomott újság sajtóhibáit, baklövéseit. Hogy momentán a Petőfi Népe házatáján maradjunk, olyanokat — mondjuk —, hogy évek során vissza-visszatérően doktorátussal ruházzuk fel az e címmel nem rendelkező vezetőink egy részét —, s ebben a fővárosi lapok sem maradnak el tőlünk. Jó-jó, van emögött nemes ösztön, bizalom, valamiféle tudatalatti plusz-elismerés, hogy tudniillik benne van a cikkíróban; ezek az elvtársak igazán „doktorai” hivatásuknak, de... Képzeljük el a kajánkodásokat, huzakodásokat, amelyekben az érintetteknek részük van effajta „avatás” után. Még sanda gyanúsít- gatás is érh-'' "két: „Biztosan így ad be az újságírónak.” — .íem beszélve a barátok hecceiről, amikor diadalmasan tolják elébük a sajtóhibás lapot: „No öregem, már másodszor írnak doktornak; nincs más hátra, le kell doktorálnod.” — Nős hát, ilyen következményeket zúdíthatnak még a „szerényebb” elírások, sajtóhibák is a szenvedőkre. Azt mondtuk; „szerényebb”? Éppen mert ismert személyeket sújtanak, több sérelmet okozhatnak, mint sokkal szembetűnőbb — de végeredményben általános kárörömbe, kaján- ságba eloszló — sajtóhibák. Mint az olyan például, amely a televízió egyik szombati műsorában — 19.25 órára c i c i v í z i ó t helye--'t kilátásba Duna— Tisza köze minden lakóiának. Ilyen sajtóhibán talán senki sem indul meg. ÍEsetleg azért reklamál, hogy korhatár nélkül adják a műsort.)
