Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

1970. december 4, péntek S. oldal NYILATKOZAT az európai biztonság megszilárdításának és a békés együttműködés fejlesztésének kérdéseiről „A Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a .Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai ta­nácskozó testületének ber­lini tanácskozásán meg­vizsgálták az Európában kialakult helyzetet. A tanácskozás megelége­déssel állapította meg, hogy a szocialista országok erőfeszítése hatékonyan elősegíti a helyzet egészsé­gesebbé válását az euró­pai kontinensen, s a kü­lönböző társadalmi rend­szerű államok békés egy­más mellett élése elveinek gyakorlati megvalósítását. Megállapították, hogy az utóbbi időben az európai államok viszonyában mind nagyobb mértékben utat tör az enyhülés és a szé­les körű jószomszédi együttműködés irányzata. A tanácskozáson képvi­selt államok üdvözlik az európai helyzet ilyen ala­kulását, amely megfelel valamennyi — kis és nagy európai nép érdekeinek, s a tartós béke biztosításá­nak világszerte. A további, akban is elő akarják moz­dítani a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok kiterjesz­tését és elmélyítését más európai államokkal, ame­lyek a maguk részéről haj­landóak a nemzetközi fe­szültség enyhítésének po­litikáját folytatni. Ezúttal is leszögezték: minden or- ézág viszonylatában szigo­rúan érvényesíteni kell a függetlenség, a szuvereni­tás, a területi sérthetetlen­ség, az egyenjogúság, s az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveit. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a Szovjet­unió és az NSZK közötti szerződés megkötésének, valamint a Lengyel Nép- köztársaság és az NSZK szerződése parafálásának nagy nemzetközi jelentő­ségét. A második világhá­ború és a háború utáni fejlődés eredményeképpen kialakult európai helyzet­nek és a jelenlegi európai államhatárok sérthetetlen­ségének elismerése, vala­mint annak az elvnek a betartása, hogy a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel kell megolda­ni, s nem szabad erőszak­hoz, vagy az erőszak al­kalmazásával való fenye­getéshez folyamodni — mindez rendkívül nagy je­lentőségű az európai béke sorsa, s az európai népek békés jövője szempont já-' ból. E szerződések hatály­ba lépése meg fog felelni minden állam és minden nép legfőbb érdekeinek. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag kifejezték szo­lidaritásukat a Német De­mokratikus Köztársaság békeszerető politikájával. Az egész európai fejlődés arról tanúskodik, hogy az NDK részvétele nélkül nem lehet tartós békét ki­építeni ebben a térségben. Egyenjogú kapcsolatok megteremtése a Német De­mokratikus Köztársaság és más olyan államok között, amelyekkel ilyen kapcso­lat még nem áll fenn, többek között a nemzetkö­zi jog általánosan elfoga­dott szabályainak megfele­lő kapcsolat megteremtése az NDK és az NSZK kö­zött, az NDK felvétele tel­jes jogú tagként az ENSZ- be és más nemzetközi szer­vezetekbe — mindez lét- fontosságú követelésé kó­runknak és fontoß ténye­zővel járulna hozzá az európai és a nemzeközi biztonsághoz. A tanácskozáson képvi­selt államok teljes mérték­ben támogatják a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saságnak azt a jogos köve. telését, hogy az NSZK ele­ve hatálytalannak ismerje el a müncheni egyezményt, az abból folyó összes kö­vetkezményekkel együtt. Elősegíti az európai, vala­mint az NSZK és a szo­cialista országok kapcso­latának fejlődését, ha az NSZK egyértelműen és végérvényesen elhatárolná magát a hitleri rablópoliti­kát megtestesítő diktátum­tól. A tanácskozáson megál­lapították, hogy más euró­pai kérdések rendezésének feltételei is kialakulóban vannak. Ebben az össze­függésben kifejezésre ju­tott az a remény, hogy a nyugat-berlini kérdésről most folyó tárgyalás köl­csönösen . elfpgadható egyezménnyel fog zárulni, amely megfelel a közép- európai enyhülés érdekei­nek, a nyugat-berlini la­kosság szükségleteinek, s az NDK jogos érdekeinek ég szuverén jogainak. A tanácskozás résztvevői kifejezést adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a biztonság és együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet ösz- szehívása újabb fontos sza­kasz lenne az európai bé­ke megszilárdításának útján. Hála a már elvégzett előkészítő munkának, meg­vannak az említett tanács­kozás kellő feltételei. Alap­jában véve megjelölték a napirendet, meghatározták az értekezlet résztvevőinek összetételét, s széles ala­pot teremtettek a kölcsö­nös megértéshez és a po­zitív eredmények biztosí­tásához. Az értekezlet összehívá­sával kapcsolatban álló va­lamennyi kérdés össze­egyeztetése a kétoldalú kontaktusok mellett most több oldalú tanácskozást igényel, minden érdekelt állam részvételével. Sok európai állam emellett fog­lalt állást. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel fogadták a finn kormány új kezde­ményezését, amely szerint az összes érdekelt államok képviselői előkészítő talál­kozókat tartanának Hel­sinkiben, az összeurópai értekezlet összehívásának kérdésében. A tanácskozá­son képviselt államok ki­jelentették: készek részt venni ilyen találkozókon, amelyek előmozdítani hi­vatottak az összeurópai ér­tekezlet gyakorlati előké­szítését. Semmi sem indokolja az értekezlet összehívásának halogatását, s bármilyen előzetes feltétel kikötését. Mind szélesebb körűvé vá­lik ég mind nagyobb tö­megeket mozgósít az euró­pai földrész biztonságát és gyüttműködését szorgal­mazó mozgalom. A tanács­kozáson részt vevő szocia­lista államok eltökélt szán­déka minden tőlük telhe­tőt elkövetni, hogy az európai népek békeakara­ta megvalósuljon. A tanácskozás résztvevői megállapítják, hogy az európai enyhülés ég békés együttműködés ellenségei nem szüntették be veszé­lyes tevékenységüket. Ez­zel kapcsolatban felhívták a figyelmet a NATO ag- | resszív köreinek fokozott tevékenységére, az NSZK revansvágyó és militarista erőinek provokációs mes­terkedéseire, valamint arra a szüntelen próbálkozásra, hogy kívülről igyekezzenek megakadályozni az euró­pai kontinensen megindult kedvező folyamatok fejlő­dését. Kifejezték azt a szi­lárd meggyőződésüket, hogy aZ európai békesze­rető erők képesek leküz­deni a béke ellenségei ál­tal támasztott akadályo­kat, s együttes erőfeszí­téssel megoldani a tartós béke biztosításának felada­tát a világ e térségében. A tanácskozás résztvevői ez európai biztonság a fe­szültség enyhítése és a le­szerelés kérdéseiben meg­erősítik azt az állásfogla­lásukat, amelyet az 1966. június 5-i bukaresti nyi­latkozatban juttattak kife­jezésre. A tanácskozás résztvevői kifejezték országuk párt­jának és kormányának azt az elhatározását, hogy a -továbbiakban is össze­hangolt cselekvéssel lép­nék fel a nemzetközi küz­dőtéren. Európa és az egész világ ' biztonságának érdekében. Ebből a célból mindegyikük továbbra is a béke. az enyhülés és a szé­les körű nemzetközi együtt, működés tevékeny politi­káját folytatja. A Bolgár Népköztársaság nevében Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, a Bolgár ■ Nép- köztársaság minisztertaná­csának elnöke. A Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság nevében: Gustáv Husák, a Csehszlo. vák Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, 'Luborhir Strou- gal, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormá­nyának elnöke. A Lengyel Népköztársa­ság nevében: Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egye. sült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyrankiewicz, a Len­gyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke. A Magyar Népköztársa­ság nevében: Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A Német ■ Demokratikus Köztársaság nevében: Wal­ter Ulbricht, a Német Szo­cialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Német Demok­ratikus Köztársaság Állam­tanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokra­tikus Köíztársaság minisz­tertanácsának elnöke. A Román Szocialista Köztársaság nevében: Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke, Ilié Verdet, a Román Szocialista Köztár­saság minisztertanácsának első elnökhelyettese. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi .Bizottságá­nak főtitkára, A. N. Koszi­gin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács tegna- gazdasági eszközöket tar­pi ülésén megtárgyalta a Központi, Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelen­tését az egyes ruházati cik­kek és építőanyagok minő­ségének alakulásáról, a mi­nőségvédelmi rendszer mű­ködéséről, és a vizsgálat nyomán tett eddigi intéz­kedésekről. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság széles körű vizsgálatai szerint az el­múlt években nőtt a la­kosság által keresett kor­szerűbb és jobb minőségű termékek aránya, bővült a választék. Ehhez hozzájá­rult az import növekedése is. Jelentősen emelkedett azoknak az új iparcikkek­nek a forgalma, amelyek használati és kezelési tu­lajdonságai előnyösebbek, mint a régieké. Mindezek mellett azon­ban nem változott lénye­gesen és továbbra is in­gadozó egyes, évek óta gyártott és forgalmazott többségében hagyományos termék minősége. A válla­latok a vásárlók jogos ki­fogásait — ritka kivétel­től eltekintve — a rende­letek szellemében orvosol­ják. Az érvényben levő mi­nőségvédelmi rendszer megfelelőnek bizonyult, kellő jogi biztosítékokat és talmaz a vevők jogos mi­nőségi igényeinek érvénye­sítésére. A vizsgálat ta­pasztalatai szerint a prob­lémák egy része abból származik, hogy a vállala­tok alig élnek a kötbére­zés lehetőségével. Nem kö­vetelik meg következetesen a minőség tanúsítását, szerződéseikben gyakran felületesen és hiányosan rögzítik a minőségi előírá­sokat. A népi ellenőrzés a vál­lalatok egy részénél meg­állapította, hogy nem for­dítanak kellő figyelmet az áruk és a minőség össze- hangjára. Gyakran tapasz­talható az is, hogy egyes termékeket a tényleges minőségüknél magasabb osztályba sorolva jogtala­nul növelik nyereségüket a vállalatok. A fogyasztók érdekeit sértő gyakorlatra lehetőséget adott a fel­ügyeleti szervek ellenőrző, szankcionáló tevékenységé, ben mutatkozó erélytelen- ség. A kormány á jelentést és az időközben tett főha­tósági intézkedésekét tudo­másul vette ég felszólítot­ta az illetékes szervek ve­zetőit az e téren még ta­pasztalható hibák felszá­molására. Lesz a télen is zöldség és gyümölcs Kevesebb termés, gondosabb felkészülés Befejezéséhez közeledik az őszi zöldségfélék felvá­sárlási idénye. A zöldség- és gyümölcskereskedelmi egyesüléstől kapott tájékoz­tatás szerint — az aránylag kedvező, száraz őszi idő­járásnak is köszönhetően — sikeresen oldják meg ezt, a fogyasztók téli ellá­tása szempontjából rendkí­vül fontos feladatot. , Csaknem 17 ezer vagon- nyi burgonyát vásároltak fel, s a jó időjárás elősegí­tette ennek a szabadtéri tá­rolását is. Ez idő tájt ké­szülnek ugyanis a prizmák, amelyekben a burgonya- termés mintegy 90 száza­lékát tárolják, megfelelő szalma- és földtakaróval. Megnyugtatónak ígérke­zik a hagymaellátás is; leveszöldségekből — első­sorban sárgarépából és pet­rezselyemgyökérből — elő­reláthatólag : megfelelően alakulnak a készletek, bár a felvásárlás még nem fe­jeződött be, több helyütt most szedik fel a termést. A tavalyinál kevesebb ter­mett ugyan fejes-, vörös- és kelkáposztából, mégis sike­rült aránylag kielégítő mennyiségű fejeskáposztát tárolni, s mintegy 600 va­gonnal savanyítottak is a MÉK-ek üzeméiben, ahol bőségesen készítettek sava­nyúságot, különösen sok uborkát tettek él télire. Meglehetősen rossz termés volt az idén karalábéból és céklából, e két cikkből ép­pen ezért a tavalyinál va­lamivel szűkösebb ellátás Véget ért az országjáró kőrút Hatvan községben köszöntötték v Lajosmizsén búcsúztatták a lenini páncélautót Meghatottan hallgatták tegnap a százával félsora­kozott úttörők Lajosmizse főterén azt a hangszalagot, amely Lenin szavait idézte az országjáró páncélautó búcsúztatására rendezett ünnepségen. Tíz nappal ezelőtt, me­gyénkbe érkezése alkalmá­val Kecskeméten üdvözöl­ték az úttörők a csepeli ifjúmunkások készítette lenini páncélautót, annak a járműnek , hű másolatát, amelyről a munkásmozga­lom nagy vezére 1917 ta­vaszán történelmi beszé­dét elmondotta. A páncél­autó a felszabadulás ne­gyedszázados jubileuma után indult országjáró kör­útra és végiglátogatta va­lamennyi megyét. Végül hozzánk érkezett, s Kecs­keméttől Bajáig mintegy. hatvan községben és vá­rosban üdvözölhették a fi­atalok. A páncélautó rádió­adóján eközben mindenütt kapcsolatot létesítettek a a hazai és külföldi amatő­rökkel, egyéni és kollektív állomásokkal. A rádiósak az ünnepi álkalomhóz illő táviratokat váltották egy­mással. A páncélautó személyze­te díszes albumokba gyűj­tötte az országjáró körút eseményeit. Ahol megfor­dultak, az úttörők munká­jukról, ünnepségeikről ké­szült fényképeket adták át a gyűjtemény számára. Tegnap a páncélautó előbb ellátogatott Lajos­mizse határában két ta­nyai Iskolába. Ezután a központi iskola előtt, a fő­téren tartották a búcsúün­nepséget, amelyen mint­egy 500 úttörő vett részt. Ott voltak a község és a járás- párt- és tanácsveze­tői, a KISZ, az úttörőszö­vetség és a Magyar Hon­védelmi Szövetség képvi­selői. Részt vett az ünnep­ségen Lengyel László, a megyei' pártbizottság mun­katársa és Papp István, az úttörőszövetség megyei el­nöke. Az MHSZ nevében Ba- labán Sándor alezredes, megyei titkár mondott be­szédet, majd a lenini pán­célautó országjáró útjának utolsó állomásáról vissza­indult Budapestre Elkísér­te három kecskeméti és három lajosmizse! úttörő is, akik az MHSZ-köz- pontban ünnepélyesen ad­ták át az érdekes és or­szágszerte szeretettel foga­dott történelmi ereklyét várható. Még tart a karfiol felvásárlása. A tavalyinak egyharma-' dával gyengébb az alma­termés az idén. Ennek ha­tását azonban nem érzik meg a hazai fogyasztók; ré­szükre ugyanis mintegy 3800—4000 vagonnyi almát tárolnak a hűtőházakban. Gondoskodtak arról, hogy az úgynevezett téli primő­rökkel változatosabbá te- hessük az étrendet: üveg­házi zöldpaprika érkezik a napokban, s csakúgy mint tavaly, az idén is egész té­len át lesz — román im­portból — üvegházi para­dicsom, s rendszeresen kap­ható őszi saláta és retek. Megérkezett az első na­rancsszállítmány is. A burgonya és a fejeská­poszta fogyasztói ára meg­felel a múlt év hasonló időszakának, a vöröshagy­máé pedig valamivel ala­csonyabb, mint tavaly ilyenkor volt Nem mond­ható ez el a zöldfélékről — az idén gyengébb volt a termés —. s hasonlóképp az almánál is a terméskiesés hatását éreztetik a tavalyi­nál valamivel magasabb fo­gyasztói árak. Parkerdő Kecskemét és Félegyháza között Az Alföldön a haszonfa- termesztés mellett . mind kiterjedtebben foglalkoz­nak a közjóléti célokat szolgáló fásításokkal is. Az első ilyen célú parkerdőt — mérnöki ter­vek alapján — Kecskemét és Kiskunfélegyháza ha­tárában kezdték kialakí­tani. Ez kedvező esztétikai hatásán túlmenően felfog­ja a vidéken gyakori ho­mokfúvást, és kirándulási lehetőséget teremt a két VárOS ható rá,ha,n

Next

/
Thumbnails
Contents