Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

t. oldst 1970. december 4, píntdt A burgosi bírák A spanyolországi Bur- gosban olyan per kezdő­dött, amelyre az egész földkerekség élénk ér­deklődéssel figyel. Az érdeklődés egyik, de tá­volról sem egyetlen oka, az, hogy a tárgyalást lát­ványos diplomatarablás előzte meg: mint isme­retes, San Sebastian vá­rosban baszk nacionalis­ták elrabolták Eugene Bejhl nyugatnémet fő­konzult és politikai fog­lyok kiszabadítását kérték cserébe. A burgosi tárgyalás kö­rülbelül egy hétig tart majd, a San Sebastlan-i emberrablók után pedig gőzerővel folyik a hajsza. Egyelőre csak annyi vi­lágos, hogy a két ese­mény feltétlenül és szo­rosan összefügg egymás­sal. A kettős ügy nyomán óhatatlanul felidéződik a kanadai példa. Ott is egy magát elnyomottnak ér­ző nemzeti kisebbség élt az emberrablás módsze­rével. A hasonlóságot a tanulságra is kiterjeszt­hetjük: mindkét esetben helytelen módszert alkal­maztak Igazságos cél ér­dekében. A hasonlóság ezzel aztán véget is ér. A spanyol ügyet ugyan­is számtalan olyan té­nyező árnyalja, amely a Franco-rezsim jelenbe átívelő múltjából követ­kezik. Minden jel arra mu­tat, hogy Burgosban a generalisszimusz „klasz- szikus korszakára” emlé­keztető terrorper kezdő­dik — olyan tárgyalás, amelynek célja koránt­sem az igazság kideríté­se, hanem elsősorban az, hogy az állam teljes ha­talmával sújtsanak le egy jogaikért küzdő cso­portra. Tizenhat ember áQ a katonai bíróság előtt Bur­gosban, köztük két pap és két nő. A tizenhatból hatra csaknem bizonyo­san halált kér az ügyész, a többiekre pedig ó nem tévedés — összesen 752 esztendő börtönt. Az a vád ellenük, hogy közreműköd­tek két évvel ezelőtt egy Meliton Manzanas nevű rendőrtiszt megölésében. Manzanast két esztende­je lőtték agyon, a fran­cia határ közelében lé­vő írun városkában. A gyilkosság színhelye szin­te az egyetlen „bizonyí­ték”. A baszk-lakta te­rületek ugyanis a francia határ közelében húzód­nak. Miért követel ilyen drákói ítéletet az ügyész? Azért, mert a burgosi per kulisszái mögött a spa­nyol belpolitika hatalmi harca áll. Az egykori falangé régi gárdája áll szemben Carrero Blanco admirálissal az élen a Lopes Bravo külügymi­niszter vezette „technok­ratákkal”, tehát azokkal, akik viszonylag liberáli­sabb kormányzati mód­szerek hívei. A Blanco tengernagy mögött álló burgosi bí­rák feladata nem keve­sebb, mint megmutatni, „hová vezet az engedé­kenység”, felmelegíteni a rendőrtiszt meggyilkolá­sával kapcsolatos hiszté­riát és a „liberálisok” el­len fordítani azt. A burgosi vádlottak nem várhatnak könyörü­lhet bíráiktól, akik nyil­vánvalóan és egyértelmű­en hálásak a nyugatné­met főkonzul elrablóinak. Hálásak, mert az ember­rablás népszerűtlen és a bírák azt remélik, hogy ettől a vádlottak is azzá lesznek. Nem csoda, ha a baszk nemzeti mozga­lom azonnal elhatárolta magát Beihl elrablásától és azt a lehetőséget is megcsillantja, hogy a fő­konzul eltüntetése mögött szabályos falangeista pro­vokáció húzódik meg. A JKSZ elnökségének ülése BELGRAD (MTI) Belgrádban Sztevan Do- ronszkijnak, a JKSZ vég­rehajtó irodája tagjának el­nökletével csütörtökön ösz- szeült a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének el­nöksége. A plénum napi­rendjén szerepel a pártnak a JKSZ október végén megtartott 1. országos kon­ferenciája óta kifejtett te­vékenysége, időszerű kül­politikai kérdések megvita­tása, valamint a november 8—9-én Szófiában megtar­tott bolgár—jugoszláv tár­gyalásokról készült jelen­tés. Az ülésen részt vett Tito, a JKSZ elnöke Is. Államosították a szabotáló üzemet SANTIAGO Dr. Salvador Allende a dél-chilei Concepcion váro­sában rendezett nagygyűlé­sen bejelentette, hogy a chilei kormány kisajátította a Bellává sta Tom textilvál­lalatot. Ez a kétezer sze­mélyt foglalkoztató válla­lat, mely egyike az ország legfontosabb termelőüze­meinek, az elmúlt három hónap során rendszeresen korlátozta, majd beszüntet­te termelését. (ADN) Tovább kémkednek KAIRÓ Az Egyesült Államok le­állította ugyan az U—3 tí­pusú gépek kémrepüléseit a Szuezí-csatorna térségé­ben, de kémholdjai segítsé­gével folytatja a közel-ke­leti frontvonal megfigyelé­sét ■“» írja az A1 Ahram. A? NSZK területén fekvő erősítőállomásokon keresz­tül az észlelt adatok fél órán belül a Pentagon és az amerikai hírszerzés ke­zébe jutnak. (AP) Egy hét késéssel PÁRIZS A francia fővárosban csütörtökön délelőtt meg­tartották a vietnami né­gyes értekezlet 93. ülését. Emlékezetes, hogy a 93. ülést eredetileg múlt szer­dán kellett volna megtar­tani, de a VDK küldöttsége elhalasztotta, tiltakozásul a VDK ellen november 21— 22-én elkövetett amerikai légitámadások miatt. (TASZSZ) Husszein látogatás* KAIRÓ Husszein Jordániái ural­kodó csütörtökön befejezte kairói látogatását, és eluta­zott Londonba, diplomáciai kőrútjának követkző állo­mására. Husszein kairói tartózko­dása során két ízben ta­lálkozott Anvor Szadat egyiptomi elnökkel, akivel a közel-keleti helyzet leg­utóbbi fejleményeit vitatta meg. A Jordániái uralkodó London után Washington­ba, Párizsba, s végül Bonn- ba látogat el. (Reuter) VI. Pál DJakartábaa DJAKARTA VI. Pál pápa csütörtökön délelőtt megérkezett Dja- kartába. Az indonéz fővá­rosban a katolikus egyház­főt Suharto államelnök fo­gadta. A pápa 1« órát tült az indonéz fővárosban, ahol rendkívüli biztonsági óvin­tézkedéseket foganatosítot­tak. (Reuter, AFP DPA) Aligha akadt, aki mást várt BRÜSSZEL Csütörtökön Brüsszelben megkezdődött a NATO mi­niszteri tanácsának ülése. A kétnapos tanácskozáson a 15 tagország külügymi­A „civil” hangrobbanás ellen Az amerikai szenátus csütörtökre virradó éjsza­ka egyhangúlag úgy dön­tött, hogy betiltja polgári repülőgépek hangsebes­ségnél gyorsabb közleke­dését az Egyesült Államok területe felett. Az intéz­kedés, amelyet a szuper­szonikus gépek által elő­idézett hangrobbanás ár- talmasságával indokolnak, pillanatnyilag csak a fran­cia—angol koprodukcióban készült Concorde és a szovjet TU—144-es gépe­ket érinti, mivel az Egye­sült Államok alaposan el­maradt saját, hangsebes­ségnél gyorsabb utasszállí­tó gépének kifejlesztésével. Ugyanakkor a rendelkezés nem vonatkozik a katonai repülőgépekre. (Reuter) niszterei a kelet—nyugati kapcsolatokat, a Nyugat- Berlinnel összefüggő kér­déseket és más nemzetközi problémákat vitatnak meg. Az ülésen Nixon nevé­ben Rogers külügyminisz­ter kijelentette: „Egyetér­tünk nemcsak azzal, hogy a jelenlegi szinten kell tar­tani a NATO hagyomá­nyos fegyveres erőit, ha­nem azzal is, hogy bizo­nyos kulcsterületeken még erősítenünk is kell őket.” Az amerikai külügymi­niszter kifejezte reményét, hogy a nyilatkozat, ame­lyet Nixon elnök nevében olvasott fel „eloszlatja az Egyesült Államok barátai­nak kételyeit és szertefosz- latja ellenfeleinek remé­nyeit, amelyeket az Euró­pa iránti amerikai elköte­lezettség tekintetében táp­láltak”. (AFP) Hans Mahle gondjainkról és feladata - iákról. Egyébként ez év májusában rendeztük meg II. pártkongresszusunkat, amelynek keretében széles If jrű akcióprogramot dol­goztunk ki. — Hogyan látja Nyugat- helyzetéi Mahle elvtárs? Berlin jelenlegi Pár napja, hogy Kecske­méten járt. Míg beszélt, el­néztem markáns vonásait, fehérrel kacérkodó fürtjeit, életerőről tanúskodó, piros­pozsgás arcát. S közben ar­ra gondoltam: a kommunis­ta pártnak ez a harcosa két világrend küzdelmének egyik legveszélyesebb cso­mópontjáról érkezett kö­zénk. Hans Mahle, a Nyugat- Berlini Szocialista Egység­párt elnöksége irodájának tagja, miután felszólalt az MSZMP X. kongresszusán, másodmagával látogatott el néhány rövid órára me­gyénk székhelyére, ismer­kedni funkcionáriusokkal, pártaktivistákikal, a magyar néppel. — Milyen a helyzete egy haladó pártnak Nyugat- Berlinben? — kérdeztük abban a néhány percben, amely fogadások, üzemlá­togatás, pártvezetőkkel való beszélgetés szünetében töb- bé-kevésbé a rendelkezé­sünkre állt. Fiatal párt a miénk, a SEW (Sozialistische Ein­heitspartei West-Berlin). Igen nagy nehézségek kö­zepette kell a pártmunkát végeznünk, ennek ellenére jó eredményeket tudunk fel­mutatni. A munkásság ha­ladó többsége bizalommal van irántunk. Sikereink közé tartozik az is, hogy kiharcoltuk egy napilap megjelenését. A címe: Die — A kétmilliós metropo- 'isban az ipar — mindenek- ■-lőtt az építő-, gép-, villa­mossági- és a vegyipar — játssza a döntő szerepet. Ami a pártokat illeti, a szociáldemokratákon és szabad demokratákon kí­vül a fő hangadó a CDU, amely igyekszik magát el­lenzéki pártnak feltüntetni, a valóságban azonban a nyugatnémet monopóliumo­kat képviseli. E politikai irányzatok többségének a lényege, hogy Nyugat-Ber- lint továbbra is tűzfészek­nek akarják Európa, illet­ve az NDK szívében tarta­ni. Az egyetlen a mi fiatal pártunk, amelynek fő cél­kitűzése: mielőbb véget vetni ennek a lehetetlen állapotnak és a város pol­gárai számára biztonságot teremteni. — Milyen esélyekkel in­dul a SEW ebben a kö­nyörtelen pozícióharcban? — Meggyőződésünk, hogy nem a mindössze nyolcez­res taglétszám a döntő, ha­nem a marxista—leninista alap, amelyen állunk. A taglétszám állandó gyara­podása viszont arra vall, hogy helyes ideológiai—po­litikai munkát végeztünk, okos stratégiát és taktikát alkalmaztunk. Tudatában vagyunk annak, hogy ellen­ségek gyűrűjében kell a munkásosztály érdekeit képviselnünk. Csák egy jel­lemző mozzanat: a négy- évenként esedékes választá­sokat megelőző agitációra — évente egy percet ka­punk a tv-ben! — Ilyen körülmények közt hogyan folyik az ide­ológiai és a pártmunka? — Idén marxista—leni­nista esti iskolát létesítet­tünk, több mint félezer résztvevővel. Az előadók kiváló pedagógusok, köztük nem egy olyan elvtárs, aki Moszkvában végzett pártfő- iskolát, továbbá számosán a párt vezetői közül. A vá­Wahrheit (Az Igazság), r0g minden üzemében van amelynek hasábjain őszin­tén, kertelés nélkül szólunk A baloldal előretörése TOKIO (MTI) A japán szocialista párt harmincnsgysúijg kong­resszusa szerdán este To­kióban befejezte munkáját A háromnapos kongresz- szus határozatot fogadott el. Ebben egyebek közt le­szögezi: a párt azonnal megindítja kampányát a japán mill tarizmus újjáéle­désének megakadályozásá­ra, a Kínai Népköztársaság­gal való diplomáciai kap­csolatok helyreállítására és a két ország barátságának elősegítéséire, a környezet­védelem fokozására. A pártkongresszus újra­választotta elnöknek — im­már a harmadik egymást követő évben — Narita To­rn omit. Naritát a baloldal támogatta, és 207 szavazat esett rá. A jobboldal jelölt­je, Eda Szaburo pártfőtit­kár, csak 148 szavazatot ka­pott, lényegesen keveseb­bet a vártnál. Az új pártvezetőségben ugyanaz a tendencia érvé­nyesült, mint a tisztújítás­nál: a baloldal előretörése a jobboldali és az ultrabal­oldali szárnnyal szemben. Tekintettel Eda Szaburo szárnyának vereségére, po­litikai megfigyelők feltéte­lezik, hogy követőivel együtt kiszakad a pártból és valamelyik másik ellen­zéki táborhoz csatlakozik majd, (Kyodoj Neki kellett volna elfognia az elnököt DAKAR A guineai rádió (amely­nek adását Dakarban vet­ték) ismertette egy fogság­ba esett portugál katona vallomását, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa vizsgáló bizottsága előtt tett. A katona a Portugál- Guineában született Mario Diaz elmondta, hogy an­nak a harci különítmény­nek volt tagja, amely a conakry-i elnöki palota el­foglalását és Sekou Touré elnök foglyulejtését kapta feladatul. „A különítményt egy alhadnagy vezette, akit korábban nem ismertem, és aki valószínűleg guineai származású... A különít­ménynek öt portugál és ti­zenkét afrikai tagja volt” — mondta. Arra a kérdésre, milyen sorsot szántak Sekou Touré elnöknek, így felelt: „Nem tudom, magunkkal vittük volna-e a hajókra,, vagy ott helyben kivégeztük volna”. Tervük azért nem sikerült, mert néhány hiba csúszott közbe. „Ha minden jól megy, egy nap múlva már indultunk is volna vissza Portugál-Guineába” — jelentette ki Diaz, aki azt is elmondta, nogy a vál­lalkozásért nem kapott pénzt; a portugál hadsereg tagja volt, tizenegy hónap­ja kötelező katonai szolgá­latát töltötte. A guineai rádió közölte, hogy Egyenlítői Guinea (1968-ban függetlenné vált volt spanyol gyarmat) kor­mánya — a Guineai Köz­társaság iránti szolidaritás­ból — úgy döntött, hogy kiutasít területéről minden portugál származású sze­mélyt (MTI) pártcsoportunk, így például a Siemens-ben, amely a maga 40 ezer munkásával felér egy kis várossal. Ar­ra is törekszünk, hogy párt­tagjaink munkájukkal, ma­gatartásukkal érdemessé váljanak a főbb üzemi, il­letve szakszervezeti posztok betöltésére. Jelentős erő­feszítéseket teszünk annak érdekében is, hogy az egye­temeken a jelenlegi 5 szá­zalék fölé emelkedjék a munkásfiatalok számará­nya. — Végezetül: mi az állás­pontjuk a szovjet—nyu­gatnémet szerződéssel kap­csolatban? — Örömmel köszöntjük, s várjuk a ratifikálását majd pedig a határozatok konkrét megvalósítását. Sok olyan szerződést kö­töttek már, csak a mi éle­tünkben is, amelyek nem valósultak meg, közöttük egyet, amelynek „eredmé­nye” 50 millió halott volt... A mi célunk — s ez Európának, illetve Né­metországnak ezen a kriti­kus pontján fokozottan ér­vényes, égető követelés —, hogy német földről soha többé ne induljon háború! i T.

Next

/
Thumbnails
Contents