Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

I oldal 1970. december 30, szeraa A választás percei Elöljáróban a számok: összesen húszán szólaltak föl. Közülük tizenöten fizi­kai dolgozók. Ez a gyors­mérleg a Fémmunkás Vál­lalat kecskeméti gyárában lezajlott szakszervezeti vá­lasztáson alakult ki. Ha csupán tényszerű adatok­kal lehetne mérni a de­mokrácia kiteljesedését, ak­kor a két éve történt hason­ló eseményhez képest száz- százalékos fejlődésről kel­lene számot adni. A bele­szólás és a véleménymon­dás hatása azonban sokkal többrétűbb annál, semhogy egyáltalán statisztikailag megragadható lenne. Külö­nösen ma, amikor az élet minden területén előtérbe került az a fogalom, hogy demokrácia. Itt a pillanat Felszólalni élmény. Ám vannak úgynevezett hiva­tásos szótkérők. Renszerint úgy kezdik mondókájukat, hogy a magam részéről csatlakozom az előbbi elv­társ véleményéhez; egyet­értek a beszámolóval, mert... És beszélnek, vég nélkül ömlik belőlük a lé- lényegnéliküli és jellegtelen közlendő. Amit elmonda­nak, az többnyire unalmas, hiszen eleve utánoznak va­lakit. Majakovszkij róluk, illetve korai típusaikról írta Hatszáz fiter tej Kiskunmajsán öt, a kö­zeli Szánkon pedig egy üzletet lát el egész éven át áruval a kiskunmajsai Petőfi Szakszövetkezet. Ez a törekvés önmagában dicséretes, hiszen megrö­vidíti és olcsóbbá teszi a termék útját a fogyasz­tóhoz. ilyen tevékenység nemcsak Majsán, hanem Bács-Kiskun megyének számos helységében van, sőt évről évre növekszik az így értékesített zöld­ség, gyümölcs, tejter­mék vagy feldolgozott húsáru mennyisége. Nyilvánosságra kíván­kozik azonban a Petőfi Szakszövetkezet iskolai tejakciója. Nem hiszem, hogy hasonló példa olyan sok lenne a me­gye nagyközségeiben. Na­ponta 350—400 liter pasz­tőrözött, palackozott te­jet szállít és péksüte­ménnyel együtt árusíttat az iskolákban ez a gaz­daság. Kétszáz litert pe­dig a két helybeli üzem, a Gépjavító- és a Drót­fonatgyártó Vállalat dol­gozói kapnak novemDcr elseje óta. Nincsen ezen az akción a gazdaságnak milliós nyeresége. Bevezetése is elég sok utánjárást igé­nyelt. Az üvegeket az or­szág más vidékén lehetett beszerezni, palackozó be­rendezést pedig a Petőfi Szakszövetkezet szakem­berei kénytelenek voltak maguk készíteni. A ha­szon, az elismerés inkább erkölcsi, mintsem anyagi. Akadt egy gazdaság, mellnek vezetősége, akik között természetszerűen több szülő is van, az ezerháromszáz majsai kisdiákra gondolt. Azok- ra akik most énnen vaká­cióznak egy félévi szor­gos tanulás után. K. A. az önagyonülésezőkről szó­ló szatíráját. Megismétlik a hivatalos nézeteket, anél­kül, hogy valami igazán lé­nyegeset, konkrétat hoz­zátennének. S abban a hit­ben cselekszenek, hogy er­re van szükség. Könnyen felismerhetőek arról, hogy nem a magyar, hanem a bürokrácia anyanyelvét be­szélik. összehasonlíthatatlanul rokonszenvesebbek azok, akik nem szeretnek hiába­valóan fecsegni. Tudják, hogy nem egy dupla fekete mellett ülnek, amit maguk fizetnek a presszóban ven­dégüknek. Előfordul, hogy mielőtt jelentkeznek, kivár­nak egy kicsit, hátha mást is ugyanaz a gond izgat. Verejtékezni kezd a tenye­rük, míg készülnek elmon­dani azt, ami fáj. Közben távolról hallják, hogy mer­re terelődik a vita. De el­jön a percük, s fölállnak az asztal mellől. Igaz, száz­szor szívesebben lennének a présgép vagy az esztergapad mellett most is. Ám nem lehet tovább hallgatni. A Fémmunkás vezetőség­választó küldöttértekezletén szóvá tették, hogy hiány­zik a külön étkezőhelyiség, mosdó a festőműhelyből. Az itt dolgozók egészségét ugyanis minium- és ólom­ártalom veszélyezteti. Mi­előbb szülessen kielégítő megoldás — hívta fel a fi­gyelmet Varga Ferencné, Terecskei Sándorné és Bo­kor Pál. Az egyéb szociális jel­legű fölvetésekre köny- ny ebben adtak választ a meghívott gazdasági veze­tők. Az öltözők, fürdők je­lenlegi túlzsúfoltságát meg­szünteti például az új szo­ciális létesítmény, amit végre rövidesen átadnak rendeltetésének. A birtok­bavétel után kedvezőnek ígérkezik a helyzet. A pon­tos számítások szerint 2—3 ember használ majd egy zuhanyozót, ami az előírt normaszinten” jóval belül marad. Amennyiben elég igénylő jelentkezik, a mun­kásszálláson meleg vacsora tálalását is rendszeresítik. Partnerek-e Antal Mihály és Hegedűs József azokat a tapasztala­tokat összegezte, amelyek a gazdaságirányítás jelenle­gi rendszerének bevezetése óta halmozódtak föL Egész pontosan a hatáskörök le­adásának tanulságait vet­ték bonckés alá. Hogyan sikerül a főbizalmiaknak és a bizalmiaknak partnert ta­lálni az alsóbb szintű gaz­dasági vezetőkben? A kér­dést így vagy megfordítva az élet teszi fel. A feleleten nagyon sok múlik. A Fémmunkás azon üzemek közé tartozik, ahol kamatozó kapcsolatok jöt­tek létre. Korántsem for­maságról van szó. A fele­lősséget mutatja az is, hogy a jutalmazásnál, bérrende­zésnél először a legkisebb szakszervezeti csoportok tisztségviselői, a bizalmiak tesznek javaslatot, miután beszéltek az üzem- és mű­vezetőkkel. A gyár irányí­tói csak egyeztetett, közös véleményt fogadnak el, amivel megnő a szakszer­vezeti munka becsülete, sú­lya. Eleven vita A tanácskozás hangulata, eleven vitája sejtetni en­gedte azt a kiállást, amivel a gyár szakszervezetének megbízottjai képviselik a kecskeméti munkásokat az anyavállalat legfelső érdek- védelmi testületében, a vál­lalati szakszervezeti tanács­ban. Előfordult, hogy a kecskemétiek összesen har­minchétszer kértek szót, amíg kölcsönösen kielégítő döntés született. A megválasztott új szak- szervezeti bizottságban két nő és hat fiatal is helyet kapott. A 15 tagú vezető­ség összetétele így eleve garanciát nyújt arra, hogy a gyár valamennyi rétege választ kapjon a kérdéseire. Halász Ferenc Hoxxásxólás a Petőfi Népe eikkéhex Több segítséget a startnál A Petőfi Népe 1970. dec. 16-i számában megjelent „És a fiatalok?” c. cikket olvasva jutottam arra a gondolatra, hogy én is el­mondom a véleményem. Én ugyan szerencsés em­ber vagyok, mert három gyerekem feje fölött eddig mindig volt fedél, s most a Széchenyivárosban álla­mi, helyesebben — szolgá­lati lakásban lakom. Az eltelt 20 évben mint házas­társak becsülettel, állandó­an dolgoztunk, de kerese­tünk mindig csak arra volt elég, hogy gyerekeinket éle­lemmel, ruhával ellássuk, szűkösen biztosítsuk a to­vábbtanuláshoz szükséges feltételeket. Kettő már fel­nőtt, fiatal, fizikai munkás. Az egyik megnősült. Csak azt kapta, ami ruhaneműt Keresetéből magának vásá­rolt. Nincs is olyan igénye, hogy „már holnap” lakást kapjon. De próbálkozik ö is, meg a felesége is, aki ugyancsak ennek a gyárnak a fizikai munkása. Ahhoz, hogy két — tel­jesen vagyontalan fizikai munkásból lakástulajdonos legyen, bizony hosszú évek kellenek. Egyetlen kis he­lyiségért 500 forint albérle­ti díjat fizetnek; fészekra­káskor — 3000 Ft-ért — maguknak kellett vásárol- niok a bútort, sajnos OTP- re, s ha egy család kere­setéből havi 1000 Ft le­Sikerek a homokon Sok fáradtságba, erőfe­szítésbe került, míg a Kis­kőrösi Állami Gazdaság erre a színvonalra jutott. A több mint tízezer holdas üzem területének nagyobb része kedvezőtlen terme­lési adottságú, alacsony ér­tékű futóhomok. Szőlőt, gyümölcsöst és erdőt tele­pítettek az utóbbi években, ami számottevően megvál­toztatta nemcsak a táj ar­culatát. hanem a gazdaság helyzetét is. Sajnos az idei év kedvezőtlen időjárása, a természeti csapások, a szep­temberi fagyok nagy káro­kat okoztak itt is. A veze­tőség sok-sok fejtörés, ál­matlan éjszaka után szá­mos intézkedést hozott, melynek következtében si­került a hiányokat pótol­ni más ágazatokból. Ennek köszönhető, hogy a terve­zett. 4 millió 200 ezer fo­rint vállalati nyereséget ta­lán sikerül túl is teljesíte- niök. A termelési érték az előzetes számítások szerint minden eddiginél maga­sabb, eléri a 100 millió fo­rintot. Elég, ha megjegyez­zük, hogy 1968-ban csak 44 millió forint volt, tavaly pedig 68 millió. Bizakodással zárják te­hát az évet az állami gaz­daságban. Az eddigi ered­mények jól megalapozzák a következő ötéves tervet. Döntő mértékben Tóth Sándor igazgatóval a távlati elképzelésekről beszélgetünk. Előttünk a 15 éves fejlesztési terv. Már a következő öt évben újabb jelentős változások történ­nek a gazdaságban. — A X. kongresszus fel­szólalásai és a határozat is az eddiginél jobb eredmé­nyekre ösztönöznek ben­nünket. Az állami gazdasá­goknak továbbra is példát kell mutatniok a korszerű módszerek alkalmazásában, a tudomány legújabb ered­ményeinek felhasználásá­ban. A mi adottságainkat dön­tő mértékben a talajviszo­nyok határozzák meg. Elég ha annyit mondok jellem­zőül, hogy a kataszteri tiszta iövedelem az egész területen nem éri el a hat aranykoronát. A természe­tes csapadéke'látás ala­csony. emellett a talajok több^^ének kedvezőtlen a vízgazdálkodása. Gondolok a szikes és futóhomokos területekre. Az öntözés le- h^ráségei távlatilag vál­nak csak valósággá, ha megoldódik a Homokhátság teljes vízrendezése. Három növényt Az igazgató sorba veszi a fejlesztési elképzeléseket. — A szántóföldi növény- termesztés eddigi vetésszer­kezete jelentős veszteség- forrás volt. Felszámolását az elmúlt években meg­kezdtük. 1967-ben még 18 féle növényt termeltünk, az idén már csak négyet, jö­vőre pedig hármat. Még­pedig; búzát, kukoricát és lucernát. 1975-re befejez­zük a gazdaságosan nem hasznosítható szántóterüle­tek erdősítését, a legelők feljavítását, illetve a mes­terséges gyepesítést. A je­lenlegi 650 hold erdő he­lyett több mint 1300 hold lesz. A gazdaság legelőte­rülete jelenleg több mint kétezer hold. A távlati el­képzelések szerint elérjük a háromezer holdat Összefogással épül Ez alapozza meg az állat- tenyésztés fejlesztését. Sza­kosítják a szarvasmarha­tartást. Az idén még vesz­teséges ez az ágazat, 1975­re nyereségessé válik. Az egyik legjelentősebb beru­házásuk az a sertéskombi­nát, amelyet a Solti és a Kalocsai Állami Gazdaság­gal együtt építenek. 1080 koca fér majd el a telepen. Évente 20 ezer hízót bocsát majd ki a kombinát. 1972- től már ennyi lesz a ter­melése, jövőre megérkez­nek az első kocák, a ki­vitelezést a Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság építőbri­gádja végzi. Az idén mint­egy 40 millió forintot ru­háztak be. — Nálunk a kertészeti ágazat igen jelentős. A kö­vetkező években tovább korszerűsítjük az ültetvé­nyeket, megvalósítjuk a hi­ányzó járulékos beruházá­sokat. Célul tűztük ki a szőlő hozamának emelését. Az idén 32 mázsa volt, az átlagtermés, jövőre 35-öt szeretnénk elérni. Fokoza­tosan emeljük a hozamo­kat és 1980-tól 50 mázsa holdankénti átlagtermés elérésével számolunk. Fokozatosan, az ember al­kotó munkája nyomán egy­re gazdagabb vidékké vá­lik az egykori sivatagi táj. K. S. Új ÁBC-áruház Néhány hónappal ezelőtt nyílt Kunfehértón a korsze­rű ÁBC-áruház, ahol a fűszer-, textil- és vasárukon keresztül egészen a motorkerékpárig minim megtalál­ható. A forgalom hónapról hónapra nő, már elérte a havi 800 ezer forintot. megy, a többi té. legszükségesebbekre Időnként betegség miatt keresetkiesés van. Mi is tájékozottak va­gyunk, s népesen kifejez­ve a bicska nyílik ki a zsebünkben, amikor olyat látunk, hogy állami lakás­ba költözés után egyik nap­ról a másikra drága sze­mélygépkocsik állanak a ház előtt; vagy saját háza is van az illetőnek, ahol albérlőket tart. Sehogy se tudjuk összeegyeztetni eze­ket a tényeket az általunk airdetett elvekkel, s amiért síkra szállunk... Ismerünk a Széchenyivárosban olyan fiatal házaspárt, akik még össze sem házasodtak, már­is biztosítva volt számukra a garzon szövetkezeti la­kás. Ismeretség révén si­került megkapniok! — és nem fizikai munkások. Alig telt el pár hónap, már nem volt jó a garzon; most költöztek kétszobásba, pe­dig még gyerek sincs! Tud­juk, magyarázat van erre is, arra is, de végre rendet Kellene teremteni, hogy ne csak az kapjon soronkívül szövetkezeti garzont, aki­nek jól futballozik a férje. Az is jusson hozzá — sze­rintem legalább ilyen gyor­san —, aki százszázalékos teljesítménnyel nehéz fizi­kai munkát végez, erejét, egészségét kockára téve — több műszakban. Nagyon tiszteletre méltó a népfrontos akció. Meg­hívót kaptunk, végighall­gattuk Radvánszki elvtárs komoly, józan tájékoztató­lát. De hát júliusig 38 000 forintot kellene összehozni, mert csak annak fogadják el a jelentkezését. Ha lop­nánk, talán sikerülne, de becsületes munkával lehe­tetlen. Itt ütközik a meg­hirdetett program: azért ilyen kedvezőek a feltéte­lek, hogy a kétkezi munká­sok is hozzájussanak lakás­hoz — stb ...A mi gyá­runkból is 9 fiatal házas­pár volt jelen, s közülük egyetlen egy sem tud eny- nyi pénzt összehozni. Mind fizikai dolgozók! Tisztessé­ges, értelmes fiatalok, töb­büknek gyereke van, vagy pár hónap múlva lesznek ők is szülők. Igaz tehát, hogy akinek nem jutott örökség, vagy nem aggle­gény korában nősül, hanem meri vállalni a családala­pítást, annak igen nehéz. Főleg, ha olyan családból származik, mint az én gye­rekeim is, akiket nem tu­dunk anyagilag segíteni, mert tekintetbe kell venni az eltartottakat, eltartásra szorulókat (szülők, kisko­rú gyerekek), A X. pártkongresszus is felhívja a figyelmei, hogy nézzünk szembe a valósá­gos helyzettel. Ne kendőz­zük el, hogy ma is van, aki protekcióval, jogtalanul elő­nyöket élvez, mert pénze van. A mi fiataljaink is vállal­nák a pluszmunkát, csak ténylegesen akkor kapjanak segítséget, amikor arra leg­jobban rászorultak: kezdet­kor... Gyárunkban is van­nak fiatalok akik albérle- í '.ben, szükséglakásokban l knák; munkahe'vükön ve­dig kiváló oklevéllel kitün­tetett KISZ-tagok. Petróczi Sándorné az Alföldi Cipőgyár dolgozója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents