Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

t »Mal l&t0. december 85. pint«*: Bajai paprika Szükségszerű-e az, hogy a legnagyobb forgalmat le­bonyolító üzletekben talál­ja az ember a legnagyobb rendetlenséget, bűzt, pisz­kot, szemetet? Ezen töp­rengtem Baján, a főutcán elhelyezett és megnyitása­kor nagy ovációval üdvö­zölt bisztróban, miközben a hideg teát szürcsöltem, s rágtam hozzá a kezdeti idők méreteihez képest immár felére zsugorodott lángost. Az asztalon régen elszivár­góit vendégek „hagyatéka’* tarkította a képet: zsíros tányérok. kenyérdarabok, sörös poharak stb. Ezeket félre tolva kellett helyet szorítanom szerény étkem­nek. A többi asztal hasonlóan nézett ki. Tömve mosatla- nokkal, kávéspoharakkal, zsúfolásig telt hamutartók­kal. Nem akadt egy lélek, egy felszolgáló, aki hajlan­dónak mutatkozik körüljár­ni a bisztró vendégekkel teli helyiségét és összeszed­ni a mosatlant, kiüríteni a hamutartókat — sepregetni. Mert ezek után talán már mondanom sem kell, a kö­vezeten is garmadával állt a szemét. Egyetlen Úgyne­vezett állópult van a helyi­ségben, de ezt a kiszolgáló személyzet poharak tarolá­sára használja, itt enni, in­ni nem lehet, s ezt tudo­mására is adják a „kedves vendégnek”. A megyét járó ember ha­vi átlagban szinte minden nagyobb városban, község­ben megfordul, g így jó le­hetősége van az összehason­lításra. Mondhatom, hogy a bajai bisztrónál nincs sze- metesebb, visszataszitöbb vendéglő sehol Bács-Kis- kunban. Lehetne ennek ku­tatni az okát, s bizonyára könnyen meg is találná az ember: kicsi a hely, az üz­let régen kinőtte a környe­zetet, bővítésre nincs lehe­tőség, viszont a lakosság igényli az ilyen típusú ven­déglátó egységet, bizonyí­ték erre a nagy forgalom. Ezek az okok. érvek töké- i letesen igazak. Csupán egy helyen sántítanak. Igaz, hogy a lakosság — bajaiak és vidékiek egy­aránt — igényli az ilyen üzletet — már ami az été- j lek összetételét, a kiszolgá- ! lás gyorsaságát illett De } nem hiszem, hogy egyetlen ; olyan elvetemült ember is j akadna, aki azért jár a bisztróba, mert jól érzi ma­gát a bűzben, piszokban. Tudjuk, hogy az Ilyen bisztró típusú üzletek elöbb- utóbb „elziillenek”. Például 1 említhetjük a kalocsait, a ' szegedi Boszorkánykonyhát, s talán még a kecskeméti bisztrót is. Éppen ennek tudatában kellene nagyobb gondot fordítani a tiszta­ságra. az egészségügyi kö­vetelmények betartására. Nem törvényszerű, hogy a nagy forgalom miatt elha­nyagoljuk az ízlést, a kör­nyezet tisztaságát stb. Talán csodálkozik az ol­vasó, hogy a címben bajai paprikát említettünk. Igen. ez a bisztró legalább olyan ! méreggel tölti el a jobb és szebb étterem után áhítozó vendéget, mint a legerő­sebb cseresznyepaprika, Igaz, aki nem szereti, ne fogyassza. De ezt az „eszi, nem eszi” szemléletet úgy vélem, már többször a lomtárba tettük. Baján is oda kellene helyezni. «* dorgál Együtt nehezebb? A tárgyalások elkezdődtek, aztán megszakadtak anél­kül, hogy eredményt hoztak volna. A vitázók azért találkoztak, hogy összebékítsék a föld és a gép ket­tős vonzását. A háromezernél alig több lakosú, hagyo­mányosan mezőgazdasági településen, Csengődön ugyanis szintén érezteti hatását az iparosodás. Igaz, a község kis fűrésztelepét nem lehet a jelentősebb ipa­ri létesítmények közé sorolni. Annál többen ingáznak a falu és Kiskőrös, vagy Budapest között, A közleke­dés viszonylag jó, s egyéb okok — kereset, fejlettebb szociális ellátás — miatt sem szándékoznak feladni je­lenlegi munkahelyeiket. Elsősorban a nők várnak hely­beli foglalkoztatási alkalomra. Ök viszont zömében szakképzetlenek, s olyan munkát szeretnének kapni, ami a téli idényre szól, hiszen a mezőgazdaság jobban fizet a saját szezonjaiban. Az igények tehát eleve rendkívül körülhatárolnak bármiféle ipartelepítést. Kiskőrös közelsége egyébként is feleslegessé tesz nagyobb beruházást Csengődön, hi­szen a falu a városiasodó nagyközség „bolygójának” tekinthető. Hasonló fogas kérdésre másutt már meglelték a vá­laszt. Néhány tsz — közeli gyárakkal együttműködve — segédüzemet létesített. A helyi — egész községet magában tömörítő — Aranyhomok Szakszövetkezet melléküzemágként építőipari részleget működtet. Ezt a tevékenységet természetesen nem a nőknek találták ki. Ellenben lehetne valamit kezdeni közös befektetés­sel, bérmunkát vállalva — épp a kiskőrösi fogyasztási szövetkezet csengődi fűrésztelepétől. A lányok és asz- szonyok hasznos elfoglaltsághoz jutnának; az üzem gazdaságosabban termelhetne, amivel jól jár mindkét szövetkezet; az évente felépülő 20—22 házat pedig épületasztalosipari termékkel is elláthatnák. A községi tanácson látják a megoldás nyitját, és kü­lön talán a lehetséges partnerek: a kiskőrösi fogyasztási szövetkezet, illetve a csengődi Aranyhomok Szakszö­vetkezet vezetői is. Ismét le kellene ülni tárgyalni! Vagy — a tapasztalattól eltérően — nehezebb együtt, mint külön? — halász — Karácsonyi hangulai VÍZSZINTES : 1. Idézet Kor nyej Csukovszkij szovje költő ,,Üj karácsony” című verséből. 14. Az érettségi vizsgák egyik fajtája. 15. Tornaeszközök. 16. Két hangjegy. 17. A „Bohém­élet” egyik nőalakja. 18. Nagy és széles levelű gyom­növény. 19. Végtelenül ámít! 21. Elmerengő, elgon­dolkozó. 22. S. T. J. 23. Is­mert filmrendezőnk (Ká­roly). 25. Római 51. 26. Nö­vény (fordítva). 27. A he­gyes tárgy, eszköz teszi. 28. A Szovjetunió egyik váro­sába való. 30. Kosztolányi megfilmesített regénye. 32. Az Amazonastól délre élő karib-indiánok. 33. Olajbo­gyó. 34. Görög betű. 36. Z. E. 37. Fiatal kecske bőré­ből készült finom felsőbőr. 40. Melltű. 42. Kizárólag az ő részére (két szó). 44. Tar­kít. 45. Gondol, vél. 46. Zú­gás kezdete! 47. Névelő. 43. Mikszáth Miklósa. 49. O. H. T. 50. Napszak. 52. Én adok, te adsz ... 53. Magyar da­lok műsoros előadása. 55. Férfinév. 57. Kiejtett betű. 58. Gyakori francia női név. 59. Olajos folyadék, kozmetikai és gyógyszerek készülnek belőle. FÜGGŐLEGES: !. A vízszin­tes 1. számú sor folytatása. 2. Katona József is ez volt. 3. Li­babeszéd. 4. Y. S. M. 5. Egy­szikű pázsitfélék családjába tartozó növénynemzetség. 6. Bizakodik benne. 7. Két római szám: 1051 és 6. 8. Német to­jás. 9. Alkonytájt. 10. ... végig. 11. Ipari növény (fordítva). 12. A Tisza bal oldali mellékfolyó­ja Romániában. 13. A naprend­szer nyolcadik bolygója. 18. A közterületek használatáért fize­tett díj. 20. A halak petéje. 24. Becsületes, kifogástalan (ma­gatartás). 27. Szombathely óko­ri elődje. 29. Képző, -ve, párja. 31. Sporteszköz. 35. A fák év­gyűrűihez hasonló mintázattal ellátott. 35. Tisztított enyv. 37. Tejboltok két fontos árucikke. 38. V. N. 39. Tanult, okosabbá vált. 40. B. Z. 41. Az ón egye­düli érce. 43. Egyik helyre sem. 44. Számadást végez. 47. Hata­lom is van ilyen (névelővel). 50. Község Heves megyében. 51. Nikkel és kalcium vegyjele. 54. Aradi sportegylet (fordítva). 56. L. E. F. 59. Gallium vegyjele. G0. Visszaér! BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1. és a függőleges 1. számú so­rok megfejtése. B. J.. A december 20-án közölt rejt­vény helyes megfejtése; (Víz­szintes 2.:) Biztos, hogyha a darab megbukik is, (Függőle­ges 1.:) öíven egymásutáni es­tén bukik meg. A december 20-án közölt ke­resztrejtvény helyes megfejté­séért könyvjutalmat nyertek: Kugler Zoltán, Lajosmizse, Szabadság tér 6. sz. Fekete Éva, Csátalja, Vörös Hadsereg u. 11. sz. Aranyoskám, kedvesként! Lám, a kabaré­tréfák is hatnak az emberi kapcsolatok formáinak változá­sára. Van annak már tíz — ha nem tizenöt éve —, ami­kor, talán a Kis- Kabos, talán a Ki- bédi, talán Márkus László — így tár­salgóit férfi part­nerével: — Drága aranyos­kám! — De kedveském! Röpültek az évek, szaporodtak a ka­barétréfák, időnként frissek is kevered­tek közéjük, már­mint fordulataikat, szellemességüket il­letően — de ez a pódiumos-szirupos megszólítás —„ara­nyoskám”, „kedves­kém” nem szorult ki belőlük. Azazhogy... Itt is bekövetkezett, hogy az aranyosikám, kedveském mennyi­ségi változása, hal­mozódása már nem bírta el a kabaré­tréfák, filmjelene- tek szűk keretét, hanem kiléptette őket mindennapi életünkbe. S most már furcsa, émely­gős tartozéka az aranyoskám, ked- veskóm emberi vi­szonylatainknak. Jártam miniszté­riumban, ahol gye­rekkori cimborámat osztályvezetői trón­ján ülve fedeztem fel. Arca ugyan­olyan huncut, mint akkor volt, midőn, hogy „gázolhas­sunk” a kubikgöd- dörbem, édesanyja — Teri n éneim — ked­venc cirmosát bele­dobta a vízbe, mert ugye így ki kellett ,menteni” a jószá­got Beléptemkor még nem ismert fel, de éppen valaki ve- le-egyrangos klien­sétől köszönt el ke­mény kézfogással: — Hát akkor..; ahogy megbeszéltük, aranyoskám. — Abba hiba nem lesz, kedveském — rá a másik. Határtalanul örült találkozásunknak, s hogy bizonyítsa, mennyire nem sza­kadt el a „nagy­kunsági gyökerek­től”, jókedvében ékes-zamatosat ká­romkodott, mire rögtön olyan hazai hangulatba estünk, mintha a tehén fa­ránál állnánk, vagy a barázdabillegető furcsa repülését les­nénk a dinnyeföl­dön heverve. Mert hogy káromkodásá­ról New Yorkban is egyből felismerszik a nagykunsági ma­gyar. Mondom neki, hogy éreztem magam a bizonyos aranyos- kám-kedveskémnél. — Ez ma a sikk, aranyoskám. Ha nem így beszélsz bizonyos rétegbe­liekkel, azok finto­rognak egymásközt: „Még mindig érző­dik rajta a föld­szag.” Gondoltam, Pest az Pest. Ha ott ez a módi, mit tehetünk. De most ezüstva­sárnap itt, vidéki „viszonylatban” is megcsapott a sik­kes bájolgás szele. Nyakkendőt gusz- táltam a boltban. Mikor már két, ne­kem tetsző példány­ra szűkítettem le a kört, megszólalt az eladó. Kinézésre a leghagyományosabb ember, tehát nemmi toll-boglya, semmi vállat verő barkó a fején. Bajusz se, szakáll se. Aszónta: — Ezt válassza, aranyoskám! Esküszöm, nem szoktam megren­dülni mindenen, de ennek az aranyos­kámnak a hangzá­sa mellbevágott — volt abban negéd, vagányos sürgetés, cinikus bájbű, s mindezek összege­ként amolyan leke­zelő „demokratiz­mus”. Aranyoskám. A megrendülést az okozta, hogy hoz­zám először intéz­ték ezt a sikkes megszólítást Eskü­szöm, olyan hideg szaladt végig a há­tamon, mint annak a férfinak a gerin­cén, aki illő meleg- | séggel, meghittség- j gél szólít meg egy j hosszú hajú lányt, j Mire az visszafelel! — cigaretta- és szeszrágta— rekedt basszusán. — Kedveském, ne kábíts, ma nincs fiús napom. Tóth István derűs PERCEK Egy vendég az étterem­ben tortát rendek A pincér leteszi a tortát az asztalra és megkérdezi; — Hat vagy tizenkét sze­letre vágjam fel? — Inkább hatra. Attól tartok, hogy tizenkettőt SKOT VICC A skót, elkésik munkahelyé­ről és így mentegetőzik: — Tévedésből egy egész tu­bus fogkrémet kinyomtam és másfél óráig tartott, amíg si­került visszanyomnora. nem tudnék megenni. Két barát a harmadikról beszélget: * j — Észrevetted, hogy A park egy sötétebb zugé- mennyire megöregedett? ban a fiatalember útltársnőjé- j ....... h ez hajol, hogy megcsókolja, I Mostanában eloszor az et- a lány azonban ellöki magá- ! lapot nézi meg, és csak áz­tál: — Ezt csak azután engedem meg, ha már férjhezmentem. — Akkor írja fel kérem a telefonszámomat és értesítsen, mihelyt ez megtörtént. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Dilemma a magyarok bejöveteléről Történelmi események év­számait kérdezem lányom­tól. Pontosan felelget. A honfoglalásnál azonban megakad. 895-öt mond. Ej­nye, ejnye, korholom. Vé­dekezik: így tanultuk. Már hozza is az általános isko­lák hatodik osztályában rendszeresített tankönyvet. Valóban, két helyen is ez az évszám szerepel a ma­gyarok bejövetelének idő­pontjaként. Nem hiszek a szememnek. A középiskolai tankönyvek, egyetemi jegy­bán foglalták el hazánk mai egy részét. Mindez azonban területét. Biztos, ami biztos, utánanézek ß szakkönyvek­ben. Valamennyi ezt az utóbbit fogadja el hiteles­nek, sőt ez az évszám sze­repel az általános iskolák részére kiadott térképen és a tanári segédkönyvekben is. Kinek, minek higgyen a gyerek? Tudom, hogy mos­tanában sokat vitáznak a két honfoglalásról, a kalan­dozásokról és az újabb té­nyek megkérdőjelezik szí- j kor. a tudósok dolga. A tízegynéhány éves ta­nuló még nem rendelkezik olyan felkészültséggel, hogy eldöntse, annak a bácsinak van igaza, aki a tanköny­vét írta, vagy annak, aki az atlaszt szerkeszti •? Éppen ezért a kiadó s. -- kesztőségének kellene éti a dilemmától a gyerekek megszabadítani. Legalább a tankönyvek újabb kiadásu­AUatkert: az egyetlen hely, ahol a vadállatok megnézhetnek minket anél­kül, hogy az életüket koc­káztatnák. * — A hűtlenség —, jelenti ki társaságban a fiatal pap — rosszabb, mint a gyil­kosság. Nem igaz, Hanák- né? — Honnan tudjam — vörösödik el Hanákné. Még sohasem gyilkoltam meg enkit. tán a kiszolgálónőt. * Egy házaspár kilép a mo­ziból: — Nem értem, mit ész­nek ezen a BB-n? Végül is, ha elvesszük a frizuráját, az alakját és a kebleit, mi marad belőle? — Te — válaszolja a férj keserűen. * Az alaposan berúgott gép­kocsivezető ellenkező Irányban hajt kocsijával és szembeke­rül a szabályosan közlekedő autókkal. Megállítja a rendőr és mosolyogva kérdi tőle: — Merre, tart. uram? — Most magam sem tu­dom ... De bizonyára lekés­tem, mert már mindenki visz- szafelé tart. • — Papa, az a számtan- példa, aminél tegnap segí­tettél nekem, teljesen rosz- szul sikerült! — Nahát! Igazán sajná­lom — Nem baj. A többi pa­pának se sikerült. NEM TÉTLENKEDTEK A sürgősen kihívott vízvezc- tékszerelö kétórás késéssel megérkezik. — Elnézést, de egy másik munkám miatt nem tudtam előbb jönni. Remélem, időköz­ben nem töltötték tétlenül az időt? — Oh, dehogy, gyermekünket tanítottuk úszni! Levél a hivatali fönök- j nek: „Kérem, tanúsítson elné- • i zést leányomnak a munka­hosszú fehér ruhá- ! helyén történt késése miatt. Ugyanis három lányom van, de az egész lakásunk­ban csak egy tükör talál­ható." letek szerint elődeink M6- i Iáidnak hitt ismereteink 1 — in — A lány b 1. a fiú feketében áll az ol- t.' rflött és várja, hogy meg- \ iű iék az esküvői szertar­A menyasszony hirtelen s . fakad. li baj van drágám, miért - .?” — fordul hozzá a vő­ny. Már nem szeretsz!” ..Mi jux, eszedbe! Miért, mon­dod ezt?” . . . _ j „Észre sem vetted, hogy új jlfruhám van!n — Főár, majd ha el­megy nyugdíjba, mondja meg az utódjának, hogy rendeltem magától egy 1 marhapörköltet

Next

/
Thumbnails
Contents