Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
Az ártéri erdők kincse Szarvascsorda a beselyfisi vadászház közelében. Fában szegény országunk egyik legszebb tája az a csalitos, ligetes erdővonulat, amely nagyjából Bács- Klskun megye északnyugati sarkától az országhatárig húzódik A Duna folyását övező, nem túl széles, úgynevezett galériaerdőkben megélhetéLovák Vince az erdő magaslesén. sükhöz elegendő vizet, napfényt találnak az őzek, szarvasok, a dúvadak közül a vaddisznók. Tavasztól télig élelemben sincs hiányuk. Az ártéri nyárja- sok hektáronkénti természetes hozama, vagy ahogyan az erdészek mondják: növedéke, éppen háromszo rosa az országos átlagnak. A szarvas őshonos a Duna mentén. Tulajdonképpen mocsári állat, szereti az árvízi kiöntések lápos, ingoványos helyeit Amíg az ország más tájain a vízrendezés és az emberi település fölkényszerítette a hegyek közé, itt a Duna-ár- téren megmaradt, sőt a jó vadgazdálkodás következtében nagyszerűen tenyészik. A vadászok említették, hogy a Mátra-vidéki erdőkben. ahol mostohábbak az éleim^ési körülmények, legfeljebb öt-hat kilogrammos agancsú szarvasbika kerül puskavégre. A Duna- ártéren nem ritka a tizenhárom kilogrammos sem. amelynek kilövéséért mintegy 300 ezer forintot kell fizetni. És ami minden vadász Szívét megdobogtatja a szeremlei kerületben találtak rá a világrekord-várományos tizennégy és fé’ kilogrammos agancsú biká ra, amelynek trófeáját világkiállítás 'átogatói i' fnegiekiüthétik. 1 Ha Gemenc és a vei szoms-zédo.; Veranka-szige vadállományáról és vádáaárAl aeilr uá & szakmai körökben vagy a nagyobb nyilvánosság előtt, a világhírű jelzővel illetik. Nem véletlen ez, hiszen hosszú évekig a nagy afrikai vadász. Széchenyi Zsig- mond volt ennek a körzetnek vadászati szaktanács- adója és Parti István, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság igazgatóhelyettese, életéből több évtizedet Ge- mencnek áldozott. Kétségtelen, hogy az erdő- é3 vadgazdaság százötezer hektáros vadászterületének ez az egyik legértékesebb része. Ezernél több szarvas él itt, és ha a vadgazdálkodási tervek teljes egészében megvalósulnak, másfél ezer ls megtalálja az életlehetőségét. A téli hónapokban, amikor alig van már természetes élelem az erdőkben, és a magas hő. vagy a folyam áradása miatt mesterséges ellátásra kényszerül a vad, egy-egy etetéskor száz szarvas Is összesereglik a gemenci központ — a kese- lyűsi vadászház — közelében. Az erdők e nagyvadja sokat vándorol. Köny- nyűszerrel átúszik a Dunán a Veranka-szigetre. Máskor a pörbölyi, majd ismét a Dunán inneni szeremlei erdőkben csatangol. Élelmet keresve — útlevél és vízum nélkül átmegy a határon a Duna—Dráva- szögbe, végül a Balatont is megkerülve, a „gemenci kapun”, ott, ahol a Sió vízszalagja összeköti a magyar tengert a Dunával, agancs- hullatás idejére tér vissza megszokott tartózkodási helyére. A jövő évi vadászati világkiállítás egyhónapos programjában — érdemének megfelelően — elég nagy teret kapott a geMeíszter Tibor vadásztanuló a telep fácánkakasával. menc-kcselyűsl vadászati múzeum és a korszerű vad- gazdálkodás bemutatója. A világkiállítás azonban más érdekességet is tartogat. Dusnoktól néhány kilométerre, a Duna mellett, hatszáz hektáros erdőben működik a lenesi fácántelep. Árva Károly agrármérnök a vezetője, aki így körvonalazza hazánk legnagyobb fácánneveldéjé- nek jelentőségét: — A mezőgazdaságban megváltoztak a termelési körülmények. Az apróvad Bangó György vadász cs a 'Kovács Gábor világrekordé,-jelölt trófe. és Pásztor Zoltán felvételei.) nem kap elég védelmet, és nem tud szaporodni. Ezért mesterséges tenyészetekben kell róluk gondoskodni. A fácán hasznos madár, rengeteg gyommagvat elpusztít. Ha élve befogják, a világpiacon 3—5 dollárt fizetnek egyetlen példányért. Mi itt. Lenesen, kidolgoztuk a zárttéri tenyésztés technológiáját Háromezer tyúkot tartunk és hozzájuk 6:1 arányban kakasokat. Áprilisban kezdenek tojni a fácántyúkok és a különleges, francia gyártmányú keltetőgépekben huszonnégy nap alatt jönnek világra a csibék. Műanya alatt nevelkednek. Amikor a négyhetes kort elérik, a szabadba. de hálókkal fedett kifutókba helyezzük őket Júniusbaan engedjük szét a vadászterületen, de teljes fejlettségüket csak októberben érik el. Ahogy mondani szoktuk, akkorra színesednek ki a kakasok. A fácán a telepen hozzászokik az emberhez, a mesterséges környezethez, a vadászat idejére azonbas» elveszti háziasságát — Mi az előnye a lenesi módszernek? — Az országban harmincezer fácántyúkot tartanak a tenyészetekben, hatvanhatvanöt százalékos utódnevelés mellett Mi a kikelt csibék több mint kilencven százalékát fel tudjuk nevelni. A világkiállítás vendégeinek bemutati ák a lenesek a ten vésztelepet, a fácános erdőt, amely inkább mezőgazdasági jellegű. Eddig még ez volt az országban a legjobb vadászterület. Tíz puskával, ezer fácánt lőttek itt háromszáz hektáron. Az érdeklődők megtekinthetik a vadlege- Tőt. és ha szere" '"éjük van, nagyvadat is láthatnak. Háromszáz őz él a körzet bén. de száz szarvas is van, minit i fSrrV.'-.n kerül aranyér (Pes bika terítékre. Kiss Antal Hosszú út Színes, csinos, mutatós lete egyre többet kalandoépületelk. Közöttük a terek pázsitja december közepe ellenére még zöld, a házak előtt vezető tükörsima asz- faltutakon zajtalanul suhannak a járművek. Szép, új lakótelep, Széchenyivá- ros. Ám néhány méterre a megragadó városképtől építők kiállásai hallatszanak, kitűznek, rakják az újabb épületek alapjait, hátrább pedig átadás előtt álló, vagy félig kész házak körvonalai bontakoznak ki. Állandóan bővül, terebélyesedik a lakótelep. Egy vasbeton panelekből összerakott épület tetejéről szép a kilátás a Széchenyi városra. Itt dolgozk a sok munkasikeréről híres ötszörös szocialista ácsbrigád, Vad Sándor vezetésével. Közöttük forgatja gyakorlott mozdulatokkal a szerszámot Licskó Aladár is. ö a tizenegy tagú kollektíva legrégibb dolgozói közé tartozik. Amióta a Széchenyi városban az első kapavágást megtették, itt a munkahelye. Minden házat ismer, hiszen valamennyin dolgozott. Hol kezdte a szakmát? — szólítom meg a metsző hideg szélben pufajkában és szőrmesapkában dolgozó középkorú építőmunkást. — Hosszú volt az út amíg Bsnczurfalvárói eljutottam ide. — kezdte ízesen élettörténetét. — Ha azonban korán kezdi valaki a pályát, hosszabb utat fut be. Tizenkét éves koromban már apám műhelyében tanultam az ácsmesterséget.. Drága jó öregem alig várta, hogy a kezem elbírja a szerszámot, máris megtanította, hogyan kell vele formálni az anyagot, mert még kilenc apró éhes száj követelte otthon a mindennapi betevő falatot Az építésvezetőségen hallottam, hogy Licskó Aladár nem olyan ember, aki néhány forintért odébb áll egy vállalattal. Nem vándormadár típus, sőt a feleségét is idehozta az építkezésre, az építésvezetőség konyháján dolgozik. Hogyan van ez? — kérdeztem tőle. — Olyasmi, hogy elmenjek innen, meg sem fordul az agyamban. Nem is szeretem én a vándorlást, talán azért mert akaratomon kívül részem volt benne. A kis ácsműhely annak idején nem sokáig nyújtott még szűkös megélhetést sem. ezért az ácsszakmával a kezemben elindultam a Nóg- rád megyei falucskából, s pályamunkásnak szegődtem a vasúthoz. A felszabadulás után — az újjáépítés nehéz éveiben is — hol ide, hol oda hányt-vetett az élet. Dolgoztam többek között segédmunkásként a Salgótarjáni Vasgyárban is. Végül azonban sikerült újra az építőiparban elhelyezkednem, sőt visszatérhettem a szakmámhoz. — És hogyan került Kecskemétre? — Megismerkedtem egy idevalósi lánnyal, összehá zasodtunk. Két kislányunl született. Telt-múlt az Idő s az én asszonyom képzezott el az alföldi rónákra, a kecskeméti szőlőskertekbe. És most itt vagyunk mindannyian.. Nagyon szűkösen lakunk, feleségem szüleinél a Vacsi közben. A brigádot, a munkahelyimei azonban szeretem és ügyelek arra, hogy itt semmit se sejtsenek otthoni gondjainkról. Érzem, hogy becsülnek a vállalatnál, hiszen törzsgárdatag vagyok és kiváló dolgozó kitüntetést is kaptam. A szakszervezeti bizottság termelési felelősének róla mondott szavai jutottak eszembe: — Nem „lóg” ki a kollektívából, se nem jobb, se nem rosszabb a munkája a többinél. Ez érdemnek számít annál, ciki Vad Sándor ácsbrigádjában dolgozik, hiszen ez a munkakollektíva eddig még mindig a legjobbak között volt. Licskó Aladár közben a munkáról kezd beszélni. Arról, hogyan módosítottak például a födémzsaluzáson, hogy könnyebben és gyorsabban menjen a munka és még anyagot is megtakarítsanak, vagy hogy mit ésszerűsítettek a talpkoszorú készítésénél. Azután egy kissé elfogódottan kezd válaszolni a kérdésekre. Tekintete sűrűn téved a szomszédos épületre, amely már beköltözésre készen álL — Látja ott a lépcsőház melletti ablakot a negyedik emeleten? — szólít meg egyik társa. — Aladárék kapták. Megérdemlik. Még soha sem volt rendes, jó otthonuk, most kétszobás összkomfortos szövetkezeti lakásuk lesz. Két kislányuk már a nagyszobát ki is sajátította magának — teszi hozzá tréfásan. A szorgalmas ácsnak ezentúl tehát nemcsak munkahelye, hanem otthona is lesz a Széchenyi város, amelynek építésén még nagyobb odaadással dolgozik, mint eddig. Ezután minden kövét a sajátjának is érzi majd. Ez azonban a legtermészetesebb dolog a világon. Nagy Ottó
