Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
4. oldal 1970. december 18, péntek Lesz-e több primőr? Az egészséges, életmód, a táplálkozás egyik alapvető teltétele a megfelelő mennyiségű zöldség- es gyümölcsfogyasztás, a szervezet vitamin- és ásványi só igényének kielégítése. A fokozottabb zöldségfogyasztás egyben az étkezési kultúra színvonalának emelkedését is jelenti. A kertészeti termékekből elsősorban a tél végi és kora tavaszi időszakban jelentkezik hiány, a termesztési idő meghosszabbításával, a szedési idő kiterjesztésével — tehát a primőráruk termelésével — gyakorlatilag folyamatossá lehetne tenni a friss, vitamindús zöldségfélékkel való ellátást. Különösen Bács- Kiskun megyében. A kutatások szerint ugyanis az ország I. számú zöldségtermesztő körzetéhez tartozik, ahol a talaiadottságok és az időjárási viszonyok rendkívül kedvezőek a termesztéshez. Ennek ellenére egyre gyakoribbak a gondok: A MÉK árubeszerzőinek sok esetben kell túllépniük a megye határait ahhoz, hogy megfelelő áru- mennyiséget fel tudjanak vásárolni. Az iparosodó, terjeszkedő Kecskemét lakosságának primőrárukkal való ellátottságában gyakorta hiányok jelentkeznek. zöldségtermesztést, ez évben már csak 800 holdon. Az őstermelők, a háztáji gazdaságok művelői, a szakszövetkezeti tagok a város terjeszkedésével fokozatosan kiszorulnak. Az őstermelők ingatlanuk kisajátítása után általában abba- j hagyják a munkát, mert a beruházás az újabb földterületekre nem fizetődik ki. Emellett nagymérvű a kiöregedés is. A nagyüzemi gazdaságok közül régebben a Béke Termelőszövetkezet foglalkozott primőrárukkal. A termesztést azonnan nem sikerült gazdaságossá tenni, ezért abbahagyták. Palántanevelőjüket és hajtatóházukat a kecskeméti termelőszövetkezeti kereskedelmi iroda vásárolta, meg. Fejes saláta, karalábé, paprika, paradicsom és uborka termesztésével és szántóföldi palántaneveléssel foglalkoznak. Ez utóbbiból bármilyen mennyiséget tudnak adni szerződések alapján a háztáji, termelő- és szakszövetkezeti gazdaságoknak Primőráruk közül jelenleg karalábéjuk van, a többi termékkel csak tavasszal indulnak, akkorra előreláthatólag elkészül már saját tat palántanevelést. Van már fejes salátájuk, a paradicsom- és paprikaföldek kialakítása pedig most kezdődött. el. A Szabadság Termelőszövetkezetben ezer négyzetméteren állnak a fóliasátrak, ahol fejes salátát, paprikát, paradicsomot termesztenek. Január véséig elkészül még egy termálvizes kút, s így a területet 40 ezer négyzetméterre tudják majd növelni. Az ugyancsak közelben levő kiskunfélegyházi gazdaságok évek óta szép ered- ménveket érnek el a fólia alatti hajtatással innen kerül ki az országban a legkorábban a hónaposretek. Biztató jelenség, hogy a MÉK évről évre több fókát ad a gazdaságoknak. A járható, gazdaságos útmin- do-kánpen ez: a nagvf^u^- haitatás. Az olcsón elkészíthető fóliasátrak fűtése oipíkályhával megoldható, egyben biztosítja van télen a munkaerő foglalkoztatása is. A korai zöldségféléket viszont még nagy mennyisében, szívesen fogadja Kecskemét lakossága. Önvizsgálat és társadalmi segftsépyújtás A gazdaságirányítás új rendszerében a mezőgazdasági szöveikezetekoen is megnyílt az önálló, vállalatszerű gazdálkodás lehetősége. A nagyobb önállóság és az ezzel járó felelősség, a döntések előtt alaposabb mérlegelést, megalapozott tervezést, hosszabb távra szóló elképzelések rögzítését követeli. Több termelőszövetkezetben — élve az új lehetőségekkel — adottságaiknak legjobban megfelelő termelészerkezetet alakítottak ki, a piaci igényekhez igazodó, az alaptevékenységet kiegészítő segéd- és melléküzemági tevékenységet honosítottak meg. Elhatározásaikban, gazdasági döntéseikben a kereslet és kínálat termelésszabályozó szerepét figyelembe vették. A leltárhiányok, a többletek kidolgozása nem minden esetben történik meg, a felelősség m jgállapítása legtöbbször hiányzik. Az állóeszközök egyedi nyilvántartásait nem jól ve- is | zetik, a tartozékok leltározása több helyen elA gazdasági önállóság i marad. A fogyóeszközök fenntartása mellett az irányító hatóságok olyan köz- gazdasági szabályozók alkalmazását vezették be, amelyek az egészséges gazdasági fejlődést biztosítják, a spekulációs törekvéseket pedig megakadályozzák. Ú] forma zőgazdasági Kísérleti Inté- | zet kecskeméti telepéről Csökkenő terület évente körülbelül másfél ' vagon primőr paradicsoüzlethelyiségük is. r| „ .. A Duna-Tisza közi Me- Előnyösebb lenne A piaci kimutatásokból kiderül, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az Idén az uborka kivételével minden primőr közel egyhónapos késéssel jelent meg. A felhozatal csökkent, s ez nem csupán az időjárásnak, az általánosan rossz termés- eredményeknek köszönhető. A várost valamikor öv- szerűen körülvevő kertészetek száma egyre kevesebb lesz. Tíz évvel ezelőtt csaknem 1800 holdon folytattak I mot adnak a városnak. Kezdeményesések Kecskemét ellátása szempontjából a tiszakécskei gazdaságok lennének jelentősek. Itt van az ország legnagyobb termálvízkészlete. A meleg vizet adó kutak fúrása után megindult néhány beruházás. Az Űi Élet Termelőszövetkezet 2 ezer négyzet néteren folyPausále Nagyon idegenül hangzik még a fülnek a címben szereplő szó. Nem csupán a magyar nyelv szókincse rekesztette a tartományán kívülre, hanem a fogalmat sem ismerik sokan. A szolgáltatások új formájáról van szó, az átalánydíj (pausále) befizetése után bizonyos javításokat és karbantartásokat kapnak. pénzükért a megrendelők. Az előfizetők meghatározott — igen alacsony — összeget fizetnek, aminek a fejében rádió és tv- készülékeiket, vagy háztartási kisgépeiket rendszeresen karbartartja a vállalkozó partner, illetve a hiba esetén soron kívül kiküldi a szerelőt. Az ellenőrzéssel, karbantartással meghosszabbítható a készülékek élettartama, s az ember jogot formálhat a javítások gyors elvégzésére is. Mindez — ismerve a szervizhálózat túlterheltségét — rendkívüli előnyöket tartogat. Hasznos dolog lenne tehát a szolgáltatásoknak ez a formája — ha elterjedne. Külföldi példák nyomán a ■Tán-' hi-mi B'^ska Kts: vállalta a kezdeményező szerepet, hogy elsőnek meghonosítja hazánkban a rendszert. A kísérletet követte a Kiskőrösi Vegyes Kisipari Termelő Szövetkezet, a Bajai Vas és Fémipari Ktsz, sőt a kezdeti lépéseket megtette a Tompái Kisipari Szövetkezet is. Az eredmény: fél siker. Sajnos. Jánoshalmán eddig másfél százan igénylik ezt a fajta szolgáltatást. A városiasodó Kiskőrösön pedig mindössze 40 előfizetőt tartanak nyilván, A bevétel így olyannyira kevés, hogy azoknak a munkadíját sem futja, akik állandó készültségben vannak, hogy elvégezzék a karbantartást és javítást. A Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz most azzal a tervvel foglalkozik, hogy a pausále-szolgáltatást ösz- szekapcsolja az egyébként jó nevű szervizük tevékenységével, vagyis megszünteti az eddigi különválasztó ttságot. A kezdeményező kisipari szövetkezetek jó szándékában nem lehet kételkedni, hiszen átmenetileg beletörődtek a ráfizetésbe is. Különösebb csalódás sem következhetett be, mivel eleve kevés előfizető jelentkezett. Tény, hogy mindeddig nem sikerült megmerni a lakosokat. A pau- sáie-rendszer — amíg túl- pái osan újnak hat, még szokatlan — mindenképpen nagyobb reklámot érdemel. Eredmény akkor mutatkozhat. ha a témáról szóló kö- vetkező írást már nem lehet úgy kezdeni, mint fezt H. F. Egyelőre azonban még T;szakécskén van a legnagyobb lehetőség a fólia alatti hajtatásra. Itt kellene kialakítani egy — a Csongrád megyei Szenteshez hasonló — területet. A szentesiek akár két megyét is el tudnának látni primőrárukkal. Elgondolkodtató azonban, hogy a kécs- keiek a megtermelt zöldségféléket a heivbeni árusítás, illetve MÉK-nek való átadás mellett szolnoki piaci elárusítóhelyre , viszik, holott a megyeszékhely ellátása sincs biztosítva. K'vrkkem'-t szenrmr'-'tiá- ból mindenképpen előnvös volna, és a tiszakécskei gazdaságoknak is kiflze+őd1968. évtől megváltozott a termelőiszövetkezetek ellenőrzése is. Az új forma elismeri a demokratikus önigazgatáson alapuló termelőszövetkezeti önállóságot és az össztársadalmi érdekekre figyelemmel, szabályozza az ellenőrzés rendjét. A termelőeszközök gazdaságos kihasználása, a szövetkezeti vagyon védelme elsősorban a tagok érdeke. Ebből eredően a szövetkezetek működését és gazdálkodását — a demokratikus önigazgatáson alapuló belső ellenőrzés keretében maga a tagság ellenőrzi. A termelőszövetkezetek területi szövetségei sokat tettek a belső ellenőrzés szakszerűségének, hatékonyságának emelése érdekében. A szövetkezetek ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztéséről nemrég megjelent kormányhatározat alapján lehetőség nyílik arra, hogy a területi szövetségekben létrehozandó revizori irodák a szövetkezetek belső ellenőrzését rendszeresen, szakszerűen, a vezetés információs igényeit is kielégítő színvonalon végezzék. A mezőgazdasági szövetkezetek össztársadalmi célok megvalósítá-ához történő hozzájárulásainak, valamint az állam által rendelkezésre bocsátott támogatások rendeltetés- szerű felhasználásának, a költségvetési kapcsolatok ellenőrzése hatósági feladat. MérSepízsgá’afGk A tanácsok pénzügyi osztályai a termelőszövetkezetek ellenőrzését 1968- tól végzik, de mérleg- revíziót csak az elmúlt évtől tartanak. A 280 mezőgazdasági szövetkezet közül tavaly 130, az idén 126 gazdaságnál tartottak — a mérlegek vizsgálatáne egy piaci elárusítóhely j k összefüggő penzlétrehozása a megyeszékhe- I ügyi ellenőrzést. lyen. A tapasztalatok szerint a leggyakrabban a következő hibák fordulnak elő: Nem tartják elég fontosnak a leltározást, az értékelést, így a mérlegben szereplő eszközök — több esetben — nem a j alapján, 1968-ban 4 millió valóságos helyzetet tükrö- 1445 ezer, tavaly 5 millió költségként való elszámolása nem a számviteli előírások szerint történik. Az adósok, hitelezők leltárait több termelőszövetkezetnél nem egyeztetik. Emiatt az év végi mérlegben — nyereség növelése érdekében — fiktív követelések szerepelnek, illetőleg szállítói követeléseket hagynak ki. A tagok és az alkalmazottak részére az évi jövedelem terhére — az előző évi munkával kapcsolatos különféle járandóságok címén — fizetnek ki munkadíjakat. A felsorolt megállapítások között a mérlegvalódiság elvét, a számviteli és a pénzügyi fegyelmet sértő cselekmények is előfordulnak, A vizsgálatok megállapították továbbá, hogy amíg a szövetkezetek többsége időben és rendszeresen tesz eleget adó- bevallási és befizetési kötelezettségének, néhány gazdaság jelentős adóalapot hallgat el bevallásaiban és jelentős a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás összege is. A vizsgálatok 196.8-ban 5 millió 425 ezer, tavaly 5 millió 129 ezer, az idén, október 31-ig 2 millió 711 ezer forint adóhiányt derítettek fel. A költségvetési juttatás jogosulatlan igénybevételének összege a vizsgálatok zik. A mérlegbeszámolók nincsenek megfelelő bizonylatokkal alátámasztva. Nem készül számlarend. leltározási szabályzat, s az értékelésre vonatkozó árdokumentáció. 936 ezer, az idén október 31-ig 1 millió 595 ezer forint. Ezek az adatok beárnyékolják a mezőgazda- sági szövetkezetek pénzügyi fegyelmének egyébként örvendetes javulását. Föld alatti fal Makó árvízvéde’mére Makó határában, a Maros árterületén az árvízrongálta gáttal párhuzamosan föld alatti fal épül a város védelmére. Négyszáz méter hosszúságban tíz méter mély és ötven centiméter széles árkot nyitnak, amit vízzáró réteggel töltenek ki. Ezzel a kritikus szakaszon egyszer s mindenkorra elejét veszik buzgárok keletkezésének. 1 Képünkön: Munkában a résfalazó gép. (MTI foto — Tóth Béla felvétele — KS) §3g?tö szándékai A termelőszövetkezetek pénzügyi revíziója nem tekinthető az állami szervek gazdasági ellenőrzésének. Az általános gazdasági és ellenőrzési funkció nem állami feladat addig, amíg a szövetkezet a gazdálkodás ál.. .... ■ ?: . *... .. ... i. . .. talános szabályainak betartásával, saját bevételeiből él. Előfordul azonban, hogy a gazdasági, pénzügyi önállóság ellenére is megbomlik az egyensúly és állami beavatkozásra van szükség. Ilyen esetekben nemcsak a költségvetési k 'latok alakulását kell megvizsgálni, hanem a gazdaság talpra- állításához szükséges Intézkedések megalapozása érdekében a gazdaság egész tevékenységére kiterjedő vizsgálat is elrendelhető. Az átmenetileg vagy tartósan fizetésképtelen. a veszteséggel záró — szanálási eljárás alá vont — szövetkezetekben kerülhet erre sor. A szövetkezetek belső ellenőrzései, a pénzügyi revíziók, a cél- és téma- vizsgálatok, a veszteség- rendezés céljából történt elemzések hasznos jelzéseket adhatnak az operatív intézkedések megtételéhez, módot nyújthatnak értékelő megállapításokra, az előrehaladást megalapozó intézkedések kidolgozására. Ugv érezzük, hogy a vizsgálatok megállapításai a szövetkezetek vezetői számára is segítséget nyújtha'nak. Dr. Borbély Lajos
