Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

1970. december 18, szerda t. oldal Egyaránt társadalmi és egyéni érdek Januárban megkezdi a szakvizsgálatokat a pályaválasztási és munkapszichológiai tanácsadó Bács-Kiskun megyeben évek óta eredményesen fo­lyik a pályaválasztási ta­nácsadás. A megye gyors iparosodásával járó mun­kaerőgondok megoldásában és a fiatalok pályaválasz­tásának segítésében egy­aránt fontos szerepet töl­tött be az iskolákban ki­épült tanácsadói rendszer. A tantestületekben felelős tanárokat bíztak meg ez­zel a feladattal, akik ré­szint a megyei tanács vb munkaügyi osztálya által kiadott tájékoztatók alap­ján ismertették a tovább­tanulás lehetőségeit, az egyes szakmák létszámigé­nyeit, részint a tanulók előmenetelétől, képességei­től, érdeklődési körétől függően adtak tanácsot: kit milyen pályára tarta­nak alkalmasnak. A megyei pályaválasztási tanács azonban nemcsak az iskolákra támaszkodott akkor, amikor a megye munkaerőgondjainak meg­oldásán fáradozott, hanem igyekezett bevonni a külön­féle társadalmi szerveket, valamint az üzemeket is. Számos jó eredményt mu­tathatott fel, az üzemi ta­nácsadás azonban nem vált általános gyakorlattá. Eközben mindinkább fo­gyott a munkaerő-tartalék is. A mezőgazdaságban megállt az elvándorlás, a gyorsan fejlődő iparnak viszont újabb és újabb munkáskezekre volt szük- 6c ;e. A 60-as évek végére ew'-aen megcsappant az u inpótlás is. Jövőre vár­ják a demográfiai hullám­völgy kezdetét, azt az idő­szakot, amelyben egyre krebb létszámú korosztá­lyok lépnek ki az általános iskolából. Ilyen körülmények kö­zött a pályaválasztási ta­nácsadásnak az eddiginél jóval nagyobb feladatokat kell megoldania, kisebb létszámú korosztályokból kell kielégítenie a népgaz­daság munkaerő-szükségle­tét. Mind egyéni, mind pe­dig társadalmi érdek tehát az összhang megteremtése a fiatalok pályaválasztása és a népgazdaság munka­erő-szükséglete között. A megyei pályaválasztá­si tanács tegnap délelőtt megtartott ülésén az új feladatok megoldásának le­hetőségeiről és az eddigi munkamódszerek további •javításáról tárgyaltak a résztvevők. Az ülést a me­gye új intézményében, a pályaválasztási és munka­pszichológiai tanácsadó Kálvin téri helységében tartották. A megbeszélésen részt vett Tövis Ferenc, a megyei tanács vb művelő­dési osztályvezető-helyette­se és Fekete László, a me­gyei pártbizottság munka­társa. Az Országos Pálya- választási Szolgálatot Jó­kaimé Szilágyi Klára kép­viselte. Dr. Tóth Imre, a megye: tanács vb munkaügyi osz­tályának vezetője, a pá­lyaválasztási tanács titká­ra ismertette a résztvevők­kel a tanács jövő évi mun­katervét. Hangsúlyozta, hogy az eddig elsősorban pedagógiai jellegű tanács­adói rendszert komplex jellegűvé kell bővíteni és nagyobb mértékben kell támaszkodni a vállalatok pályaválasztási felvilágosí­tó propaganda-tevékenysé­gére. Célszerű kialaltítani a szervezett üzemlátogatá­sok olyan rendszerét, amelynek keretében a vál­lalatok tervszerűen, mód­szeresen kapcsolatot léte­sítenek a környezetükben levő iskolákkal. A pálya- választási tanács ajánlja üzemi szakkörök szervezé­sét is, amelyek keretében a fiatalok megismerkedhet­nek a szakmákkal, foglal­kozásokkal. Általában cél­szerű az üzemeknek az eddiginél lényegesen töb­bet áldozni a különféle szemléltetőeszközökre, propagandára, tájékoztató anyagokra. Mindezeken kívül fon­tos feladatnak tekinti a pályaválasztási tanács nemcsak a választás meg­könnyítését a fiatalok szá­mára, hanem a pályán va­ló megtartásukat is. Nem egy szakmában — a többi között az építőiparban — igen nagy a lemorzsolódás. A szakmunkásvizsga meg­szerzése után, vagy már előtte, számosán foglalko­zást változtatnak. Ez fi­gyelmeztetésül szolgálhat elsősorban azoknak a vál­lalatoknak, ahol nagy az elvándorlás, de tanulságos a többiek számára is. Az üzemek fiatal dolgozóival való fokozottabb törődés­sel. a munka megbecsülé­sével és a jó üzemi lég­kör megteremtésével kell törekedni a fiatalok meg­tartására. A pályaválasztási tanács az idén is idejében elké­szíti és kiadja az iskolák­nak a megyei tájékoztatót, s a téli szünet alatt meg­beszélést és továbbképzést szervez a pályaválasztási feielős tanárok részére. Az ülés után Szende László, a megyei Pálya- választási és Munkapszi­chológiai Tanácsadó veze­tője mutatta be a részt­vevőknek az új intézményt és bejelentette, hogy a ta­nácsadó januárban meg­kezdi a pályaválasztás előtt álló fiatalok szakvizsgála­tát. Kodály-hangyerseny Kecskeméten Bár az idei év világszer­te a két nagy „b”-betűs zsenié: Beethovené és Bar­tóké, Kecskemét az idén sem feledkezett meg arról, hogy december közepén ünnepi hangversenyen em­lékezzék meg nagy zene- költője: Kodály Zoltán szü­letésének évfordulójáról. A hangversenyen Kodály Zol­tánná is megjelent. „Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt testet legtökéletesebben a ma­gyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály mű­veiben” — az est mottó­jaként ezt az 1928-ból való idézetet jegyezhetjük fel, melyben Bartók legna­gyobb magyar kortársának értékét és zenetörténeti he­lyét azóta is helytálló ér­vénnyel fogalmazta meg. A hétfői hangverseny egé­sze, a közönség érdeklődé­se és lelkes reagálása is ennek az igazságát de­monstrálta. A műsor első felében 11 egyneműkari mű hangzott el — híven ahhoz, hogy Kodály ezt a műfajt tar­totta elsőrendűen fontos­nak a magyar zenekultúra jövője szempontjából. Ko­dály gyermekkarai — ön­magukban is teljes világ, melyeknek méltatása meg­haladja e beszámoló kere­teit. Szóljunk inkább az előadásról. Először lépett fel Kecskeméten a Botka Valéria és dr. Csányi László által vezetett buda­pesti leánykórus. Ez a harminctagú együttes zöm­mel a Magyar Rádió gyer­mekkarának „kiöregedett’ énekeseiből áll, amit per­sze úgy kell értenünk, hogy az átlagos életkor így is húsz év alatt van. A szép hangú kórus nagy ru­tinnal és a művek többsé­Katona Jőzspf-emlékműzeum A nagy drámaíró Katona József egykori szülőházá­ban Kecskeméten állandó | jellegű múzeumot nyitottak, j téről és munkásságáról ösz- A városba látogatók meg- j szegyűjtött dokumentumok- I ismerkedhetnek az író éle- | kai. (MTI. Karáth felv.) gében igen biztos szólaro­cudással énekelt. Nem mondhatjuk azonban, hogy a művek gazdag tartalmi világa, különösen a dra- matikus hatások if mara­déktalanul érvényesültek volna előadásukban. Vala­hogy a művészi atmoszféra megteremtése nem sikerült ez alkalommal. Talán a délutáni ifjúsági hangver­seny — melyen a teljes esti műsor mellett nyolc Bartók-kórusművet is elő­adtak — fárasztotta el őket, s ez is gátolta tel­jes értékű produkció ki­bontakozását. A második részben a kecskeméti zenekar — számos kisegítővel — a Nyári este és a Háry Já- n •'-szvit című műveket adta elő. Egészében véve elismeréssel szólhatunk a zenekar helytállásáról, bár az elmúlt hetek túlzott igénybevétele §ok tekin­tetben érződött játékán. Az együttes határozott fejlő­dését ismét örömmel re­gisztrálhatjuk — idő és sok munka kellett ahhoz, míg az ilyen igényes fel­adathoz fel tudtak nőni. Kemény Endre karnagy most is nagy lelkesedéssel és energiával állt a pro­dukció élén. Sajnos — ta­lán éppen ebből a belső túlfűtöttségből eredően —, visszatérő hiba nála a tempók túlhajtása, mint jelen esetben például az „Intermezzo” tételben, melynek ezáltal éppen tar- tottsága, ritmikai feszült­sége sikkadt el. Kecskemét Kodály Zol­tán iránti tiszteletének és szeretetének méltó kifeje­zése az lenne, ha önerő­ből is képes lenne meg­felelő színvonalú Kodály- estek rendezésére. Ügy véljük, ez a hangverseny ennek a törekvésnek volt egyik állomása. Reméljük, lesz folytatása! Körber Tivadar Orvosi rendelők, lakások Borotán, a napokban ad­ták át rendeltetésének az új orvosi rendelőt és szol­gálati lakást, melyet a köz­ségi tanács 350 ezer fo­rintos költséggel építte­tett. Ugyanakkor a régi orvoslakást korszerűsítet­ték, fogorvosi rendelőt és lakást alakítottak ki az épületben. A rendelőbe 120 ezer forint értékű műszert és felszerelést vásároltak. Fedett uszoda nyílik Kiskunhalason Több százra becsülik azoknak a fürdőzőknek a számát, akik a megye és az ország különböző tájai­ról évente ellátogatnak Kiskunhalasra, hogy meg­mártsák magukat az uszo­da gyógyhatású vizében. De nem jelentéktelen a város­ban és környékén lakók érdeklődése sem. Különö­sen mióta megvalósulás út­jára lépett a kiskunhala­siak álma; fedelet húztak a középső medencére. N kezéből egyetlen hatásos fegyverüket a tőkés kizsák­mányolás elleni harcukban; a sztrájk fegyverét. E tör­vényjavaslat szerint, ame­lyet a jövő nyáron kíván­nak életbe léptetni, a töb­bi között hatvannapos „le- hűlési periódust’’ akarnak bevezetni a sztrájk elhatá­rozása és végrehajtása kö­zött (ezzel operálnak, mint ismeretes, egy ideje az Egyesült Államokban is). Lehetőleg minden komo­lyabb sztrájkot törvényte­lennek kívánnak minősíte­ni, amely miatt a sztrájkot szervező szakszervezeti funkcionáriusok elbocsát­hatók legyenek s ha még­is létrejön a sztrájk — amelyet az új törvényja­vaslat szerint igen könnyű lesz törvénytelennek minő­síteni — a munkabeszünte­tést kimondó szakszerveze­tet százezer fontig terjedő pénzbüntetéssel lehessen sújtani. (Innen a jelszó: „Nekik finom — nekünk pénzbüntetés”.) A konzervatív kormány munkásellenes fellépését még a tőkés beállítottságú sajtó sem üdvözli fenntar­tás nélkül. A sztrájkjog sú­lyos megnyirbálásával per­sze egyetértenek. Ám sze­mére vetik a kormánynak — a Sunday Timestól az Economistig —, hogy ezt a törvényjavaslatot nem egy általános és átfogó, Anglia gazdasági problémáinak csakugyan minden részlet­re kiterjedő megoldási kon­cepciója egyik elemeként nyújtja be, hanem — égy általános gazdasági prog­ram helyett. És mi az álláspontja az ellenzékbe szorult munkás­párti vezéreknek? Most Saulusból hirtelen — Pau- lussá változtak. Nem ta­gadható ugyanis, hogy mi­niszterelnök korában már Wilson és munkaügyi mi­nisztere, Barbara Castle is a szakszervezeti mozgalom (s ezen belül a sztrájkjog) megnyirbálására töreked­tek, két évvel ezelőtt ha­sonló húrokat pengettek, mint most Heathék. S hogy megvalósítani nem tudták, az nem baloldaliságukon múlt, hanem a szakszerve­zeti és a munkásmozgalom ellenállásán, amelynek vég­eredményben uralmukat köszönhették. Mostani el­lenkezésük őszintesége te­hát múltbeli tevékenysé­gük tükrében alaposan vi­tatható. Ilyenformán csak magá­nak a szakszervezeti és munká«mo7galomnak. kü­lönösön az abban szám­arányukon jóval felüli te­vékenységet folytató és súlyt képviselő kommunis­táknak van igazi lehetősé­ge — és erkölcsi alapja is — felvenni a harcot, nem pedig a csupán parlamen­ti mandátumokért és mi­niszteri bársonyszékekért küzdő munkáspárti vezető­ségnek Az igazi baloldal pedig fel is vette a harcot. En­nek jele volt a többi kö­zött a múlt heti 24 órás sztrájk, meg a gyertyafény melletti teázások is. Per­sze, Heathék elegendő par- 1 amenti többséggel rendel­keznek ahhoz, hogy tör­vényjavaslatukat törvény- nyé emeljék. De az angol munkásmozgalom fellán­golt, s aligha teszi le a fegyvert a konzervatív tör­vényhozás előtt. Barabás Tamás — Hogyan született meg a fedett uszoda létesítésének gondolata? — kérdeztem a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat illetékeseit. — Körülbelül két-három év óta foglalkoztat bennün­ket, hogy a 10 éve kibugy- gvant gyógyhatású víz csak részben van kihasználva — mondta Szabó Gyula mér­nök. — Közben nagyon sok levél is érkezett hozzánk, amelyben elismeréssel ír­tak a víz gyógyító hatásá­ról és kértek bennünket, hogy tegyük lehetővé a té­li fürdőzést is. Indokoltnak látszott a kérés, hiszen a kiskunhalasi tisztasági kádfürdő már nem tudja kielégíteni a megnöveke­dett igényeket. így a vál­lalat vezetősége arra az el­határozásra jutott, hogy fe­delet építtet a 15x20-as medencére. — Kik voltak az első tá­mogatói ennek az elképze­lésnek? — Nemere Péter mérnök társadalmi munkában ké­szítette el a terveket és ez­zel nemcsak példát muta­tott, hanem o'ztönzőleg ha­tott munkatársaira is. így született vállalaton belül egy olyan társadalmi ösz- szefogás. amely lehetővé tette a rendelkezésre álló anyagi keretet meghaladó költségek fedezését. Az épít­kezés értéke így is lúLszár- * nyalja a 700 ezer forintot Ehhez 200 ezer forinttal já­rult hozzá a megyei testne­velési és sporttanács, a töb­bit pedig a Vízmű Vállalat biztosítja. A kivitelezést a Fémmunkás Vállalat végzi. —Mikor nyílik az új fe­dett uszoda és a belépődíj fejében mit ígér a fürdö- zöknek? — Az előzetes tervek szerint január 1-re üte­meztük be az uszoda meg­nyitását — mondta Mam- lecz Benő mérnök, üze­meltetési csoportvezető. — A jelenlegi kilátások sze­rint elképzelhető, hogy 10—15 napos késés lesz. A külső munkálatok befeje­ződték, a műanyag tető a helyén van. Most már a belső építkezésen a sor, hogy a körülbelül 8 forintos belépődíj fejében a für- dőző is megtalálja a számí­tását. Ez egyébként egész­napos uszodahasználatra jogosít. Ebben a 35 Celsius fokos víz, a kényelmesen berendezett pihenő helyi­ség és büfé, illetve szom­baton és vasárnap este a bér igénybevételét értjük. Már folynak a tárgyalások a kiskunhalasi ÁFÉSZ il­letékeseivel az egész napo« vendéglátó szolgálat érde­kében. Az állandó fürdfc vendégeknek bérletváltással tesszük lehetővé az olcsóbb szolgáltatást B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents