Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-16 / 294. szám
4. oldal 1970. december 18. szerda ZÁRSZÁMADÁSRA KÉSZÜL kilencvenhét homokháSsácji szövetkezet Nehéz gazdasági évről készítenek számvetést a Homokhátság termelőszövetkezetei. Hónapokig csaknem 100 ezer hold földjüket borította a víz. Számos tsz gabonája a vártnál jóval gyengébb termést adott. A más években jól fizető primőr zöldségek egy hónapot késtek. Néhány szövetkezetben a gombabeteg- ség vitte el a paradicsomtermés egy részét. A szőlőkben, a gyümölcsösökben a szokásosnál gyakrabban kellett permetezni. A jó magágyhoz pedig többszöri gépi munkára volt szükség, mert a víz elrontotta a talaj szerkezetét. Mindezek a körülmények csökkentették a gazdaságok bevételeit és növelték kiadásait. A mezőgazdaságban általában december és január az egész évi munka számba vételének a hónapja. Ennek az előkészületeiről érdeklődtünk a Kecskemét— Kiskunfélegyháza környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének titkárától, Magony Imrétől. — Nemcsak az év utolsó hónapjában, hanem a szokásos körzeti tájértekezleteken, egész éven át mindig napirenden volt ez a kérdés. A kilencvenhét gazdaságnak a háromnegyed része már félévkor megvizsgálta a helyzetet. A tapasztalatok összegezése után még augusztusban azt javasoltuk a tsz-eknek, hogy takarékoskodjanak a munkaerejükkel, anyagi eszközeikkel, új beruházásokhoz ne kezdjenek és szervezettebb munkavégzéssel, pontos munkadíj elszámolással emeljék termelésük hatékonyságát. A körzet szövetkezeteinek bruttó termelési értéke évente átlagosan 1,1 milliárd forint. Ezt az idén csak 9—10 százalékkal magasabb költséggel tudták elérni. A felhalmozás és a személyes jövedelem gazdaságonként 8—10 százalékkal lesz alacsonyabb, mint tavaly. Ez az esztendő alaposan megrövidítette a szövetkezeteket, az éveken keresztül felhalmozott tartalékok nagyrészt elfogytak. Nehezítette a gazdasági évet az is, hogy lelassult a pénzforgalom. A nagy felvásárló vállalatok többhetes sőt hónapos késéssel fizetnek. — Milyen szervezeti előkészítés történt az elmúlt hetekben? 1 — Nyolc tájkörzetben tartottunk gyűléseket, amelyeken a községek párt- és tanácsvezetői, a szövetkezetek elnökei, párttitkárai és szakvezetői a gazdálkodási eredményekről, a zárszámadások technikai lebonyolításáról, a jövő évi tervezésről, piaci lehetőségekről, a mezőgazdasági szakmunkásképzésről tanácskoztak. A körzeti gyűlések tapasztalatait a szövetség elnöksége megvitatta, majd a szakbizottságok és a kibővített küldöttközgyűlés tűzik napirendre az idei számvetést, valamint a IV. ötéves terv főbb megyei céljait. — Milyen feladatokat tűzött maga elé a tsz-szövet- ség a X. pártkongresszus határozatai alapján? — Nagyon megtisztelő az az elismerés, amelyet a tsz- szövetségek mint önkormányzati szervek mindösz- sze háromesztendős tevékenységük alapján a kongresszuson kaptak. Az elkövetkező időszakban szélesíteni akarjuk szövetségünk érdekképviseleti munkáját. Arra törekszünk, hogy ne csak a kilencvenhét tsz-el- nököt, hanem a 36 ezer pa- rasztcs-aládot is magunk mögött tudjuk, amikor az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdek egyeztetéséről van szó. A szövetkezet abban különbözik más termelő szektortól, hogy tagsága át tudja tekinteni az egész termelő közösség tevékenységét. Hogy ennek a követelménynek a tsz-gazd.ák megfeleljenek, ahhoz természetesen képzettségre is szükség van. Ezt a célt szolgálja többek között a téli oktatás, és ezekben a napokban az elllenőrző bizottsági tagok továbbképzése. — A pártkongresszuson több felszólaló beszélt a termelőszövetkezetek együttműködéséről. A Homokhátságon van-e ilyen? — Már több tsz-közi társulás van. Eredményesen működik a tiszakécskei tsz-konzervgyár, a lajosmi- zsei gépjavító közös vállalkozás, valamint a takarmánykeverő és értékesítő társulás. Sikeresnek ígérkezik a tiszaúj falui Alkotmány és az alpári Búzakalász anyagbeszerzési, anyag- kezelési együttműködése. Eredménynek számít a városföldi, társulásos alapon létesült iparszerű sertéstelep építése, hiszen a körzet két termelőszövetkezete, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin és Rákóczi Tsz is részt vesz benne. A környékbeli gazdaságok tavaly összesen nem adtak el annyi vágósertést, mint a városföldi telep egymaga fog termelni, évi 4 ezer tonnás kapacitásával. Kérdés, hogy a megyei hús- feldolgozó ipar tudja-e majd követni a sertéstenyésztés és hizlalás nagy arányú fejlesztését. Közismert hogy a Homokhátság termelőszövetkezetei mostoha körülmények között gazdálkodnak. Az elemi csapások, a termelési akadályok, s itt- ott személyi okok miatt néhány tsz mérleghiányos lesz. A hibák megszüntetésére megfelelő erőfeszítések történtek, és a tervek is biztatóak arra, hogy a Homokhátság termelőszövetkezetei felülkerekedjenek a gondokon. K. A. A IV. ötéves terv számaiból VÁGÓÁLLAT-TERMELÉS ÉS ÁLLATI TERMÉKHOZAM ALAKULÁSA (marhahús! ('ooo t) (1970-1975) Az egy főre jutó fogyasztás alakulása 900.01 688,01 ___ "33*8kg Í SERTÉSHÚsl(ioooQ a\>'isa Dolgoznak a favágók Bár szinte egész évben folyamatos a fakitermelés, zöme azonban mégis a téli hónapokban kerül kidöntésre az alföldi erdőkben is. A Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságban évente 120 ezer köbméter fát termelnek ki. Ennek nagy részét saját feldolgozó üzemükben munkálják meg az ipar és a mezőgazdaság számára. Ä kemény akácból szőlőkarókat készítenek exportra. 264,01 lEGYÉB Hús! 84,3 t 332. Ot Ibaromfihús! (tooo t) 1975 1 8 75 millió I 2 250milliói Az egy főre jutó fogyasztás alakulása , t80,0kg 150,0kg.— 1970 1975 .tejtermék! 11.ot 10.51 [tojásJ (millió darab) 1970 1975 Az egy főre jutó fogyasztás alakulása Ji [gyapjú! (1000 ») 1970 1975 Gyorsabb, olcsóbb íjszem fűtési eljárások Az Építéstudományi Intézet munkatársai újszerű fűtési módszerekkel kísérleteznek. Már a gyakorlatban is megkezdődött a lakó- és középületekben az egycsöves központi fűtőhálózat alkalmazása a korábban használt párosvezeték-há- lózat helyett. Elsősorban a házgyári építésmód hatékonyságát növeli az új módszer, mert amellett, hogy a beruházási költségek lényegesen csökkennek, 30—50 százalékkal gyorsabb a fűtőhálózat szerelése is. Űj megoldással fejlesztették tovább a mennyezet fűtését. A modem épületek termeit szívesen díszítik az építészek akusztikai álmennyezettel, amelyet Forog a korong Mintha elvarázsolt kastélyba lépne az ember: fejünk fölött hosszan sorjáznak a száradó virágcserepek, amott kecses formájú vázák, a sarokban pedig ha alumíniumlemezből ké- nedvességtől csillogó agyagszítanék, fűtésre is felhasználnak. A tudományos intézet munkatársainak kísérletei szerint azonban nem szükséges a teljes mennyezetet fűthető elemekkel beborítani. Elegendő néhány keskeny sávban vagy a mennyezet szegélyeként felszerelni akusztikai fűtőtesteket. Eszerint a mennyezetfűtés beruházási költségének majdnem a felét megtakaríthatják. tömbök hevernek. Valóságos cserépbirodalomba látogattunk el. Igaz, a Kalocsai Városi Tanács kom- ' nem volt fazekas ős. Na— Nem fárasztó? — kérdem tőle. — Meg lehet szokni... — mosolyog. Aztán arra a kérdésre, hogy miként adja egy fiatal lány a fejét a fazekasmesterségre, így válaszol: — A mi családunkban Gyümölcsöz« törekvések A kereskedelem és a fogyasztók gyorsan megszeretnék a tassi Petőfi Termelőszövetkezet tejfeldolgozó üzemének termékeit. Naponta 200 kiló túrót és 350 liter tejfölt szállítanak el innen, az előbbit félkilós csomagokban, az utóbbit kétdecis műanyag poharakban, A csomagokon a következő feliratot olvashatjuk: Mecsekaljai Gazdaságok Tejfeldolgozó és Értékesítő önálló Közös Vállalkozása. Csuka József né üzemgazdász elmondja, hogy sokkal gazdaságosabb az állattenyésztés azáltal, hogy a tej- feldolgozást az üzem végzi. A termelőszövetkezet célkitűzése a tehenészet, általában a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése. Saját építőbrigád kivitelezésében készül az új, szakosított telep 600 tehén számára. A következő években 1000 szarvasmarhája lesz a 2700 holdas üzemnek A fejlesztésre megvan a lehetőség mert öntözéssel növelni tudják o takarmányfélék hozamát. A tejfeldolgozó üzem tiszta nyeresége, előzetes számítások szerint, mintegy 650 ezer forint lesz. Az árbevétel egymillió forinttal lesz több a tervezettnél, ami annak köszönhető, hogy jelentősen emelkedett a tejhozam a tehenészetben. — Az idei nehéz, gondokkal terhes esztendőben az állattenyésztés segített ki bennünket. Bár nem tudjuk pótolni a teljes kiesést, de a tejfeldolgozással, a szarvasmarha- és sertéshizlalással, a tervezettnél több hús termelésével javítani tudtunk pénzügyi helyzetünkön — hangoztatja az üzemgaszdász. Az igények egyre nőnek. A termelőszövetkezet termékeit, amelyek frissen, jó minőségben kerülnek a fogyasztóhoz, annyira megszerették, hogy bővíteni kell a termelést. Milyen távlati terveik vannak? Erre a kérdésre a következő választ kaptuk: — A környező termelőszövetkezetekkel már folytattunk tárgyalásokat. Az eddigiek szerint a két szalk- szentmártoni és a két dunavecsei termelőszövetkezet csatlakozna elképzeléseinkhez. Több millió forintos beruházással, közös erővel, nagyobb teljesítményű feldolgozó üzemet kívánunk létesíteni. Amennyiben síkéül a gépet beszerezni, műanyag csomagolásban hozmuk forgalomba a tejet. A tassi termelőszövetkezet kezdeményezése jó példa arra. hogy sokkal gazdaságosabbá lehet tenni a termelést. ha az üzem megtalálja a módját termékei saját feldolgozásának. K. S. munális üzemében nem beszélnek róla ilyen hangzatosán. Egyszerűen „cserepesekének mondják az itt dolgozókat. — Pedig hát fazekasok volnánk... — mondja kissé indignálódva Deák Ferenc, a részleg vezetője. — Szinte gyerekkorom óta űzöm ezt a szakmát. Fogásait volt kitől ellesnem, hiszen apám is, nagyapám is fazekas volt. 1955 óta dolgozom itt. a műhelyben, az üzem kertészete részére készítjük a virágcsereoeket. — Hány darabot évente? gyón szerettem rajzolni, egyesek szerint nem is rosszul, és a tanárnőm ajánlotta, hogy próbálkozzam meg ezzel a szép mesterséggel. Ami a „nem is rosszul”-t illeti, olyan ügyesen rajzolt Szabó Erzsi, hogy az Indiában megrendezett gyermekrajz világkiállításon díszes serleget, oklevelet kapott műveiért. Terveiről így beszél: — Először is szeretnék leérettségizni, aztán jön a nagy próbálkozás: bejutni _ Évi termelésünk meg- i az ^művészeti Foiskola- haladia az ötvenezer dara- I ra’ . ,Ami Pedjg a szakmát bot. A mérettől, formától ' ü etl- .gyakrabban latoga- fügpően. naoi 150-200-at készítettek el. Sainns. meglehetősen ro=sz körülmények között dolgozunk, de az üzem vezetői megígérték. hoev a lövő évben javítanak helyzetünkön. — Feri bácsi úiabb agyagosomét helvez a koránéra, lábéval sehosert forgatni kezdi, s az am ma ^TlffQfiolTYlOIOTl formálóéiig a kezo ni ott A máisiV kn- -on—nf fi—föl Iá — ,r c*7—V.Ó ntí'1’1 TT "rozT-óVí rf -óp 1 ro70 pl m++o 1rn«o-' "íócnp n'zn»,n<Tl- T óloo •' rfvr T*Sr. mirf p rrvif Mio c n Vneon rr ' c oo—-o S0b6S0bb mozgásba lendül. hez, akiktől megtanulhatom a mázas-színes munkák elkészítésének titkait, mert itt a műhelyben csak virágcserepeket, meg ka- csaitatókat készítünk. Ha van egy kis szabad időm, a kalocsai néni motívumok agvaeba való átültetésével próbálkozom. Forog a korong. Szabó Erzsi megszokott mozdulattal nyúl az újabb agyagosoméért, a korongra teszi és én ármilva nézem, hosy milyen otthonos-engedelmesen simul tenyerébe a hűs agyag... — csapai —
