Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

1 oldal

1970. december 2, szerda

Szívós gyökerek

Enyhe, szemmel alig észlelhető magaslaton van a tanya, kocka alakú, nagyablakos, falai friss, száraz vályogból raktak.

Komfortos tanya? Mindenesetre új... Szigetelt téglaalap, két lakószoba, konyha, kamra, előszoba. Fürdőszoba nincs.

Rohánszki Sándorné elnehezült mozgású, az egy percig nyugodtan ülni nem tudó, az éjt nappallá együvé tevő parasztasszonyok típusa. Hangja egyenletesen, szárazon kopog:

— Eddig ráköltöttünk 67 ezret. De mindent magunk csináltunk. Jöttek a felnőtt gyerekek is, férjjel, feleséggel, és ők is segítettek. De ahhoz, hogy teljesen rendben legyen, még kell legalább 15 ezer. Ahhoz képest, ahogy korábban laktunk... Szóval a más tanyájában, ahonnan sürgősen ki kellett jönnünk. Ahhoz pénzünk nem volt, hogy még telket is vegyünk. Meg aztán itt van az ezer négyszögöl szőlő, helyben, nem kell kijárni egész nyáron. És nem vagyunk mi elzárva a világtól sem, itt van 150 méternyire a vasúti megálló, Alsó-Matkó, mellette, az országúton megáll az autóbusz is.

Dolgos parasztcsalád a jakabszállási tanyavilágban. Ismerik a törvényt: homokon élni dupla munka, fele haszon. A férj szerződött munkás a helyi Népfront Szakszövetkezetben. A nyári hónapokban kétezer felett keres, máskor kevesebbet. Azonkívül bérelnek a közöstől három hold szántót és gyepet. A szőlő mellett többnyire ezt is az asszony műveli, a férj szombaton és vasárnap segít.

Én ragaszkodtam hozzá, hogy kint építsünk — így az asszony. — Azt is tudjuk, hogy itt villany nem lesz mostanában. Ezért minden szándékunk az, hogy egyszer majd beköltözzünk. Építünk majd újra a faluban. Hogy mi lesz a tanyával? Eladjuk. A férjem azt mondja, ha nem kell senkinek, elbontja és beviszi.

Dühösen - csahol a házőrző, miközben aló s fel szaladgál a kútgém és a melléképület között, csörög lánca a kifeszített dróton.

Másfél—két kilométerrel közelebb a faluhoz, szintén a vasút mellett. Lővei And- rásók szűk tanyaudvarán birkák legelnek. Az udvar egyik sarkában régi, apróablakos, nádtetős tanya. A másik sarokban az új. A két épület alig karnyújtásnyira van egymástól. Itthon senki. Jókora lakat lóg a régi ház ajtaján.

Ám a szomszédban, Zöldi Jánosék portáján, csaknem hajszálra ugyanez a kép fogad, ázzál a különbséggel, hogy az öreg, rozoga tanyával szemközt jókora istálló terpeszkedik; eléje épp most készítenek faoszlopos simlédert.

Az új ház építését 5—6 éve kezdték el, eddig ráköltöttek százezret. Még hiányzik a kőporozás. Nagy konyha, előszoba, a két lakószobában ragyog a mozaikparketta, hivalkodóan feszeng a páros szekrény, önelégülten szemléli magát a szemközti fiókos tükör;

ben. A tanyásparaszti jómód látható jelei ezek; egyben arról is árulkodnak, hogy a gazda gondosan műveli 7 hold földjét, amelyből fél hold az őszibarackfákkal beültetett szőlő. S emellett még arra is jut. ideje, hogy alkalmi munkát vállaljon a szövetkezetben.

Az asszony — minden különösebb nosztalgia nélkül — jól érzi magát, a tanyán.

é

— Itt a környéken bármennyi apró jószág megél. Ha ráéhezünk egy csirkére, nem kell gondolkodnom, hogy levágjam-e, hogy marad-e holnapra, azutánra.

Ez is szempont. De a férj, Zöldi János szavaiban másfajta igények is megvillannak.

»—Ügy voltunk ezzel az építkezéssel, hogy majd csak terjeszkedik errefelé a falu, egyszer csak kiér ide, a villannyal együtt. De ahogy a tanácselnök mondta a minap, erre 1975-ig nem számíthatunk. Pedig nagyon jó volna. Már az is sokat jelentene, ha csak a közelben vezetnék el. Én nem sajnálnék tízezret sem, hogy a házra rákössék.

Még közelebb a faluhoz — újra ismétlődik a kép. Zöldi , Ferencék udvarán tető alá került az új ház, amire legalább 150 ezret költenek, s itt van a „régi”, amely mindössze csak két éve épült Ami tanya volt a helyén, azt elbontották.

Akárhogy is vesszük, költséges dolog kétévenként építkezni. Miből telik rá?

— Van öt és fél hold föld, ebből 700 négyszögöl a szőlő. A férjem naponta bejár Kecskemétre, építőmunkás a gépjavítóknál. A lányom is ott dolgozik. Azonkívül tartunk két tehenet, hízókat, aprójószágot, csupán ezekből megvan a havi kétezer.

Ezt mondja az asszony, hangjában elégedett büszkeséggel. Majd így folytatja:

— Fel sem vetődött, hogy beköltözzünk-e, vagy sem. Férjem nagyon sokáig a bugaci erdészetnél dolgozott. Ö is, én is megszoktuk a tanyasi életet Mert itt nem is érezzük, hogy tanyán lakunk. Nézze, egészen közel a falu.

... Nézem, de a falu felé a láthatárt a szőlő közti gyümölcsfák sora zárja le. Azon túl már ott lehetnek a szélső házak — valahol ... Az új ház egyébként a lányuk részére épül, hogy mire férjhez megy, legyen hová költözniük. A falakba beépítik a villanyhuzalokat is.

A közelben olajfúró torony magaslik, éjszakai fényei bevilágítják a tanyaudvart.

Jakabszállás belterületén évente átlagosan 15 új ház épül. Peregi Pál tanács- titkár szerint több mint egy évvel ezelőtt 32 házhelyet sajátítottak ki, ebből még 8 nem talált gazdára. A legközelebbi kisajátítási tervben újabb 39 háztelek szerepel. A porták egyenként átlagosan 350 négyszögölesek. Áruk négyszögölenként 45 forint.

Külterületi építkezéshez engedélyt nem ad a tanács, ezért az új tanyát építők, forma szerint, szabálysértést követnek ed. Hellyel- közzel az eljárást a tanács meg is indítja, ám a mérlegelésnek tág tere van, szociális körülményekre, vagyoni helyzetre tekintettel, s a pár száz vagy pár ezer forint egyébként sem állhatja útját a szándéknak.

Ha igen csekély mértékben is, de a tanyavilág képes az „újratermelődésre”, gyökerei még mindig szívósan kapaszkodnak a homokba. A korábbi évek mindegyikében épült 1—2 ház az itteni tanyavilágban, az idén pedig 4—5 is előbújt a szőlősorok, gyümölcsfák közül.

Kik építenek tanyát? Erről érdeklődöm Galló István tanácselnöktől.

— Vannak, akik korábban a máséban laktak, s a legkönnyebben ily módon jutnak saját hajlékhoz. Máshol a felnövő és családot alapító fiatalok folytatják ezt az életformát. Olyanok is akadnak, akik életveszélyessé vált tanyájuk helyett építenek újat. Nemcsak az életmód, de a föld iránt is nagy ragaszkodás él az itteni emberekben. Ügy érzik, helyhez kötöttség nélkül nem tudnák megművelni a homokot. Sokak számára már az is emelkedés, ha új tanyába költözhetnek. S mihelyt elkészül a ház, az addig szunnyadó civilizációs igények nyomban megjelennek ...

A mostani tanyák szigetelt beton- vagy téglaalappal készülnek. Biztosan el- tartannak száz évig. Nagyjából 2070-ig.

Hatvani Dániel

A magyarázat

nem melegít

Riport közben — néha — „másod”-riport is kialakul. Mint ezúttal is. Kecskeméten, a József Attila utca sarkán álló 19 lakásos új épület kapujában P. Sörös József áccsal beszélgetünk. A Bács megyei Állami Építő Vállalatnál eltöltött 20 esztendő emlékeiből szedegetjük össze a legelevenebben élőket. Jól bent tartunk két évtized távolában, amikor az utca széli földhányás túlsó oldalán idősebb, szemüveges asszony áll meg. Fekete a kardigánja, ruhája, ősz a haja.

— Az építővállalattól tetszik lenni, kérem? — szól nekem, látva, hogy jegyzetelek. Mondom, hogy honnan.

— Az még jobb ... Írják meg, hogy nagyon fázunk már — mutat a túloldali, háromszintes új lakóházra, melynek kapuján a 15-ös szám olvasható... — Csak húzódik, húzódik a gázbekötés, mi meg didergőnk, mert nincs fűtési lehetőség, hiszen jó előre kiszerelték a kályhákat. De mikor lesz gáz? ... Nagybeteg az uram

is... Négy unokám van; a lányom hatvannyolcban baleset áldozata lett. Egy nyugdíjból éppen elég gond, küszködés — elcsuklik a hangja — annyiunknak kijönni ... Külön nem tudtunk tüzelőre kiadni, hiszen a gázra számítottunk...

— Amoda Hadi István tanár lakik, két gyerek van ott is ... Nekik sem olyan egyszerű átvészelni, pénzt kiadni — számításon felül — tüzelőre, ha ugyan tudnak fűteni... Emitt Tápai Illések laknak. Tanító, ízü- letes — int az emeletes ház előtti és utáni földszintes lakóházakra.

— Férjemnek kormánykitüntetése van, negyvenöt évi szolgálat után ment nyugdíjba... Mi lesz velünk és a többi lakóval, ha a DÉGÁZ tovább késlekedik a bekötéssel?

Az asszony elmegy.

Mikor P. Sörös Józseffel kibeszélgettük magunkat, a fiatal művezetőhöz, Orgo- ványi Istvánhoz fordulok. Hátha ő tud valamit erről a gázbekötésről.

— Ismerem a helyzetet,

szegény néni nálam is ősz óta sürget, panaszkodik ... A mi gázszerelő részlegünk csinálta a túloldali néhány házhoz a gázvezetéket. Mondhatom, éppen a néniék — Ambrus Jenőnéék — kedvéért, mert ebbe az utcába csak 1973-ra volt gázvezeték tervezve... Körülbelül egy hónapja jelenteti tűk a DÉGÁZ-nak, hogy részünkről elvégeztük a munkát A házakban is benn vannak a vezetékek, viszont a bekötést, ami felelősségteljes, speciális gázipari munka, csak a DÉGÁZ-nak szabad lebonyolítani. Az ő engedélye nélkül nem kapcsolható rá a gáz... Viszont lehetséges, hogy számukra is „terven kívüli” feladat ez... s talán ezért

Ez minden bizonnyal így is lehet De ha egyszer vállalták, talán gyorsabban is intézkedhetnének. Bármennyire is „objektívek” vagyunk, a dolgok magyarázata még nem ad gázt, meleget ezeknek a családoknak.

TD.", I

Gábor és

A műhely két aknáján, s kinn az udvaron beteg gépkocsik várják sorsukat. Van közöttük karambolos halványkék Trabant, sárga Skoda, de az előkelőbb Opelekből is akad. A mosóban egy új Wartburg... A kocsik között, vagy épmúlva már újabb alkatrészt helyez maga mellé. A csoportvezető kedvtelve áll meg egy pillanatra a legényke mellett, s néhány szavas útbaigazítást ad neki a további szereléshez.

— A fiam — mondja Szíjártó Gábor, a Kiskunpen bennük olajos ruhás szerelők. Egy kiszerelt motorral pedig pöttöm ki« legényke bajlódik. Karnyi hosszú csavarhúzóval lazítja meg a karburátor csavarjait, s néhány pillanat

Télen sem szünetel a munka

A téli foglalkoztatottság folyamatos munkát, kereseti lehetőséget nyújt a tagságnak, a termelőszövetkezetet kiegészítő bevételhez juttatja, s nem utolsósorban — javítja a lakosság áruellátását is. Ez évben az időjárás okozta termés, és keresetkiesések miatt ez különösen fontos. Az ipari és mezőgazdasági üzemek egyaránt keresik a különböző együttműködési lehetőségeket. Ennek folytán jelentős kooperációs megállapodások jöttek létre az üzemek, vállalatok és termelő- illetve szakszövetkezetek között. A lajosmi- zsed Almavirágban mű;

anyag palackzárókat készítenek, a Kossuthban műanyagfóliát dolgoznak fel budapesti üzemek megrendelésére. A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet a MÉK-kél kötött megállapodás alapján ládaszögezé. si munkát végez. A kis- kunmajsai Kunsági dobozárukat, a kecskeméti Alkotmány villamossági felszereléseket készít.

A Kecskeméti Konzervgyár is több termelő, illetve szakszövetkeze! 1 o’ kötött termékelőkészí. ■; szerződést. Zöldség-, gyű mölcstisztításra, feldől: zásra a bugaci Új Remény Szakszövetkezettel, a kerekegyház! Kossuth és a

városföldi Petőfi Termelő- szövetkezettel. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag és a Vörös Október Tsz-ben, valamint az akasztói Béke Szakszövetkezetben az ösz- szes zöldség- és gyümölcs- féle tisztítását, előkészítését és félkész áruvá történő feldolgozását elvégzik.

A Kecskemét—Kiskun- félegyáza Környéki Mező- gazdasági Termelőszövet. kezetek és Termelőszövetkezeti Csoportok Területi i Szövetségéhez tartozó te- j Kilétén ez évben a tagok őlyamatos foglalkozta'ásá nak mértéke eléri az 55 100 százalékot.

! D. É.

halasi Vegyesipari Vállalat gépjárműszerelőinek cso- , portvezetője. — Teljesült j mindkettőnk vágya, nálam tanulhat.

— A papa hol kezdte?

— Nagyon messze, Győrben. Kemenesszentpéteri vagyok és az általános iskola befejezése után néhány barátommal a Győri Vagon- és Gépgyárban voltunk tanulók, a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után jött a behívó, előbb Orosházán, majd itt Kiskunhalason voltam határőr. Műhelyben dolgoztam, mind a három év alatt, s bizony ez nagyon jól jött a szak- ma még alaposabb elsajátításához. Amikor leszereltem, itt maradtam ... Ennek már tizenöt éve. A vállalat többször nevet változtatott. de a műhely még ugyanaz és a munkakönyvemben is csak egy beí jegyzés van.

I — Annyira megtetszett a

I város?

! — Itt nősültem. Kezdetben anyósomnál laktunk tanyán, később sikerült beköltözni a városba. Néhány

év múlva meg is vettük azt a házat, ahol azelőtt bérelt lakásban laktunk. Fiunk született, majd a feleségem is munkát vállalt, hatvannégyben. Ma is az Épületasztalosipari Vállalatnál dolgozik, mint gépmunkás. Televízió, rádió, jól gépesített háztartás — szóval, elégedett vagyok. Remélem, Gabi sem bánja meg később, hogy az én szakmámat • választotta. Igaz, Gabi?

A legényke felnéz, elmosolyodik.

— Egyre jobban szeretem — mondja mély meggyőződéssel. — Csak az iskola — teszi hozzá kissé keservesen — Az nehéz. Sok az új tantárgy. A szakrajzot nem nagyon szeretem... A gyakorlati, az igen!

— Itt a műhelyben tényleg nagyon ügyes — erősíti meg fia állítását az apja. — Nyugodtan mondhatom, hogy nem teszek, az ő érdekében nem tehetek kivételt Persze, most, alig három hónap múltán még nehéz lenne különbséget tenni a három első éves tanuló között. Azt tudom, hogy Gabi már gyerekkora óta barkácsol, nagyon szereti a motorokat. Mindkettőnknek van kismotorunk, és Gabi a sajátját szinte minden segítség nélkül javítja. Sajnos — teszi hozzá —, mostani helyzetünkben viszonylag keveset tudunk foglalkozni a tanulókkal. Majd. ha felépül az új csarnok — az év végére ígérkezik — és a jövő év elején átköltözünk, a létszámunk is növekszik, akkor remélem, az utánpótlás nevelésére is sokkal, több idő és mód jut.

A csoportvezetőt elhívják, az egyik szerelőnek szakmai segítségre van szüksége. Még egy pillantást vet Gabira. s miután látja, hogy boldogul egyedül, máris a műhely másik sarkában terem. Ifjú Szíjártó Gábor jövendő autószerelő pedig vidáman fü- työrészve forgatja tovább a csavarhúzót. Hogyne lenne elégedett, mikor a ..főnök” elismerően beszélt róla...

Opauszky László