Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-06 / 261. szám
1 oldal WTO. november 6. pénfek Szövetkezeti összefogással A jobb áruellátást segítik A kecskeméti termelőszövetkezet-közi kereskedelmi iroda évről évre jobb eredményeket ér el, mind nagyobb szolgálatot téve munkájával tagszövetkezeteinek és a lakosságnak egyaránt Segíti az áru elhelyezését, támogatást nyújt a minősítésben, szállításban, a göngyölegbeszerzésben. 1969-ben hat üzemággal mintegy 125 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Ez év áprilisában az igazgatói tanács határozata értelmében az iroda megvásárolta a kecskeméti Béke Termelőszövetkezet palántanevelőjét a hajtatóházzal együtt és ott július óta virágkertészettel, palántaneveléssel, primőrtermesztés- sel foglalkozik. A virágkertészetben már megtörtént az első értékesítés: a szállítmányt a le- ninvárosi ABC áruház kapta. Még az ősz folyamán adnak árvácskát a városi parkok részére. Jövő évben már vágott virágot — rózsát, szegfűt, krizantémot — is lehet majd kapni, és megkezdik az exportszállítást a környező virágkertészettel foglalkozó termelőszövetkezetek bevonásával. Zöldségpalánta-nevelést előzetes igények alapján termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek és egyéni gazdaságok számára folytatnak. Az új kertészeti ág lehetővé teszi, hogy Kiskunfélegyházán a Lenin Tsz boltjának rendszeresen adjanak virágot, ezenkívül pedig Kecskemét primőrzöldség ellátásának javítása érdekében saját üzletet nyitnak, ahol zöldség, gyümölcs és virág árusítása történik. Ugyancsak a jövő évi tervek közé tartozik négy szaküzlet létesítése Kecskeméten, amelyeket a Magyar Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel közösen látnak el áruval Ezek közül egy — az igazgatóság határozata alapján —mintabolt lesz, ahol zöldséget, gyümölcsöt, hús- és a termelőszövetkezet által előállított pékárut lehet majd kapni. A háromnegyedéves mérleg szerint — az előző évihez viszonyítottan 100 százalékkal megemelt — forgalmazási tervüket eddig 85 százalékra teljesítették. Az év hátralevő időszakában nemcsak a terv teljesítése, hanem túlteljesítése is valószínűnek látszik. d. a Kérdez a VOLA1S Módosul a buszhálózat Kecskeméten A szokásostól eltérően beszédesek a Volán alkalmazottai Kecskeméten — vonhatná le a következtetést az ember abban az irodában, ahol a buszbérleteket újítják meg. Pedig csupán arról van szó, hogy megkérdezik a bérlettulajdonosokat, érdeklődnek a munka- és lakhelyük, az utazási irányaik iránt. S ezt sem öncélúan teszik, ahogy a november 12-i egész napos és 13-i délelőtti utasszámlálásnak ugyancsak fontos szerepe lesz. A Volán 9. számú vállalata felméri az utazási igényeket, hogy eszerint módosítsa a megyeszékhely jelenlegi vonalhálózatát és telepítse át a helyi MÁVAL T-pályaudvart a városi tanácsháza mellől megfelelőbb helyre a soron következő ötéves tervben. Az elképzeléseket kidolgozó Űt- és Vasúttervező Vállalatnak érthetően szüksége van az utasáramlás adataira, hogy megalapozott munkát végezhessen. Rövidesen tehát valamivel több mint száz diák másfél nap alatt körülbelül 50 ezer, autóbuszon utazónak teszi fel a kérdést: átszáll-e mely vonalakat veszi igénybe... Ahol a torma terem Két évvel ezelőtt még —• A termőterület nőveakadtak Kiskunfélegyházán lésén túl mi teszi ezt le- olyanok, akik nem láttak hetővé? Csáki Lászlőné laboráns mintát vesz az egyik hatalmas dézsából, s csak a vizsgálat után kezdhetik meg a poharak töltését. sok lehetőséget a torma nagyüzemi termelésében. Vajon mit mond erről most az idei szezon kezdetén Kovács Lajos a Vörös Október Termelőszövetkezet elnöke? — Bevált a kísérlet r— mondja elégedetten. — Már tavaly is szép jövedelmünk volt a tormából, de az idei év még sikeresebb lesz. Kezdetben mindössze tíz hold volt a tormásunk és az első évben kezdetleges módszerekkel mindössze 72 ezer forint értékűt dolgoztunk fel magunk. A második évben a területet 50 holdra növeltük és az év végén arról adhattunk számot a tagságnak, hogy 3 millió 700 ezer forint értékű volt az általunk feldolgozott torma. Az idén már az egész terület — majd 115 hold termése — először a feldolgozó üzembe kerül. így lesz az jövedelmünk 15 millió forint, — A gépesítés. A múlt évben az 50 hold termésével háromszázan foglalkoztak, most a 115 holdra elegendő 120 dolgozó. Vásároltunk egy újfajta gépet és a gyökerek szedésére alkalmassá átalakítottuk. Régi gépünkkel tavaly egy munkás naponta megfeszített erővel alig tudott felszedni két mázsa gyökeret. Az új átalakított gépünkkel dolgozva egy ember napi átlaga elérheti a 7,5 mázsát. A feldolgozó üzemben is fokoztuk a gépesítést. Emberi kéz alig érinti a tormát. —- Az értékesítés? — A hazái piacokon túl már exportunk is van. A múlt évben Jugoszláviába került tőlünk 220 ezer pohár torma, az idén pedig már 2 millió pohárra van szükségük. Most folynak a tárgyalások és ha sikerül a megegyezés, a félegyházi torma eljut az NSZK-ba és a csehszlovák fogyasztók asztalára is. Hullámzó halászszerencse Immár borongús vizeken türöződnek a varsák, lassan szikárra kopaszodnak a parti füzesek. Kora reggelenként Alpámál csónakba szállnak a halászok, egyikőjük kiáll a csónak orrába, s amikor a folyóközépi sodráshoz érnek, loccsannak a dobóháló ólomsúlyai ... Hullámzik, csillog a fémpikkelyes víz. Hullámzik mostanában a haltermés is. Grafikonábra az alpári Virágzó Halászati Tsz irodájában: 1959-től lehet figyelemmel kísérni az évenkénti zsákmányt. Az 1962- es „kiugrónak” számít a 288 mázsával, de az 1965-ös év már a mélypont Rá két évre a csúcs: 481 mázsa. Tavaly: 378. Az idei terv: 556. Meglesz? Talán... Jó volt a harmadig negyedév, majdnem 280 mázsát hozott Ponty és „vegyes fehér" — Tehát nyáron is halásztak? — Egész évben, amíg csak be nem fagy a Tisza — magyarázza az elnök, Kővágó János. — Ez nem tógazdaság, itt mindennap vízre kell szállni. A zsákmány bizonytalan. De azért a fő szezon itt is az ősz. — Milyen halfajtákat fognak? — Dévér, keszeg, compó, kárász, angolna, amúr, süllő, harcsa, csuka. Meg a jófene tudja még miféle. De egy-egy fogósnál mindből olyan kevés adódik, hogy különválogatni nem érdemes, s „vegyes fehér” elnevezéssel értékesítjük. Ez így olcsóbb, mint a ponty, s az apraját kilónként nyolc forintért árusítjuk. Hogy ezt kik veszik meg? Például Kiskunmaj- sán a cigányok. Az ilyen árut egyenesen odavisszük. Olykor elég sokat fogunk á" törpeharcsából, s ezt különválogatjuk. Na és a ponty... Ez a legértékesebb és ebből is van a legtöbb, az utolsó negyedévben 300 mázsát szeretnénk fogni belőle. — Honnan kerül a Tiszába angolna és amúr? — A felsőtiszai árvíz a tavasszal elöntötte az ottani tógazdaságokat és az Felvételünk idején Szél István traktoros éppen igazított valamit a tormaszedő gépen. Holdanként átlag 30 mázsát forgat ki a földből. (Opauszky László felvételei) odatelepített halállomány a folyóba sodródott. Halivadékot a folyó Tiszába telepíteni lehet és szoktak is de számolnak a kockázattal: az állomány egy része, mire kifognák, elúszik. A holtágakban, ha nincs árvíz, megmarad. A halászati tsz-hez különben 8,5 kilométer folyószakasz tartozik; a tiszaugi hídtól a csongrádi határig. Ennek felülete közepes vízállás esetén 480 hold. A kifogott halat, csekély kivétellel a htsz értékesíti: 14—15 helységbe hordják, egyebek közt Bajára és Dunaújvárosba is; „besegítenek” az ottani halellátásba. Meg lehet élnú*. A halászok többsége —■ tizenheten vannak összesen — javakorabeli ember. Vannak négyen, akik korábban más foglalkozást űztek. Lakhely szerint; al- páriak, tiszaújfaluiak, ti- szasasiak és tiszaugi ak. Ezt a négy községet érinti a tsz folyamszakasza. Akad-e utánpótlás? Meglepetéssel veszem tudomásul hogy — igen. Az idén három halásztanulójuk végzi a tatai hároméves szakiskolát, jövőre pedig újabb kettő iratkozik be. Halász- famüiából származnak? Egyikőjük sem! A halászok gyermekei bármilyen foglalkozást szívesebben választanak, mint az apjukét A halászdinaszüák kiveszőben vannak. Különösen így van ez errefelé, a nyíltvízi halászat vidékén. Mert azontúl, hogy nagyon is forgandó a szerencse, az egyéni felszerelést maguk a htsz tagjai állítják ki, s ennek értéke 7—8 ezer forint És 5—6 évenként pótolni kell, felújítani a szerelést, amely áll varsából, kecébol, fenékhorogból, borítótoppancsból, dobóhálóból, csónakból. Ezeket a halászok mind maguk készítik, de az anyag pénzbe kerüL Van olyan halász, akinek 18 ezer forint értékű szerszáma van. Az egyéni „beruházást” a közös évi 10 százalékos anyagtérítéssel ellensúlyozza némiképp. Természetesen a tsz is rendelkezik felszereléssel: kerítőhálókkal és egy nyolcszemélyes ladikkal. Vízi járművekből kellene több. Meg lehet élni azért folyami halászatból is, s nem is rosszul. Tavaly az éves átlagjövedelem 18 900 forint volt. Az idei ennél sakkal jobb lesz; már az első háromnegyedév átlaga meghaladta a 27 ezret Akadnak, akik 40 ezer forint feletti jőve pelmet értek eL Illetlen, de nehezen megkerülhető kérdés; Előfordul-e, hogy egyesek „feketén” halásznak, azaz „saját zsebre”? Igen, akad ilyen is. Pár éve Kővágó János épp az ellenőrző bL zottság elnökét érte tetten. 'Az a körülmény, hogy a területet szemmel tartani képtelenség, némelyeket csábít a tilosra. Jelentéktelen, egy-két kilós „tételekről” van szó csupán, ám a félrelépés súlyát nem pusztán a mennyiség minősíti. Vissza a vizekhez Ahhoz, hogy ne csak a halászok éljenek meg, de a halászati szövetkezet is, a víztől 'egyre gyakrabban kell a szárazföldre lépniük. Minthogy a szántóföldi terület minimális, így a Virágzónak másfajta — ipari jellegű — tevékenységet kell felvirágoztatnia. Az idén indultak el a kezdeményezés útján; kooperációban vasipari üzemet létesítettek, s itt készítik el a GANZ MÁVAG Diósgyőrött felépülő új szerelőcsarnokának a vasvázait Ez évben csak erre a célra 360 tonna vasat dolgoznak feL Foglalkoznak ezenkívül színesfémek forgácsolásával, megmunkálásával, készítenek tejtankokat, más élelmi- szeripari berendezéseket. Fuvarozó részleget is foglalkoztatnak; lófogattal, vontatókkal, tehergépkocsikkal. A segédüzemekben máris több alkalmazott talál munkát, mint amennyi halász a vizekre jár. De a bevétel is tetemesebb, mint a halászatból származó. No, azért a vizektől sem pártolnak el, sőt egy életképesnek ígérkező terv is készült arra vonatkozóan, hogy a tiszai holtágakat miként lehetne intenzívebben hasznosítani. Három éven belül korszerű halgazdaságot rendeznek itt be, víziszárnyas teleppel kiegészítve. A tapasztalatok szerint a kettős hasznosítás igen sok előnnyel jár. Ezzel megteremtik az alapját annak, hogy a tiszai halászat eredményességét ne csak a forgandó szerencsére lehessen bízni. H. D. A nagy családosokért Az Állami Gazdaságok Bács-Kiskun megyei Főosztálya és a MEDOSZ felmérést végzett a nagy családosok helyzetéről. Megállapították, hogy az állami gazdaságokban 27 olyan nagy család él, amelynek tíz, vagy annál több tagja van. Mivel az egy főre jutó átlagkereset e családoknál általában rendkívül alacsony, helyzetük javítására több jelentős intézkedés történt. A családfenntartók nagy részét magasabb kereseti lehetőséget biztosító munkahelyen alkalmazták. A szokásosnál több illetményföldet kaptak. A lakásépítési akcióknál előnyben részesítették a nagy családos dolgozókat, tanulmányi ösztöndíjat és szakszervezeti gyermek- üdültetést is elsősorban az ő gyermekeik számára biztosítottak. A segélyezési bizottságok ügyeltek arra, hogy segélykérelmeiket soron kívül elbírálják és minden esetben kiemelt összeget kapjanak. A jövőben kiemelt-w foglalkoznak a családfenntartó nőkkel és keresik annak lehetőségét, hogy az átlagnál nagyobb jövede- ! lemhez juthassanak. A szakszervezeti bizottságok I feladata végiglátogatni az 1 említett családokat, majd javaslatot tenni a gazdasági vezetőknek a segítség- nyújtás módjáról, lehetősé-. geirőL P. É.
