Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-28 / 279. szám
AZ MSZMP X. KONGRESSZUSÁNAK PÉNTEKI TANÁCSKOZÁSA (Folytatás az 1. oldalról) törvénye. Több helyen azonban, megsértik a munka szerinti javadalmazás szocialista elvét. A Központi Bizottság határozata óta már eddig is több üzem és vállalat vizsgálta felül a nők bérezését. Az Egri Dohánygyárban például 5 százalékos béremelést hajtottak végre azokon a munkahelyeken, ahol a nők eddig hátrányban voltaic, a Veszprémi Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnál pedig mintegy száz munkásnő bérét átlagosan 9 százalékkal emelték. A nők keresete azért is kisebb, mert jelentős részük olyan gazdasági ágazatokban, illetve területeken dolgozik — a textil- és a ruházati iparban, a közoktatásban, az egészségügyben, a kereskedelemben stb. —, ahol a keresetek általában alacsonyabbak. A béraránytalanságok megszüntetésére még nem kerülhetett sor, az csak a népgazdaság fejlődésével, fokozatosan valósítható meg. A nők gyors ütemű munkába állásával nem tartott lépést szakmai fel- készültségük növelése. Nagy részük betanított vagy segédmunkás, mindössze 15 szárai ékük szakmunkás. A dolgozó nők többsége kész volna a szakképzettség megszerzésére. Mostanában azt a kérdést is nekünk szegezik, hogy vajon helyes-e a nők ilyen nagyarányú foglalkoztatása, hiszen a kettős terhelést nehezen viselik: vagy nem teljes értékű munkaerők, vagy családi kötelezettségeiket hanyagolják el. Hogy helyes-e? Ügy gondolom, erre a kérdésre eddigi eredményeink birtokában határozott igennel felelhetünk. Ez a pozitív folyamat azonban gyorsabb ütemben ment végbe, mint a hozzá szükséges társadalmi .feltételek kialakítása: a szociális ellátás, a szolgáltatások fejlődése, a közfelfogás megváltozása. Ez az ellentmondás átmenetileg valóban fáradságosabbá teszi a nők életét, és kettős hivatásuk betöltése áldozat- vállalást követel. A nők többsége azonban egyik hivatását sem hanyagolja el a másik kedvéért. Jelenleg a legnagyobb feszültséget a gyermekek intézményes elhelyezése okozza. A kereső nők háromnegyed része 18—45 év közötti korban van. Érthető tehát, hogy egyre nagyobb az igény a gyermek- intézmények, elsősorban az óvodák iránt. Sok jelentkezőt azonban a javulás ellenére sem tudunk óvodában elhelyezni. Véleményem szerint e tekintetben a negyedik ötéves tervet túl kell teljesíteni, egyrészt központi . erőforrásokból, másrészt a tanácsok és az ipari, mezőgazdasági vállalatok összefogásából. A továbbiakban a gyermekgondozási segélyről, mint egyedülálló szociálpolitikai vívmányról beszélt, amely megkönnyítette a nők kettős hivatásának betöltését, majd a nők közéleti szerepléséről szólt. — Sok helyen nem ismerik el, hogy a nők alkalmasak a közéleti tevékenységre és vezetésre. Ebben nemcsak a férfiak hibáztathatok, hanem a nők is. Gyakran húzódoznak a nagyobb felelősségtől és ezzel konzerválják a régi nézeteket. A nők helyzetével foglalkozó központi bizottsági ülésen elhangzott,, hogy a párt „nem tud megbékélni ezzel a helyzettel és e nézetekkel, s ezen változtatni kell”. A párttól, a kommunistáktól várható elsősorban a példamutatás. A X. kongresszust megelőző vezetőségválasztáskor a Központi Bizottság határozata már szép eredményeket hozott. A pártvezetőségek tagjai között a nők aránya 20 százalékról 23,5 százalékra, a párt-végrehajtóbizottságok tagjai között pedig 8,8 százalékról 14,7 százalékra növekedett. Kívánatos, hogy ugyanez a szellem érvényesüljön az országgyűlési, a tanácsi és a szakszervezeti választásokon és a társadalmi élet más területein is. A kommunisták bátorítsák, neveljék a vezetésre alkalmas nőket és a választás vagy kinevezés alkalmából támogassák őket. Nem statisztikai szempontok, nem kirakatpolitika kedvéért, hanem a társadalmi fejlődés érdekében * —, mondotta befejezésül Erdei L ászióné. Bátrabban kell építeni a fiatalok tenniakarására DR. HORVÁTH ISTVÁN felszólalása Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára az ifjú nemzedék, az úttörők és a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai nevében köszöntötte a kongresszust. — Szívből jövő üdvözletünk mindenekelőtt a párt marxista—leninista politikájának szóL Annak a reális politikának, amely immár 14 éve élveiben megingathatatlan, módszereiben rugalmas, kialakításában és megvalósításában demokratikus. Nemcsak egyetértünk a párt politikájával, nemcsak osztozunk a gondokban, hanem tevékenyen részt vállalunk munkásosztályunk, népünk és nemzetünk nagy céljának megvalósításában: a szocialista Magyarország felépítéséiben. Az ifjúság élétkoránál és társadalmi hivatásánál fogva, különösen érdekelt abban, hogy ez a politika újabb győzelmeket arasson, hogy a szocializmus teljes felépítése valósággá váljék, mert az ifjú nemzedék élvezi majd legtovább ennek minden gyümölcsét. — A mi ifjúságunk már szocializmust építő társadalmunkban született, ezért számára a szocializmus természetes életközeg. Eszméihez őszintén vonzódik. gyakorlatunkkal szemben azonban időnként és helvenként talán túlzottan is kritikus. Ebben a 'kri- tikusfígban természetesen sokfélp hatás veveredík: a tapasztalatlanság, a javító , jő szándék, a burzsoá de- | magőgia, a nemzetközi munkásmozgalomban fellelhető különféle nézetek és nem kevésbé társadalmi gyakorlatunk újratermelődő ellentmondásai, fo. gyatékosságai is. Ezért örülünk annak, hogy pártunk nem a felszíni jelenségekből ítéli meg az ifjúságot, hanem a lényegből vonja le következtetéseit. A magyar ifjúság fejlődését alapvetően egészségesnek tartjuk. A továbbiakban az ifjúkor könnyű és nehéz oldalairól szólt, ecsetelte a pályaválasztás nehézségeit, azt az időszakot, amikor a fiatalok szép ideáljait gyakran árnyékolja igazságtalanság, bürokrácia, protekcionizmus, lekicsinylés, véleménynyilvánításuk és aktivitásuk kibontakoztatásának , sokféle korlátja. Szóvá tette: a tehetségükkel, eszmei és erkölcsi szilárdságukkal, jó emberi tulajdonságaikkal kiemelkedő fiatalokat bátrabban és nagyobb számban kellene megbízni vezető tisztségekkel is. Általában bátrabban kell építeni a fiatalok tenniakarására, öntevékenységére és önkormányzó képességére. A fiatalok jobban megbecsülik a saját erejükből létrehozott, kezdetleges pinceklubot, mint a több millió forintos állami beruházásból épített és korszerűen berendezett kultúrházat. Nemcsak azért, mert a pinceklub meghittebb, hangulatosabb, hanem azért, mert az övék, ők csinálták, ők szervezik a programját és irányítják tevékenységét. — Büszkék vagyunk közoktatásunk forradalmi változásaira, vívmányaira, de eredményeink itt sem homályosíthatják el a gondokat. a növekvő igényeket. Vajon elég figyelmet kap-e az a tény, hogy Az MSZMP X. kongresszusának az ország minden tájáról küldik az üdvözlő táviratokat. nincs megfelelően kidolgozva az általános iskoláktól az egyetemig az egységes közoktatási és szakoktatási koncepció? Az igények abban fogalmazódnak meg, hogy közoktatásunk igazodjék jobban a gazdasági, a politikai és a kultúrába szükségletekhez, társadalmi összefogással hatékonyabban biztosítsa a munkás-paraszt gyermekek továbbtanulásának lehetőségeit. — Az ifjúságnak és a felnőtt társadalom intézményeinek közös gondja és kötelessége, hogy a ma fiataljaiból olyan felnőtteket neveljen, akiknek életfelfogását és magatartását a marxizmus—leni- nizmijs igazsága határozza meg, akik hazafiak és internacionalisták, közéleti. közösségi emberek, akik életük élteimét nem az önző szerzésben látják, hanem a közösségért vállalt áldozatkész munkában és harcban; akiknek egyéni boldogsága elválaszthatatlan a szülő, a testvér, a barát, a haza, a szocialista közösség, az emberiség boldogulásától! Minderre nekünk kell megtanítani a felnövekvő nemzedéket, mert környezete nem formálja automatikusan teljessé az új ember tulajdonságait. Ezután a párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozatáról szólt Horváth István és hangsúlyozta: — Megtisztelő bizalom számunkra, hogy a párt a jövőben még nagyobb szerepet 6zán ifjúsági szövetségének, a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezetének a közéletben, a KISZ-tagok és az egész ifjúság nevelésében, a párt utánpótlásának bizosításában. Tevékenységünk tizenhárom esztendeje azt mutatja, hogy szövetségünk lényegében betöltötte hivatását, teljesítette a párt által kitűzött feladatokat. Ugyanakkor mi is érezzük, hogy sok formális vonás található még szövetségünkben, hogy nem jó dolog az, ha mechanikusan másoljuk a párt munkamódszereit, ha nem törődünk eleget az aktív és a kevésbé aktív fiatalok differenciált igényeivel, az életkori és rétegsajátosságokkal. — örömmel üdvözöljük azt a javaslatot, amely leszállítja a tagfelvételi korhatárt 18 évre a pártban. Bízunk abban, hogy ezzel tovább gyarapszik az ifjúság körében is a kommunisták tábora és a KISZ-ben aktívan tevékenykedő fiatal párttagok száma. A magyar ifiúság jó munkával, jó tanulással, a felszabadulási jubileum és a Lenin-centená- rium méltó megünneplésével, munkaversennyel készült társadalmi életünk nagy eseményére: pártunk X. kongresszusára. Ifjúságunk ott volt a tavaszi pusztító árvíz megfékezésénél, az új szabolcsi házak felépítésénél. Nem hiányoznak a fiatalok onnan sem, ahol kevésbé látványos, hétköznapi feladatok megoldására van szükség. Jól érezzük magunkat és optimistáik vagyunk — mondotta befejezésül a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Á kis- és középüzemek gondjairól PÉTERVÁRI IÁNOSNÉ felszólalása Pétervári Jánasné, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz részlegvezetője felszólalásának elején Bács-Kiskun megye ipari fejlesztésének eredményeit ismertette. Hangsúlyozta, hogy a megyeihez hasonló folyamat játszódott le a kiskőrösi járásban is, csak kisebb mértékben. Tíz évvel ezelőtt a foglalkoztatottaknak még 76 százaléka, most pedig 63 százaléka dolgozik a mező- gazdaságban — mondotta többek között — A járásban a mezőgazdaság intenzív, hiszen az új telepítésekkel együtt a szőlő- és gyümölcsterület meghalad - ja a 34 ezer kataszteri holdat. — Jelenleg a járás keresőinek 13 százaléka dolgozik az iparban — mondotta a felszólaló. — Vannak, akik ezt máris sokallják, mondván, hogy az ipar elvonja a mezőgazdaságból a munkaerőt. A gyakorlat ugyanakkor azt mutatta, hogy igen sokan eljártak a községekből az iparilag fejlettebb területekre dolgozni. A járás politikai, állami és gazdasági vezetői felismerték. hogy a művelt, kulturált falut csak mindkét fő gazdasási ágazat együttes feilesztésével lehet kialakítani. A mezőgazdaságból felszabaduló munkaerők helyben való foglalkoztatását pedig igen nyomatékosan követeli meg még az a tény is, hogy a földeken a csúcsmunkák idején - még hosszú időn át szükség van az iparban dolgozók segítségére. Munkahelyem, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz a betakarítás, a szüret idején mindig lehetőséget ad a tagságnak, hogy bekapcsolódjon a mezőgazdasági munkák végzésébe. Eyes termelési tervünket úgy készítettük el, hogy a mező- gazdasági munkacsúcsok idején — amikor többek a vegyes jövedelműek közül 3—6 hétre kimaradnak az üzemből — ne okozzon zavart az árutermelés lelassulása. Ezzel a módszerrel elértük, hogy mintegy 250 — a községből eljáró munkás — szövetkezetünkben vállalt foglalkozást, s így naponta hazatérhet családja körébe. (Folytatás a 4. oldalon.)
