Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

AZ MSZMP X. KONGRESSZUSÁNAK PÉNTEKI TANÁCSKOZÁSA (Folytatás az 1. oldalról) törvénye. Több helyen azonban, megsértik a munka szerinti javadalma­zás szocialista elvét. A Központi Bizottság határo­zata óta már eddig is több üzem és vállalat vizsgálta felül a nők bérezését. Az Egri Dohánygyárban pél­dául 5 százalékos béreme­lést hajtottak végre azokon a munkahelyeken, ahol a nők eddig hátrányban vol­taic, a Veszprémi Mező- gazdasági Gépjavító Válla­latnál pedig mintegy száz munkásnő bérét átlagosan 9 százalékkal emelték. A nők keresete azért is kisebb, mert jelentős ré­szük olyan gazdasági ága­zatokban, illetve területe­ken dolgozik — a textil- és a ruházati iparban, a közoktatásban, az egész­ségügyben, a kereskede­lemben stb. —, ahol a keresetek általában alacso­nyabbak. A béraránytalan­ságok megszüntetésére még nem kerülhetett sor, az csak a népgazdaság fej­lődésével, fokozatosan va­lósítható meg. A nők gyors ütemű munkába állásával nem tartott lépést szakmai fel- készültségük növelése. Nagy részük betanított vagy segédmunkás, mind­össze 15 szárai ékük szak­munkás. A dolgozó nők többsége kész volna a szakképzettség megszerzé­sére. Mostanában azt a kér­dést is nekünk szegezik, hogy vajon helyes-e a nők ilyen nagyarányú foglal­koztatása, hiszen a kettős terhelést nehezen viselik: vagy nem teljes értékű munkaerők, vagy családi kötelezettségeiket hanya­golják el. Hogy helyes-e? Ügy gondolom, erre a kér­désre eddigi eredményeink birtokában határozott igen­nel felelhetünk. Ez a po­zitív folyamat azonban gyorsabb ütemben ment végbe, mint a hozzá szük­séges társadalmi .feltételek kialakítása: a szociális el­látás, a szolgáltatások fej­lődése, a közfelfogás meg­változása. Ez az ellent­mondás átmenetileg való­ban fáradságosabbá teszi a nők életét, és kettős hiva­tásuk betöltése áldozat- vállalást követel. A nők többsége azonban egyik hivatását sem hanyagolja el a másik kedvéért. Jelenleg a legnagyobb feszültséget a gyermekek intézményes elhelyezése okozza. A kereső nők há­romnegyed része 18—45 év közötti korban van. Érthe­tő tehát, hogy egyre na­gyobb az igény a gyermek- intézmények, elsősorban az óvodák iránt. Sok jelent­kezőt azonban a javulás ellenére sem tudunk óvo­dában elhelyezni. Vélemé­nyem szerint e tekintetben a negyedik ötéves tervet túl kell teljesíteni, egyrészt központi . erőforrásokból, másrészt a tanácsok és az ipari, mezőgazdasági vál­lalatok összefogásából. A továbbiakban a gyer­mekgondozási segélyről, mint egyedülálló szociál­politikai vívmányról be­szélt, amely megkönnyítet­te a nők kettős hivatásá­nak betöltését, majd a nők közéleti szerepléséről szólt. — Sok helyen nem is­merik el, hogy a nők al­kalmasak a közéleti tevé­kenységre és vezetésre. Eb­ben nemcsak a férfiak hi­báztathatok, hanem a nők is. Gyakran húzódoznak a nagyobb felelősségtől és ezzel konzerválják a régi nézeteket. A nők helyzeté­vel foglalkozó központi bi­zottsági ülésen elhangzott,, hogy a párt „nem tud megbékélni ezzel a hely­zettel és e nézetekkel, s ezen változtatni kell”. A párttól, a kommunis­táktól várható elsősorban a példamutatás. A X. kong­resszust megelőző vezető­ségválasztáskor a Központi Bizottság határozata már szép eredményeket hozott. A pártvezetőségek tagjai között a nők aránya 20 százalékról 23,5 százalékra, a párt-végrehajtóbizott­ságok tagjai között pedig 8,8 százalékról 14,7 száza­lékra növekedett. Kívána­tos, hogy ugyanez a szel­lem érvényesüljön az or­szággyűlési, a tanácsi és a szakszervezeti választáso­kon és a társadalmi élet más területein is. A kom­munisták bátorítsák, ne­veljék a vezetésre alkal­mas nőket és a választás vagy kinevezés alkalmá­ból támogassák őket. Nem statisztikai szempontok, nem kirakatpolitika ked­véért, hanem a társadalmi fejlődés érdekében * —, mondotta befejezésül Er­dei L ászióné. Bátrabban kell építeni a fiatalok tenniakarására DR. HORVÁTH ISTVÁN felszólalása Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára az ifjú nemzedék, az úttörők és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagjai nevében kö­szöntötte a kongresszust. — Szívből jövő üdvözle­tünk mindenekelőtt a párt marxista—leninista politi­kájának szóL Annak a re­ális politikának, amely im­már 14 éve élveiben meg­ingathatatlan, módszerei­ben rugalmas, kialakításá­ban és megvalósításában demokratikus. Nemcsak egyetértünk a párt po­litikájával, nemcsak osz­tozunk a gondokban, ha­nem tevékenyen részt vál­lalunk munkásosztályunk, népünk és nemzetünk nagy céljának megvalósí­tásában: a szocialista Ma­gyarország felépítéséiben. Az ifjúság élétkoránál és társadalmi hivatásánál fog­va, különösen érdekelt ab­ban, hogy ez a politika újabb győzelmeket aras­son, hogy a szocializmus teljes felépítése valósággá váljék, mert az ifjú nem­zedék élvezi majd legto­vább ennek minden gyü­mölcsét. — A mi ifjúságunk már szocializmust építő társa­dalmunkban született, ezért számára a szocializmus természetes életközeg. Eszméihez őszintén vonzó­dik. gyakorlatunkkal szem­ben azonban időnként és helvenként talán túlzottan is kritikus. Ebben a 'kri- tikusfígban természetesen sokfélp hatás veveredík: a tapasztalatlanság, a javító , jő szándék, a burzsoá de- | magőgia, a nemzetközi munkásmozgalomban fel­lelhető különféle nézetek és nem kevésbé társadal­mi gyakorlatunk újrater­melődő ellentmondásai, fo. gyatékosságai is. Ezért örü­lünk annak, hogy pár­tunk nem a felszíni je­lenségekből ítéli meg az ifjúságot, hanem a lé­nyegből vonja le követ­keztetéseit. A magyar if­júság fejlődését alapvető­en egészségesnek tartjuk. A továbbiakban az ifjú­kor könnyű és nehéz ol­dalairól szólt, ecsetelte a pályaválasztás nehézségeit, azt az időszakot, amikor a fiatalok szép ideáljait gyakran árnyékolja igaz­ságtalanság, bürokrácia, protekcionizmus, lekicsiny­lés, véleménynyilvánítá­suk és aktivitásuk kibon­takoztatásának , sokféle korlátja. Szóvá tette: a tehetsé­gükkel, eszmei és erkölcsi szilárdságukkal, jó embe­ri tulajdonságaikkal ki­emelkedő fiatalokat bát­rabban és nagyobb szám­ban kellene megbízni ve­zető tisztségekkel is. Álta­lában bátrabban kell épí­teni a fiatalok tenniaka­rására, öntevékenységére és önkormányzó képessé­gére. A fiatalok jobban megbecsülik a saját ere­jükből létrehozott, kezdet­leges pinceklubot, mint a több millió forintos álla­mi beruházásból épített és korszerűen berendezett kultúrházat. Nemcsak azért, mert a pinceklub meghittebb, hangulatosabb, hanem azért, mert az övék, ők csinálták, ők szervezik a programját és irányít­ják tevékenységét. — Büszkék vagyunk közoktatásunk forradalmi változásaira, vívmányaira, de eredményeink itt sem homályosíthatják el a gon­dokat. a növekvő igénye­ket. Vajon elég figyelmet kap-e az a tény, hogy Az MSZMP X. kongresszusának az ország minden tájáról küldik az üdvözlő táviratokat. nincs megfelelően kidol­gozva az általános isko­láktól az egyetemig az egységes közoktatási és szakoktatási koncepció? Az igények abban fogalma­zódnak meg, hogy közok­tatásunk igazodjék jobban a gazdasági, a politikai és a kultúrába szükségletek­hez, társadalmi összefo­gással hatékonyabban biz­tosítsa a munkás-paraszt gyermekek továbbtanulá­sának lehetőségeit. — Az ifjúságnak és a felnőtt társadalom intéz­ményeinek közös gondja és kötelessége, hogy a ma fiataljaiból olyan felnőt­teket neveljen, akiknek életfelfogását és magatar­tását a marxizmus—leni- nizmijs igazsága határoz­za meg, akik hazafiak és internacionalisták, köz­életi. közösségi emberek, akik életük élteimét nem az önző szerzésben látják, hanem a közösségért vál­lalt áldozatkész munkában és harcban; akiknek egyé­ni boldogsága elválasztha­tatlan a szülő, a testvér, a barát, a haza, a szoci­alista közösség, az emberi­ség boldogulásától! Mind­erre nekünk kell megta­nítani a felnövekvő nem­zedéket, mert környezete nem formálja automati­kusan teljessé az új em­ber tulajdonságait. Ezután a párt Központi Bizottságának ifjúságpoliti­kai határozatáról szólt Horváth István és hang­súlyozta: — Megtisztelő bi­zalom számunkra, hogy a párt a jövőben még nagyobb szerepet 6zán ifjúsági szö­vetségének, a magyar if­júság egységes politikai tö­megszervezetének a köz­életben, a KISZ-tagok és az egész ifjúság nevelésé­ben, a párt utánpótlásá­nak bizosításában. Tevé­kenységünk tizenhárom esztendeje azt mutatja, hogy szövetségünk lénye­gében betöltötte hivatását, teljesítette a párt által ki­tűzött feladatokat. Ugyan­akkor mi is érezzük, hogy sok formális vonás talál­ható még szövetségünkben, hogy nem jó dolog az, ha mechanikusan másoljuk a párt munkamódszereit, ha nem törődünk eleget az aktív és a kevésbé aktív fiatalok differenciált igé­nyeivel, az életkori és rétegsajátosságokkal. — örömmel üdvözöljük azt a javaslatot, amely le­szállítja a tagfelvételi kor­határt 18 évre a pártban. Bízunk abban, hogy ezzel tovább gyarapszik az if­júság körében is a kom­munisták tábora és a KISZ-ben aktívan tevé­kenykedő fiatal párttagok száma. A magyar ifiúság jó munkával, jó tanulás­sal, a felszabadulási jubi­leum és a Lenin-centená- rium méltó megünneplé­sével, munkaversennyel készült társadalmi életünk nagy eseményére: pártunk X. kongresszusára. Ifjúsá­gunk ott volt a tavaszi pusztító árvíz megfékezé­sénél, az új szabolcsi há­zak felépítésénél. Nem hiányoznak a fiatalok on­nan sem, ahol kevésbé látványos, hétköznapi fel­adatok megoldására van szükség. Jól érezzük ma­gunkat és optimistáik va­gyunk — mondotta befe­jezésül a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Á kis- és középüzemek gondjairól PÉTERVÁRI IÁNOSNÉ felszólalása Pétervári Jánasné, a Kis­kőrösi Vegyes Ktsz rész­legvezetője felszólalásá­nak elején Bács-Kiskun megye ipari fejleszté­sének eredményeit ismer­tette. Hangsúlyozta, hogy a megyeihez hasonló fo­lyamat játszódott le a kis­kőrösi járásban is, csak ki­sebb mértékben. Tíz év­vel ezelőtt a foglalkozta­tottaknak még 76 száza­léka, most pedig 63 szá­zaléka dolgozik a mező- gazdaságban — mondotta többek között — A járás­ban a mezőgazdaság inten­zív, hiszen az új telepíté­sekkel együtt a szőlő- és gyümölcsterület meghalad - ja a 34 ezer kataszteri holdat. — Jelenleg a járás ke­resőinek 13 százaléka dol­gozik az iparban — mon­dotta a felszólaló. — Van­nak, akik ezt máris so­kallják, mondván, hogy az ipar elvonja a mezőgazda­ságból a munkaerőt. A gya­korlat ugyanakkor azt mu­tatta, hogy igen sokan el­jártak a községekből az iparilag fejlettebb terüle­tekre dolgozni. A járás politikai, állami és gazdasági vezetői felis­merték. hogy a művelt, kulturált falut csak mind­két fő gazdasási ágazat együttes feilesztésével le­het kialakítani. A mező­gazdaságból felszabaduló munkaerők helyben való foglalkoztatását pedig igen nyomatékosan követeli meg még az a tény is, hogy a földeken a csúcsmunkák idején - még hosszú időn át szükség van az iparban dolgozók segítségére. Munkahelyem, a Kiskő­rösi Vegyes Ktsz a beta­karítás, a szüret idején mindig lehetőséget ad a tagságnak, hogy bekapcso­lódjon a mezőgazdasági munkák végzésébe. Eyes termelési tervünket úgy ké­szítettük el, hogy a mező- gazdasági munkacsúcsok idején — amikor többek a vegyes jövedelműek kö­zül 3—6 hétre kimaradnak az üzemből — ne okozzon zavart az árutermelés le­lassulása. Ezzel a mód­szerrel elértük, hogy mint­egy 250 — a községből el­járó munkás — szövetke­zetünkben vállalt foglal­kozást, s így naponta ha­zatérhet családja körébe. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents