Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

4. oldal 1970. november 28, szombat fiz MSZMP X. kongresszusának tanácskozása (Folytatás a 3. oldalról.) Véleményem szerint mind­ezek figyelembevétele nép- gazdaságilag is hasznos. A negyedik ötéves terv­ben szövetkezetünk üze­meiben 30 százalékkal kí­vánjuk növelni a foglal­koztatottak számát. Emel­lett igen fontos célkitűzé­sünk a termelés intenzitá­sának növelése, magasabb műszaki színvonalra eme­lése. Nekünk is az a gon­dunk, bajunk, ami általá­ban a kis- és középüze­meknek, megfelelő felté­telek mellett nyújtott hi­telekre, állami támogatásra lenne szükségünk. A kongresszusi irányel­vek célul tűzik ki a ter­melés hatékonyságának nö­velését. Ez természetesen a kis- és középüzemekre is vonatkozik. Ehhez azon­ban műszaki fejlesztésre is szükség van. A mi gé­peink egy része korszerű, nagyobb része korszerűt­len. Anyagi erőnk azon­ban kevés ahhoz, hogy az igényekkel, a technikai ha­ladással lépést tartsunk. Éveken keresztül csak mi­nimális lehetőségünk volt a munkahelyek, munkakö­rülmények korszerűsítésé­re. A szövetkezeti ipar kez­dettől fogva csak önerő­ből fejlődött. Ügy érezzük, nem mindig kaptuk meg az eredményeink alapján jogosan várt támogatást. Mi segíteni kívánjuk a nagyipart tevékenységünk­kel. Jó lenne, ha minél több olyan kooperáló part­nere lenne a vidéki kis- és középüzemeknek, mint pél­dául a Mechanikai Mérő­műszerek Gyára, amely sa­ját műszaki fejlesztési alapjából’ biztosította a kor­szerű technológia megvaló­sítását. Ugyanakkor talál­kozni még olyan nagyvál­lalatokkal is, amelyek az ál­talunk gyártott korszerű terméket csupán azért nem veszik meg — bár minősé­ge jobb a nyugati valu­táért szerzett hasonló áru­nál —, mert szerintük vál­lalatuk rangja nem enge­di meg, hogy a külföldi nyugati cégek helyett vi­déki ktsz-től vásárolja­nak. Mindezek alapján sze­retném felhívni a tisztelt kongresszus figyelmét a vidéki kis- és középüze­mek problémáira. Fejlődé­sük és létük népgazdasági- lag indokolt. Ehhez azon­t ban a mezőgazdaságból fel­szabaduló munkaerőn kí­vül más nem áll rendel­kezésükre. Támogatásuk azonban igen fontos, hi­szen a szolgáltatásokon és a termelésen kívül komoly társadalompolitikai felada­tokat is megoldanak. A kongresszusi irányel­vek a IV. ötéves terv vé­gére az ipari termelés 32— 34 százalékos növelését irá­nyozták elő és ezt 80 szá­zalékban a munkatermelé­kenység emelésével kell biztosítani. A kis- és kö­zépüzemek elért eredmé­nyeik alapján bizonyítot­ták életképességüket. A foglalkoztatottsági gondok megoldásában leggyorsab­ban és legkisebb anyagi erő lekötésével, a megle­vő üzemek fejlesztésével léphetünk előre. Ezekben az üzemekben a korszerű termelésre, illetve terme­lésszervezésre is megvan­nak az adottságok. Ezután Pétervári János- né a fővárosból vidékre telepített üzemek helyze­téről szólt. Több helyütt tapasztalható, hogy a lete­lepedésre kiutalt összegek csak részben realizálódnak. Nagyon sok esetben csak a korszerűtlen gépeket ad­ják le vidékre, már kifu­tott szériákat gyártatnak, s így a kitelepített üzem­ben korszerű gyártástech­nológia ki sem alakulhat. Igen átgondolt országos intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az irányelvek­ben rögzített gazdaságpo- j litikai célok megfelelően legyenek végrehajtva — mondotta végül megyénk kongresszusi küldötte. Ismét hallat magáréi 2 brigád Új színek a kongresszusi versenyben „Nem az ünnepélyes kül­sőségek fénye vonzza fi­gyelmünket pártunk X. kongresszusára, hanem az a felelősségteljes munka, amelyet mindannyiunkért végeznek ott a küldött elv­társak. S, hogy mi is ki­vegyük a részünket ebből a munkából, brigádunk el­határozta : a kommunisták nagy tanácskozása idején kongresszusi hetet rendez.” Ezeket a sorokat a Hab­selyem Kötöttárugyár 3. számú kecskeméti gyára Komarov brigádjának nap­lójában olvastam. Közben megtudtam még, hogy Ko- marovék felhívták a gyár valamennyi dolgozóját, ve­gyen részt a kongresszusi műszakban.' És hogy volt-e foganatja a kezdeményezés­nek, azt Fazekas László, a gyár Czollner téri részle­gének vezetője a következő történettel illusztrálja: — Hétfőn délelőtt bejött ! hozzám Szényei Lajos szá­la gvezető. Nem tudom md van itt — mondta —, de úgy dolgoznak az asszo­nyok, hogy alig győzöm őket anyaggal ellátni. Hát ami azt illeti, dol­goznak is becsülettel és amit a fejükbe vesznek, attól nem igen lehet őket eltántorítani. Amikor ta­vasszal a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlóját elnyerte a gyár, elhatároz­ták, hogy a kongresszusi zászlót is megszerzik. Akár sikerült, akár nem, a ver­senyben nem fognak szé­gyent vallani. De éppen itt Sajtóvisszhang pártunk nagy eseményéiül MOSZKVA A szovjet sajtó továbbra is bő teret szentel az MSZMP X. kongresszusá­nak. A péntek reggel megje­lent Pravda „Barátság, testvéri együttműködés” címmel számol be a ma­gyar kommunisták tanács­kozásának negyedik nap­járól. A lap budapes'ti kü- löntudósítói rámutatnak: A kongresszuson átfogó és be­ható eszmecsere folyik a sikerekről és a fogyatékos­ságokról, arról, amit a ma­gyar dolgozók elértek, s ar­ról is, ami a jövő távlata. A továbbiakban a Prav­da budapesti különtudósítói rámutatnak arra, hogy a kongresszusi küldöttek kü­lönleges figyelemmel for­dultak a gazdasági integrá­ció felé. PRÁGA Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a Központi Bizottság titkára, aki részt vesz az MSZMP kongresszusán, a Budapes­ten tartózkodó népes cseh­szlovák újságírócsoportnak adott nyilatkozatában mél­tatta a magyar kommunis­ták tanácskozásának jelen­tőségét. A kongresszus kiemelke­dő vonása — mondotta — a magas elméleti színvonal, továbbá a párt fejlődésé­nek és gyakorlati politiká­jának reális megítélése. Kü­lön kiemelte, hogy az MSZMP egyértelmű inter­nacionalista magatartást ta­núsít a nemzetközi kom­munista mozgalom kérdé­seiben. A lapok változatlanul nagy érdeklődéssel követik nyomon a kongresszus ese­ményeit. SZÓFIA A bolgár sajtó nagy fi­gyelemmel kíséri az MSZMP tizedik kongresz- szusának menetét. A Trud — a bolgár szakszervezetek lapja — pénteken főként Gáspár Sándor felszólalá­sát, a magyar szakszerve­zeti mozgalom eredményei­vel és feladataival kapcso­latos megállapításait idézi hasábjain. A Zemedelszko Zname pedig elsősorban a külföldi testvérpártokat képviselő küldöttek meg­nyilatkozásainak ad helyet. BELGRAD A Zágrábban megjelenő Vjesnik azt emeli ki, hogy a kongresszuson „nyíltan tárgyalnak a szocialista de­mokrácia továbbfejleszté­séről, mint a szocialista társadalom teljes felépíté­séért folyó harc feltételé­ről”. A jugoszláviai Magyar Szó „ Szavatolni kell a dol­gozók részvételét a dönté­sekben” cím alatt foglalko­zik Gáspár Sándor, Czine­ge Lajos és Fehér Lajos beszédével. VARSÓ Waclaw Urbaniak, a Try- buna Ludu tudósítója első oldalon kezdődő budapesti jelentésében rámutat, hogy „a tanácskozás negyedik napján átfogó vita folyt különböző nemzetközi, ide­ológiai, gazdasági, szociális és kulturális kérdésekről”. A pénteki varsói lapok ismertetik Komócsin Zol­tán, Gáspár Sándor, Fe­hér Lajos és Pullai Árpád, felszólalását. A Trybuna Ludu külön anyagként „A magyar külpolitika alapja: egység a szocialista orszá­gokkal” címmel bő részle­teket idézett Komócsin Zoltán beszédéből. BUKAREST A román lapok továbbra is beszámolnak az MSZMP kongresszusának legfonto­sabb eseményeiről. A pén­teki tudósítások közük, hogy a kongresszusi vitá­ban felszólalt Gáspár Sán­dor, Fehér Lajos, Aczél György, Pullai Árpád. A Scinteia, a Romania Li­bera, a Munca teljes terje­delemben közük az RKP delegációvezetőjének, Paul Niculfiscu-Mizilnek a fel­szólalását. BERLIN A Német Demokratikus Köztársaság lapjainak, az MSZMP kongresszusáról szóló pénteki tudósításai­ban a központi helyet, Friedrich Ebertnek, az NSZEP PoHtikai Bizottsá­gának a kongresszushoz in­tézett, Walter Ulbricht ál­tal aláírt üdvözlete foglal­ja el. A Neues Deutschland el­ső oldalán hozott, a kong­resszus negyedik napjával foglalkozó összefoglaló tu­dósítás címe: „Hagyomá­nyos és a jövőre szóló szö­vetségben az MSZMP- vel...” A Nyugat-berlini Szocia­lista Egységpárt lapja a Die Wahrheit, pénteki szá­mában a párt küldöttének, Hans Hahlenak a felszóla­lását közli. LONDON A pénteki Financial Ti­mes ötvensoros jelentésben ismerteti a magyar párt- kongresszusnak a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok­ra vonatkozó megállapítá­sait, különösen Nyers Re­zső beszédének a KGST- ről és a szocialista integrá­cióról szóló szakaszait. A Daily Telegraph Friedrich Ebertnek, a Né­met Szocialista Egységpárt küldöttségvezetőjének be­szédéből emeli ki azt a részt, amelyben a két né­met állam közötti egyen­rangú kapcsolatokról van szó. (MTI) van Martony Sándomé. a Komarov brigád vezetője, a kongresszusi hét ötieté- Inek gazdája, ő majd el- ! mondja a többit. Martonyné szabadkozott, j végül nagy sóhajtva mégis szakított egy kis időt. ! — A brigád tagjai tet­széssel fogadták a javasla- j tot, azonnal ráálltak arra, ; hogy kezdjünk kongresszu- ! si műszakot A többi bri- | gád pedig nagyon gyorsan j bekapcsolódott a verseny­be. Közben a vezetőség és a szakszervezeti bizottság sem maradt tétlen, gondos­kodott a verseny anyagi ösztönzéséről. Ez azon ala­pul, hogy az órabér a tel­jesítmény arányában nö­vekszik. Erre építettük azután felajánlásainkat A m; brigádunk például vál­lalta: úgy dolgozik, hogy 7,32 forintos órabér helyett 7,42 forintot érdemeljen. — Hogy sikerültek az el­ső napok? — Hétfőn 10,67 forintos, kedden 10,89 forintos óra­bért kerestünk. — És a többi brigád hogy dolgozik? — Azok is jóval maga­sabb teljesítményeket értek el a korábbinál. — Vajon szükség van-e az így készülő többletter- mókre? Martonyné nem jött za­varba a kérdés hallatán. Pillanatok alatt a gyár gazdasági ügyeinek alapos ismeretéről adott tanúbi­zonyságot. — A kül- és belkereske­delem többet is át tudna venni mint amennyit gyár­tani tudunk. Kanadától, Csehszlovákiáig, Angüátóí Kuwaitig várják az itt gj'ártott fehérneműket. Ép­pen ezért a gyár vezetősége a kongresszusi műszak alatt az összes, év végéig esedékes exportkötelezett­ségét teljesíteni szándéko­zik. S hogy ez meglesz, arról mi kezeskedünk — mondja már menet közben, de az ajtóból még visszafordul: — Majdnem elfelejtettem mondani: a versenyt most mindennap értékelik. Rá­adásul a szakszervezet minden szalag öt legjobb dolgozóját megajándékozza, az előző napi eredmények alapján. Apróság, de az asszonyok nagyon tudnak az ilyesminek öriilni. Nagy Ottó Kongresszusi mozaik A X. kongresszus ta­nácskozásait nemcsak a küldöttek kísérik nagy fi­gyelemmel, hanem a meg­hívott vendégek is. Sok az ismerős arc. Hajdani for­radalmi harcok résztvevői és tanúi: Kun Béláné, Ke­len Jolán, Szerényi Sán­dor ég mások. Neves tu­dósok, művészek, közéleti emberek is ott találhatók: a meghívottak között: Er- dey Grúz Tibor, az Aka­démia elnöke. Erdei Fe­renc, Bognár József aka­démikusok, Illyés Gyula és Németh László, Horváth Ferenc színművész, Somo­gyi József szobrászművész. Az írókat, művészeket, amint a szünetben el­mondták, leginkább a Köz­ponti Bizottság beszámoló­jának az alkotás és kísér­letezés szabadságáról szó­ló állásfoglalása ragadta meg. A tudósok Péter Já­nos külügyminiszterrel be­szélgetve, a kongresszus nagy külföldi visszhangját méltatták. A hajdani har­cok veteránjai, a KEB el­nökének beszámolójára hi­vatkozva, a kommunista családok, a kommunista szülők felelősségét taglal­ták az ifjúság nevelésé­ben. Hathatósabban kell ifjúságunkat a hagyomá­nyok tiszteletére nevelni. Jobban meg kell értetni velük, hogy a mai békés alkotó munka is forradal­mi harc része, és szép tet­tek elkövetésére ad alkal­mat ifjúságunknak. • Amíg a kongresszusi te­remben jó hangulatú, nyu­godt tanácskozás folyik, a MÉMOSZ-székház folyo­sóin, emeletein forr, pe­zseg az élet. Jelentős lét­számú „stáb” munkálkodik a kongresszus kiszolgálá­sán, segít abban, hogy a felelős munka hírei eljus­sanak a nagyvilágba. A kongresszus munkáját egy 7 taaú ooeratív munkabi­zottság és egv 70 tagú rendnzSpofHa segíti Raj­tuk kívül t>el- és külföldi újságírók, gép- és gyors­írók, fordítók, a kongresz- szusi és a városi forgal­mat egyaránt kitűnően irá­nyító közlekedési rendő­rök, felszolgálók és gépko­csivezetők segítik a za­vartalan tanácskozást. Kü­lön említést érdemelnek a fordítóiroda erőfeszítései. 146 fordító „teszi át” ma­gyar, orosz, német, angol, francia és spanyol nyelv­re* az elhangzott felszóla­lásokat. Mégpedig olyan szédítő gyorsasággal, hogy a beszédek elhangzása után egy órával már a világsajtó rendelkezésére állnak a kész fordítások. • A küldöttek tanácskozá­sai a kongresszus szünetei­ben is folytatódnak.A hal­lottakat mindenki iparko­dik azon nyomban életté, vagy konkrét tervvé for­málni. A vállalati igazga­tókat, gazdasági szakem­bereket különösen a Köz­ponti Bizottság beszámoló­jának a munkaerő-ván­dorlás megszigorításával kapcsolatos megáRaoítávii foglalkoztatták. Közülük A magyar irodalmi és kulturális élet jeles képviselői nek egy csoportja a kong­resszuson. Az első sorban (balról jobbra): Németh László, Illyés Gyula, Darvas József, dr. Bognár József és Lukács György látható. sokan meghallgatták a bánásmóddal az országos hallottak hatására máris Videoton Gyár vezér- átlag alá szorítani a mun- születtek konkrét meg- igazgatójának tanácsait, karerő egészségtelen ván- egyezések szövetkezeti ösz- aki elmondhatta, hogyan dorlását. Hasonló tanács- szefogásra, a lakosság jobb tudták ők fokozott törő- kozásra került sor a tér- ellátását szolgáló koope- déssel, hathatós szociális melőszövetkezeti küldöttek rációkra, intézkedésekkel, humánus között. A kongresszuson K. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents