Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
w (Folytatás az 5. oldalról) re törekedett. A fekvőbeteg-ellátás javítása érdekében a kórházak 359 ággyal gyarapodtak és a gyógyintézeti ágyak száma ezzel 3077-re növekedett. Jelenleg a 10 ezer lakosra jutó ágyellátottság megyénkben 53,6, az országos 82-vel szemben. A IV. ötéves terv időszakában a fekvőbeteg-ellátás javítása érdekében befejeződik a kiskunhalasi 630 ágyas kórház építése és a tervidőszakban megkezdődik a kecskeméti 900 ágyas megyei vezetőkórház építése is. Ezen túl a bajai kórház új pavilonnal való bővítését, valamint a kalocsai kórház felújításának folytatását tervezzük. Kiskunfélegyházán és Bácsalmáson új rendelőintézeti székház épül, s a megyében 25 —30 új fogorvosi körzet szervezésére kerül sor. Állami, tanácsi, vállalati és szövetkezeti eszközök központosításával fejleszteni kell a gyermekintézmények hálózatát Az óvodák száma 175-ről 180-ra, a férőhelyek spáma 10 569- ről 11 548-ra emelkedett, ennek ellenére az óvodai férőhely az igények alatt van. A IV. ötéves tervben 1350 óvodai férőhely bővítését tervezzük. Az országos ellátottsági szintet 2100 új óvodai hely létesítésével tudnánk elérni, de ez csak széles körű társadalmi, anyagi összefogással valósítható meg. A pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek és a gazdasági vezetőknek arra kell törekedniük, hogy a keresetek növekedése következetesen kapcsolódjon a munka eredményeihez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére előreláthatólag 16—18 százalékkal növekszik öt év alatt A parasztság egy főre jutó reáljövedelme a munkások és alkalmazottakéhoz hasonlóan növekszik. Az ideológiai, kulturális helyzet fejlődése és a további tennivalók A megyei pártértekezlet és a IX. kongresszus óta eltelt időszakban a megye társadalma nemcsak anyagi javakban, hanem műveltségben és szocialista tudatában is gazdagodott. A párttagságra és megyénk lakosságára eszmeileg jó hatással voltak azok a fontos politikai események, mint a NOSZF, a KMP megalakulásának és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50., hazánk fel- szabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója. Az utóbbi években erősödött megyénk lakosságában a szocialista hazafiság érzése is. A szocialista hazafiság erősítésében jelentős szerepe van a szűkebb pátria haladó hagyományainak, népművészeti értékeinek, amelyek jogos büszkeséget váltanak ki az emberekben, fejlesztik az egészséges lokálpatriotizmust. A szocialista tudat, a társadalompolitika egységének kialakításában elért eredmények ellenére számos körülmény nehezíti még az ideológiai munkát. Mindenekelőtt a polgári, kispolgári magatartás és nézetek léte, helyenként újak keletkezése. A tudatformálás eredményei mellett még fellelhető a közömbösség, önzés, harácsolás és a közérdek figyelmen kívül hagyása. Fő cél, hogy az eszmei- politikai nevelőmunka nyomán megyénkben is egységes szemlélet alakuljon ki a legfőbb politikai és társadalmi célok megvalósításáért. A megye lakossága a politikai alapkérdéseket tekintve egységes. Ugyanaz az egység, amely megvan a politikában, még nincs meg az ideológia területén. Hosszú időre és szívós neciós érvek világosan mutassák a célt: saját területük legfőbb tennivalóit. Különösen hangsúlyozni Borszéki Lajos, Beoei Sándor, dr. Matos velő munkára tesz szükség ahhoz, hogy megteremtsük az ideológiai egységet is. Az ideológiai munkában a kommunistáktól világos állásfoglalást, a pártpolitika alapkérdéseivel való egyetértést és kiállást kell elvárná. A kommunisták feladata: a munkahelyi demokrácia kibontakoztatása, az alkotó kezdeményezések elősegítése, a dolgozók tulajdonosi szemléletének erősítése. Érzékeltetni kell, hogy a régi és az új harca, a maradiság leküzdése az előrehaladás fontos eleme. Az eszmei-politikai nevelőmunka segítse elő az őszinte, kritikai légkör kibontakozását, és azt, hogy a bírálat konstruktív szemlélettel társuljon. Agitáció — propaganda A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság több olyan témát tárgyalt és számos határozatot hozott, melyek alapját képezték az agitáció, a tömegpolitikai munka céltudatos végzésének. Ma a propaganda minden szinten a politikai vezetés alapvető eszköz« és az ideológiai munka egyenrangú ágazata. Agitációs eszközeink között jól töltötte be közvéleményt formáló szerepét a megyei pártbizottság lapja, a Petőfi Népe. Amellett, hogy színvonala javult, naponta 37 ezer példányban jelenik meg. Az agitáció területén is fejlődött a tájékoztatás, kül- és belpolitikai kérdésekben egyaránt gyorsabbá vált. A megyei lap fő feladata I továbbra is meagyőzöeai; magyarázni az országos és megyei gazdaságpolitikai, társadalompolitikai célkitűzéseket, népszerűsíteni eredményeinket, bírálni 'a szocialista társadalomtól idegen jelenségeket. Gyorsan és reálisan tájékoztassa a közvéleményt. Kissé egyoldalúan fejlődött agitációs rendszerünk. A tömegkommunikáció erősítése mellett elmaradt a hagyományos, szóbeli formák fejlesztése. Á „minden párttag agitáljon” elvet még nem tudtuk maradéktalanul érvényesíteni, ezért továbbra is célul kell kitűzni valóra váltását. A tömegpolitikai munkát úgy kell szervezni, irányítani, hogy az döntően az üzemekben, a termelőszövetkezetekben és laíkóterü- letekee. Aj kell, hogy a jobb élet gazdasági feltételeit a termelő egységekben lehet és kell megteremteni. A pártoktatás a tömegpo- litikai munka egyik leghatékonyabb eszköze. Színvonala magasabbra emelkedett, módszere gyakorlatiasabb á és ezáltal hatékonyabbá vált. Elősegítette a párt politikájának egységes értelmezését. Erősödött az oktatás politikai jellege. Tematikáiban a legfontosabb politikai, gazdaságpolitikai kérdések szerepeltek. A pártoktatás rendszere megszilárdult. A káderképző tanfolyamok hallgatóinak létszáma másfélszeresére nőtt. A nagyobb követelményeket támasztó oktatási formákon tanult a párttagság jelentős része. A tömegpropaganda elsősorban a falusi dolgozók körében vált népszerűvé. Évente 30 000 mezőgazdasági dolgozó vett részt a falusi téli tanfolyamokon. Az 1969 —70-es oktatási évben 13 597 párttag mint hallgató, valamint 1440 propagandista, a párttagság 64,5 százaléka vett részt. A propagandisták felkészültsége javult, közülük a pártiskolát végzettek aránya 57 százalékról 67,2 százalékra nőtt. A megye Ideológiai életében. a propagandában jelentős szerepet tölt be az Oktatási Igazgatóság. Célja a megyei káderképzés átfogó irányítása, az oktatónevelő munka színvonalának emelése volt. A kitű- í zött célokat sikerült meg- I valósítani, ezért a megyei I Dácteeastést eredniáqy.eaebben segítő szervezet tett. A jövőben irányt kell venni a vezetőképzés és továbbképzés tervszerű kialakítására — személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására. A közeljövő legfontosabb feladata lesz a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa, a megyei pártértekeziet határozatainak ismertetése, azokból a helyi tennivalók meghatározása és a társadalom minden rétegének a szocialista építőmunkára való mozgósítása. A propagandában növekvő szerepe és jelentősége van a tömegszervezeteknék, az ott dolgozó kommunistáknak. A KISZ-tagság politikai tudatának és cselekvőképességének fejlesztésére, kommunista meggyőződésének és tulajdonságainak formálására nagy szükség van. A szakszervezeték növeljék a politikai tömeg- oktatás hatásfokát elsősorban a színvonal javításával. hogy a tanfolyamok Szép Károly a folyosón. még céltudatosabban segítsék az időszerű politikai, gazdasági és kulturális feladatok megértését, végrehajtását A Hazafias Népfront vállaljon nagyobb szerepet a falusi, tanyai területeken élők, mezőgazgyei pártbizottság kulturális irányító tevékenységében a Központi Bizottság művelődéspolitikai irányelveit és a IX. kongresszus e területre vonatkozó határozatainak végrehajtását tekintette feladatának. így a III. ötéves terv időszakában előre léptünk a közműveltség színvonalának emeléséből. Jelentős eredmények születtek a művelődésügy tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésében. Közoktatás Az alsó- és középfokú oktatás helyzetének javítása érdekében közel 110 millió forint került felhasználásra. A legjelentősebb eredményeket az általános iskolák körzetesítésének bővítésével értük eL Általános iskolai diákotthonaink száma 7-ről 14-re, a férőhelyeink száma 410-ről 1120- ra növekedett. A felső tagozatban a szakrendszerű oktatás aránya 83,2 százalékról 88 százalékra, a szakszerűen leadott órák száma pedig 48,7 százalékról 62,1 százalékra emelkedett. A VIII. osztályt végzettek aránya is javult 86 százalékról 88 százalékra. Ez egyben arra is figyelmeztet, hogy az általános iskola valóban általánossá tételéig még sok a tennivaló. Megkezdődött az új típusú szakközépiskolai hálózat kiépítése. Adottságaink azonban még nem teszik lehetővé a gimnáziumi és szakközépiskolai 50—50 százalékos országos arány elérését, (jelenleg 60:40 százalék). A szakközépiskolák iránt nagyobb az érdeklődés. A közoktatás egészét tekintve az ipari szakmunkástanuló-képzésben léptünk legjelentősebbet előre, 1966-hoz képest a tanulók létszáma csaknem kétszeresére nőtt' A legnagyobb eredményeket az oktatás tárgyi-anyagi feltételeinek a javításában értük el, 67 új tanterem megépítésével. Ugyanakkor lemaradás van a szakoktatók számának növelésében. kum Gépipari és Autóm* ■ tizálási Műszaki Főiskolává fejlődött. Jelentős siker, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a Bajai Vízgazdálkodási Főiskolai Xari .kivételével mindenütt 50 száüjlék felett daságban dolgozók nevelésében, politikai tájékoztatásában és képzésében. Más társadalmi szervek a maguk sajátos eszközeivel segítsék elő a tömegek szocialista tudatának formálását. A művelődési munka jól segíti a megye társadalmi, politikai fejLödeséL Á Bajai járás küldöttei. A felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be a megye szakemberszükségletének kielégítésében. Fő feladat az intézmények oktatómunkájának minőségi fejlesztése és a kapacitás növelése volt. Mindkét célkitűzés eredményesen valósult meg. A Fcköíakú Gt®ipari XechgíKözművetödés A gazdasági, political As ideológiai fejlődésben fontos szerepe van a közműtw- iődésnek. Az anyagi ráfordítások és a népművelő lelkes munkája nyomán e területen is fejlődésről adhatunk számot. A könyvtárakkal való ellátottság jónak mondható. Bővült a munkás és paraad; olvasók száma. A művelődési otthonok száma nem gyarapodott, de 25 községi művelődési hás került felújításra, hogy helyet kaphassanak a különböző klubok és szakkörök. Fejlődés tapasztalható * népi kultúra ápolása terén, rendszeressé vált a kecskeméti népzenei találkozó és a Duna menü folklórfesztivál megrendezése. Az utóbbi években fejlődött a megye irodalmi és képzőművészeti élete. Eredményesnek mondható a színház tevékenysége. Javult a TIT munkája is. Kiemelkedő eredménynek kell tekinteni a honismereti mozgalom egyre nagyobb méretű kibontakozását Ugyanakkor évről évre visszatérő jelenség, hogy társadalmunk nagy anyagi ráfordításai ellenére jelentős tömegek nem élnek a művelődési intézmények nyújtotta lehetőségekkel. A kulturális rendezvényeken csökken a látogatottság. Ez arra figyelmeztet, hogy keresni kell a művelődés olyan új formáit, amelyek felkeltik az emberek érdeklődését Magasabb színvonalú tudás A közoktatás és közművelődés fő célja a társadalom minden rétegében a magasabb színvonalú tudás megszerzésének elősegítése, a szocialista társadalom növekvő igényedhez igazodó és alkotni tudó emberek sokaságának nevelése. Politikai célnak kell tekinteni, hogy 1975-ig a tankötelezettségi korhatáron belül a tanulóifjúságnak legalább 90 százaléka végezze el a 8 osztályt. Tovább kell folytatni a kör- zelasitési programot. Mintegy 1000—1500 halival szujtA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTESE
