Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Pogány Károly, a Zománcipari Művek kecskeméti gyárának párttitkára — A gazdaságirányítás új rendszerének életbelépése a pártszervezeteket arra késztette, hogy megváltoztassák munkastílusukat — mondta bevezetőjében a felszólaló. — Űj módon kellett megközelíteni az üzemek gazdálkodásával összefüggő ezernyi kérdést. Ma már elmondhatjuk, hogy a pártmunkában is kialakult az a gyakorlat — a gazdasági területhez hasonlóan —, hogy a különböző kérdésekben ott és azok döntenek, ahol és akik a problémákat legjobban ismerik. A pártszervezeteknek ma már nem aprózódik el erejük a részfeladatok megoldásában, a termelés közvetlen szervezésében. Tevékenységük arra irányul, hogy a párt gazdaságpolitikai elvei érvényre jussanak. Az üzemi pártmunka hatékonyságát is ezen keresztül mérjük. Ez azonban csak a kérdés egyik oldala. A pártmunka ott hatékony igazán, ahol a jó gazdasági eredmények mellett megfelelő az üzemben a közhangulat is, s erősödik a párt- és üzemi demokrácia. A párt- szervezetek ezt csakis úgy érhetik el, ha nem hanyagolják el a termelést végző emberrel való foglalkozást. Törődnek a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításával, a termelés szociális és lélektani oldalával. A felszólaló ezután a Zománcipari Művek kecskeméti gyára rekonstrukciójáról beszélt, majd az ezzel kapcsolatos eredményes pártmunkát taglalta. _ Dolgozóink egyéb területen is tettek erőfeszítéseket. Jelenleg 28 olyan műszaki vezetővel rendelkezünk, akik a munka mellett tanultak, s elsajátították a bonyolultabb technikai berendezésekkel a termelés irányítását. A pártmunka középpontjában a negyedik ötéves terv során is a párt gazdaságpolitikájának következetes megvalósítása áll. Ü zemünknek — mondotta — 25 százalékkal kell növelni a termelést, amit 80 százalékban a termelékenység emelésével kell megvalósítani. Pártszervezetünk tevékenysége a gyakorlatban segíti majd a gazdásági vezetőket, de csakis politikai eszközökkel. Behatóbban kívánunk foglalkozni a párttagság ideológiai képzésével, a pártonkívüliek nevelésével, s ebben a munkában támaszkodunk a szakszervezet és a KISZ-szervezet egyre javuló munkájára. A Zománcipari Művek kecskeméti gyárában az idén több százan vesznek részt szervezett politikai oktatásban. A hallgatóság gerincét az üzem 29 szocialista brigádjában dolgozó négyszáz fő képezi, akikre a termelési feladatok végrehajtásán kívül a társadalmi feladatok megoldásában is lehet számítani. A szocialista brigádmozgalom üzemünkben is bebizonyította, hogy biztos támasza a gazdasági feladatok megvalósításának és a szocialista típusú ember kialakításának. Or. Sándi Óné, az apostagi Duna Tsz főagronómusa — A kalocsai járásban az öntözés bővítése, a mező- gazdaság általános fejlesztésén belül kiemelkedő szerepet tölt be. — Az előző pártértekezlet is jelentőségének megfelelően foglalkozott ezzel a kérdéssel. A párthatározat nyomán jelentős eredmények születtek. Az öntözött terület az 1966. évi 11 200 kataszteri holdról 20 300 kataszteri holdra növekedett a járásban. Ma már a kalocsai járás területén minden 100 kataszteri holdból 12,2 holdat öntöznek. Ennek nagy szerepe van abban, hogy termelőszövetkezeteink gazdaságilag megerősödtek és kedvező a hangulat is fal- vainkban. Nemcsak az öntözött terület nagyságában, hanem az öntözés technikájában is jelentős a változás. Az ország három elsőnek felépült öntözőfürtje közül a legnagyobb és műszakilag európai vonatkozásban is a legjobbak között levő a néhány évvel ezelőtt elkészült kalocsai öntözőfürt. Ez a létesítmény négy község — Bátya, Fájsz, Miske és Dusnok — termelő- szövetkezeteiben hétezer kataszteri hold öntözését biztosítja. Ebben a körzetben megváltozott és bel- terjesebb lett a termelés szerkezete, s meghonosodott itt is a járásunkban oly különösen fontos növény, a fűszerpaprika. Az említett területen a járási átlagnál gyorsabban nőtt a kukorica és egyéb növények termésátlaga. A megnövekedett takarmánybázis segítségével a tsz-ek elmaradott állattenyésztése már felzárkózott az átlaghoz. A kalocsai öntözőfürt tapasztalatai alapján épül a hartai, amely négyezer hold öntözését látja majd el. További előrelépést jelentett a Kiskunsági Öntöző Főcsatorna, amely 15 mezőgazdasági nagyüzemben tette lehetővé az öntözést. Emellett számos gazdaság csőkutakból, helyi vízforrásokból, valamint a Dunából öntöz, és ezeket a lehetőségeket sem szabad elhanyagolni. Megragadom az alkalmat, hogy felhívjam a pártértekezlet figyelmét: feltétlenül érdemes folytatni a korszerű öntözőberendezések és csatornák építését. Az anyagi lehetőségekhez mérten, jó lenne, ha a járás északi és déli részén is épülnének ilyen mezőgazdasági termelést növelő létesítmények. Bizonyos vagyok abban, hogy a megyei 60 ezer kataszteri hold öntözött területet nemcsak az előirányzott 18 ezer kataszteri holddal lehet növelni, hanem ez a célkitűzés túl is teljesíthető. A felszólaló végül az öntözési szakemberek képzésére hívta fel a figyelmet. Sípos lános, a kiskunhalasi városi pártbizottság titkára — A négy évvel ezelőtti megyei pártértekezlet óta Kiskunhalas kommunista vezetői az ott hozott határozatok szellemében végezték iparfejlesztési munkájukat. A megyei párt és tanácsi vezetés sokirányú elvi és gyakorlati segítséget adott koncepciónk megvalósításához. Jelenleg a keresők több mint 40 százaléka dolgozik az iparban, 33 százaléka a mezőgazdaságban, 27 százaléka pedig a közlekedés, a kereskedelem és az élet egyéb területén. A 10 ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 2200. Ezzel nem érjük el megyénk városi átlagát, nem is tekintjük megoldottnak foglalkoztatási gondjainkat. Ám, ha azt nézzük, hogy Kiskunhalas nagy kiterjedésű mezőváros, úgy nem állunk rosszul. Az elmúlt tíz év alatt létrejött városunkban a gyáripari munkásosztály, s ez kihat a lakosság élet- színvonalára, kulturális, politikai arculatára is. — A foglalkoztatottság növelésével természetesen sok új gond is jelentkezik városunkban. Az ipari munkások számának emelkedését nem követi kellő tudati fejlődés, a munkaerkölcs, a társadalomtudati szemlélet erősödése, a szakmai képzés fokozása. Pedig nagyon fontos a szakmunkásképzés, az ipari munkásságon belül a szakmunkásarány növelése. Az iskolai tárgyi és személyi feltételek megteremtése után az ifjúszakmunkás-képzá: megoldottnak tekinthető. Sokkal bonyolultabb viszont a betanított és segédmunkások képzése. Kilenc vállalat 3800 munkása közül összesen 910 férfi és 19 nő rendelkezik szakmunkás-bizonyítvány- nyal. Bár a betanított munkások között több a nő, mint a férfi, mégis elgondolkoztató az arány. A 45 éven aluli munkások közül mintegy nyolcszáz nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, vagyis nem biztosított a szakmunkásképzés előfeltétele. Tehát először itt kell a feltételeket megteremteni. Az a tapasztalatunk: sem anyagilag, sem erkölcsileg nem ösztönözzük az embereket arra, hogy elvégezzék az alapműveltséget nyújtó iskolát. E gond fejtegetésében végül megjegyezte, hogy megyénk tanyás körzeteiből még sokáig ilyen összetételű munkaerőt tud kapni az ipar, mert igen hátrányos az általános iskolákban tanuló fiatalok helyzete. Felszólalása további részében az irányelvek vitájának tapasztalatairól szólott Sipos János elvtárs. Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára A KISZ megyei bizottsága és csaknem 30 ezres tagsága nevében köszöntve a megye kommunistáinak legfelsőbb fórumát, elöljáróban a fiatalok lelkes munkájáról, az ifjúkommunisták politikai akcióiról adott számot. — A párt X. kongresszusára készülve, a KlSZ-alap- szervezetek és a fiatalok tanulmányozták a párt kongresszusi téziseit, s azokkal teljes egészében egyetértenek. Megyénk fiataljainak körében nagy elismerésre talált az a javaslat. hogy a párt tagfelvételi korhatárát 18 évre módosítsa a kongresszus. Ügy értékelik, hogy ez az ifjúság iránti bizalom, elismerés újabb kifejezése — mondotta Terbe Dezső, majd azokról a tettekről szólott, melyekkel a megye gazdasága utóbbi négy évben elért eredményeiből az ifjúság is kivette a részét. — A munkásfiatalok — közöttük is elsősorban a szocialista brigádokban tevékenykedő több mint 13 ezer ifjúmunkás — kiemelkedő sikereket ért el a gépgyártás, a járműprogram fejlesztésében. Megyénk munkásifjúságában, — amely létszámában ugyan nem nagy, mégis a fentiekkel tanúbizonyságát adta, hogy jelentős helyet foglal el a munkásosztály utóm' 'Húsában — érlelődnek a szocialista iparban dolgozó munkásokra jellemző tulajdonságok. Hogy ezek a jellemvonások miként alakulnak ki. az nagyban azoknak a felnőtt munkásoknak a példáján is múlik, akik mellett a fiatalok dolgoznak. A mezőgazdaságban foglalkoztatott fiatalok közül több mint tízezren vettek részt a különböző telepítési programokban, és a kongresszusi munkaversenybe is több ezren bekapcsolódtak. Elmondhatom, hogy a mezőgazdasági szocialista nagyüzemek megszilárdításának is jelentős tényezője az ifjúság. A továbbiakban 20—25 ezer tanyán élő fiatal nagy gondjáról szólt, arról, hogy igen hátrányos helyzetből kell indulniuk, ha tovább akarnak tanulni. Ezzel kapcsolatban a többi között ezt javasolta: — A gond mérséklését segíthetné további iskolabuszok beállítása, a kollégiumi helyek számának növelése, de talán kisebb anyagi következményekkel járna, ha a szakrendszerű oktatásba való belekapcso- lódásdg jól képzett pedagógusokat tudnánk megnyerni a tanyákra. Ennek egyik útja lehetne az, ha a községi tanácsokat jobban érdekeltté tudnánk tenni saját pedagógusaik beállításában. Üzemek, vállalatok mindenütt maguk választják szakembereiket. A pedagógusokat a járás, a megye nevezi ki. Lehetővé kellene tenni a jelenleg érvényben levő fizetési rendszer mellett azt, hogy a helyi anyagi eszközökre támaszkodva, megkülönböztetett fizetésben részesüljenek a tanyai pedagógusok. Felszólalása további részében beszámolt Terbe elvtárs a KISZ-fiatalok építőtáborokban végzett értékes munkájáról, az árvíz okozta károk helyreállításában vállalt részvételükről, a KISZ-lakások építésében elért, eredményekről. Mint mondotta: a harmadik öt- 1 éves terv időszakában vállalt 500 KISZ-lakást már felépítették a fiatalok, s az év végéig még közel 70 lakás átadásával számolnak. Kői Béla, a Szakszövetkezetek Kiskőrösi Területi Szövetségének titkára Ügy vélem szövetségünknek is feladata, hogy keressük a megoldást a szak- szövetkezetekben a termelői alapok bővítésére, a tagság megélhetésének javítására. Megítélésem szerint itt két lehetőség mutatkozik. Egyik: a közös területeken a biztonságos és jövedelmező gazdálkodás megalapozása. A másik, hogy fokozottabb mértékben segítsük a tagság munkáját és különböző szolgáltatásokkal, szaktanáccsal, üzemágszerűen irányítsuk a termelést azokon a területeken, amelyek már a családok művelésében vannak. A tagok által termelt különböző árukat szervezetten előkészítve, feldolgozva közvetlen, vagy közvetett formában célszerű értékesíteni. Nagy gond a tagság elöregedése, ezzel együtt a hagyományos szőlő- és gyümölcsültetvények kipusztulása. Keresni kell az utat, hogy a kipusztult ültetvények helyett a tagsági érdekekkel egyezően, gépi művelésre alkalmas és a piac kívánalmainak megfelelő, hosszabb távon bizlon- ságosan értékesíthető szóló- . és gyümölcsfajták kerüljenek telepítésre. Területünkön a telepítés társadalompolitikai okok miatt is kívánatos. Indokolt lenne az alföldi borvidék állami támogatását is fontolóra venni. Ismeretünk szerint ez a vidék jelentősen beleszól a belföldi áruborellátásba és örvendetesen javul az exportarány is. A közös gazdálkodás fejlődésével egyidejűleg a specializálódás tovább fokozódik. Elsősorban a szőlő- és gyümölcstermelésben van szükség szakemberképzésre. Hasonlóképpen szorgalmazni kell a műszaki színvonal fejlesztését. Jelentős segítséget nyújt a szövetség szaktanácsadó, szolgáltató részlege, borászati és talaj- vizsgáló laboratóriuma. Hasznosnak tartjuk a Homokhátság teljes hasznosítási tervének elkészítését. Területünkön jelentős láp- földkészlet van, és ennek felhasználására tanulmány készült. A becslések szerint ez a készlet meghaladja a 10 millió mázsát. Tekintve, hogy ez helyben van, ültetvényeinknél és a művelés alatt álló területek javításánál jól felhasználhatjuk. Célszerű lenne a tőzeghez hasonlóan bizonyos állami támogatást erre a célra is előirányozni. Mándfcs MMly, a csávolyi általános iskola igazgatója — A szocialista tudatformálásról kívánok szólni. Ezen belül a hazafias nevelésről, ennek korszerű mozgalommá való fejlesztéséről és internacionalista jellegéről. Nem olyan rég zajlott le az 5. nevelésügyi kongresszus — ahol a tanyai gyermekek érdekébe.» szóltam az említett IVnáíi belül —, valam^ a parlament tanácskozása és az országos honismereti k^ - ferencia. Jólesett hallanom megyénk eredményeiről. IFolytatás a lü. oldalon>
