Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
9 9 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTESE séből eredő árbevétel részesedési aránya a teljes árbevételből 4,7 százalékról 25,3 százalékra emelkedett. A tagság közösből származó jövedelme az 1966. évi 12 781 forintról 16123 forintra emelkedett Továbbra is gondot jelent a kedvezőtlen termelési adottságú szövetkezetek gazdálkodásának helyzete. A szövetkezetek fejlődése magába foglalja ugyan a gyengéket is, ugyanakkor a differenciálódás folyamata tovább tart A szakszövetkezetek ebben az időszakban js megfelelően töltötték be szeEgy kis tapasztalatcsere és repüket a megye mezőgazdaságában. Területük 25 ezer katasztrális holddal gyarapodott A közös művelésű terület aránya elérte a 23,5 százalékot A gazdasági reform hatása kedvezően befolyásolja a szövetkezetek gazdálkodását Megszűnt a terv- kötelezettség és lehetővé tette a gazdaságok szabad döntését a termelési szerkezet kialakítására anélkül, hogy veszélyeztette volna a népgazdasági célkitűzések megvalósulását 1969 második, valamint 1970 első fél évében a termelési színvonal növekedése már a fogyasztói árak kedvező alakulására IS jelentős hatással volt Az állami támogatási rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket Az árkiegészítése* támogatás stabilizálta a termelést és visszatartotta a munkaerőt a gyenge szövetkezetekben is. A IX. kongresszus utáni Intézkedések további lendületet adtak a szövetkezeti demokrácia fejlődésének. A szövetkezeti parasztság helyesli a szövetkezetpolitikai elveket, a tulajdonosi viszony rendezését, a vállalati jelleg egyidejű erősítését. A szövetkezeti törvény megjelenését követően 15 000 új tag lépett be a szövetkezetekbe. A szövetkezetek területi szövetségei mellett létesített munkabizottságok egyre inkább a szövetkezeti élet átfogó kérdéseivel tö- rfődneK. Sok kezdeményezés indult a szövetkezeti társulások létrehozására, az egyes termelési ágazatok fejlesztésére, az ellenőrzési munka hatékonyságának javítására, a szocialista munkaverseny szervezésére. Tovább javult a szövetkezetek műszaki-technikai ellátottsága. 1966—1970-ben teljesített mezőgazdasági beruházások összege 5800 millió forint, az előző tervidőszak 4216 millió megvalósult beruházásával szemben, ez 38 százalékos növekedésnek felel meg. A beruházásoknál szóvá kell tenni a kedvezőtlen arányt, ugyanis 1969-ben a beruházások 63,5 százaléka építés, 22,9 százaléka gép és 13,6 százaléka egyéb. Az öntözésre berendezett terület elérte a 60 ezer holdat, ugyanakkor nem elég hatékony a kihasználása. 533 db-bal nőtt a traktorok száma és 130 kh szántóterületre jut egy erőgép. A műtrágya fel- használása is jelentősen nőtt, s ma katasztrális holdanként eléri a 439 kg-ot. gye mezőgazdasági termelésében. Biztonságossá kell tenni az abraktakarmány termelését, célul lehet tűzni a kukorica teljes gépi művelésének megvalósítását. A szántóföldi termelést technikai, technológiai és kémiai anyagok fejlesztése útján lehet növelni. Megvan a lehetősége, hogy 1975-re búzából 17—19, kukoricából 22—25 mázsa termésátlagot érjenek el a termelőszövetkezetek. Nagyobb figyelmet igényel a háztáji gazdaságok ma és még hosszú távon betöltött szerep«. MegyénkBorsodi Miklós, Csík Antal »Mami gazdasági igazgatók Deák István tss-etnSk között. ben a ssevasmarha-áBomány 37 százaléka, a sertés 65,8 százaléka a háztáji gazdaságokban helyezkedik él; a mezőgazdasági termékekből az árutermelés 25,8 százalékát a háztáji gazdaságok adják. A mezőgazdasága üzemek fejlesztésénél kívánatos a tevékenység kör bővítése. Elő kell segíteni a feldolgozó és kiegészítő üzem- ágak növelését, szélesítem az együttműködést a termelésben, feldolgozásban, valamint a forgalmazásban. Továbbra is legfőbb gondjaink közé tartozik a gyenge homokterületek hasznosítása. A gazdaságos termelés szem előtt tartásával hosszabb távra kívánatos kimunkálni e területek fejlesztésének lehetőségeit A kertészeti ágazat a jövőben is döntő szerepet játszik megyénk mezőgazdaságában. Tovább kell korszerűsíteni a termelést, a feldolgozást, tárolást és forgalmazást. A szőlőültetvények területének növelése nem indokolt A ldsparcellás régi szőlők termőbentartása mindaddig kívánatos, míg a kieső termésmennyiség nem biztosítható a nagyüzemek útján. A gyümölcstermelés mennyisége az új ültetvényék termőre fordulása következtében tovább nő. A zöldségfélék termő- területének bővítése kívánatos. A piaci igényeket figyelembe véve, elsősorban a minőség javítására kell törekedni. Előre kell lépni a primőrtermelésben. Az állattenyésztés fejlesztése a következő időszak kiemelt feladata, életszínvonal-politikánk és exportfeladatainik teljesítése miatt. Ez úgy érhető el, ha a nagyüzemekben növekszik a szarvasmarhaállomány és lelassul, illetve. teljesen megáll a háztáji és kisegítő gazdaságok állományának csökkenése. A sertéstenyésztés gyors fellendülésének feltételei A Jelentős ém áfiandó fejlődés ellenére nem mondható kielégítőnek szövetkezeteink szakember-ellátottsága. A 3430 főnyi vezetői állomány 8,5 százaléka főiskolai, közel 45 százaléka felső- és középfokú technikumi végzettséggel rendelkezik, 2000 kh közös területre jut egy felsőfokú végzettségű szakember. Hiány mutatkozik a közgazdász, de különösen a műszaki Vezető szakemberekből, Megyénk állami gaada- országosan tg figyelemre méltó eredményeket értek eL A beszámolási időszakban a termelési érték 55, mm árbevétel 78, a vállalati eredmény 184 százalékkal növekedett változatlan áron számolva. Kialakulóban, van a termelés üzemen belüli vertikuma. Az elmúlt évben a bor 57 százalékát palackos áruként értékesítették. Változatlanul húzóerőként hatnak a termelőszövetkezetek gazdálkodásának továbbfejlesztésére. A mezőgazdaság további feladatai A mezőgazdaság fejlesztésének alapvető célja: az országos agrárpolitikai célkitűzéseken belül a megyénk adottságainak legmegfelelőbb helyi feladatok teljesítése A IV. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági területek és üzemek részére nagyobb részt az intenzív fejlődés lesz a jellemző, a belterjesség növelése, a hatékonyság javítása kerül előtérbe. Alapvető követelmény a lakosság élelmiszerekkel való jobb ellátása. Növelni kell a mezőgazdasági exportlehetőségeket, szem előtt tartva az országos és az üzemi érdekeket. A termelés gazdaságosságát elsősorban a termelékenység növelésével kell biztosítani. Javítani kell az állat- tenyésztés arányát a memegyénkben is adva vannak. Az állami intézkedések következtében ma már gazdaságos a termelés. Ez is indokolja, hogy nagyüzemeink iparszerű telepeken mintegy 200 ezer férőhely építését valósítsák meg A juhtenyésztés fejlesztésére nagyobb gondot kell fordítani. Baromfitenyésztés terén általában a szintentartás a kívánatos, ugyanakkor a vágócsirke és a tojástermelés mellett nagyobb gondot kell fordítani a pulyka-, kacsa- és libatenyésztésre, főként a májexport növelése érdekében. Növelni kell az árutermelés biztonságát, melyet a különböző vállalatok és szövetkezetek együttes erőfeszítése segíthet elő legjobban, a hűtőterek, feldolgozó üzemek és a kooperációs tevékenység szélesítése útján. Célunk, hogy a megtermelt termék minél nagyobb hányada áruvá váljék. Tovább kell folytatni a komplex vízgazdálkodást, előre kell lépni az öntözés feljesztésében is. A IV. ötéves tervben újabb 18 000 kh korszerű öntözhető terület építésének van meg a lehetősége. Folytatni kell az előkészített öntöző fürtök megvalósítását a Dufca mellék, Bácska és a Tisza menti községek térségében. A fogyasztási szövetkezetek a kiskereskedelmi és vendéglátói pari tevékenység fejlesztése mellett segítsék elő a lakosság jobb ellátását az egyszerű mezőgazdasági társulások, kertszövetkezetek, háztáji Kertek kialakításával. Az állami gazdaságokban a fő feladat a szántókertészeti termelés komplex rendszerének befejezése. Az állattenyésztési ágazatban elsősorban sertés- tenyésztésben adottak a feltételek a többi szektort meghaladó gyors ütemű fejlődésre. A termelőszövetkezetek területi szövetségeinek legfőbb feladata a jövőben is a tagszövetkezetek érdek- képviseletének ellátása, szövetkezetpolitikai . elvek, a szövetkezeti demokrácia kibontakozásának, érvényesülésének és továbbfejlesztésének elősegítése. A szövetkezeti parasztság és a mezőgazdaság más szocialista szektorában dolgozók szorgalma és tudása, társulva a javasolt intézkedésekkel, lehetővé teszi a mezőgazdaság bruttó termelésének évj kb. 3 százalékos emelkedését és az árutermelés mintegy 4 százalékos növekedését földi növénytermelés és a Az életszínvonal és az életkörülmények alakulása A IX. kongresszus által megjelölt és a III. ötéves tervben előirányzott életszínvonal-politikai célkitűzéseink megvalósultak. Megyénk minden társadalmi rétegének jövedelme és fogyasztása nőtt A munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30—32 százalékkal, a reálbér pedig a tervezett 9—10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelkedett A parasztság reáljövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét A megye lakosságának készpénzbevétele 8,5 milliárd forint, 5 év alatt 64 százalékkal nőtt. A kifizetett munkabérek 54,1 százalékkal, a társadalom- biztosítási juttatások pedig a nyugdíjjal együtt 92 százalékkal nőtték. Az OTP-betétállomány megkétszereződött, a ma közei 2 milliárd forint A betétállomány felhasználása 30 százalékban a lakásépítést, 20 százalékban a bútor, gépkocsi és más tartás fogyasztási cikkek vásárlását szolgálja. 1965-höz viszonyítva 47 százalékkal nőtt az egy főre jutó szolgáltatási jellegű kiadás. A reáljövedelem fejlődése kedvez», mert összhangban van a megye és az ország gazdaságának növekedésével. A probléma a reál- jövedelem összetételének alakulásában jelentkezik, mert gyorsabban növekszik a béren kívüli juttatás, mint a munkabér. 1968-től folyamatosan megkezdődött az ipari és építőipari dolgozók, majd 1969-től az állami gazdaságok és erdőgazdaságok dolgozóinak munkaidő- csökkentése, heti 44 órára. A lakosság életszínvonalának alakulásában jelentős szerepet tölt be a kereskedelem. A megye kereskedelmi forgalmára az országos színvonalhoz való felzárkózás jellemző. A III. ötéve» tervben a kereskedelmi forgalom 54 százalékkal nőtt. A városokon kívül gyorsabb volt a fejlődés a nagyközségekben, az új lakótelepek hálózati ellátásában és a. peremkerületekben. Mindezek mellett számos gonddal küzdünk. A lakosság vásárlóereje évről évre nő, de a kereskedelmi, hálózat fejlesztése és áruellátása sem mennyiségben, sem választékban nem tart ezzel lépést. A kiskereskedelmi áruforgalom növekedését a következő tervidőszakban mintegy 40 százalékban határoztuk meg A forgalom növekedését a hálózat alap- területének mintegy 30 százalékos növekedése segíti elő. Szükséges bővíteni az üzlethelyiséget nem igénylő, korszerű kereskedelmi formák alkalmazásának körét. Jelentősen javult a kommunális ellátottság: a városok és községek vezeté- kesvíz-éllátottsága, meggyorsult a lakásépítés, öt év alatt csaknem 2 milliárd forint értékű kommunális beruházás valósult meg és ez 25—30 százalékkal magasabb az előző időszaknál. A tervidőszakban 15 940 lakás épült a megyében — 5000-rei több mint a II. ötéves tervben. ötéves tervhez viszonyítva 30—35 százalékkal növekszik a lakásépítés. Eszerint a IV. ötéves tervben 20 000 lakás építését irányoztuk elő, melyből 12 000 többszintes, főleg lakótelepi rendszerben valósul meg. Kívánatos elsősorban a nagyközségekben a három- szintes lakások építésének megkezdése, másutt pedig a kétszintesek továbbterjesztése. A tervezett program megvalósulásával mintegy 80 000 ember költözhet új lakásba. 1970 végén 77 községi vízmű dolgozik, 5 év alatt 30 településen teremtődött meg a közműves vízellátás alapfeltétele, mely 4500 lakás bekapcsolását tette lehetővé. Meg kell oldani valamennyi község közműves vízellátásáig tovább kell fejleszteni az 5 város szennyvízcsatorna-hálózatát. A tervidőszakban vált lehetővé Kecskemét, Kiskun- majsa és Szánk földgázellátása. Év végére 3500 lakást kapcsoltak be itt a gázfogyasztásba. Emellett meg kell kezdeni Kiskunfélegyháza gázellátási munkálatait A palackosgáz-el- látásba a tervidőszak során mintegy 40 000 fogyasztó bekapcsolására nyílik lehetőség. Tovább javult a megye úthálózata. 94 kilométer állami közutat és 44 kilométer tanácsi utat korszerűsítettek. A közúti személyforgalomban a helyi és helyközi szállítás feltételeit kell javítani a tervidőszakban beállítandó 45—50 autóbusszal, Baján és Kiskunfélegyházán autóbusz- pályaudvar megépítésével. A hírközlésfejlesztési tervekben szerepel: Kecskeméten új telefonközpont létesítése. A megye egészségügyi helyzetének fejlesztése a tervidőszakban jól szolgálta a lakosság minden rétegét érintő egészségügyi ellátást. A tervciklus alatt az egészségügyi hálózat elsősorban az ellátás színvonalának emelésére, működése hatékonyságának növelóséÍFolytatás a 6. oldalon4 Mit ír a petőQ Népe? Mérlegelve az igényeket és a lehetőségeket, a III. 1
