Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTÉSE Gazdaságpolitikai feladatok megvalósítása és a IV. ötéves terv célkitűzései (Folytatás a 3. oldalról.) A megye gazdasági életé a IX. kongresszus és az 1966-os pértértekezlet határozatainak megfelelően fejlődött. Valamennyi fő ágazatban teljesítjük a III. ötéves terv célkitűzéseit. Fontos feladatnak tekintettük a gazdasági reform céljainak megvalósítását. Javult a termelés, a gazdálkodás hatékonysága, bár az utóbbit még nem lehet kielégítőnek tekinteni. Nagy lendületet adott a termelésben a fizikai dolgozók» a műszakiak és a vezetők nagyobb részének kezdeményező készsége. A gazdaság növekedésének üteme gyorsabb volt a tervezettnél. Jelentősen bővültek a termelőerők, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege Folyamatosan nőtt a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás. Egyre erőteljesebben bontakoztak ki a fejlesztés intenzív elemei. Az ipar helyzete Az egész gazdaságon belül javult az ipar aránya és szerkezetében is fejlődés tapasztalható. Tovább fejlődött az ipari termelés gyánszerű jellege, kedvező strukturális változás vette kezdetét. Gyors ütemben fejlődött a megye egyik legfontosabb iparága, az élelmiszeripar. Kapacitása 75,6 százalékkal nőtt Csökkent a feszültség a nyersanyagtermelők és a feldolgozó üzemek között Fejlődött a helyi szükségletek kielégítését szolgáló ipari termelés. (Mezőgazdasági kisgép- és eszközgyártás, építőanyag közfogyasztási cikkek stb.) A termelés folyó áron 90,7 százalékkal, ezen belül az export 69,5 százalékkal nőtt 5 év alatt Az ipar teljes termelésének értéke megközelíti a 11 milliárd forintot, melynek 23 százaléka export útján kerül értékesítésre. A termelés évi átlagos növekedési üteme 15,3 százalék volt, mely 2,5-szerese az országosnak. A III. ötéves terv időszakában, változatlan áron számolva, több mint 2,5 milliárd forint beruházás valósult meg a megye iparában. Az ipar fejlesztését még bizonyos kettősség jellemzi» egyaránt megtalálható az extenzív és az intenzív, de az utóbbi időben előtérbe került az intenzív fejlesztés. A szektorok arányának módosulása tovább folytatódott a tárcaipar javára, s ma ezek az üzemek adják a termelési érték. 77,5, az export 94,6 százalékát, az ipari létszám 64,4 százalékát foglalkoztatják és a beruházások 85,3 százaléka itt valósult meg E kedvező arányváltozáshoz hozzájárult a megye iparfejlesztési politikájának következetes megvalósítása. A tervidőszak alatt 13 tanácsi üzemet adtunk át a tárcaiparnak, ahol a fejlesztés feltételei kedvezőbbek. Az ipar megyén belüli térületi elhelyezkedése tovább javult. Nőtt a nagyközségekben az ipari foglalkoztatás, az új ipari munkahelyek mintegy fele a nagyközségekben létesült. Ez elősegíti a mezőgazdasági munkerő helyben tartását is. Jelen- dós előrelépés történt Kiskunhalas város iparának fejlesztésében a Papíripari Vállalat, Pamutnyomóipari Vállalat és a Ganz-MÁ- VAG gyáregységeinek letelepülésével. Megoldás útján van Kiskőrös iparfejlesztési gondja is. A vezetés és az ipar- fejlesztő . színvonalának növelését jól segítette a műszaki káderek számának növekedése. A megye ipari üzemeiben 364 mérnök és 2464 technikus dolgozik. Említésre méltó munkát végeztek a tanácsi és más helyi ipari vállalatok is. Fontos szerepet töltöttek be az építőanyagok előállításában. A lakossági szolgáltatások 63,5 százalékkal növekedtek, részben hálózatbővítéssel, részben a szolgáltatások űj formáinak bevezetésével. A szövetkezeti ipar 5 év alatt 2540 lakást épített fel. Az építőipar fontos eredménye az építőipari szervezetek és a műszakitechnikai bázis megerősítése. A szocialista építőipar megyénkben 65 százalékkal növelte termelését. Országosan 50—53 százalékkal fejlődött Javult a korszerű szerkezetek beépítésének aránya és a kivitelezés minősége, öt év alatt 12—13 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, ami változatlan áron 2,5—3 milliárd forinttal több az előző tervidőszak beruházásainál. A kapacitás hiánya azonban több fontos létesítmény megvalósulását késleltette. Az ismert problémák ellenére is elismerően kell nyilatkozni építőipari szervezeteink, különösen az ÉVM Bács-Kisfcun megyei Építőipari Vállalat munkájáról. A nagyon jelentős fejlődéssel egy időben újább gondok is jelentkeznek, melyek részben a fejlődés következményei, egy részük azonban szubjektív bkokra vezethető vissza. Ezek közül néhányra fel keil hívnunk a figyelmet — A beruházásoknál zavarólag hat az egyensúlyi hiányok tartóssága; a beruházásokon belüli épületes géparányok kedvezőtlenek. — Helyenként indokolatlanul anyagigényes, a rendeltetés által nem igényelt, drága épületeket hoznak létre. — Az iparban a termelés növelésének 45 százalékát a termelékenység és 55 százalékát a létszám növelése útján érték el a vállalatok. Az ipar fejlesztése Megyénk IV. ötéves tervi célkitűzéseit a III. ötéves tervben elért eredményekre, a népgazdasági tervekre és adottságainkra alapozva határozzuk meg. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink feleljenek meg az általános elveknek, ugyanakkor vegyék figyelembe a megye, a terület sajátosságait. Elsősorban arra törekszünk, hogy növeljük a dolgozók reálbérét, reáljövedelmét; gyorsítsuk a lakásépítést, csökkentsük a területek közötti színvonalkülönbségeket, megtartsuk a munkaerő-kínálat és kereslet egyensúlyát, javítsuk a termelési alapok és eszközök hatékonyságát, emeljük a termelés műszaki színvonalát, biztosítva a termékek versenyképességét. A tervidőszak során az ipar fejlődésében fontoß minőségi változások következnek be a működő köz- gazdasági szabályozók hatására. A megyében js csökken a termelés menyfigyelembe véve az iparfejlesztés korábbi elveit is, hogy megyénkben a IV. ötéves terv időszakában az ipar fejlesztése alapvetően intenzív jellegű. Kívánatos, hogy a városok közül Kecskemét kiemelt szerepet kapjon az ipar fejlesztésében. A Duna melléki városok térségében a vízigényes ipar telepítésének van meg a lehetősége. Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán a nehézipar fejlesztése mellett a könnyűipari ágazat gyorsabb ütemű fejlesztése és korszerűsítése szükséges. Továbbra is elő kell « glteni a nagyközségek iparosítását, de ezzel egy időben a meglevő üzemek termelésének és munkakörülményeinek javítására Is nagy gondot kell fordítani. Be kell kapcsolódnunk az országos fejlesztési célok megvalósításába. Meg ken vizsgálni, hogy a földgázprogram milyen lehetőséget nyújt az ipar, mezőgazdaság és a kommunális ellátás tekintetében. Az intenzív fejlesztés a munkaerő összetételének Dr. Glied Károly elvtárs az elnökség tagjaival. nyiségi növekedésének üteme, és előtérbe kerülnek a termelés minőségi tényeződ : a hatékonyság, gazdaságosság, korszerűség Átlagosan évi 8—8,5 százalékos termelésnövekedéssel számolunk, amj meghaladja az országos 6 százalékos előirányzatot, de alatta marad a III. ötéves tervben megvalósult ütemnek. Terveink szerint az ipar termelése 1975-ig körülbelül 50 százalékkal, 6 milliárd forinttal nő é® meghaladja a 16 milliárd forintot Ezen belül az exporttermékek értéke 3,6 milliárd forint körül alakul. Ezt a fejlődést mintegy 10—12 ezer új munkaerő beállításával lehet elérni. Ezzel a szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1975-ig meghaladja a 70 ezer főt. Ezt segíti az iparban tervezett 3,2— 3,5 milliárd forint értékű beruházás. összességében mintegy 20 ezer fő foglalkoztatásáról kell gondoskodni a különböző ágazamánőségí változását követeli meg. Növelni kell a műszakiak és közgazdászok számát, tovább kell javítani a vállalati szakmunkásképzés feltételeit A z élelmiszeripariban súlyponti feladat a mező- gazdasági termékek gazdaságos feldolgozása, a lakosság folyamatos ellátása, az exportigények korszerű kielégítése. A konzervipar feldolgozó kapacitása mintegy 2 és fél ezer vagon készárutermeléssel nő és a tervidőszak végére meghaladja az évi 9000 vagont A gabonatároló tér és kezelőkapacitás terén mintegy 5000 vagon hiányt kell pótolnunk. A megye iparában a jövőben is fontos szerepét tölt be a tanácsi ipar. Tevékenységét három alapvető célkitűzésben lehet megjelölni; 1. A meglevő ipari bázisok magasabb műszáki színvonalra való emelése; 2. A foglalkoztatás biztosítása érdekében újabb . ,, __ , . kis- és középüzemek léttokban a IV. öteves terv irehozasa; 3. Termékösszetételének Az Ipari rekonstrukciók Változtatása oly módon, befejeztével nagyrészt meg- hogy elsősorban a lateremtődnek az ipar in- kosság közvetlen fogyasz- tenzív fejlesztésének lehe- tási igényét elégítsek ki, tősége«. Ki lehet mondani, egyeztetve a szövetkeze^ tekkel, kiemelten foglalkozzanak a szolgáltatási ágazat fejlesztésével. A kisipari termelőszövetkezetek feladatait alapvetően a tanácsi iparhoz hasonlóan lehet meghatározni. A megye valamennyi iparága közül megkülönböztetett támogatást kell nyújtani az építőipari vállalatok és szervezetek fejlesztéséhez és termelő munkájához. Kívánatos a kapacitások jelenlegi szervezeti formáit úgy koncentrálni, hogy azok a legjobban feleljenek meg a beruházásokon belül az építési igények jelenlegi követelményeinek. Ügyelni kell arra, hogy a termelő jellegű építkezések, á lakások, a szociális és kulturális intézmények építkezési módjai mellett biztosítva legyen a kislakások! építéséhez szükséges építőanyag-kapacitás, valamint technológia is. A IV. ötéves terv teljesítésének egyik alapfeltétele, hogy az építőipari szervezetek termelése évenként 10—12 százalékkal növekedjék, 1975-ben pedig mintegy 60—65 százalékkal haladja meg az 1970. évi szántét A lakásépítési program teljesítéséhez szükséges egy, évi 1800— 2300 lakás kapacitású házgyár létesítése Kecskeméten. A mezőgazdaság fejlődése A megye mezőgazdasági termelésének üteme az elmúlt tervidőszakban a IL ötéves terv eredményeit is túlszárnyalva fejlődött, s meghaladja az országos növekedést Először sikerült a tervezésben érvényesíteni az egyes termelési körzetek természeti, közgazdasági, társadalmi adottságait Megkezdődött a mezőgazdaságban is a termelésnövelés intenzív folyamata, kialakultak az önálló gazdálkodásra és a bővített újratermelésre képes, korszerű szövetkezeti nagyüzemek. A Központi Bizottságnak a gazdasági mechanizmus reformjára hozott határozata új fejlődési szakaszt nyitott a mezőgazdaság számára. Az üzemek 1966- tói fokozatosan léptek az önállóság, a vállalatszerű gazdálkodás útjára. A IX pártkongresszus határozatainak végrehajtása nyomán meghozott agrár- és szövetkezetpolitikai, földpolitikai és szociális intézkedések tovább lendítették a szövetkezeti mozgalmat. Különösen a szövetkezeti törvény és a földtörvény végrehajtása élénkítette a szövetkezeti parasztság politikai, gazdasági és társadalmi aktivitását Kedvező változás állott he a mezőgazdaságot irányító szervek munkájában is. A pártszervezetek tevékenységében előtérbe került az agrár- és szövetkezetpolitika összefüggéseinek vizsgálata. A mezőgazdasági termelés fő jellemzője a _nö- vénytermelés és ezen belül a kertészet gyors fejlődése. Egyes növényfélék termésátlaga stabilizálódott Probléma az állattenyésztés viszonylagos lemaradása, esetenkénti visszaesése. Ennek oka egyrészt a háztáji gazdaságokban meglevő lehetőségek kihasználatlansága, másrészt a mezőgazdaság viszonylagos tőkeszegénysége. Megyénk mezőgazdasági üzemei is hozzájárultak az ország kenyérgabona-problémáinak megoldásához. A közgazdasági intézkedések hatására jövedelmezővé vált a termelés. A hozam holdanként 5,6 mázsával emelkedett. A kukoricatermelés színvonala is egyenletes fejlődést mutat. A termésátlag 3,5 mázsával, a mennyiség 7000 vagonnal haladja meg az előző tervidőszak eredményeit. 1969-ben és 1970-ben megyei szinten egyensúlyba került a szemes takarmány-termelés a szükség- J©ttel» A E és HL ötéves terv alapberuházásai révén legnagyobb a fejlődés a kertészeti termelés terén. A nagyüzemi szőlőültetvények termőre fordulása következtében növekedett a termőterület és a termelés abszolút mennyisége. Problémát okoz, hogy az összes szőlőterület 36 százaléka gyenge állagú, és egyre növekszik a parlagterület. Megoldást csak a 15 éves rekonstrukciós terv megvalósulása hozhat Az elmúlt időszakban a gyümölcstermelés fejlődése volt a legnagyobb. A termés több mint kétszerese a bázisidőszakénak. Az üzemek jelentős ré-; szében az ültetvények jövedelmezősége okoz problémát. Lassú ütemű a felvásárló és feldolgozó kapacitás bővülése, a szedés, válogatás technikai feltételeinek megteremtése. Kiegyensúlyozatlan az értékesítés is. A zöldségtermelés mind területben, mind a hozamok tekintetében jelentősen fejlődött. Az állattenyésztés fejlődése megyénkben is ellentmondásos. A szarvasmarhatenyésztés 1969-ig töretlenül fejlődött, mert a termelőszövetkezetek közös állománya, gyors létszámnövekedése ellensúlyozta az állami gazdaságok,^ háztáji és egyéb gazdaságok folyamatos állomány- csökkenését. 1970-re a háztáji csökkenése már oly mértékű lett, hogy ennek következtében a megyei összlétszám is csökkent. A szövetkezeteik korszerű fér rőhelyépítése a 70 százalékos állami támogatás mellett sem volt kielégítő! ütemű. A sertéstenyésztésre 3 ciklusosság volt a jellemzői. A fontosabb mezőgazda- sági termékek termelése és értékesítése összegészében kedvező képet mutat. A teljes árutermelés évi 7,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a növényi termékeké 6,5, a kertészeti termékeké 9,6, az állati termékek 2,6 százalékkaL Az árutermelés fejlődése valamelyest elmarad az előirányzattól, ami elsősorban az állattenyésztés viszonylagos lassú fejlődésének a következménye. A szövetkezetek tiszta vagyonának évi emelkedése 14—18, a halmozott termelési értéit növekedése évi 10—15 százalék között mozog. A megye termelésében és értékesítésében meghatározóvá vált a szövetkezeti közös gazdaságok súlya. A szövetkezetek a fgyekenységi kör bővülő;
