Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
Am MSZMP Központi Bizottsága 1970. november 2$-éra összehívta a párt X. kongresszusát, hogy számot adjon az eltelt négy esztendőben a szocializmus építése terén végzett munkáról, fejlődésről és kijelölje a szocializmus teljes felépítésének feladatait. Megyei pártértekezletünknek is az a feladata, hogy a megyei bizottság jelentése, valamint a küldőtök személyes tapasztalatai alapján értékelje a IX. kongresszus, illetve a megyei pártértekezlet 1966-ban hozott határozatainak végrehajtását, és ajánlásokat tegyen a következő négy esztendő főbb politikai társadalmi és gazdaságpolitikai tennivalóira. Á megyei A megyei pártbizottság megállapítja, hogy a IX. kongresszus határozatai végrehajtása nyomán a megyében kiemelkedő eredmények születtek. A III. ötéves népgazdasági terv megvalósulása, megyénkre eső részének teljesítése tette lehetővé a gazdaság, a kultúra és az életszínvonal újabb, nagyarányú fejlődését. Az országoshoz hasonló vagy egyes területeken azt meghaladó fejlődés feltétele az volt, hogy a beszámolási időszak alatt megyénkben következetesen érvényesült az MSZMP politikája. A X. kongresszus irányelvei értelmében az elkövetkezendő években a szocializmus teljes felépítésének pártbizottság magasabb színvonalú folytatása határozza meg megyénk kommunistáinak tennivalóit. Szélet körű társadalmi tevékenység kibontakoztatásával kell munkálkodnunk a IV. ötéves terv megvalósításán. A gazdaságirányítási rendszer érvényesülésével, továbbfejlesztésével kívánjuk növelni a társadalmi termelés hatékonyságát és ezáltal a lakosság életszínvonalát is. A megyei pártbizottság részletes beszámoló jelentését, valamint a következő időszak főbb tennivalóit tartalmazó javaslatokat megvitatás és állásfoglalás céljából az alábbiakban terjesztjük a pártértekezlet elé: jelentése Megyénk társadalmi helyzete Megyénk iparának fejlő dósé, a termelőszövetkezeti gazdálkodás erősödése következtében tovább fejlődtek megyénk társadalmi viszonyai. A megye mun kásságának társadalmi, politikai befolyása — számbeli növekedése és eszmei fejlődése következményeként — tovább nőtt. Erősödött a szövetkezeti parasztság egysége és szorosabbá »ált a kollektív gazdasághoz, az általános társadalmi kötelezettséghez való viszonya. A megye társadalmi fejlődését nagymértékben segítette a Központi Bizottság Titkárságának 1965 novemberi határozata, melynek m,egvalósításáról 1968 áprilisában adtunk számot. Értékes támogatást jelentett számunkra a Gazdasági Bizottság 1969 májusi határozata, különösen a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, az élelmiszergazdaság komplex kialakítása szempontjából. Jónak tartjuk, hogy a párt Központi Bizottsága és a kormány, valamint szerveik ellenőrzik, figyelemmel kísérik a megye általános fejlődését, és hatékony támogatást nyújtanak a helyi kezdeményezések megvalósulásához. A beszámolási időszak egyik fő belpolitikai eseménye a gazdasági reform bevezetése. Arról adhatunk számot a pártértekezletnek, hogy a reform fő célkitűzései megyénkben is érvényesültek. A három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy erőteljesebb és kiegyensúlyozottabb a fejlődés, a termelés szerkezetének változása egyre inkább a fogyasztás igényeihez igazodik, a fStfc készletek a minimálisra csökkentek, a termékeket a piac realizálja, hatékonyabbá vált a termelés, kezd érvényesülni a dolgozók tevékeny részvétele vállalatuknál a gazdasági folyamatok irányításában. A munkásosztály megnövekedett szerepe Megyénk társadalmi, gazdasági fejlődésével együtt változott, fejlődött a munkásság a szövetkezeti parasztság és más társadalmi rétegek helyzete is. Az elmúlt 4 év alatt a mezőgazdaságban dolgozók aránya 57,3 százalékról 50,8 százalékra csökkent, az iparban foglalkoztatottak száma 22,0 százalékról 26,6 százalékra emelkedett. A III. ötéves terv időszaká- Dan 15 000 fővel nőtt a szocialista iparban foglalkoztatottak száma. Megyénkben ma 10 000 lakosra 1021 ipari foglalkoztatott jut, szemben az 1965. évi 785 fővel. A munkások száma elsősorban a városokban nőtt, de meggyorsult a fejlődés a nagyközségekben is. Az arányok változása minőségi javulást jelent a munkások politikai, szakmai képzettsége terén. Egyre több érettségizett fiatal során 155 fővel növekedett a mérnökök, 1267 fővel a technikusok száma. 1970- ben csaknem 12 000 fiatal tanul az iparitanuló-intéz- mémyek három évfolyamán. A számszerű, és az ösz- szetételben bekövetkezett változás növelte a munkásságnak a megye társadalmában betöltött szerepét. Megyénk párttagságának gerincét a munkásság adja. Az üzemi párttitkárok 30 százaléka, a szakszervezeti tanácstagok 49,6 százaléka fiakai munkás. A munkásokat alapvetően a párt politikájának támogatása, végrehajtására irányuló cselekvő tevékenység jellemé. Jelentős fejlődést tükröz az üzemek belső élete. Növekedett a szakszervezetek szerepe, nőtt a munkások aktivitása, javult az üzemi légkör. A fejlődés ellenére számos tennivaló jelentkezik a munkásosztály szocialista tudatának és magatartásának további fejlesztésében. A politikai, szakmai és közéleti foglalkozás hiánya is egyik oka annak, hogy a munkások körében is találkozunk helytelen polgári, kispolgári nézetekkel, esetenként az önzés, a köz- ügyek és a szocialista tulajdon iránti közömbösség megnyilvánulásaival. Munkás—paraszt szövetség Az utóbbi évtizedben a mezőgazdaság szocialista átszervezése kapcsán a legjelentősebb változás a parasztság életében következett be. Ezeket a változásokat a IX. kongresszus agrárpolitikai intézkedésed tovább erősítették. A megszilárdult és egyre jobban gazdálkodó termelőszövetkezetek nemcsak gazdaságilag erősödtek meg, Jelentősen nőtt a szövetkezeti tagok általános műveltsége. Négy év alatt 4786 főre emelkedett a szakmunkások száma. Megyénk társadalmi és gazdasági életében fontos szerepet töltenek be a kisipari termelőszövetkezetek dolgozói, a kisiparosok és a kiskereskedők. Munkájukra különösen a szolgáltatási szférában van nagy szükA mezőgazdaság szocialista átszervezését követően erősödött és új tartalommal telítődött a munkás- osztály és a parasztság szövetsége. A munkás-paraszt szövetség erősödését segíti a párt agrárpolitikájának továbbfejlesztése, a gazdasági reform megvalósítása a mezőgazdaságban, az új szövetkezeti törvény és számos szociális jellegű intézkedés. A nagyarányú fejlődés mellett akadnak még nézetkülönbségék a munkásság és a parasztság életkörülményei kölcsönös megítélésében. Ez főleg a politikai munka gyengeségével és a hiányos informáltsággal magyarázható. A munkásparaszt szövetséget sokan a piaci és árukapcsolatokra szűkítik le. Mások a mező- gazdaság állami támogatását úgy értelmezik, mintha arra a parasztság nem kielégítő munkája miatt volna szükség. Ezek a nézetek esetenként félreértések forrásává válnak. A megye sajátos települési szerkezete elsősorban a szövetkezeti parasztságra van közvetlen hatással, hiszen a lakosság 28,8 százaléka külterületeken, tanyákon él. A települési viszonyoknak ez a jellegzetessége még hosszabb ideig fékezi a tanyai lakosság politikai, kulturális, szociális fejlődését. Csak előrelátó tervezéssel és a sajátos helyzetet figyelembe vevő központi támogatással tudjuk csökkenteni hatásait. Az értelmiség és más rétegek Gazdasági és társadalmi életünk fejlesztésében, az ifjúság és a felnőttek neErdősi József, Nyers Rezső, de. Romány Pál ói HM Bä« m értekezlet vetésében fontos szerepet tölt be az értelmiség. Egy re nagyobb azoknak a száma, akik közéleti szereplést vállalnak, és szakmai munkájukon túlmutató kezdeményező készséget tanúsítanak a politikai és kulturális életben. A különböző területeken dolgozó értelmiségiek nagy segítséget adtak a megyei pártbizottság helyi politikájának kidolgozásához és megvalósításához; a megye iparosításában, a mezőgazdaságban, a város- és községfejlesztési elképzelések érvényesítésében. Többségük egyetért a párt és a kormány politikájával és szívesen dolgozik annak megvalósításán. Közülük a legjobbak tagjai a pártnak. Az elmúlt években lényegesen emelkedett az agrár-, műszaki, orvos- és közgazdász-értelmiségiek száma. Ez a tény, valamint erkölcsi, ideológiai arculatuk állandó fejlődése biztosíték arra, hogy megyénk értelmisége a párt vezetésével — szoros szövetségben az alapvető osztályokkal — egyre növekvő társadalmi szerepét a jövőben is eredményesen betölthesse. Kárpáti András, Kómán Zoltán, Bruncsák András, Tar Jenő és Borbély Lajos § tanácskozás sziinetebesy Megyénkben in, mint országosan, a népesség nagyobb résziét a nők képezik. Arányuk a népességen belül 51,5 százalék. A megye 573 ezer lakosából 293 ezer a nő, közülük mintegy 1Í0 ezer a kereső, vagyis az összes keresők 40 százaléka. Az iparban 25 000, a mező- gazdaságban kb 50 000 nő dolgozik. Tehát fontos szerepet töltenek be a társadalmi fejlődésben. A dolgozó nők ma már egyenjogú állampolgárként tevékenykednek a társadalmi élet minden szférájában, részt vesznek az államhatalom gyakorlásában, s a termelőmunkában. Politikai és közjogi értelemben érvényesül tehát a két nem közötti egyenjogúság. A megye ' 23,1 százaléka, * tás hallgatóinak közel 30 százaléka, a választott pártszervek tagjainak 20 százaléka, a tanácstagok 22 százaléka nő. A megyei pártértekezíet felhívja az üzemek, intézmények vezetőit, hegy az eddigieknél jobban vegyék tekintetbe a munkakörülmények és szociális igények javítása közben a nődoLgo- zók sajátos helyzetét A gazdasági szervek a tanácsokkal együttműködve létesítsenek több gyermek- ellátási intézményt, bővítsék a szolgáltatások körét, a mosást, ruhatisztítást és javítókapacitást. A kereskedelmi hálózat fejlesztésénél jobban figyelembe kell venni a munkáskerületek, a nőket foglalkoztató üzemek és környezetük jobb ellátását. Megyénk ifjúságának többsége helytáll a szocialista építésben, egyetért a Központi Bizottság és Sl megyei pártbizottság ifjúságpolitikai állásfoglalásával. A megye gazdasági, társadalmi viszonyainak alakulása jelentős hatással van az ifjúság erkölcsi, politikai, ideológiai fejlődőére, egyénisége formálódására. Ugyanakkor megyénk sajátos helyzetéből adódóan nagy eltérések találhatók a fiatalok életmódját, politikai, kulturális színvonalát, a társadalmi munkamegeestásban bdjpki Illetően. Mintegy 90 000 kOzül 30 000-en tagjai a KISZ -.szervezeteknek. A munkásifjúság — bár létszámban nem a legnagyobb, de — jelentős rétege megyénk fiatalságának, a munkásosztály utánpótlása és növekedésének fő forrása. A szakmunkások jelentik közülük a politikailag legaktívabb csoportot, Se alkotják az üzemi KlSZ-szervezetete gerincét Mintegy 13 000 ifjúmunkás dolgozik a szocialista brigádokban. A megye közép- és szakmunkásképző iskoláiban csaknem 20 000 fiatal tanul A községekben és tanyán élő fiatalok száma a megyében 60 000 fő, amelynek mintegy fele a mezőgazdaságban dolgozik. A fiatalok többsége a szocialista rendszert, a szocialista mező- gazdaság jelenlétét természetesnek veszi, a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdításában jelentős munkát végzett. Az ültetvény- telepítési programba 10 000, a jubileumi munkaversenybe 7000 fiatal kapcsolódott be. Az ifjúság szocialista nevelésének továbbfejlesztése érdekében szükséges, hogy minden állami, társadalmi intézmény és szervezet — a család, az iskola — összehangolt tevékenységet fejtsen ki, hogy a fiatalok a következő évtizedekben a magasabb követelményeknek minden vonatkozásban megfeleljenek. Megyénkben jelentős számban élnek nemzetiségiek. Többségük a mező- gazdaságban dolgozik. A nemzetiségiek megbecsült tagjai a megye társadalmának. Politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésében a magyar lakossággal testvéri együttműködésben vesznek részt a szocializmus építésében. Az államaiét, a szocialista demokrácia helyzete és a közéleti demokratizmus továbbfejlesztésének egyes c.ci utilr a jelentés gazdaságpolitikái ■ kérdések - kél foglalkozik.
