Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

ERDŐSI JÓZSEF ELŐADÓI BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) sekben egyetért a kong­resszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat mó­dosításával. A kommunis­ták felszólalásaiban a me­gye lakosságának vélemé- H"« fogalmazódott meg. A párttagság véleményére támaszkodva a megyei párt­értekezlet kijelenti, hogy helyesnek tartja a pártpo­litikáját és azt várjuk, hogy a X. kongresszus a politi­ka alapkérdéseiben nem hoz változást, elhatározá­sunk, hogy a jövőben még hatékonyabban dolgozunk e politika megvalósításáért. Élénk vita A lezajlott valamennyi pártértekezlet, összevont taggyűlés szervezettségben, színvonalában, technikai lebonyolításában tükrözte a fejlődést, megfelelt a kö­vetelményeknek. A megvá­lasztott küldöttek megjele­nése a községekben 95—97 százalékos, a járási, városi pártértekezleteken 98 szá­zalékos volt. A beszámolók összegez­ték az adott üzem, község területén végbement gaz­dasági, kulturális fejlődést. Számot adtak a IX. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásáról. Szóltak a gon­dokról, nehézségekről és felvázolták a feladatokat A pártértekezleteket a gördülékenység és élénk vi­ta jellemezte. A vita a ko­rábbinál magasabb színvo­nalon mozgott, reálisabb volt a helyzetelemzés, több jól átgondolt javaslat hang­zott el. Valamennyi felszó­laló egyetértett a pártbi­zottságok beszámolóival, a megjelölt célkitűzésekkel, azokhoz csatlakozott, egy- egy részletet i kiemelve mondták el véleményüket, javaslataikét. A párt poli­tikájával ellentétes véle­mény nem hangzott el. Az üzemi, községi, járási, városi pártértekezletek ösz- szességében eredményesek voltak. Az elmúlt 4 év tapaszta­latainak összegezése, a gon­dok kritikus felvetése, a helyi feladatok megvalósí­tására irányuló törekvés, a kongresszusi irányelvek és a szervezetiszabályzat-ter- vezet vitája, valamint a vezető testületek és kül­döttek megválasztása jól szolgálta a megyei pártér­tekezlet előkészítését. Kongresszusi verseny A kongresszusra készülés a termelőmunkában is ked­vezően hatott. Tovább szé­lesedett a versenymozga­lom tömegbázisa, ez a szakszervezetek, gazdasági vezetők és társadalmi szer­vezetek versenyszervező, mozgósító és meggyőző te­vékenységének eredménye. A megye bérből és fize­tésből élő dolgozóinak mintegy 70 százaléka vesz részt a kongresszusi ver­senymozgalomban. Több mint 3 ezer a szocialista címért küzdő és e címet viselő brigádok száma; az összes munkabrigádok 80 százaléka. Az országot ért elemi csapás pótlására indított mozgalomhoz, a nemzeti jövedelem 1970. évi 1 szá­zalékos növeléséhez a vál­lalatok, üzemek és a bri­gádmozgalom résztvevői egyértelműen csatlakoztak. A csatlakozás lényege a kongresszus tiszteletére tett vállalások felülvizsgálata volt. Ennek során a meg­takarításokat és nyereséget növelő lehetőséget vették számba. A mezőgazdaság sajnos, rendkívüli esztendőt zárt. A természeti tényezők már a múlt év őszétől kedve­zőtlenül alakultak. A ko­rábbi években kialakult termelési szinttől a kedve­zőtlen tavasz, az esős nyár és a korai őszi fagy követ­keztében jelentős a lema­radás, ami több gazdaság jövedelmezőségét rontja és a következő évek gazdasá­gi alapjait is gyengíti. Az ősziek időbeni beta­karítása még javíthat ezen a helyzeten. Különösen Ugyanakkor tisztában va­gyunk a Német Szövetségi Köztársaság imperialista voltával, a NATO-ban el­foglalt szerepével és köte­lezettségeivel. A társadalmi fejlődés főbb jellemzőivel foglalkoz­va az irányelveit megálla­pítja, hogy társadalmunk dinamikusan fejlődik, biz­tosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább erősödött a mun­káshatalom, szilárdult rend­szerünk gazdasági alapja, fejlődtek a szocialista ter­munkakörülményeket bizto­sítunk a munkásoknak. Sajátosságunk: a tanyavilág A megye fejlődésére na­gyon hátrányos hatással vannak a települési viszo­nyok. Megyénk lakosságá­nak 29 százaléka tanyán él. Az urbanizáció következ­tében 10 év alatt a tanyai lakosság aránya 7 százalék­kal csökkent, a városok la­kossága pedig 12,2 száza­ményeit. A IV. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitű­zéseit reálisnak, teljesíthe­tőnek tartjg. A legtöbb fel­szólalás ehhez a fejezet­hez hangzott el. Javasoljuk, hogy a pártértekezlet értsen egyet az irányelvek ezen fejezetével és néhány jo­gos észrevételt az illetékes minisztériumokhoz továb­bítsunk. A járási, városi pártér­tekezleteken felvetődött az az igény, hogy egyes gaz­dasági ösztönzőket hosszabb távra határozzanak meg, A pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja. fontos a jövő évi termés szempontjából az őszi ga­bonafélék elvetése, a mély­szántás elvégzése. Sajnos, az idő előrehaladottsága, az ennek következtében várható eső, fagy, valamint a gépállomány elégtelensé­ge e téren is sok veszélyt rejti A két dokumentum is­mert a küldött elvtársak előtti Ezért szóbeli beszá­molónkban a szeptemberi taggyűlések és a járási, vá- j rosi pártértekezletek állás- foglalásainak összegezésé­re, értékelésére és saját ál­lásfoglalásunk kialakítására törekszünk. A külpolitika helyes A párttagság a járási, vá­rosi pártértekezleteken ki­nyilvánította, hogy egyet­ért a Központi Bizottság nemzetközi helyzettel, kül­politikánk kérdéseivel kap­csolatos értékelésével. Pár­tunk e bonyolult, ellent­mondásos világhelyzetben, a szocializmus és a ka­pitalizmus erői közötti gaz­dasági, politikai, ideológiai harcban magabiztosan meg tudta állni a helyét. A párttagság nagyra értékeli a Központi Bizottság kez­deményező munkáját, me­lyet az európai biztonság megteremtéséért, a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért kifejtett. A megyei pártértekezlet helyesli a vietnami nép támogatását igazságos har­cában, egyetértünk a kö­zel-keleti kérdésben tett ál­lásfoglalásokkal, azj arab népek harcának támogatá­sával. Nincs véleménykü­lönbség a Varsói Szerződés­ben vállalt kötelezettsége­ink teljesítésében és annak erősítését, fenntartását a jelenlegi világhelyzetben igen fontosnak tartjuk. Cél­tudatos külpolitikai tevé­kenységnek tekintjük a Szovjetunió s a Német Szövetségi Köztársaság kö­zött létrejött * erződést. melési viszonyok. Szilárdult államunk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. A munkásosztály vezető szerepe A párttagság többsége egyetért az irányelvekben a munkásosztály vezető szerepének megfogalmazá­sával. Reálisnak tartja a munkás-paraszt szövetség fejlődésének megítélését, a „szövetkezeti paraszti” osz­tály megfogalmazását Helyenként vita alakult ki a munkás-paraszt szö­vetség értelmezésével kap­csolatban, másutt egyes munkásrétegek politikai el­maradottságát vetették fel. Ezekre a felvetésekre fel kell figyelni és a propagan­da- és agitációs munka so­rán reális érvekkel el kell oszlatni a téves nézeteket. Szövetségi politikánk alapelveit elfogadják, jónak tartják. Élénk vitát váltott ki a nők és az ifjúság helyzetét tárgyaló rész. E két témával kapcsolatos központi és megyei bizott­sági határozatok végrehaj­tása hosszabb folyamat. Az illetékes szervek többsége kialakította mit kell tennie. A megértésen és egyetértésen túl a vég­rehajtás szorgos hétköznap­jainak kell következni. E kérdésben azt tartjuk a me­gye pártszervezetei fő fela­datának, hogy hajtsuk vég­re és ellenőrizzük a Köz­ponti Bizottság és saját ha­tározataink teljesítését. Az egyetértő felszólalá­sok mellett számos észre­vétel hangzott el. Jogos az az észrevétel, hogy a vidéki kisvárosi és községi üzemi munkások életkörülményei elmarad­nak a nagyvárosok munká­saitól. De az is igaz, hogy ez az elmaradás egyre ki­sebb lesz. Ennek érdekében eddig is egy sor intézkedés történt. Az új, rekonst­ruált üzemekben lényege­sen jobb termelési és lékkai nőtt. A tanya meg­szűnése lassú, természetes folyamat, amelynek elsősor­ban gazdasági, ellátási és pénzügyi konzekvenciái vannak. Kérjük, hogy a kormány e sajátosságot ve­gye figyelembe és megol­dását pénzügyileg is segít­se elő. A párttagság megelége­déssel veszi tudomásul a tanácsi szervek önállóságá­ra és felelősségének növelé­sére irányuló törekvéseket. Bízik abban, hogy ez az intézkedés még jobban se­gíti a helyi kezdeményezést, az alkotó ‘'város- és község­fejlesztési politika tovább­fejlesztését, és a bürokrá­cia-mentes lakossági ügyin­tézést. A párttaggyűlési vitain­dítókban, a pártértekezle­tek állásfoglalásaiban és a hozzászólásokban is foglal­koztak az állami intéz­mények hatásosabb párt­irányításával. Egyetértenek azzal, hogy a párt szervei a fő figyelmet az állami munka elvi, politikai irá­nyítására, a káderpolitikai elvek érvényre juttatására fordítsák. Olyan észrevételek is el­hangzottak, amelyek jogo­sak, de megítélésünk szerint megoldásukhoz nem köz­ponti elhatározás, hanem a területen dolgozó pártszer­vek és szervezetek, és a különböző szintű vezetők helyes szemléletének kiala­kítása és jó gyakorlat szük­séges. Ilyen felvetések; hiányzik az őszinte véle­ménynyilvánítás légköre; nem a bejelentést, hanem a bejelentőt vizsgálják; nem becsülik meg kellően a köz érdekében tevékeny­kedőket. Érdeklődés a gazdasági kérdések iránt Az irányelvek IV. feje­lte a szocialista gazdasági építőmunkával foglalkozik. A párttagság elismeri a gazdasági építőmunka ered­egyeseket pedig indokolt esetben gyorsabban módo­sítsanak. E mögött az van, hogy az az ösztönző, amely kedvező a vállalatnak, hosszú távra legyen érvé­nyes, míg a kedvezőtlent gyorsan módosítsák. Mi azt tartjuk helyesnek, ha eb­ben is a népgazdasági szemlélet érvényesül, és ösztönző rendszerünk ru­galmasan alkalmazkodik a népgazdaság igényeihez, a mindenkori anyagi lehető­ségekhez. A járási, városi pártér­tekezletek állásfoglalásai­val egyetértőén szükséges­nek tartjuk az építőanyag­termelés fokozását, az épí­tési kapacitás bővítését he­lyi és központi intézkedé­sek útján. A területünkön levő gyáregységek kommunistái kérik, hogy nagyobb hatás­kört kapjanak a tervezés­ben, vagyis önállóságuk nö­vekedjék. Jogosnak tartjuk ezt az igényt és egyetér­tünk vele. A mezőgazdasági párt- szervezetekben vetődött fel több helyen, hogy a jelenle­gi hitelpolitika következté­ben a rossz anyagi helyzet­ben levő termelőszövetke­zetek még jobban elmarad­nak a fejlettebbektől. A termelőszövetkezetek felé jelenleg is szelektív hitel- politika van érvényben — melyet alapvetően jónak tartunk — azonban szük- ] ségesnek tartjuk a gyenge tsz-ek részére nyújtható hitelarány növelését. Szinte valamennyi helyen felvetették a gép- és gép­alkatrészhiányt. Szükséges­nek tartjuk, hogy ez ügy­ben kormányszinten tör­ténjen intézkedés. A gazdasági vezetőiktől a nagyobb jogok mellett a megfelelő munkavégzés igényét vetik fel. Az igényfelvetés az irányelvek­ben foglaltakkal egybeesik, a pártszervezetek és a gaz­dasági irányító szervek ve­zetőinek munkájától függ, hogy e téren milyen gya­korlat alakul ki. Műveltebb társadalom Az irányelvek V. fejezete társadalmunk ideológiai, kulturális állapotát tárgyal­ja. A járási, városi párt­értekezletek megerősítették az irányelvek azon megál­lapítását, hogy az ál talános haladással erősödtek ha­zánkban a közgondolkodás szocialista elemei, emel­kedett a társadalom tag­jainak általános és szak­mai műveltsége, topább terjedt a marxista-leni­nista világnézeti Az egyetértés mellett számos bírálat, észrevétel és javaslat hangzott ej. Párttagságunk gyorsabb fejlődést igényel az oktatási reform végrehajtása terén, a feltételek biztosítását sür­geti. Jelentős gond a hát­rányos helyzetű tanulók, főleg a tanyai fiatalok ala­csony színvonalú képzése. Megszűnését csak hétközi kollégiumok növelésével, valarrlint az iskolák továb­bi körzetesítése útján lehet megvalósítani. A saját erő­forrásaink ehhez csak túl hosszú távon hozhatnak eredményt, ezért szüksé­gesnek tartjuk a központi támogatás mértékének nö­velését. A szocialista közízlés for­málása érdekében elhans- zott, hogy ettől idegen vi­selkedést tanúsítók szerep­lését korlátozzák, mert ezek hozzájárulnak az if­júságnál jelentkező helyte­len szemlélet, magatartás kialakításához. 'A tútzott rendezői 'szöfüélét á tele­vízió, a rádió műsorpöliti- kájóban gyakran a közön­ség ízlésének, igényének nem megfejelő tartalmat eredményez. Több helyen azt is felvetették, hogy a művészi pályán a murskás- származásúak elvétve ta­lálhatók, kirekesztik őket és kisajátítják ázt kispol­gári elemek. Az életszínvonal, a szo­ciálpolitika fejlődésével kapcsolatban minden tag­gyűlésen és pártértekezleten volt felszólalás. A párttag­ság elismerően nyilatkozott mindazon intézkedésekről, amelyek a különböző réte­gek szociális helyzetének javítását szolgálják. Egyet­értésüket fejezték ki a cél­kitűzésekkel is. A Központi Bizottság és a kormány nagyon reális, a tényleges lehetőségekre alapozó következetes élet­színvonal-politikát folytat- A tervezett 25—27 száza­lékos növekedés megfelel a népgazdasági egyensúly-kö­vetelményeknek. A felszólalók foglalkoz­tak a párt munkastílusá­val, munkamódszerének ja­vításával. Megerősítették annak szükségességét, hogy az eddiginél is nagyobb le­hetőségeket kell biztosíta­ni a párttagság jogainak gyakorlásához. A pártde­mokrácia és a szocialista demokrácia fejlesztése több hozzászólás témája volt. Sérelmezték, hogy a veze­tők számos helyen nem fogadják pártszerűen a bí­rálatot, nem vállalnak párt­munkát, nem vesznek részt rendszeresen a pártrendez­vényeken. A bevezető előadás végül a szervezeti szabályzat mó­dosítására tett egyes javas­latokkal foglalkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents