Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
/ 1970. november 15. vasárnap 5. o!«fl Szép száza tanítani Örökké emlékezetes marad számomra az a pár éve látott angol film, amely azt az emberfeletti nevelői munkát mutatta be, ahogyan a szinte teljesen beszédképtelen gyermeket lassan, módszeresen, megható türelemmel és igyekezettel szóra bírják. Később megtudtam, hogy hazánk minden megyéjében működik már logopédus, beszéd tanár. A Kecskeméti Gyógypedagógiai Foglalkoztató Iskolában és nevelőotthonban harmincöt pedagógus foglalkozik több mint négyjesebb csendre, zavartalanságra van szükség. — Negyvenegyé—10 éves gyermek van a gondjaimra bízva — mondja Halászná, és szavaiból kiérezni az ízes dunántúli tájszólást. — Egy-egy órán legfeljebb néggyel lehet közülük foglalkozni. ha jó eredményt akarunk elérni. Sőt. olyan is van, akit személy szerint, négyszemközt kell oktatni, gyakoroltatni. — S a beszédre nevelő pedagógus a szaktudásán kívül mit tud a munkához hozzáadni? — Még a szaktudást is száz beszédhibás gyermekkel. Rajtuk kívül a városban — az iskolákban, óvodákban végzett felmérés adatai szerint — százhu- szonkét hibásan artikuláló gyermeket tartanak nyilván. Baj nos. a tényleges szám ennél jóval magasabb, mivel sok fel nem derített eset is akad. Halász Ákosné, a fiatal szaktanár alig néhány hónapja foglalkozik Kecskeméten a szellemileg teljes értékű, de beszédhibás gyermekekkel. Átmenetileg a Zrínyi Iskola pinceklubjában kaptak otthont a foglalkozások céljára. Bírják azonban a tanács vb művelődési osztályának ígéretét, s már folynak is a biztató tárgyalások egy, a nvugodt munkához mindenben megfelelő helviség elnyeréséért. Hiszen ehhez a tevékenységhez a legtelmegelőző követelmény a türelem és a szeretet. E három ötvözetéből születik meg azután, nem egyszer csak nagysokára, a siker. A foglalkozás tornával kezdődik. Az óvodás Pityu és az első osztályos Árpád egymással versengve igyekeznek minél szebb terpeszállást, törzshaj lítást, kaszálást bemutatni. — A feladatunk nem pusztán a beszédhibák javítása, de az általános ügyességre, határozott mozgásra, talpraesettségre nevelés is — mondja a tanár néni. — A fizikai „tartás” egyik alapja a szellemi, illetve a beszédfejlődésnek. A léggömbfúvás például erősíti a tüdőt, s így közvetve kihat a hangképzésre is. — Figyeljetek, gyerekek! Mit mondanak a vonatok?- huuu, ssss — huuu... — ez a „jó játék” megintcsak a. hangok pontos, tiszta formálásához visz közelebb. A „p” és az „f” gyakorlására pedig a legre- mekebb eljárás a gyertya fújása. Az ajkat edzi, idomítja a felváltva hol lobogtatva fújás — ilyenkor a láng csak imbolyog —, hol pedig a pattintás, amikor egyszerre kialszik. Esetenként más és más hangok gyakorlása, beidegzése (automatizálása) a cél. Árpádnál például a rövid nyelvfék és az aszimmetrikus nyelvmozgás a beszédzavar egyik oka. míg Pityu fogsora szabálytalanul zár — hátrább van az alsó állkapocs, így főként az „sz”-ek képzése roppant nehéz —, ugyanakkor kissé orrhangon is beszél. — Hogy kiált az indián? — ez a következő játékos gyakorlat. Ez már tükör előtt zajlik. így a kis páciens önmagát és a hangot helyesen kéoző tanárnőt egyszerre láthatja — Uuuu — harsan fel a sziu csatakiáltás. Igenám, de a „harcos” száját, szabályos időközökben gyengéd, de határozott tenyér fogja be, ezzel kényszerítve a gyereket a „b” gyakorlására, megszokására. De a most még olykor görcsben vergődő hangképző szervekkel együtt az értelmet is nyitni igyekszik a logopédus: — Sz... ész. Pityu, hol van az ész? ... No ugye, itt a fejedben! — F..! fa ... Mit tudsz mondani a fáról ?... Fa van az utcán ... Ügy bizony, pompás! Végül együttes beszéd- és mozgásgyakorlat zárja az órát, olyanformán, hogy aki egy-egy szót szebben ejt — annak dobja a tanár néni a labdát... Nehéz, hosszadalmas küzdelem minden kiejtett betűért ... Idegeket próbára tevő türelem — amelyet viszont a gyermek egy pillanatra sem érezhet! — és a nevelő önfeledt, tiszta öröme a legapróbb siker nyomán is... Csigalassúsággal, naponként újra meg újra kezdve kiharcolt eredmények: ez a logopédus munkája. Jóba Tibor Paprikaszedés holdvilágnál Fagyot jelzett a meteorológia. A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet vezetői elhatározták, hogy megmentik a 22 hold pritaminpap- rikát. Berta Jenő elnök az emberek mozgósítását szervezte. — Negyed hétkor kel a Hold. Hét óra körül már megkezdhetjük a munkát, reméljük, tiszta lesz az égbolt. Ha ötven embert ösz- szeszedünk, akkor is leszedjük a termés nagy részét az éjszaka. És ötszázan lettek. Ott voltak az irodai, a gép- műhelyi dolgozók az építőbrigád tagjai, a KISZ-esek, az állattenyésztők, nyugdíjasok, járadékosok. Gyorsan elterjedt a renkívüli munkára szólító felhívás: meg kell menteni a szép termést! Az elnök hétszer fordult a Warszawával. Az egyik fuvarnál látta, hbgy a 70 éves Fehér Erzsi néni baktat a paprikaföld felé. Felvette a kocsiba. Az asszony, arcát kicsipte az őszi este hidege. A kocsiban gyorsan felmelegedett. — Magának nem kellene kimenni, örzse néném — így az elnök —, a fiatalabbak jobban bírják. — Én se maradhatok el tőlük — csattant fel Csőre néni. Éjfélre, társadalmi munkában, félezer ember 460 ezer forint értékű prita- minpaprikát szedett le. Hajnalra jött a fagy. A paprikaföldön már nem tudott kárt tenni. Azonos érdek Hőstett volt ez? — Inkább a közös vagyon megbecsülése, a munka eredményének féltése, az azonos érdek védelme — mondja az elnök. Az összefogás számos példáját lehetne még felsorolni ebből a szövetkezetből. Az idei esztendő ugyancsak próbára tette a tagságot. Tavasz óta nem volt szabad vasárnapjuk a növénytermesztésben dolgozóknak. A borsószedésnél három műszakban dolgoztak. A traktoristák sem pihentek egyetlen ünnepnapon sem. Nem mindenki bírta. Az egyik fiatal tnakgyelmes jóistennek sem! „Hogyne, azt mondta az anyja, hogy ti a másik szobában ki tudja, mit csináljatok a barátaitokkal meg a barátnőitekkel!” Apa meg hát persze hogy ráhagyta anyára: olyan esetre nemigen emlékszik, hogy apa feltátotta volna a száját, ha anya valamit kijelentett — pedig micsoda marhaság! Mintha az ember, ha olyasmit akarna csinálni, hát éppen hazahozná azt a másikat, a szülei orra elé!... Most aztán, tessék, „körbejárhatás” a lakás, ahogyan anyja elképzelte, üvegajtóval meg vékony közfalakkal van tele az egész anni ira, hogy ha valaki a kamrában elpisszenti magát, hát az első szobában is nyugodtan hallani... Nagy kín ez kérem, bárki belegondolhat, mert nagy kín a nyűgös gyereket csendben tartani, és nagy kín volt a házasság első heteiben, hónapjaiban is... Emberek vagyunk. llefordul a Fémmunkáshoz vezető egyenesbe, és le" stoppol: másodperceken belül elő kell karikázni Fehér szakinak. Egymás mellett dolgoznak a gépen... Fehér szaki halk, kevés beszédű ember, ha meg szól, annak rendszerint van füle is, meg farka is — ám néha ő is megengedi az óhéber dumát; „Mit acsar- kodsz, te gyerek, mit jártatod a szád?!... Én is húszévesen nősültem, nekem se volt lakásom, de még ruhám is csak annyi, hogy a fenekemet éppen elfedte — és egy szobában háltunk az öregekkel, meg a kisebb testvéreimmel!... Hát ez igaz, de ó ettől még nem szavalja el a Szózatot! Meg attól se perdül táncra, hogy Fehér szaki esek tíz éve lakik rendes házban, addig egy testvérével nyomorgott kint a homokban. Nem. Ántidol- gok ezek: 6 elhiszi, hogy kapitalizmus, meg félfasiz- mus, meg sokmillió koldus országa — de miért nem Isap ő lakást, mikor már egy éve elmúlott, hogy beírta a2 igénylést! Illetve, izé... egy éve elmúlott, hogy először elment a lakáshivatalba. Esküvő előtt. De akkor azt mondták, legény ember nem adhat be igénylést! Mikor meg nősemberként bement, akkor azt tanácsolták, hogy várja meg legalább az első gyereket. És a lakásfőnök — ő csak így hívja magában — elkezdte mutogatni, hogy hány négygyerekes, hány három- gyerekes család vár sorára, hogy a kétgyerekeseket már ne is említse .. „Tudja, hány vályogfalú tanyasi, meg öreg városi lakás válik lakhatatlaiyiá egy-egy belvizes tavaszon?” — kérdezte az illető, és ő nem felelt semmit, csak mikor Csaba megszületett, bement újfent. Akikor 1008-as sorszámot kapott. Megnézte, de nem szólt, nem kérdezte, hogy ebből mikor lesz összkomfort, mert elhatározta, hogy kivárja, sző nélkül végigvárja, ha belegebed ís! Fehér szaki svájcisapkás feje előbukkan a kisajtó mögül, s már ettől rögtön lohad a mérge, szelídebb folyásba váltanak a gondolatai. Üdvözliik egymást, és szokásos szótlanságukkal tapossák le az utolsó pár száz métert: Mert igaz, mondta neki az apja, mikor nekivágott: Fiam, embemyi ember vagy, társulj be, ameny- nyivel csak bírsz, és legyen három szoba!... De ő csak a fejét rázta; lehet, hogy az öregeknek nagy teljesítmény, hogy a homokból a város széléig jöhettek, de ő már a Lenin városnál, Széchenyivárosnál, vagy Csilléri telepnél alább nem adja! Távfűtés, hideg víz, meleg víz, erkély a harmadik emeleten, amire szombat délután kikönyökölhet az ember — erről van szó! Egy haverja a télen kapott kétszobásat a sza'aTház- ban. Az igen! Szövetkezeti, de nem számít az. Az ember végeredményben nem várhat mindent egyenest a szájába — belátia ezt ő, ha hangosan nem is mond- ía, nehogy megnyugodjanak felőle, és hátrább rakják a kérvényét... pehér szaki beszegi a kortnánvt a gyárkapuhoz. 1 Lajos megnézi a kártyát: hat óra ötvennyolcat blokkolt, s ha a kicsi mindeddig hagyta is aludni Rózsikét, az ébredező gyerekek biztos felzajongják. toros ezekkel a szavakkal mondott fel: — Tudom, hogy másutt nem keresek ennyit, de az iparban nemcsak szabad vasárnapom, hanem szabad szombatom is lesz. Az uborkát egyszerre hatszázan szedték, nagyrészt asszonyok. A termelőszövetkezet tagjainak több mint fele nő. Volt olyan nap, amikor 14 vagon uborkát szedtek le a tövekről. A termés több lett, mint amennyit vártak. Holdanként 47 ezer forint jövedelemre tettek szert. Napi gondjuk A belvíz 800 holdnyi területet öntött el, amely egész évben kiesett a művelésből. . Ez önmagában jelentősen csökkentette a szövetkezet idei bevételét. Ehhez járultak a termés- kiesések burgonyából, gabonából, kukoricából. Igen jelentős a paprikánál bekövetkezett terméscsökkenés, amelyet a korai fagyok okoztak. Ez a fűszernövény az egyik legfontosabb bevételi forrása a közös gazdaságnak. Tavaly 20 és fél millió forint bruttó bevétel származott a paprikából. Az idén, sajnos, jóval kevesebb lesz. Napi gondjuk már tavasz óta, hogyan lehetne a károkat csökkenteni. Gondos munkával, jól szervezett növényápolással és növényvédelemmel elérték, hogy a már említett uborkán kívül, hagymából is többet termeltek, növelték a másodvetések területét, ezzel megoldották a takarmánygondokat. A szárazság ellen öntözéssel tudtak védekezni. A gazdaság a kalocsai öntözőfürthöz var tozik és 1200 holdat t tak az idén is mesterséges csapadékkal ellátni. Az öntözést meghálá’ja a spenót. Többet vetettek a tervezettnél, sőt, téli szedésre is ültettek 20 holdon. Méltók rá Mindezekből látszik, hogy a kiesések jelentős részét a kertészeti növényekből igyekeztek pótolni. Az állattenyésztés most van fejlődőben. Berta Jenő így tájékoztat: — összefogtunk a miskei és a bátyai tsz-szel és közösen építünk egy 720 anyakocás sertéstelepet. Egy év hiúivá készül eL Szövetkezetünk egy 400-as szakosított szarvasmarhatelepet létesít. Három 108- as istállóba már bont vannak a tehenek. A negyedik épületet nemrégen adták át az építők. A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet egymás után háromszor nyerte el a kormány és a SZOT vörös vándorzászlaját és az ezzel járó oklevelet. A tagság eddig is példás szorgalomról, tenniakarás- ról adott tanúbizonyságot. Az idei nehéz esztendőben is számos jelét adta, hogy méltó a kitüntetésre. K. S. S2ERBMLDI UDVAR ' Pásztor Zoltán {elvétele
