Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
Tanácskozott a megyei pártértekezlet Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 258. szám Arat 90 fillér 1970. november 3. kedd A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKASPA'RT BA’CS-KlSKUN MEÓVEI BIZOTTSa'Oa'maI/LAPJA Vasárnap délelőtt tíz órakor Kecskeméten, a Ka- I tona József Színházban 341 küldött jelenlétében Erdőst József, a megyei pártbizottság első titkára megnyitotta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kis- 1 kun megyei értekezletét. Javaslata alapján a pártértekezlet elnökének dr. Greiner József elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát választották. Az elnökség tagjai: Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, dr. Ro- mány Pál, az MSZMP Központi Bizottság Gazdaság- politikai Osztályának helyettes vezetője, Ábel Tiborné, az alpári altalános iskola nevelője, dr. Bagi György, a kalocsai kórház adjunktusa, Benke Lajosné, a Kiskunhalasi Papíripari Vállalat előadója, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára, Csizmadia István, a BOV kecskeméti gyárának igazgatója, Dörner Henrik, a megyei Építőipari Vállalat igazgatója. Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Farkas Mihály ezredes, Fricska Mihályné, a hartal Üj Élet Tsz szocialista brigádvezetője, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Gyöngyösi Marianna, a Kis- kunmajsai Drótfonatgyártó Vállalat szocialista brigádvezetője. Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, Iván Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kása Antal, a kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Tsz elnöke, Lontai Tibor, a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatója, Marosvári Er nőné, a Bajai Finomposztó Vállalat üzemvezetője, dr. Mészöly Gyula, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kossuth- d'íjas igazgatója, az Akadémia levelező tagja. Molnár Károlyné, a Kiskőrösi Konzervgyár szocialista brigádvezetője, Németh Imre, a Bajai Állami Gazdaság igazgatója, Pécsi Mihály, a munkásmozgalom veteránja, dr. Szalóki László, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Terbe Dezső, a KISZ megyei bizottság első titkára, K. Tóth Ferenc, kunszentmiklósi községi párt- bizottság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, Viszmeg Miklós, a tataházi Petőfi Tsz gépszerelője. A megyei pártértekezlet jegyzőjévé Gyóni Lajost, a megyei pártbizottság titkárát, a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Madarász Lászlót, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, a jelölő bizottság elnökévé Geröcs Istvánt, a megyei tanács pártalapszervezeté- nek titkárát, a szavazatszedő bizottság elnökévé pedig dr. Gajdócsi Istvánt, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökét választották. A megyei pártértekezleten részt vett Hári Béla, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője. Dr. Greiner József, a megyei pártértekezlet elnöke elfoglalva helyét, többek között a következőket mondotta: Kétnapos munkaértekezletre jöttünk össze, hogy a megyei pártbizottság írásos beszámolója és a szóbeli előterjesztés alapján számot adjunk párttagságunknak, az egész lakosságnak és a felsőbb pártszerveknek Bács-Kiskun négyéves fejlődésének eredményeiről, megjelöljük a következő évek legfontosabb tennivalóit és kialakítsuk állásfoglalásunkat a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel és a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatosan. Pártértekezletünk jelentőségét — folytatta Greiner elvtárs — az növeli, hogy itt nem leszűkítve, csupán a párt belső életéről esik szó, hanem a megye egész lakosságánál?: helyzetéről, sorsának formálásáról születnek megállapítások és elhatározások. Greiner elvtárs ezután átadta a szót Erdősi Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának, aki megtartotta előadói beszédét. Az előadói beszéd és az írásos beszámoló legfontosabb megállapításait az alábbiakban közöljük. Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársnők!' Elvtársak ! Vendégeink! Pártunk alkotmánya, a szervezeti szabályzat előírja, hogy a párt legfelsőbb szervét — a kongresszust — legalább 4 évenként ösz- sze kell hívni. Központi Bizottságunk a szervezeti szabályzatban foglaltaknak megfelelően, 1970. november 23-ra hívta össze a párt X. kongresszusát. A kongresszusra készülés eseménysorozatában jelentős állomáshoz érkeztünk. A pártalapszervezetek, a pártbizottságok, a járási, városi pártértekezletek után ma megkezdi tanácskozását megyénk legfelsőbb politiJózsef előadói beszéde kai szerve, a megyei pártértekezlet. Megyei pártértekezletünknek az a feladata, hogy értékelje a megyei pártbizottság, a megye pártszervezetei és kommunistái 4 éves munkáját, számot adjon, hogyan hajtották végre a IX. kongresszus és az 1966. évi megyei pártértekezlet határozatait. Másrészt a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei alapján, a megyében eddig elért fejlődést mérlegelve, meg kell szabni a következő időszak fő célkitűzéseit. A vita alapján ki kell alakítani azokat az egységes elveket, amelyek megvalósításáért a politikai, társadalmi, gazdasági élet terén vállvetve dolgozni akarunk. A megyei pártbizottság írásban kiküldött beszámoló jelentésében számot ad megyénk; — társadalmi helyzete változásáról, — a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, t— a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításáról. — a lakosság életkörülményei javulásáról, — az ideológiai, kulturális helyzet fejlődéséről, — a pártélet alakulásáról. A már megtett intézkedések, a jelenlegi helyzet és lehetőségek alapján felvázolja a következő időszak fő tennivalóit, amelyek megvalósításával hozzájárulunk a X. kongresz- szus irányelvei valóra váltásához. A számvetés, a célok megfogalmazása alapul szolgál a küldött elvtársaknak véleményük, javaslataik, kritikai megjegyzéseik kifejtéséhez, a vita alapján az egységes szemlélet, akarategység kialakításához. 9000 felszólaló Tapasztalataink szerint megyénk kommunistái méltóképpen készülnek a X. kongresszusra. Megyénkben eleven, lüktető politikai tevékenység, nyugodt, alkotó, Erdősi József elvtárs előadói beszédet mondja és a jövőben bízó légkör alakult ki. Ebben a légkörben a sok nehézséggel megbirkózva teljesíteni tudjuk gazdasági célkitűzéseinket is. A Központi Bizottság ez évben hozott határozatai fokozták az érdeklődést és az aktivitást. Az ifjúság és a nők helyzetével kapcsolatos központi bizottsági határozatokat a megye valamennyi pártfórumán megvitatták és kidolgozták a végrehajtás helyi tennivalóit. E határozatok végrehajtásába bekapcsolódott a megye egész társadalma. Időszerűségüket bizonyítja, hogy az augusztusi és szeptemberi taggyűléseken igen sok felszólaló foglalkozott e kérdésekkel. Az aktivitásra utal, hogy az augusztusi és szeptemberi taggyűléseken a párttagság 84 százaléka vett részt. A vitában több mint 9000 elvtárs — a jelenlevők csaknem 23 százaléka — fejtette ki véleményét az alapszervezet beszámolójával, az irányelvekkel és a szervezetiszabályzattervezettel kapcsolatban. Az augusztusi taggyűlések beszámolóit általában az jellemezte, hogy a problémák kritikus felvetésével egyidejűleg egyértelmű fejlődésről adtak számot. Az értékeléseknek ez a fő megállapítása egyezik a megyei pártbizottság beszámoló jelentésében foglaltakkal. A megye kommunistáinak következetes munkája nyomán — a párton kívüli dolgozók cselekvő részvételével — tovább erősödött megyénk gazdasága, fejlődtek a politikai és társadalmi viszonyok, előrehaladtunk ideológiai, kulturális és szociális téren is. A X. kongresszust előkészítő munkánk egyik kiemelkedő jelentőségű feladata volt a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslat megvitatása. A Központi Bizottság határozata alapján párttagságunk mindkét dokumentumot augusztusban megkapta és hozzáfogott azok tanulmányozásához. Az irányelvek nagy érdeklődést váltottak ki a párton kívüli lakosság körében Is. A közvéleményben legvitatottabb kérdések közé tartozott az egyes rétegek helyzete, a szociális, egészség- ügyi fejlesztés, a kulturális igények kielégítése. A két dokumentum ismeretében került sor a szeptemberi taggyűlésekre, majd a járási-városi pártértekezletek állásfoglalásaira Az állásfoglalásokban kifejezésre jut, hogy párttagságunk az alapvető kérdé(Folytatás a 2. oldalon)
