Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-14 / 267. szám
1970. november 14. szombat 9. oldal •• Ötezer Tagon almát szüreteltek Tárolókba és üzletekbe került már a megye egyik legértékesebb gyümölcse. A tavalyi 9 ezerrel szemben S ezer vagon almát szüreteltek a megye mezőgazda- sági üzemeiben. Ennek nagyobb része, mintegy 3 ezer vagon az állami gazdaságok korszerű almáskertjeiben termett. A kedvezőtlen időjárás sok kárt okozott a gyümölcsösökben is. Csaknem mindenütt jóval kevesebb lett a termés, mint amennyire számítottak. Az állami gazdaságokban a gondos növényápolás és növényvédelem megvédte volna a minőséget, de legtöbb helyen kárt tett a belvíz és a jégverés. A Szikrai Állami Gazdaság 327 vagon almát szüretelt, melynek 81 százalékát exportálták. Tavaly 61 százalék volt az exportarány Az Izsáki Állami Gazdaságból a termés háromnegyed része talált külföldi piacot. A Kunfehértói Állami Gazdaságban termett alma nagyobb része szintén exportképes lett. A termelőszövetkezetek korszerű telepítéseinek zöme szintén termőre fordult már, bár a termést megtizedelték a természeti csapások. A megyei MÉK mintegy 1300 vagon almát szándékozik átvenni a termelő üzemektől, a lakosság ellátására. A tárolást segíti, hogy az utóbbi években összesen 1700 vagon árut befogadó hűtőtároló épült a megye mezőgazdasági üzemeiben és a MÉK telepein. Viszonylag nem sok ez a tárolási lehetőség, de máris lehetőséget nyújt arra, hogy zavartalanná és folyamatossá váljon az értékesítés és a lakosság ellátása. A hűtőtárolók építéséhez állami támogatást kapnak az üzemek. A következő ötéves terv időszaka alatt előreláthatólag több ezer vagonnal nő a tárolási lehetőség. Üzemavatás Tiszakécskén Tegnap avatták fel a Remix Rádiótechnikai Gyár tiszakéeskei üzemét. A művelődési házban rendezett ünnepségen részt vett Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság titkára. Tóth Sándornak, a községi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Miskó István, a községi tanács vb elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta az új üzem létrehozásának jelentőségét — elsősorban azt, hogy nagymértékben hozzájárul a női munkaerők foglalkoztatásának megoldásához. Ezután Erdős Sándor, a gyár igazgatója ismertette a 130 dolgozói létszámmal induló üzem létrehozásának körülményeit, s vázolta további fejlesztésének programját. Gyónj Lajos a megyei pártbizottság jókívánságait tolmácsolta. Lakatos Erzsébet és Pálinkás Erzsébet az új üzem dolgozói nevében szólt az ünnepség résztvevőihez. Á településfejlesztés sikerei Bács-Kiskun megyében Irta: Szilágyi Laios építési és városfejlesztési miniszterhelyettes Nívódíj ösztönös jövőre Tízezer új otthon tagánerőből A településfejlesztési ki- állításhoz pénteken sokakat megmozgató ankét kapcsolódott. Az eseményt az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács vb, valamint a MTESZ. Építőipari Tudományos Egyesükbe rendezte.. A színhelyen a megyéi .tanács szókházá- nak közgyűléstermében mintegy százan jelentek meg. A résztvevők a magántervezők és a magántervezési szakértői bizottságok szerepével foglalkoztak, tájékozódtak a településfejlesztésben — különösen , a lakásépítésben — rájuk váró feladatokról, illetve kifejtették véleményüket a témáról. Az elnöklő Szilágyi István, a Tervező Vállalat igazgatója megnyitójában egy adattal jellemezte a magántervezők felelősségét. A soron következő ötéves terv időszakában az országosan előirányzott 400 ezer lakásnak több mint a fele magánerőből készül el, ami Bács-Kiskunban tízezer lakást jelent. Vitaindító előadásában Komáromi István, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője elemezte a magánépítkezések helyzetét és részletezte ázokat az építészeti következményeket, amelyek a települések arculatát formálják. Mint kifejtette, szám«? helyen még ma sém lehet találkozni átfogó rendezési tudatossággal. A korszerű, gazdaságos és kulturált lakások készítésében nagyon nagy szerep vár a magántervezőkre is.1 A munkát három év óta véleményezéssel, bírálattal segítik a szakértői bizottságok. Ezek a zsűrizések megelőzik az engedélyezési eljárást, így a hatóságok tevékenységét ugyancsak megkönnyítik. Kiegészítő referátumot Sándor Béla, a mérvéi tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálvának vezetőbe tartott. Elmondta, hogy Bács-Kiskunban ösz- szesen 450 magántervezéssel foglalkozó építészmérnököt, technikust és kőművesmestert tartanak számon. Szakértői bizottság működik az öt városban és Kiskőrösön. A magántervezés színvonalát a jövőben konzultációk, továbbképző tanfolyamok szervezésével és tájékoztató kiadványok megjelentetésével emelik. Az ankét vitájában Herényi József, a Tervező Vállalat építészmérnöke egyebek között felvetette, hogy egy létesítendő nívódíj hatásosan ösztönözné a munkát. A tanácskozás végén Sándor Béla bejelentette, hogy 1971-től évenként nívódíjjal fogják jutalmazni a megvalósuló legjobb magántervet. H. F. Húsz évvel ezelőtt, amikor a tanácsok megalakultak, még csak ismerkedtek a városok, községek gondjaival, fejlesztési problémáival. Akkor még nem volt a településfejlesztéshez elegendő tapasztalatuk, nem voltak anyagi eszközeik, túlságosan lekötötte erejüket területük belső gazdasági ügyeinek intézése. A városi tanácsok vezetői ebben az időben még elzárkóztak a város környezetét . alkotó települések gondjaitól. Kevés volt a lakás, a munkásszállás, s a munkaerő-elhelyezési nehézségek miatt is rendszabályokkal igyekeztek útját állni a falusi munkaerő bevándorlásának, az onnan beáramló fiatalok továbbtanulásának. Később a tanácsok mindjobban gazdáivá váltak területüknek, s egyre magasabb szinten elégítették ki a lakosság anyagi, kulturális, egészségügyi igényeit. A városok intézményei ma már számos körzet — A városiasodás útján A termelés fejlődésével párhuzamosan hazánkban is megindult egy erős urbanizációs folyamat. Jelenleg városainkban lakik az össznépesség 46 százaléka. Ez elsősorban a mezőgazdaság korszerű fejlődése folytán, az onnan felszabaduló és a városokban elhelyezkedő munkaerők révén a megye, járás — lakosságának szükségleteit is kielégítik. Az elmúlt 20 év alatt a tanácsok átütő sikereket értek el a termelés, a lakosság ellátása és a települések fejlesztése terén. Büszkék vagyunk eredményeikre, sikereikre. Választott tisztségviselőik és apparátusbeli szakembereik. a jól végzett munka örömével tekinthetnek vissza a megtett útra. Az elmúlt 25 év alatt mélyreható változások mentek végbe politikai, gazdasági és kulturális életünkben. A fejlődésiben döntő szerepet játszott a termelőerők rendkívül gyors növekedése és a termelési viszonyok forradalmi átalakulása. A jelenleg meglevő összes állóeszköz-állomány 70—75 százalékát a felszabadulás után hoztuk létre. A nemzeti jövedelem termelése felgyorsult és 25 év alatt elmaradt agrárországból az iparilag közepesen fejlett országok színvonalára emelkedtünk. Város az asztalon Gyülekezik a közönség a tanácsháza folyosóján kialakított alkalmi, kis mozinézőtéren. Az érdeklődés középpontjában ezúttal Kiskunfélegyháza külön bemutatkozása, filmösszeállítása áll. Legalábbis a településfejlesztési kiállítás eme szögletében. Távolabb, a folyosó túlsó részén, Baja város rendezési terve köti le négy fiatalember — szakszerű megjegyzéseikből ítélve tervezők — figyelmét. Ám a leghosszabban mégis a díszteremben, Kecskemét makettje körül időznek el a látogatók. Vonzó, érdekes látvány az asztalon elterülő város. Nemcsak a fejlődést demonstráló fehér makettházak, tömbök sokasága miatt. Egy kicsit a játéK kedvéért is megkeresni az utcát, a házat, amelyben lakunk. Persze ez sem mindenkinek sikerül. Tegnap egy néni például méltatlankodva hagyta abba a keresést, s még a lépcsőházban is így pusmogott: — Hát igazság ez? Az én házamat nem rakták ki az asztalra! következett be. 1949-ben még 51, ma már csak 28— 30 százaléka dolgozik a foglalkoztatottaknak a mezőgazdaságban. A városok lakossága 1949 óta körülbelül 29 százalékkal növekedett, ez a folyamat azonban az elkövetkező években tovább tart Ebből az országos fejlődésből Bács-Kiskun megye és települései is kivették a részüket. A megye településhálózata alföldi jellegű. A népesség nagy lélekszámú és nagy határú településekbe tömörült. A lakosság 42 százaléka 10 ezernél nagyobb, 25 százaléka 3—5 ezer lakosú községekben, illetve városokban él. Ugyanakkor a megye lakosságának 30 százaléka — az 573 ezerből 150 ezer fő — még ma is tanyákon él. A megye az ország igen jelentős élelmiszerbázisa, és a továbbiakban is az marad, miközben ipara is megfelelően növekszik. A mezőgazdaság korszerűsítése, a szőlő, gyümölcs, kertészeti termesztés fejlesztése kiemelkedő ' eredményeket hozott. Az összes művelt terület 24 százalékán az állami gazdaságok, 50 százalékán a termelő- szövetkezetek gazdálkodnak. Az országban termelt élelmiszerek 11 százalékát, a szőlő 27 százalékát, a gyümölcs 13 százalékát, a zöldség 14 százalékát ez a megye adja. Egyes körzeteiben, például a bajai, kalocsai, kecskeméti, kiskun- halasi járásokban a mező- gazdaság kiemelkedő eredményeket produkált, s a _ _____ b elföldi ellátás mellett ko#-1 ségek fejlődésének további moly exportot is lebonyolít. A megye ipara is jelentősen fejlődött. Az élelmiszeripar mellett létrejöttek a nehéz- és könnyűipar különböző ágai, a gép-, elektromos-, műanyag- és fafeldolgozó ipar bázisai. Hazánkban a városban lakók számaránya a következő évtizedekben eléri a 65—70 százalékot és csak 30 százalék lakik majd községekben. Nem közön- bős azonban, hogy az ország népességének túlnyomó többsége milyen körülmények között fog élni. A cél: egészséges, jó levegőjű, ’korszerű közművekkel ellátott, esztétikus városi települések kialakítása. Szépülnek a községek is Szépülnék, növekednek Bács-Kiskun megye városai és urbanizálódmak községei is. Jelenleg a lakosság 33,3 százaiéira él városban, s ez később el fogja érni a 44, majd 50 százalékos arányt. A megye településhálózata öt városból, 21 nagyközségből, 87 községi településből áll. Legfejlettebb városa a felsőfokú központnak kijelölt Kecskemét, ahol a lakosság száma 1985-re eléri a 90 ezret. Részleges felsőfokú központ lesz Baja, 40 ezer lakossal. Központok lesznek Kalocsa 25 ezer, Kiskunfélegyháza 37 ezer, Kiskunhalas 32 ezer, Kiskőrös 15 ezer és Kunszent- miklós 10 ezer lakossal. 25 év alatt 42 ezer lakás A városiasodás és város- fejlődés már a negyedik ötéves tervben további lendületet kap. Az országosan megépülő 400 ezer lakás, a közművesítés, a kapcsolódó létesítmények átalakítják településeink arculatát. A megye kiemelkedően sokat tett a lakásállomány növeléséért. Huszonöt év alatt 42 ezer lakás épült, ebből 11400 többszintes házban. Imponálók a harmadik ötéves terv eredményei is. 1966 óta állami erőből 3870 lakás, magánerőből 2086 társasházi lakás és 9984 családi ház épült. Nagyszerű eredmények születtek a települések közművesítése terén is. Öt városban és 64 községben van vezetékes vízellátás, 8 strandfürdő létesült és Kecskeméten épült fel az ország jelenleg legkorszerűbb fedett uszodája. Fejlődött a közlekedés, az úthálózat. Jelentős az előrehaladás az egészségügyi ellátásban. Az orvosi körzetek száma 219; 8 szakorvosi rendelőintézet, 70 művelődési ház épült, 1590 gyermek részére bölcsődei hely, 11 500 gyermek részére óvodai hely létesült. Ez a tendencia tovább folytatódik a negyedik ötéves tervben. A megyei program szerint épül 20 ezer lakás, ebből 10 ezer többszintes. Ehhez megfelelő közművek és intézmények létesülnek, ami a megyében levő városok, közlendületet ad. A megyeszékhelyen az elmúlt napokban megrendezett településfejlesztési kiállítás áttekintést adott az említett sikerekről és biztató távlatokat nyújtott a rendező szervek, s a látogatók számára. Méltóképpen reprezentálta a megye fejlődését, s a legszemléletesebb érvekkel támasztatta alá — a X. kongresszus előtti időszakban — az elmúlt évek gazdasági és kommunális előrehaladását
