Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
8. oldal mo. október ti, vasárit*# Kecskeméti járási pártértekezlet (Fcnytatás az 1. oldalról) nos iskolát végzettek 73, az 1969—70-es tanévben 79 százaléka tanult tovább. A megnövekedett járás területén öt községi pártbizottság és 17 csúcsvezetőség működik, a párttagok száma négy év alatt 280 íővel növekedett A párttagok többsége — 56 százaléka — a mezőgazdaságban dolgozik. A pártmunka hiányosságait bírálva a jelentés megállapítja; több alapszervezetben nem volt tagfelvétel. A vezetőségben az átgondolt, elemző munkára kevés idő jut. Bizonyos munkaterületek háttérbe szorulnak. Előfordul, hogy a taggyűléseket tartalmilag nem készítik elő. A pártrendezvényeken általában keveset foglalkoztak az ideológiai tömegpolitikai és kulturális élet kérdéseivel. A párttagság létszámához képest elenyésző a pártfegyelmet sértők száma, ezekkel szemben azonban a taggyűlések szigorú következetességgel jártak el. Végezetül a jelentés meghatározza a soron következő gazdaságpolitikai, ideológiád és kulturális feladatokat, továbbá a párt vezető szerepével, s szervezeti fejlesztésével kapcsolatos teendőket. A pártértekezleten elhangzott vitaindítóban Horváth Ignác első titkár a pártszervezetek belső életét elemezve megállapította: a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűléseken a párttagság 80 százaléka megjelent, és a résztvevők 30 százaléka felszólalt. Több vezetőséget bírált a tagság, mivel gazdaságuk belső életéről keveset tudnak. Jogos kritika érte a dolgozókkal szemben alkalmazott nem megfelelő hangnemet is. Több helyen felvetették: érthetetlen, hogy a gazdasági vezetők miért nem támaszkodnak jobban a pártszervezetekre, a párttagságra. A javasolt 139 alapszervi titkárt megválasztották. Az új titkárok aránya 32 százalékos, tehát nem került sor felesleges személycserékre. A megválasztott párttitkárok 71 százaléka végzett pártiskolát, a vezetőségi tagokat tekintve növekedett a nők aránya és a fiatalok száma. Több ezren csatlakoztak a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyhez. Tömegmozgalom bontakozott ki az árvízkárosultak megsegítésére. Ebből jelentősen kivették részüket a kommunisták és a párton kívüli aktivisták. Különösen kiemelkedő munkát végeznek a szocialista brigádok, amelyek száma 425, taglétszámuk megközelíti a hatezret. Végezetül felhívta a figyelmet a kádermunka különböző hiányosságaira, majd Budai József, a járási pártbizottság titkára mondotta el az alapszervezetekben elhangzott javaslatokat, az irányelvekkel és a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatban. Miközben a mandátumvizsgáló és a jelölő bizottság elnökei beszámoltak végzett munkájukról, elhangzottak a felszólalások. Csík Antal, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatója a homokhasznosítés új módszereiről szólt, gyorsabb előrelépést sürgetve a mezőgazdasági kutatásokban. Mártfay Attila járási KISZ’ titkár az ifjúság nevelésének korszerű feladatait elemezte. Sereglyei László, a kunszentmiklósi villamoskészülékeket gyártó vállalat KISZ-titkára arról szólt, milyen helyet töltenek be a fiatalok a gazdasági életben. Ábel Tiborxié, alpári pedagógus a társadalmunkban meglevő érdekkülönbségekről, s a pártpolitika összhangteremtő erejéről beszélt. Budai István, a ti- szakécskei Béke Tsz fő- agronómusa a mezőgazdaság korszerűsödésének technikai és pénzügyi akadályait taglalta. Bene András, a járási tanács vb-elnöke a szakigazgatás változóban levő feladataira hívta fel a figyelmet. Deák István, a lakiteleki Szikra Tsz elnöke a mezőgazdasági szakképzés elégtelenségeiről adott számot. Mohácsi Ferenc, az ágasegyházi általános iskola igazgatója községi párttitkár a tanyai tanulók hátrányos helyzetére figyelmeztetett. Szita Sándor.né, szabadszállási pedagógus az általános iskolák nem kielégítő anyagi ellátottságáról beszélt Tőzsér József, az izsáki Aranyhomok -Tsz párttitkára a falusi lakosság ipari foglalkoztatottságának kedvező tapasztalatait foglalta össze. Vincze Lajos, a tiszakécskei Üj Élet Tsz elnöke a közös gazdaságok részére juttatandó készlethitelezést sürgette. Dr. Csernus István, a kecskeméti városi-járási ügyészség vezetője a bűnözés ellen teendő társadalmi összefogást hangoztatta. Szathmári Károlyné, a Fü- löpházi Községi Tanács V. B. titkára a nőknek a közéletben betöltött szerepével, s az azzal kapcsolatos gondokról szólt. Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság titkára meggyőző erővel hangsúlyozta azokat a tennivalókat, amelyek a kulturális felemelkedés, a szellemi maga- sabbrendűség elérése érdekében állanak az alapszervezetek előtt Galambos Sándor, a kunszentmiklósi általános iskola igazgatóhelyettese az anyagiasság, az egoista gondolkodásmód veszélyére figyelmeztetett, sürgetve a hatékonyabb világnézeti nevelést. Dr. Havasi László, a városföldi Dózsa Tsz jogtanácsosa a népfrontpolitika új vonásait taglalta. Pállagi P. Konrádné, a Vöröskereszt járási titkára a véradómozgalom, s más közéleti akciók mozgósító erejéről beszélt. A felszólalásokat Horváth Ignác foglalta össze, s ezt követően került sor — titkos szavazással — az 55 tagú járási pártbizottság megválasztására. A bizottság tagjai közül 21-en első ízben nyertek el ilyen megbízatást. Megválasztották továbbá a megyei pártértekezlet 49 járási küldöttét is. Ezután az újonnan megválasztott járási pártbizottság megtartotta első ülését, amelynek során megválasztották az első titkárt, a titkárokat, a járási párt-végrehajtóbizottság tagjait, továbbá a fegyelmei bizottság tagjait és annak elnökét. A járási pártbizottság első titkára: Horváth Ignác. Titkárok: Budai József és Túri József, ök egyúttal tagjai a végrehajtó bizottságnak is. Rajtuk kívül a végrehajtó bizottságba további nyolc tagot választottak be. A héttagú fegyelmi bizottság elnöke: Misányi Gyula, a Városföldi Állami Gazdaság főag- ronómusa. H. D. i Hazaérkezett Lengyelországból országgyűlési küldöttségünk VARSÓ (MTI) Küldöttségünk lengyelorA Kállai Gyula vezette szági hivatalos, baráti lá- magyar parlamenti kül-1 togatása ezzel befejezőPompidou Akagyemgorodokbcm döttség szombaton délelőtt a szejmben találkozott és eszmecserét folytatott a lengyel parlamenti képviselők egy csoportjával. A baráti légkörben lefolyt eszmecserén a kétoldalú együttműködés és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit érintették. A magyar képviselők ismertették látogatásuk tapasztalatait. MOSZKVA (MTI) A szovjet főváros politikai köreiben negatívan ítélik meg Nixon ' elnök Indokmával kapcsolatos indítványait, s azokat az Egyesült Államok propaganda manőverezésének tekintik. Mint a Pravda kommentátora rámutat: a Nixon-féle öt pont törvényesíteni és tartósítani akarja az Egyesült Államok indokínai beavatkozását. Ami azt a Nixon-féle indítványt illeti, hogy az elrendelt tűzszünet vonalának mentén „rögzíteni kell az állásokat”, a Pravda hírmagyarázója rámutat: tekintettel arra, hogy az amerikai betolakodók állásai idegen földön vannak, aligha várható, hogy az indokínai hazafiak beleegyezdött. A látogatásról közös közleményt adnak ki. A delegáció szombaton kora délután érkezett visz- sza Budapestre. Képünk a parlamenti küldöttség hivatalos tárgyalásairól készült: Czeslaw Wycech, a szejm elnöke (balra) fogadja Kállai Gyulát és a parlamenti küldöttség tagjait Varsóban, a szejm épületében. zenek a külföldi rabság „rögzítésébe”. Washington — húzza alá a szovjet sajtó vezető lapja — a népeknek azzal a követelésével szemben, •hogy vonják ki az amerikai csapatokat Indokíná- ból, továbbra is kibúvókat keres. A szovjet lap kommentátora külön felhívja a figyelmet arra, hogy Washington minden módon biztosítani akarja a saigo- ni vezető posztokat a Thieu—Ky rezsim leggyűlöletesebb személyei számára. A Pravda hansúlyozza: a vietnami nép törvényes képviselői teljes joggal utasítják vissza Nixon öt pontját, mivel ez semmiféle reális alapot nem Georges Pompidou, aki szombaton látogatást tett a Novoszibirszkhez közeli tudományos központban — Akagyemgorodokban — kijelentette: „Látogatásommal Franciaország és ilyen módon a francia tudomány teljes elismerését fejezi ki az iránt, amit önök itt véghez visznek... Forrón kívánom, hogy ez a látogatás elősegítse népeink közeledését. Ezt a közeledést akarom szolgálni munkámmal, a mind nagyobb egyetértés, Franciaország és a Szovjetunió mind gyümölcsözőbb egy ü t tm üköd ése érdekében”. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szibériai Tagozatának húsz intézetét építették fel a tajgán, az Ob folyó partján. „örülünk annak, hogy a szovjet—francia kapcsolatok baráti módon fejlődnek és a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy megerősítsük ezeket a kapcsolatokat tudományos téren” — mondotta Mihail Lavrentyev akadémikus, a szibériai tagozat vezetője, amikor üdvözölte Pompi- dout, Nyikolaj Podgomijt, nyújt a háború beszüntetésére, a politikai rendeLA PAZ (MTI) Torrez tábornok, bolíviai elnök ünnepélyesen beiktatta hivatalába 17 tagú kormányát. Ez alkalomból elhangzott beszédében ígéretet tett arra, hogy a kormány „átfogó támadást fog indítani a függés és kizsákmányolás rendszere ellen”. Az állam „hatáskörébe vonja az ország nehéziparának megteremtését, a természeti kincsek kiaknázását és az alapiparágakat” — mondotta Torrez. La Fuente tábornok, az a francia és a szovjet hivatalos személyiségéket a Tudósok Házában. A szibériai tagozat intézeteiben a Szovjet Tudományos Akadémia 75 tagja, a tudományoknak több mint 2000 doktora és kandidátusa tevékenykedik. A tagozat tudósad alapvető fontosságú eredményeket értek el a modern természettudományok különböző területein. A geológiai és geofizikai intézetben Pompidou elnök a következőket írta be a látogatók könyvébe: „Megemlékezésül az Akagyemgorodokban tett izgalmas látogatásra — Franciaország igaz barátságával a szovjet tudomány iránt. Október 10. Georges Pompidou” Az atomfizikai intézetben, ahol először nyertek 100 millió fok hőmérséklettel plazmát, megmutatták a vendégeknek a működő elektronpozitron-gyor- sítót. Akagyemgorodok megtekintése után az elnök és kísérete újból repülőgépre szállt, s országjáró kőrútjának újabb állomására Taskentbe, az üzbég fővárosba utazott. Itt a francia vendégek megszemlélték a város nevezetességeit, majd este részt vettek az Aliser Navoj operaház díszelőadásán. Az elnöki pár vasárnap a történelmi emlékekben gazdag Szamarkandba látogat. új kabinet hadügyminisztere pénteken este összehívta a katonai vezetőket, és ismertette velük a kormány jövőben} politikáját, amihez — jelentések szerint — sikerült megnyernie a tisztek többségének támogatását. Antonio Argüedas, volt bolíviai belügyminiszter, aki ez év júniusában Kubába menekült és azóta is ott él, üzenetet intézett Torrez elnökhöz és ebben kéri; az új kormányzat tegye lehetővé számára a hazájába való visszatérést. Törvényesíteni akarják jelenlétiket SZOVIET REAGÁLÁS A NIXON TERVRE zesre. Torres programja Nixon meg a történelem kereke WASHINGTON Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai kongresszus vezetői úgy döntöttek, hogy október 14-től november 16-ig berekesztik a törvény- hozás munkáját, amely gyakorlatilag már amúgyis megbénult a november 3-i részleges kongresszusi választásokat megelőző korteshadjárat miatt. A választásokig hátralevő 3 hétben Nixon elnök maga is csatasorba lég: számos államba ellátogat, mint szóvivői hangoztatják, szigorúan „nem pártpolitikusi”, hanem elnöki minőségben. Elnöki kötelezettségei azonban szinte törvényszerűen azokba az államokba szólítják, ahol némi remény van egy-egy demokratapárti mandátum elhódítására, illetve, ahol a republikánus jelölt sürgős támogatásra szorul. Az idei választások fontosságát aláhúzza, hogy most szokatlanul nagy számú államban, az 50 közül 35-ben választanak kormányzót is. Emellett az egyes államok helyi törvényhozó testületének összesen több mint 6000 mandátuma kerül betöltésre. A részleges kongresszusi választásokon elméletileg minden szavazati joggal rendelkező amerikai állampolgár részt vesz, de a négyévenként sorra kerülő két elnökválasztás közé eső törvényhozói tisztújítások csak ritkán országos jelentőségűek. Ilyenkor a mandátumok sorsa rendszerint egy-egy állam helyi problémái körül dől el, a helyi erőviszonyoknak megfelelően. Legalább is így történik „normális körülmények” között. Minthogy azonban az amerikai társadalmat jelenleg különlegesen heveny problémák osztják meg, és súlyos belső válságok gyötrik, egyetlen mértékadó megfigyelő sem vitatja az idei választások országos jelentőségét. Általános az a vélemény, hogy kimenetele sorsdöntőnek bizonyulhat a republikánus kormányzat jövője és Nixon elnök 1972-es választási kilátásai szempontjából is. Jelenleg a képviselőházban 245:187 arányú demokratapárti többség van (3 mandátum nincs betöltve), a republikánus Nixon elnöknek a demokratapárti ellenzék 57:43 arányú többségével kell számolnia a szenátusban is. Nixon törvényhozási nehézségeire jellemző fényt vet egy történelmi adaték: több mint 100 év óta nem volt rá példa, hogy egy újonnan hivatalba lépő elnöknek ellenzéki többségű kongresz- szussal kellett volna megkezdenie működését. Az viszont gyakran előfordult, hogy a kormányzás első 2 éve után a kiábrándult szavazók megfosztották törvényhozási többségétől az elnököt. Nixon elnök most ennek éppen a fordítottját szeretné véghezvinni. Időközi választáson megszerezni a kongresszus republikánuspárti ellenőrzését. Alelnöke, Spiro Agnevo már hetek óta fokozódó hangerővel és egyre élesebb jelzőket használva folytatja hadjáratát a „radikális-liberális” ellenzék ellen, vagyis pártállásra való tekintet nélkül mindenki ellen, aki a Nixon-kormányzat kül- és belpolitikáját bírálni merészeli. Nixon elnök hétfőn Connecticut államban avat fel egy olasz kulturális központot, abban az alig titkolt reményben, hogy minapi római látogatása és a pápánál tett vizitje kedvező hatást gyakorol majd az állam olasz származású és katolikus választópolgáraira.
