Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
1970. október 11, vasárnap S. oldal Kecskeméti városi pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) legnagyobb, termelése 90 százalékkal nőtt, A foglalkoztatottak 68 százaléka itt dolgozik. Az élelmiszeriparon belül mind a baromfi-, mind a konzerviparban a termelés nagymérvű növelését elősegítette, hogy jelentős rekonstrukciós beruházás folyik amely a korszerű termelés ' feltételeit teremti meg. Az építőipari vállalatok nagy erőfeszítéseket tettek teljesítőképességük növelésére. A város két legnagyobb építővállalata öt év alatt megkétszerezte termelését, amely ily módon meghaladja a 900 millió forintot. Ennek ellenére állandósult a kapacitáshiány. A terveknek megfelelően jelentős, rekonstrukciót célzó ipari beruházások valósultak meg. Az e célra fordított összeg meghaladta az 1300 millió forintot. A beruházási összeg 85 százaléka a tárcaiparnál, 15 százaléka a tanácsi és a szövetkezeti iparban került felhasználásra. A beruházások eredményeként az iparfejlesztés intenzív módszerei kerültek előtérbe. Nőtt az üzemek technikai felszereltsége, műszaki színvonala, korszerűsödtek a gyártási technológiák, javultak a munkafeltételek. A feladatokról szólva a jelentés megállapítja, hogy az iparban legfőbb tennivaló az új munkahelyek megteremtése mellett a műszaki technológiai színvonal, a termelékenység emelése. Legnagyob arányú fejlesztés a tárcaiparban valósul meg. A terv 750 millió forint beruházással számol. Épül az új tejüzem. Több vállalat rekonstrukciós jellegű fejlesztést valósít meg. Csaknem 400 millió forint beruházás várható az élelmiszeriparban. A tanácsi ipar fejlesztése a jobb ellátás, valamint a szolgáltatási igények miatt indokolt. A város sajátos viszonyainak megfelelően az elmúlt négy esztendőben tovább fejlődtek a mezőgazdasági üzemek. A termelés értéke 193 millió forintról az elmúlt év végéig 295 millió forintra, a termelő- szövetkezetek tehermentes vagyona 119 millió forintról 170 millió forintra növekedett. A szövetkezetek árbevételének összege eléri az évi 212 millió forintot. Á város termelőszövetkezetei és szakszövetkezetei 1966-tól 1970-ig 186 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. 1967 őszén megalakult a termelőszövetkezetek területi szövetsége. A város tíz termelőszövetkezete és öt szakszövetkezete tagja ennek a szövetségnek, amely jó eredményeket ért el az érdekképviselet, az árukapcsolatok bővítése, a szakmai színvonal növelése és a szocialista munkaverseny szervezésében. Az eredmények ellenére néhány szövetkezet az utóbbi esztendőkben mérleghiánnyal fejezte be az évet. Ebben szerepet játszottak a kedvezőtlen termőhelyi adottságok, de sok esetben a vezetők elhamarkodott gazdasági intézkedései is. A szövetkezetek egy része a mostoha körülményeket kellően meg nem | alapozott beruházások létesítésével kívánja ellensúlyozni. Ez megnöveli az I üzem terheit, amelyeket I nehezen képesek elviselni. A város mezőgazdasági ! termelésének további foko- ! zása érdekében a szövetke- i zetek gazdálkodásának előremutató elemeit kell to- | vábbfejleszteni. Lehetőség van az élelmiszeriparral történő együttműködésre, a I mezőgazdasági üzemek egy- I mással is kooperálhatnak a | gazdaságosság fokozása és ■ a meglevő épületek beren- j dezések hatékonyabb kihasználása céljából. Mind- j ennek alapján el lehet érni, I hogy a bruttó termelési ér- ! ték a negyedik ötéves terv- i időszak alatt mintegy 15 j százalékkal növekedjék. A beszámoló részletesen | kitért a lakosság életkörül- I menyeinek alakulására. Az I iparfejlesztés egyik legna- j gyobb eredménye a foglal- j koztatottság nagymértékű ! növekedése. Ezt elősegítette a párt vidéki iparosítási politikája. Az elmúlt öt évben 7400-zal nőit az iparban (az építőiparral együtt) foglalkoztatottak száma és jelenleg eléri a 26 ezret. Az üzemek munkaerőigénye meghaladja a kínálatot. A tízezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma az ^1965. évi 2204-ről 3368-ra emelkedett. öt év alatt az egy lakosra jutó kereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 45 százalékkal nőtt. A javító és szolgáltató tevékenység a tervidőszak alatt 31 millió forinttal emelkedett. Ezen belül a szövetkezeti ipar termelése 10 millió forinttal bővült. A magánkisipar 16 millió forinttal növelte szolgáltatását Az elmúlt évek bérpolitikai intézkedéseinek hatásaként javult a munkások jövedelme. A keresők számának növekedése jövedelemnövelő tényezőként hatott. Az elmúlt években átlagosan 3—5 százalékot tett ki az emelkedés. Nagy eredmények születtek a város kommunális fejlesztésében, öt év alatt több mint 800 millió forint értékű tanácsi beruházásra került sor, amely elsősorban a lakás- és a kommunális igények kielégítését célozta. A városi kategóriában három egymást követő évben szerezte meg Kecskemét a megyei településfejlesztési verseny első helyezését. A társadalmi munka széles körű tömegmozgalommá vált, értéke meghaladta az évi 10 millió forintot. A városközpont a jelenlegi építkezések befejezésével alakul majd ki. Átadásra került már számos nagyobb épület és megkezdték a megyei párt- és tanácsszékház építését, valamint a művelődési ház építésének előkészítését. A harmadik ötéves tervidőszak alatt összesen 3600 lakás a tervezettnél ezer darabbal több épült. A vízellátás biztonságossá vált. Lakossági hozzájárulással javult a peremkerületek vízellátása. A harmadik ötéves tervidőszak alatt 101 utca kapott vízvezetéket. A bekapcsolt lakások száma megközelíti a 15 ezret. Az országos távvezetékből jó lehetőség nyílt a város földgázellátására.' Eddig 20 kilométeres hálózat épült. Több mint kétezer lakást kapcsoltak be a gázellátásba. Több ipari üzem áttért a korszerű energiahordozó felhasználására. Készül a j város földgázellátásának távlati terve. A gyorsabb fejlesztést az építő és szerelőkapacitás hiánya gátolja. A propán-bután gáz- fogyasztók száma eléri a húszezret, amely több mint két és félszerese az 1965. évinek. Kiemelt feladat a lakásépítés. A következő ötéves tervidőszak alatt 4500 lakást kell felépíteni. • A víztermelés biztonságossá tétele céljából be kell fejezni az első számú vízműtelep rekonstrukcióját, a második számú víznyerőtelep építésének első szakaszát. Huszonötmillió forint összegű beruházással fejlesztik a földgázellátást. Az elmúlt években sokat erősödtek a város párt- szervezetei. A pártépítésben a legkedvezőbb képet a kor szerinti összetétel javulása mutatja. Az elmúlt négy esztendőben felvett tagok több mint 80 százaléka 40 évnél fiatalabb. A pártszervezetek fiata- lodása egyúttal biztosíték arra, hogy elénkebbé válik a pártszervezetek tevékenysége. A beszámoló végezetül kérte a pártértekezlet résztvevőit, hogy nyújtsanak hathatós segítséget a város előtt álló politikai, gazdasági és kultúrális feladatok végrehajtásához. A szóbeli kiegészítést követően Borsos György, a városi pártbizottság titkára a kongresszusi irányelvek és a szervezetiszabály- zat-tervezet megvitatásával kapcsolatos tapasztalatokat összegezte. Az előadásokat követően megkezdődött a vita. Elsőnek Zárai Géza, a Lam- part Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységének igazgatója szólalt fel. További hozzászólók: Cs. Kovács Jenő, az Irodagép- ipari Vállalat pártalap- szervezetének küldötte, Budai Ferenc, a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet párttitkára, Feleki Pál, a MÁV összevont csúcsvezetőségének küldötte, dr. Losoncz Mihályné, az Óvónőképző Intézet pártaláp- szervezetének küldötte, So- hajda Ferenc, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Radnai Sándor alezredes, a helyőrségi párt- bizottság titkára, Reile Géza, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Németh Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára, Kállai Arpádné országgyűlési képviselő, a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyáregységének párttitkára, M agony Imre, a Kecskemét-Kiskunfélegyháza környéki Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, Tóth Ernő, a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőiparig Vállalat igazgatója, Madarász László, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese. Tengeri Pál, a 9-es számú AKÖV KISZ- titkára. Török Sándorné, az AGROKER Vállalat nárt- ni nőszervezetének küldötte. dr. Eszik Sándor, a Czoll- ner téri általános iskola igazgatója. A délelőtti vita a mandátumvizsgáló bizottság je- | lentésével ért véget, ame- ! lyet Gerőcs István, a bi- I zottság elnöke ismertetett. Nyers Rezső felszólalása Ebédszünet után a vita első hozzászólója Nyers Rezső elvtárs volt. — Jóleső érzés számomra részt venni a pártértekezleten, és gondolom jóleső érzés valamennyiünk számára, ebben a széles körű politikai kampányban, amely pártunk X. kongresszusát megelőzi — kezdte felszólalását a Központi Bizottság titkára. Majd így folytatta: — Képletesen szólva a politikai' légkör ma tiszta, alkalmas árra, hogy józanul mérlegeljük lehetőségeinket. A most folyó párttanácskozások azt bizonyítják, hogy él bennünk ma is a kommunista szenvedélyesség, amikor a jövő felé vezető utat készítjük elő. Pártunk IX. kongresszusa óta a nemzetközi munkásmozgalom előrehaladt azoknak a céloknak az elérésében, amelyeket elődeink tűztek ki, és amelyek hosszú távra szólnak. Továbbra is folytatjuk a harcot mindenekelőtt a nemzetközi imperializmus ellen, hiszen ez a kerékkötője minden haladásnak. Az imperializmus a legnagyobb átka az emberiségnek, még azokban az országokban is, ahol már a szocializmust építik. Emiatt nem tudjuk mi sem teljesen kibontakoztatni eredményeinket gazdasági, kulturális tekintetben, az élet- színvonal javításában. Nem volt sikertelen ez a harc eddig sem, mert megakadályoztuk, és a szocialista tábor létével ma is akadályozói vagyunk annak, hogy a világot lángba borítsák. A nemzetközi méretű osztályharcban értünk el sikereket. Az alapvető és meghatározó erő a szocialista és a kommunista világmozgalom, amely képes megakadályozni az imperializmus erőfeszítéseit Vietnamban, Ázsiában és a Közel-Keleten is. Nem sikertelen az eszmei harc az imperializmus befolyása, fellazítási törekvései ellen a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség köreiben sem, annak ellenére, hogy olyan körülmények között harcolunk ellene, amikor módja van az ellenséges ideológiának némi befolyást elérni, miközben széles területen gazdasági kapcsolatokat alakítunk ki a nem szocialista táborral, köztük az imperializmus országaival is. Ilyen körülmények között sokkal bonyolultabb szituáció alakul ki, mint húsz évvel ezelőtt volt, de mégis erősíteni tudjuk az imperializmus elleni nemzetközi egységet. A nemzetközi politika porondján ma nagyobb polgárjogot kapnak az európai népek. Tanácskoznak közös érdekeikről még akkor is, ha különböző társadalmi rendű országokban élnek. Az imperializmus legyőzése, és a szocialista renddel való felváltása nem megy máról holnapra, ebben reálisaknak kell lennünk. Hosszú és nehéz a harc, amelyben nagyfokú elszántságot és előrelátást kell tanúsítani. A szocializmus felépítésében előbbre haladtunk az elmúlt négy év alatt, de rengeteg a tennivaló még gazdasági, kulturális tekintetben, a politikai és ideológiai harcban. Erőteljesebben kell törekednünk a nagyobb termelékenységre, a hatékonyság növelésére gazdaságunkban. Ma. a magyar népgazdaság több nemzeti jövedelmet produkál mint négy évvel ezelőtt. Azóta az ország nemzeti jövedelme évente körülbelül 35 százalékkal magasabb. Ebből több jut a jövő építésére, a dolgozók életkörülményeinek javítására. Az elmúlt 25 év alatt, jelentős eredményeket értünk el az iparosodásban, de a gazdasági hatékonyságot tekintve ezt nem mondhatjuk el. Magyarország az ipari fejlettséget nézve a világ országai között az első harmadban helyezkedik el, de a termelékenységet, gazdasági hatékonyságot vizsgálva a második harmadban. Ez világosan mutatja számunkra a feladatokat. A szocializmus teljes felépítése megköveteli a szociális ellátás javítását. Tehát arról van szó, hogy többet termeljünk, a jövedelmet ösztönzőbben alakítsuk ki a több termelés érdekében és arról is, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség maradványait tovább csökkentsük. Mindez megköveteli, hogy tovább javítsuk a közmorált. E téren is értünk el eredményeket, de keveset. Minden téren a társadalmi közérzet javítására kell törekedni. Van, aki felveti, hogy talán nem is olyan jó, ha a párt politikájával mindenki nagyon egyetért. Én azt mondanám, hogy a valóságban nincs is az úgy. A párt politikájával — miután kifejezi a nemzet egészséges törekvéseit — egyetértenek azok, akikben van szociális, vagy komoly nemzeti felelősségérzet. Ezenkívül, úgy gondolom, a nagy kérdésekben egyet értenek velünk mindazok, akiknek felelősség- érzetük van a jövőt illetően. A mindennapokon az építő munkában nemcsak a végső kérdéseknek van azonban szerepük, hanem a napi gondoknak, tennivalóknak is. Korántsem mondhatjuk, hogy minden fontos politikai kérdésben olyan egyetértés van, mint a végső célkitűzésekben. Az egyetértésért erősíteni kell, olykor érte harcba is kell szállni, a pártértekezletek, a pártkongresszus is ezt a célt segíti elő. Ha Kecskemét fejlődését nézzük, úgy tűnik, számunkra, hogy ez a város most történelmének új szakaszát éli. Ezekben az években teljesen megújult, hiszen az elmúlt évtizedben I960 óta egyharmadnyi részén teljesen új város épült fel. Hogy mi fog történni az elkövetkezendő évtizedben? Nemcsak a második harmada épül fel Kecskemétnek, hanem szinte a fele. Elhangzott itt a pártértekezleten, hogy Kecskemét mezőgazdasági városból iparivá lett. Érzetem szerint 1945 és 1950 között még igen vidékies település volt és azóta a provincializmusnak majdhogynem az irmagja sem maradt, akár a közlekedést, akár az ország gazdasági életébe való bekapcsolódását, kulturális fejlődését, vagy a nemzetközi életben való részvételét vizsgáljuk. Testvérvárosa van Szovjetunióban, azonkívül minden szocialista országgal kapcsolatban van a város. Ezeket a megállapításokat egy olyan ember szájából hallják önök, aki kívülről is látja a város fejlődését. A kecskeméti kommunisták harca hozzájárult az eredményekhez, nem hiába volt az erőfeszítés. A gazdasági építést tekintve tökéletesítenünk kell a reform végrehajtását, korrekciókra mindig szükség van. Ezt hangsúlyozzák a Központi Bizottság irányelvei, és elhangzottak ilyen javaslatok a j pártértekezleti hozzászólá- I sokban is. Az idén a magyar iparban meggyorsult a termelékenység növekedése. Az ipari termelés mintegy 80 százalékának forrása a termelékenység emelkedése. Ebben csak részben szerepel a tudatos vállalati felkészülés, tervezés. Kényszertényező az erősödő munkaerőhiány, amely megakadályozza, hpgy bővítsék a létszámot. Ha ilyen kényszer alapján is, de lehet növelni a termelékeny- ; séget. Ehhez azonban tudatos tervezésre, szervezésre van szükség. Felmerül a munkaerővándorlás gondja, a kérdés az, hogy mi ennek a haté- j kony ellenszere. Teljes 1 megszüntetése nem lehet társadalmi cél. Társadalmi érdek a szakmák nem egyöntetű fejlesztése, a népgazdaság strukturális változásai megkövetelik a munkaerőmozgást, ágazatok és vállalatok között. Sok helyen elhangzik, hogy béremeléssel útját lehetne állítani a munkaerő-vándorlásnak. Ez a módszer, mint a tapasztalatok mutatják, nem vált be. A béremelés, a jövedelem növekedése általános társadalmi kérdés. Az egész munkásosztály jövedelmének kell emelkedni, ez függvénye a nemzeti jövedelem növekedésének is. Hirtelen bérváltoztatásokra nincs mód. Egyetlen szakmában sem tudjuk csökkenteni a béreket, s arra sincs lehetőség, hogy nagyfokú emelést valósítsunk meg. a munkaerőgondok megoldásának tehát reális útja a termelékeny- | ség emelése, a törzsgárda megbecsülése, a munka- szervezés javítása. A továbbiakban az iparosítás néhány kérdéséről szólt. Hangoztatta, hogy a vidéki ipar valamivel gyorsabban fejlődik, a párt politikájának megfelelően, mint a budapesti nagyipari üzemek. Rámutatott különböző tudatbeli torzulásokra. (Folytatás a 4. oldalon.)
