Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

*970. október 10, szombat S. oldal Több mint 6000 nő talált munkát a megyeszékhely üzemeiben Jutalmazták a betakarítási verseny legjobbjait Tegnap délelőtt tartott ülést a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága. Az ülésen elsőként — Tóth Ernő igazgató elő­terjesztése alapján — a Bács-Kiskun megyei Épí­tési és Szerelőipari Válla­lat munkájáról, a negyedik ötéves tervidőszakra törté­nő felkészüléséről, illetve annak a megyeszékhelyt érintő részleteiről tárgyal­tak. Tóth Árpádnénak, a városi tanács vb munkaügyi cso­portvezetőjének írásbeli tá­jékoztató jelentése került ezt követően a végrehajtó bizottság elé. A jelentés a nők foglalkoztatásának ala­kulásáról készült és többek között megállapítja, hogy az utóbbi tíz évben kedvező­en alakult a helyzet. Az 1960-as évek elején Kecs­keméten még mintegy 1500—2000 asszony ég lány volt munka nélkül, az idő­közben letelepített új üze­mek (BRG, Habselyem- és Kötöttárugyár) és a meg­levők bővítése jóvoltából azonban azóta megoldódott a nők foglalkoztatottsága. Az összehasonlítási alap­ként vett 1960-hoz viszo­nyítva, az időszak végén, vagyis 1969-ben már 6196- tal több asszony és leány dolgozott a városban, ami 62 százalékos emelkedést jelent. Az említett 6196 dolgozó nő közül 4655 az iparban talált magának ál­landó munkát. A végrehajtó bizottság elé terjesztett tájékoztató 305 ezer olajkályha Konvektorok terven felül A vas-műszaki kereske­delem mindent megtett a tüzelési eszközök beszerzé­sére, az igényeket azonban nem mindenből tudják ki­elégíteni annak ellenére, hogy a hazai kapacitás pótlására növelték az im­portot A Zománcipari Mű­vek például 69 000 szilárd tüzelésű kályha idei szál­lítását vállalta, de már most látszik, hogy csak öt­venezer lesz belőle. Har­mincezer román kályhát is vásárolt a kereskedelem, amellyel elsősorban az ár­víz sújtotta területek igé­nyeit igyekszik kielégíteni. Jelenleg egyébként kapha­tó kályha az üzletekben, a választék azonban nem megfelelő. Az idén. akárcsak a múlt évben, 50 százalékkal nö­velik az olajtüzelő-beren- dezések forgalmát, az év végéig 305 000 olajkályha értékesítésével számolnak. Az ipar folyamatosan szál­lít, naponta ezer olajkály­ha kerül az üzlethálózatba, ennek ellenére nem min­den boltban kapható. A készletek ugyanis el­fogytak, s az új szállítmá­nyokból a korábbi megren­deléseket teljesítik az üzle­tek. A múlt évben több­ször is fennakadást okozott a cserekannák hiánya. Ne­hogy ez megismétlődjék, a kereskedelem a tavalyi mennyiség kétszeresét sze­rezte be. A marmonkanná- kon kívül 125 000, olajtáro­lásra is alkalmas műanyag kannát hoznak forgalomba, s van erre a célra 50 lite­res műanyag hordó is. A gáztüzeléshez, a ki­adott engedélyekhez, ele­gendő konvektorról gon­doskodtak. A ZIM például tizenötezret vállalt erre az évre, s ezzel szemben 20 000-et szállít. Ezenkívül NDK importból is érkezik 28 000 gázkonvektor. Az 1—3 kilowattos villanykály­hákból, hősugárzókból 40 százalékkal több áll ren­delkezésre a tavalyinál, s ez a mennyiség elegendő­nek ígérkezik. Ugyancsak kétszer annyi háztartási ka­zánt kínál a kereskedelem, amely most már választé­kot is tart. jelentés a továbbiakban a nők szakképzettségével fog­lalkozik, és megállapítja, hogy a vállalatok nem tö­rekednek a nők szakmai képzésére, de a foglalkoz­tatott nők sem szorgalmaz­zák ezt, azzal érvelve, hogy a bérkülönbség „nem ért meg”. A témával kapcsolatos gondokhoz tartozik továb­bá az js, hogy Kecskemé­ten egyetlen olyan bölcső­de, vagy óvoda sincs, amely két műszakban mű­ködne, ugyanakkor a vá­ros munkahelyein foglal­koztatott nők 70 százaléka két műszakban dolgozik. Négy vizsgált vállalatnál a kilépő nők 25—30 százalé­ka azért hagyta ott mun­kahelyét, mert nem tudta megoldani gyermeke elhe­lyezését az ő kétműszakos beosztásának megfelelően. Jelentése végén Tóth Ár- pádné kétműszakos gyer­mekintézmények létesítését javasolta. G. S. A Duna menti és a Kis­kunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének ver­senybizottsága pénteken Kalocsán ülést tartott, me­lyen értékelték a gabona­betakarítási eredményeket. Csőke István, a szövetség elnökhelyettese méltatta a versenymozgalom jelentő­ségét. Az elmúlt két esz­tendő alatt a területi szö­vetség körzetében 50 szá­zalékkal emelkedett a ne­mes vetélkedésben részt­vevők száma Szegő Lajos, a szövetség verseny- és propaganda bizottságának elnöke el­mondta, hogy a szocialista versenybrigádok 14 millió forinton felüli értékű terv­túlteljesítést vállaltak, ez­zel jelentősen hozzájárul­tak a nemzeti jövedelem 1 százalékos emeléséhez. Végezetül, a versenybi­zottság határozata alapján, a legjobb eredményt elért 18 kombájnosnak és ki­lenc bálázógépkezelőnek tárgyjutalmakat és díszok­leveleket adott át. Még az idén megjelenik a bajai névtudományi tanulmány Három bajai kutató — Hegedűs József né, Bern­schütz Sándor és Kőhegyi Mihály — tanulmányt írt a névadás helyi társadalmi indítékairól. Munkájuk át­fogja az állami anyakönyv­vezetés első évétől, 1896-tól napjainkig eltelt több mint 70 esztendőt Rendkívül ér­dekesek a kezdő évek név­adásai: a fiúk általában 61, a lányok 66 féle nevet kaptak, tehát a lányos szü­lők akkor is jobban ügyel­tek a választékosságra. Sok kislánynak csak a beceneve olvasható az első anya­könyvekben. A névutánzási divatra jellemző: Kossuth Lajos 1894-ben bekövetke­zett halála után a Lajos fiúnév lett a leggyakoribb. Viszont a ma kedvelt ne­vek közül a László-t csak egy, a Zoltán-t és Gá- bor-t pedig egyetlen fiú se kapta. Juditok, Klárák, Piroskák, Zsuzsannák sem voltak Baján. Sok különb­ség mutatkozik a polgári körök és a szegényebb ré­tegek névadó szokásai kö­zött. Például a jómódúak kedvelték a dallamos, rí­melő, alliteráló névpárosí­tásokat: Hanga Etelka, Mu- sika Anna, Madár Maris­ka, Blum Borbála. A sze­gényebbek. minden ötödik kislányt Máriára keresztel­tek, amit a vallás hatásá­val magyaráznak a kuta­tók. A tanulmányt — amely a terjedő névtudo­mányi kutatómunka első Bács-Kiskun megyei ered­ménye — még az idén ki­adja a Bajai Türr István Múzeum. vábbi erősítését, hiszen annak legjobb kohója a közös harc. Tavaly az afrikai és az arab kommunista pártok, majd Mexikó, Közép- Amerika és panama kom­munista pártjai, illetve ti­zenkét latin-amerikai kommunista párt képvise­lői tanácskoztak együtt­működésük fokozásáról. Idén az európai testvér­pártok, majd nyolc szocia­lista ország KB-titkárai, továbbá az észak-európai kommunista pártok képvi­selői tartottak hasonló esz­mecserét. Mindez egyér­telműen a kapcsolatok megélénkülését bizonyítja. ★ ★ A nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom figyelemre méltó egység- demonstrációja volt a Le- nin-centenárium moszkvai ünnepsége. Emlékezetes, hogy azon négyszáz kom­munista és munkáspárt, nemzeti demokratikus párt, haladó mozgalom, szocialista párt vett részt, köztük több olyan is, amely az 1969 júniusi nemzetközi tanácskozáson nem képviseltette magát. A pártok közötti javuló viszony szembetűnő jele, hogy tavaly és az idén több közös elméleti kon­ferenciát rendeztek, ame­lyeken a marxizmus—le- ninizmus számos, mai problémáját elemezték. Nem teljes felmérés sze­rint is eddig hét ilyen konferenciát tartottak, öt­ven ország képviselői a nemzeti felszabadító moz­galom problémáiról, negy­venegy testvérpárt küldöt­tei a leninizmus térhódí­tásáról, tizenkét testvér­párt szakértői az antikom- munizmus elleni harcról, számos tudós a szocialista világrendszerről huszon­hét testvérpárt munkatár­sai a világforradalmi fo­lyamatról tanácskoztak. ★ ★ ★ A kapcsolatok azonban nemcsak a több — ha­nem a kétoldalú megbe­széléseken is érlelődnek. Ezen a téren is jelentős a haladás. Hivatkozha­tunk az MSZMP példájá­ra, amely a moszkvai ta­nácskozás óta legalább harminc-negyven párttal tanácskozott külön-külön. Hasonlóképpen tevékeny­kedett a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a töb­bi testvérpárt is. Ennek hatása sok szempontból lemérhető, de talán ele­gendő megemlíteni azt a pozitív változást, amely például a kubai testvér- pártunkkal való viszony­ban érződik. Nemrég ma­gyar pártküldöttség járt Kubában, s az eszmecserék a kérdések tisztázását, egymás jobb megértését, az internacionalista szá­lak erősítését eredményez­ték. A kommunista pártok közötti viszony javulása abban keresendő, hogy a pártok túlnyomó többsége nemcsak elfogadta a ta­valyi nemzetközi tanács­kozáson kialakított közös elveket, hanem aszerint formálta gyakorlati poli­tikáját is. Vagyis nem ma­radt puszta kijelentés, hogy a kommunista és munkáspártoknak „... el­tökélt szándékuk egységes frontban harcolni az im­perializmus ellen”. A moz­galom nagy részében tet­tek követték a szavakat: ..Minden párt internacio­nalista kötelessége, hogy sokoldalúan előmozdítsa a kapcsolatok javulását és a kölcsönös bizalom fej­lődését valamennyi párt között, újabb erőfeszítése­ket tegyen annak érdeké­ben, hogy szilárduljon a nemzetközi kommunista mozgalom egysége.” Miközben ezeket a két­ségtelenül kedvező ténye­ket, s ezzel együtt a X. pártkongresszusra kiadott irányelvek igazát is meg­állapítjuk, óvakodnunk kell a megalapozatlan il­lúzióktól. Nincs még egy­ség a nemzetközi munkás- mozgalomban s —, tegyük mindjárt hozzá — a tel­jes egységig hosszú még az út. Nincs döntő válto­zás például a Kínai Kom­munista Párt vezetőinek politikájában, ami azt is jelenti, hogy a KKP vál­tozatlanul szembenáll a marxista-leninista pár­tokkal. Sajnos, érezteti még hatását a mozgalom­ban a nemzeti különállás, a nacionalizmus, zavart okoznak a jobb- és balol­dali opportunisták. Rövi­den: nem tűntek még el a nézeteltérések. A lényeg azonban az, hogy mikén* ÉRDEKESSÉGEK a A VÁROSI SZEMÉT — HASZNOS NYERSANYAG A gyárak és háztartások hulladékaiból az emésztő- gödrökben óriási mennyi­ségű iszapréteg keletkezik. London, New York és más nagyvárosok a legkülönbö­zőbb módon igyekeznek szabadulni tőle. Így pél­dául a tengerbe dobják. Japánban is megteszik, de egy másik módszer szerint elégetik ezt az iszapot. Előzőleg préselik és ma­gas hőfokon kohókban tör­ténik az égetés. Az így nyert hamut ed­dig semmire sem használ­ták. A tokiói városi ható­ságok azonban vegyelemez- tették tartalmát. Kiderült, hogy a hamu meszet, szilí­cium- és foszforsavat tar­talmaz. Így jutottak a gon­dolatra, hogy ezzel a ha­muval rizst, epret, naran­csot és zöldségféléket lehet trágyázni. A múlt év vé­gén a város naponta mint­egy 5—10 tonna hamut adott át tonnánként 500 yenért az igénylőknek. A kereslet következtében mo6t már a köztisztasági hivatal új kohót is állított be, ami lehetővé teszi majd a napi 80 vagy akár 100 tonna műtrágya előállítá­sát is. Hiszen Tokióban 5 szeméttelepen körülbelül 15 ezer tonna iszap keletke­zik. ESŐFELHŐT LOPTAK Rendkívül szokatlan fel­jelentést tettek nemrégi­ben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságánál. „ ... Véleményünk szerint Nevada állam törvénytele­nül eltulajdonította azokat a felhőket, amelyekből bő­séges esőnek kellett volna zuhognia Utah államunk területére...” Kiderült, hogy Nevada állam tudósai a nyáron gyakorlatilag próbálták megvalósítani azt a talál­mányt, hogy felhőből esőt teremtsenek, mégpedig ezüstjód-pára segítségével. Nos, a kísérlet sikerült: a békés bárányfelhők hama­rosan összesűrűsödtek és esőt zúdítottak alá. A ma­gyarázat egyszerű: az ezüstjód-pára összesűríti a néznek a pártok e nehéz­ségek megoldásának lehe­tőségeire, és melyik ten­dencia erősödik: a széthú­zásé, vagy az egységé? A kommunista pártok zömének meggyőződése, hogy ezek a nézeteltéré­sek megszüntethetők. Ez a meggyőződés azon alap­szik — miként a moszk­vai tanácskozás is leszö­gezte —, „hogy a nemzet­közi munkásosztály táv­lati céljai és érdekei kö­zösek ..Ami pedig a tendenciát illeti: ha az említett eseményekre gon­dolunk, valamint arra, hogy fokozódott a kínai politika elszigetelődése a nemzetközi forradalmi mozgalomban, az egyes testvérpártok a saját so­raikban is erőteljesebb harcot vívnak minden el­hajlás ellen (a Francia Kommunista Párt Ga- raudy nézeteivel szemben, az Olasz Kommunista Párt a „Manifesto” folyó­irat köré tömörült csoport­tal stb.i akkor kétségtelen; a fő tendencia az egység­re törekvők pozícióinak erősödése és a széthúzó erők gyengülése. Pálos Tamás nagyvilágból felhők páratartalmát és csa­padékot idéz elő. Utah állam most arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nevada állam ellopta tőle az őt megillető esőt és ennek megfelelően panaszt tett a legfelsőbb bíróság­nál, anyagi kártérítést kö­vetelve. MUNKATERÁPIA — SZÍVBETEGEKNEK Az orvosok egyre gyak­rabban alkalmazzák a fizi­kai munkát és a mozgás különböző ellenőrzött for­máit a szívbetegségek és érbetegségek gyógyítására. A kérdés egyik szakértő­je, Vladimir Haviar pozso­nyi orvos azt állítja, hogy még a legkönnyebb fizi­kai munka is javítja, ser­kenti a vérkeringést, ami­nek nagy jelentősége van a korszerű koszorúér-meg­betegedések kifejlődésének megakadályozásában. Ugyanígy az optimizmus, az élet derűs szemlélete is igen nagy szerepet játszik a szívbetegségek megelőzé­sében és gyógyításában. BIZTOS HATÁSÚ MÓDSZER A külföldi hallgatók igen gyors előrehaladásról tesz­nek tanúságot az angol nyelvoktatásban egy új, forradalmi oktatási mód­szer segítségével. Az órákat hetente kétszer az egyik londoni színházban tartják, ahol fiatal nő sztriptízt mutat be, a tanár pedig krétával felírja a táblára a nő által levetett ruha­darabok nevét és e sza­vakból mondatokat állít össze. „Igazi didaktikus szín­házat csinálunk — nyilat­kozott az előadás rendező­je, egy volt pedagógus, aki most a BBC alkalmazott­ja. — Módszerünk rend­kívül eredményes. Ezeken az érdekes órákon a hall­gatók villámgyorsan elsa­játítják az angol nyelvet.” PURITÁN VÁROSATYÁK Az oslói állatkert négy páviánja olyan féktelenül vetette magát a szerelem­be, hogy a városi hatósá­gok elhatározták: az álla­tokat Dániába exportálják. „Dániában, ahol a pornog­ráfia hivatalosan engedé­lyezve van, páviánjainak érzelmes és akrobatikus játszadozása — közölték — senkit sem fog megbotrán­koztatni.’’ MIKROHULLÁM NYLONTASAK HELYETT A kenyér tartósításának egyik elterjedt módja a nylonzacskó alkalmazása. Ennek ellenére azonban a kenyér néhány nap múlva mégis megszárad, sőt meg is penészedik. Egy kaliforniai kutató­intézet laboratóriumában kísérletként két percen át rövidhullámú sugárzásnak tették ki a kenyeret és en­nek hatására a kenyér há­rom hétig friss maradt. MAI GYEREKEK Statisztikai adatokból ki­derült, hogy a mai négy­éves gyermekek naponta fejenként átlag 12 000 szót ejtenek ki, s ugyanakkor több mint 900 kérdést in­téznek közvetlen környe­zetük felnőtt tagjaihoz. Ki tudja kielégíteni ezt a ha­tártalan kíváncsiságot?! — csak a szülők — hangsú­lyozzák a tudósok. S ezért a szülőknek állandóan ta­nulással kell bővíteniük ismereteiket.

Next

/
Thumbnails
Contents