Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
Kedvezmény Tavaly jelent meg a Pénzügyi Közlönyben egy versenyfelhívás, majd ezt követően a Magyar Nemzeti és a Beruházási Bank valamint az Országos Takarékpénztár körlevele, ami előnyös hiteljuttatást helyezett kilátásba azoknak a vállalatoknak és gazdálkodó szerveknek, amelyek hiánycikkek gyártására vállalkoznak. A Beruházási Bank megyei igazgatóságára nem érkezett ilyen igény. A Magyar Nemzeti Bank Bács-Kiskun megyei Igazgatóságán a Bajai Vases Fémipari Ktsz, illetve a Dunapataji Vegyes Ktsz jelentkezett. Mindkét kisipari termelőszövetkezet kedvezményes feltételek mellett, soron kívül beruházási valamint forgóalap-kiegészítő hitelhez jutott. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállította: Kereskedő Sándor A soron következő negyedik ötéves terv megvalósításában meghatározó jelentőségű a gazdaságpolitikai elképzelések és a szabályozók hatásának az összhangja. A Gazdasági Bizottságnak a közgazdasági szabályozók továbbfejlesztésére vonatkozó irányelved jellegükben és tartalmukban egyaránt jelzik azt a törekvést, ami a szabályozó rendszer stabilizálására irányul. A szabályozók eddigi összhatása kedvező, egyes elemeinek ösztönző ereje azonban kisebb a szükségesnél. Ez indokolja — s a következő tervidőszak feladatai szükségessé is teszik — a változásokai Az időszerű korrekciók a továbblépés vállalati feltételeit ugyancsak biztosítják. A következő időszakban a termelőerők gyors ütemű fejlesztése szinte „sebességváltást” igényel. A kormány folyamatosan tárgyalja az 1971. január 1-én életbe lépő változásokat Mi várható a módosításoktól? , . A tapasztalatok azt inERDEKELTSEG dokolják, hogy fokozott követelményeket támasszunk a vállalati üzletpolitikával szemben. Az elmúlt időszakban ugyanis a nyereség növekedésének egy része nem a hatékonyság javításából keletkezeti A szabályozó elemek hatását úgy célszerű irányítani, hogy erősebben kapcsolódjon össze a jelenlegi tevékenység a jövőbeni érdekeltséggel. Ily módon fontosságának megfelelő alkalmazást nyerhet a stratégiai előrebecslés, a lehetséges tervváltozatok kidolgozása, a taktikai tényezők kiválasztása. A fejlesztési politika a jelenlegi tevékenységre épülve a jövő követelményeinek kielégítését is szolgálni fogja. Erre ösztönöz a változáVáltozás és stabilitás sok többsége. Az előretekintő vállalati szemlélet kialakításához, s a gazdálkodás biztonságának megteremtéséhez segítséget ad a szabályozó rendszer középtávú stabilitása. UHTtunuvoáo Manapság a gazdálkoHATEltONYSHG dásban sok még az esetlegesség és a véletlenszerűség. A vállalati reakciókban nem tükröződnék kellően a piaci hatások. Indokolt, hogy előtérbe kerüljenek a döntéssorozatok, döntésláncolatok. Ennek különösen azért nagy a jelentősége, mert tovább bővül a vállalati önállóság: szélesedik a fejlesztési alap felhasználási lehetősége; a fejlesztési alapon keresztül átcsoportosítás válik lehetővé a meglevő álló- és forgóalapok között; változik az általános tartalékalap képzési és felhasználási módja. A piacot nem elég csak ismerni, hanem a befolyásolással is élni kell. A változások egyik fő célja a hatékonyság és a termelékenység növelése. Csökkennek, vagy részben eltűnnek a reform bevezetésekor még indokolt könnyítések, kivételezések. Az állami támogatások mindinkább adott gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálják. Az egész szabályozó rendszer jó működésének feltétele, hogy a gazdaságpolitikai elképzeléseket közvetítse a vállalatokhoz, szövetkezetekhez. Döntő, hogy a legjobb végrehajtásra ösztönözzön, sőt kényszerítsen is. Az általános hatások érvényesülése azonban elsősorban a vállalati belső szervezet működésén múlik. Tartósan nem lehet már kitérni sehol a belső mechanizmus korszerűsítése előL A követelmények növekedése szükségessé teszi, hogy létrejöjjön az egyes résztevékenységek közötti összhang. Ma még előfordul, hogy a műszaki, kereskedelmi és pénzügyi gondolkodás útjai eltérnek egymástól. A jövőben a hatékonyság pontján szükségszerűen találkozni fognak. Csak az adott tevékenység különböző oldalainak, következményeinek együttes mérlegelése vihet előbbre. A fejlesztési alapok felhasználásában nem a pillanatnyi probléma, hanem a fejlesztési irány lehet a döntő, a meghatározó. Az önálló gazdálkodás szélesedésével növekszik az igény a kölcsönösen előnyös együttműködésre. Ezek anyagi feltételeit hivatott biztosítani a fejlesztési alapok szabadabb áramlása is. Valószínű, hogy az ésszerű kockázatvállalás határain belül elterjednek az együttműködés eddig kevésbé alkalmazott formái. Ugyanakkor a versenyképesség fokozása szükségessé is teszi az erőforrások célszerű koncentrálását. A fejlődés lehetőségeit azok tudják jobban kiaknázni, akik megfelelő összhangot teremtenek a célok, és a végrehajtás ösztönzése között. A csak rövid távú gondolkodás hátrányai egyre nyilvánvalóbbakká válnak. Várható, hogy a személyi jövedelmek tovább differenciálódnak, ami megfelelő határokon belül szükséges is. Akárcsak eddig a jövőben szintén adódhatnak különbségek az általános szabályozók vállalati érvényesülésének hatásfokában. Esetenként nem kívánatos jelenségek is előfordulhatnak. Éppen ezért szükséges, hogy önvizsgálatot tartsanak, értékeljék az eddigi gazdálkodás tapasztalatait a vállalatoknál. Bonifert Adám ÖSSZHANG A KÖZGAZDÁSZ SZEMÉVEL Újjászületik egy gyár „Néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését, hátráltatta gazdaságpolitikai céljaink elérését. Nem emelkedett kielégítően a munka termelékenysége és a termelés műszaki színvonala” — olvashatjuk a párt X. kongresszusának irányelveiben. Nagyon fontos feladat a termelés korszerűsítése, a termelési folyamatok egészére kiható modern technika bevezetése, hiszen az életszínvonal további emelésének a gazdasági fejlődés az alapja. A műszaki fejlesztés jegyében több megyei gazdálkodó szerv részleges vagy teljes rekonstrukciót hajt végre. Az egyik legnagyobb munka a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyárának átépítése és a technológiai folyamatok korszerűsítése. Egyidejűleg jelentősen nő a kapacitás is. A tevékenység bővülését eredményezi, hogy — összhangban a vidéki ipartelepítés célkitűzéseivel — a budapesti toliüzem is Kecskemétre települ. A gyár teljes rekonstrukciója nyolc év alatt valósul meg. Jelenleg már a befejező szakaszban tartanak. Az üzem rekonstrukciója révén hatalmas arány- változás jön létre a termelésben. . Emelkedik a termelékenység. Ugyanakkor olyan előnyök egész sora jelentkezik, amelyeket számokban nem is lehet mérni. Javulnak a munkakörülmények, gépek végzik a nehéz fizikai munkát... A beruházás igen sokba, 200 millió forintba kerül. A kiadások viszont két és fél év alatt megtérülnek a jövedelemből, tehát jó üzletnek bizonyul a befektetés. A gyár 577 millió forinttal magasabb termelési értéket állít elő, mint a műszaki fejlesztés előtt. Baromfiból H ezer tonnával, tojásból 70 millió darabbal, toliból 1064 tonnával termelnek majd többet. A baromfi és a tojás együttes termelési értéke csaknem megháromszorozódik. A tollfeldolgo- zás több mint másfélszeresére emelkedik. A termelés felfutásának ilyen arányait semmiképp sem érhették volna el a rekonstrukció végrehajtása nélkül. A műszaki fejlesztés hegyes gazdasági döntés volt. Vajon a termeléssel arányosan nőnek-e a piaci igények? Eddig volt mire támaszkodni. A fejlesztés előtt 407 vagon vágott baromfit, 8 millió tojást, 10 ezer mázsa tollat exportáltak. Egy biztos, a jövőben a vállalat legfontosabb feladatai közé tartozik az áru elhelyezése, a piacok megtartása, illetve újabb vevők felkutatása. A költségszint 6—12 százalékkal csökken a különböző késztermékeknél. Az anyagmozgatás gépesítése, valamint az a körülmény, hogy a feldolgozási folyamat sorrendje lehetővé teszi a szállítások és az ezek miatt felmerült költségek minimálisra való csökkentését, jelentős megtakarításokkal jár. Az anyag- mozgatás korszerűsítése tehát nem véletlenül adódó gazdasági cél, hanem a kiadások számottevő csökkenését eredményezi. A munka termelékenysége 4 százalékkal növekszik. Az egy főre jutó évi termelés több mint egymillió forintra emelkedik. A mutató jól kifejezi a korszerűség fokát, minden dolgozó tevékenységéhez milliós értékű árumennyiség előállítása tartozik. Nyilvánvaló, hogy ez csak a technika segítségével lehetséges. Mindezek következtében a nyereség 20 millió forintról 84 millióra emelkedik. A Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyára megvalósítja a műszaki fejlődésnek azt a programját, amit országosan a negyedik ötéves terv irányelvei szabnak meg. h. k. a Szabályozók Az újabb közgazdasági szabályozók máris éreztetik hatásukat a vállalati tervek kialakításában. A Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat például a jövő évi munkájában egyebek között a következő szempontokat veszi figyelembe. Emelik az építőipari részleg termelékenységét; arra törekednek, hogy a termelés növekedésének 70— 75 százaléka a termelékenység fokozódásából származzon; az építőipar minden 1 százalékos bér- fejlesztésére 2,8 százalékos termelékenységnövekedést irányoznak elő; megváltoztatják a produktív te-; vékenység javára a munkások ég alkalmazottak létszámának arányát. A soron következő 5 éves terv időszakára több gazdálkodási variációt is kidolgoztak. Marketing — nálunk Ä marketingre egyesek esküdtek a megjelenésekor, mások valamiféle divatos, új hullámnak tekintették, amely fölött előbb-utóbb eljár az idő. Elméleti és gyakorlati jelentőségét viszont ma már kevesen vitathatják, akik ismerik a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerének követelményeit, a vállalati gazdálkodás megváltozott körülményeit. Mi is valójában a marketing, és milyen gazdasági szükségszerűségek hívták életre? A gazdasági és kereskedelmi élet fejlettségének egy bizonyos fokán a növekvő árukínálat elhelyezésére a piacok felkutatása már nem volt elegendő, befolyásolni kellett magát a fogyasztói magatartást és a keresletet. Ezt a tevékenységet nevezzük marketingnek. A piackutatás és marketing szerves egységet alkot, így alakul át a gazdálkodó szervek, vállalatok korábbi termelésközpontú szemlélete értékesítés-centrikussá. A szemléletváltozás megköveteli az új gyártmányok fejlesztését, a fogyasztói igények érvényesülését, a piaci keresletből való kiindulást, az új fogyasztók és felhasználók felkutatását. Csak ezzel a tevékenységgel lehet elősegíteni, hogy a megfelelő áru a kívánt választékban, az adott időben és helyen a fogyasztó rendelkezésére álljon. Olyan gyakorlati tudományággal állunk szemben, amely összegezi és gyakorlatban hasznosítja a matematika, statisztika, szociológia és közgazdaságtan elméleti eredményeit — a termelés, a kereskedelem és a fogyasztás területén. Az igények helyes felmérése révén támpontot nyújthat a tervezéshez, vagyis a kívánt egészséges mértékig fokozható az egyes áruk iránti kereslet, szorosabbá és megalapozottabbá tehető a kereslet és a kínálat összhangja. A vállalati nyereség növelése mellett lehetőséget teremthet a vállalati és népgazdasági érdekek összehangolására. A legrégibb és egyben leghatásosabb piacbefolyásoló eszköz a propaganda: hirdetések, reklámok közzététele, katalógusok, árjegyzékek, prospektusok készítése. A vállalat tevékenységének a fogyasztók körében való széles körű ismertetése (public relations) és véleményük, kívánságaik megismerése. Vásárokon, kiállításokon történő részvétel, bemutató- terem fenntartása, tanácsadás, garanciális javítás stb, A fenti eszközöket egyaránt célszerű alkalmazni mind a fogyasztási cikkek és beruházási javak, mind a bel- és külkereskedelmi piackutatásban. Szükségszerű és kívánatos tehát a kereskedelmi tevékenység kiszélesítése, amely arra ösztönzi a termelő vállalatokat, hogy közvetlenebb kapcsolatot próbáljanak kiépíteni a fogyasztókkal. Jó példát szolgáltatnak erre megyénkben az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat kóstolóval egybekötött árubemutatói és célvásárai, amelyeknek a rendezésében és finanszírozásában részt vállalnak a termelő üzemek is. Bár megyénk vállalatai e tekintetben nem állnak országosan az elsők között, de számos biztató kezdeményezésnek lehetünk tanúi. A jó áru emblémája, márkája hamar emlékezetünkbe vésődik. Ügyesen él a lehetőséggel a Kecskeméti UNIVER Szövetkezet és rangot vívott ki magának az áfész-ek között. A piackutatás eredményeinek hasznosításával megpróbálják a mindenkor jelentkező keresletet kielégíteni. Több megyei, kecskeméti vállalat színes, képes, szöveges prospektussal mutatja be gyártmányait (ÉPSZER). Tavaly látót napvilágot a Bács megyei kisipari termelőszövetkezetek hasonló jellegű tájékoztatója. Röplappal hívta fel a vásárlóközönség figyelmét a Kada Elek utcán megnyíló új üzletére a Papír- és Irodaszer-értékesítő Vállalat. A közeljövőben állandó lakberendezési tanácsadó szolgálattal bővíti kereskedelmi tevékenységét az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Lakberendezési Áruháza. Sikeresek a nyári szabadtéri (például camping) árubemutatók, hatásuk lemérhető a forgalom növekedésében. Egyre több kezdeményezéssel találkozunk, bár a próbálkozások nem mentesek a gondoktól. Bács-Kiskun és Kecskemét fejlődése az utóbbi években gyorsult meg. Űj városképeket alakítunk ki, új szükségletek jelentkeznek mind a beruházási, mind pedig a fogyasztási javak piacán. Az egészséges urbanizációs folyamat felgyorsulásával egyidőben örvendetesen növekszik a jövedelmi színvonal, a tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások iránti igény. Egyre bővül az áruválaszték, szélesedik a verseny a fogyasztókért. A vállalatoknak tehát — felismerve a végbemenő folyamatot — érdemes egyre többet arra fordítani, hogy ilyen módon is megalapozzák gazdaságos tevékenységüket, LEITNER LÁSZLÓ
