Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
«. oldal 1970. október 8, csütörtöK Szüretelő diákok Borongós őszi reggeleken munkához öltözött lányok és fiúk az iskolák előtt várakozó tehergépkocsikra ülnek. Felzúg a motor, irány; a határ. Megérkezés. A mindig újat, mindig valami szépet nyújtó varázs, a természet varázsa; ezerszínű ragyogás. A nyárfák közt dűlőutak. Aztán végtelennek tűnő szőlősorok — amíg a szem ellát. Öröm, jókedv, kacagás. Hangokat hoz a szél; „Milyen gyönyörű szőlőfürt.. „Nem is szőlő, ez már aranyfürt...” Megtelik a vödör, a puttony, s a tartály. Traktor dübörög, meglódul, homok porzik alatta, s a présházig viszi a jókedvet, ahol szőlőhegyet nyelnek a zakatoló gépek... Eloszlottak a kételyek Az Izsáki AHami Gazdaságban a helyi általános iskola 240 tanulója a napi 6 órás munkaidő alatt közel 400 mázsa szőlőt szed le. A környékbeli iskolák is besegítenek; legutóbb például ágasegyházi diákok dolgoztak a gazdaságban. Ez év március elsejétől üzemággá szervezték a háztáji gazdálkodást a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, Vezetésével egy fiatal szakembert, Dávid István ag- ronómust bízták meg. Mi indokolta ezt az intézkedést? — Ezzel kezdjük a beszélgetést. Dávid István tömören így foglalja össze; először is a társadalmi érdekeket tartottuk szem előtt, az árutermelés növelését, a háztájiban rejlő tartalékok feltárását, a foglalkoztatási lehetőségek kihasználását. Nem közömbös természetesen a tagság jövedelmének alakulása sem, hiszen az árutermelés fejlesztése, vagy biztonságos megszervezése ezt is befolyásolja. A vártnál jobb Nemrégen közgyűlésen összesítették az eddigi eredményeket. A tagság elé került jelentésből kitűnik, hogy elérték céljukat, sőt a vártnál nagyobb az érdekVasárnap fejezték be egyhetes szakmai gyakorlatukat a Budafoki Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola tanulói. A tizenegy diák a gazdaság szüreti munkájában segített. Néhányan közülük a présházban dolgoztak; a szőlő minőségét vizsgálták, „fokolták”, cefremintákat készítettek. Képünkön Tóth Olga, a szak- középiskola harmadéves tanulója a présház előtt a szőlő minőségét vizsgálja. Tárnái — Pásztor Á gépek téli védelme Ma még folyik a munka a földeken, de rövidesen téli pihenőre térnek a mezőgazdasági gépek. Nyolcvan százalékuk idén is a szabadban telel, kitéve a légkör korrodáló hatásának. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Korróziós Állandó Bizottsága ezért felhívja a figyelmet arra a módszerre, amelyet a Nagynyomású Kísérleti Intézet ajánl: a megtisztított és megszárított felületekre közönséges festékszóró pisztollyal viszik fel a javasolt, s a vidéki ÁFOR-telepeken korlátlanul kapható anyagokat, amelyek azután vékony védőhártyává szilárdulnak, hat hónapon át tökéletes védelmet nyújtva a korrózió ellen. Ezzel a módszerrel, s a hozzátartozó anyagokkal a Lábodi Állami Gazdaság ezer munkagépén három év óta évente 200 000—300 000 forintos költséggel egymillió forintot takarítanak meg a korrózió megakadályozása útján. Az alkalmazható anyagokat és az eljárást a Hun- garokorr ’70 kiállításon is bemutatják október közepén, Budapesten. lődés. Szarvasmarhából a terveztt 200 mázsa már csaknem teljes egészében leadásra került a háztájiból, mintegy félmillió forint értékben. Hasonló a helyzet a hízott sertéssel. Jóval több a juhászaiból származó árutermelés, mint amennyire számítottak. Ugyanez a helyzet más termékeknél. — Ügy számítunk, hogy a tervezett 2 millió 340 ezer forint helyett csaknem 3 millió forint körüli forgalmat bonyolít le ez az üzemág — hangoztatja Dávid István. Sokoldalú támogatás A háztáji gazdaságok üzemágként való szervezése egyúttal azt is jelenti, hogy a termelőszövetkezet vezetősége számos intézkedéssel ösztönzi az árutermelést. Többek között 347 hold legelőt osztottak ki a gazdák között. Ezért bérleti díjat fizetnek ugyan, de a térítési összeg igen alacsony, 400 forint holdanként. a szerződő tag részére takarmányellátás- ról gondoskodnak, a háztáji ágazatvezetők javaslata alapján. A kölcsöntakar- mány elszámolása a jószág leszállításakor történik. Nagy jelentőségű, hogy a teljesítés alapján munkanapokat számolnak el. Ez segíti a gazdákat ahhoz, hogy Őszi pompa Szarvason Felöltötte ezerszínű őszi köntösét a szarvasi arborétum. A Holt-Kőrös partján fekvő kertben — ahol a világ minden tájáról származó 1600 fajta dísznövény él — a sárga, a rozsdabarna, a vérvörös, a bordó számtalan színárnyalatát viseli az évszázados fák és cserjék lombkoronája. Az arborétum egyik legszebb dísze jelenleg a lángoló tűztövis. A tüskés levelű méregzöld bokrokon mesz- szire virít a sok apró piros bogyó hasonlóan szép látvány az embermagasságúra nőtt pampásfű, a gyne^eum argenteum. A Dél-Amerikából származó nádféleség félméteres ezüst színű bugái a kert ékességei. a nyugdíjellátáshoz, a különböző juttatásokhoz, a szociális kedvezményekhez elegendő munkanapot szerezzenek. Például a tehén- tartó gazdák 55,5 liter tej eladása ellenében egy munkanap jóváírást kapnak. Ehhez azonban még egy feltétel járul, évenként legalább 800 liter tejet kell eladni a termelőszövetkezet közvetítésével. Eddig 180 ezer liter tej került ki ily módon a háztáji gazdaságokból. A marhahizlalásért, és tenyészüszők eladásáért darabonként és havonta másfél munkanapot írnak jóvá. Ugyanígy meghatározták minden termékre a jóváírást. — Mivel az árut a közös gazdaság útján értékesítik a tagok, mennyiségi felárat kapunk az átvevőtől. Ezt fele-fele arányban osztjuk meg. •• Örömmel vették Mindezek az intézkedések biztonságossá teszik a háztáji árutermelést. A közös gazdaság mindent elkövet, hogy a nevelésnél, hizlalásnál, a termékek előállításánál, a szállításnál és az értékesítésnél felmerülő akadályokat elhárítsa. Tevékenysége ilyen szempontból szolgáltató jellegű. — Kiterjedt tanyavilá- gunkban jól ki lehet aknázni a háztáji árutermelés lehetőségét. Különösen az idősebbek, akik még némi munkát tudnak végezni a ház körül, valamint az asszonyok fogadták örömmel a háztáji üzemág megszervezését. Ügy érzik, hogy hasznosabbá váltak, megbecsültebb tagjai a közösnek, és otthon a családnak is — állítja Dávid István. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetői nem tagadják, hogy egyesek aggodalmuknak adtak kifejezést, amikor az elhatározás megszületett. A fél év alatt elért eredmények azonban eloszlatták a kételyeket. A háztáji üzemág termelésébe eddig 300 gazda kapcsolódott be. K. S. KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE A nagy szövetség Olyan társadalomban élünk, ahol az államhatalom és a nép céljai lényegileg azonos: a szocializmus teljes felépítése. A társadalmi és állami berendezkedés politikai alapja is azonos: a munkásparaszt szövetség. Társadalmunk egységének erősödése szilárdítja a hatalom erejét, államhatalmunk pedig arra törekszik, hogy erőit a társadalmi célok minél következetesebb megvalósítására fordítsa. Szocialista fejlődésünk minden eddigi tapasztalata azt tanúsítja, hogy a haladás annál gyorsabb és biztonságosabb, minél szilárdabb az államhatalom és a társadalom egysége, minél szorosabb a munkás- osztály és a társadalom egysége, minél szorosabb a munkásosztály és a parasztság egysége. Gondok és feszültségek akkor keletkeznek, ha ez az egység, ha ez a szövetség megbomlik, gyengül. Ám az egység nem olyan, hogy ha egyszer létrehoztuk, attól kezdve örökkévaló. A társadalom életében — akárcsak egy- egy családban — állandóan keletkeznek ellentmondások, feszültségek. A politika helyességét éppen azon lehet lemérni, hogy a keletkező konfliktusokat idejében felismeri-e, s képes-e a megoldásukra? A párt és a kormány munkáspolitikát, osztálypolitikát folytat. Osztály- politikát, amelytől elválaszthatatlan a szövetségi politika. Ez az osztálypolitika tükröződött a IX. kongresszus határozataiban, ennek szelleme hatja át a X. kongresszus irányelveit is. Igaz, az elmúlt esztendőkben több olyan intézkedést hajtottak végre, amelyek könnyítették a parasztság helyzetét: egyes mezőgazdasági termékek termelői árának emelése, a tsz-tagok, nyugdíj- és szociális ellátásának, a termelőszövetkezetek hiteleinek, adósságainak rendezése tartozik ide, hogy csak néhány tényre utaljunk, Ezek az intézkedések azonban nem az érdekellentéteket növelték, ellenkezőleg: régen meglevő ellentmondások megoldását, enyhítését szolgálták a szocializmus építése érdekében, A régi felvásárlási árak többségét mág akkor alakították ki — § általában a valóságos értéknél lényegesen alacsonyabban —, amikor az volt a cél, hogy egyrészt megakadályozzák az egyéni paraszt- gazdaságok kapitalista irányba történő fejlődését, másrészt, hogy a mező- gazdaságból teremtsenek forrásokat a szocialista állam hatalmas beruházásaihoz, egyebek között épp a szocialista iparosításhoz. Mezőgazdaságunk azóta — épp a munkásosztály támogatásával, osztályharca eredményeként — a szocialista útra tért, szocialista nagyüzemekbe szerveződött. Tehát nem visszafogni, hanem elősegíteni kell ezeknek a fejlődését. A nagyüzemi termelés kialakításához a mezőgazdaságban is jelentős összegek szükségesek, a régi árrendszer keretei között viszont a termelőszövetkezetek jelentős része az önmagát fenntartó egyszerű újratermelésre is alig volt képes, nemhogy a fejlődést biztosító bővített újratermelésre. Történelmi tény, hogy a munkásosztály mindig áldozatkészen segítette a parasztságot. Győzelemre vitte huszonöt éve a földreformot, 6 a földreform megvédésében is ő vállalta a döntő szerepet. A mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében nemcsak agitáltak a munkások, hanem megteremtették annak ipari feltételeit is. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a mezőgazdaság sem ..eltartott szektora" a népgazdaságnak, hanem jelentős a szerepe a népgazdaság eszközeinek felhalmozásában. A külgazdaságban is fontos helyet foglal el. Exportunk tekintélyes hányada, a tőkés országokba irányuló kivitel csaknem fele a mező- gazdaságból származik, s tegyük hozzá: általában gazdaságos devizaforrásnak bizonyul. S ha munkásaink megelégedéssel olvasták az irányelvekben, hogy „az ipari termelés öt év alatt 34 százalékkal emelkedett”, parasztsár gunknak sem kell szégyenkeznie, hisz’ a „mezőgazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16—17 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint az előző években”. A magyar parasztság a munkásosztály segítségével, de nem érdekei ellenére lépett a szocialista mezőgazdaság útjára. Ellenkezőleg : éppen az alapvető érdekazonosság, osztály- és egyéni céljainak helyes felismerése segítette a döntő lépés megtételében, s az elmúlt évtizedben mindennapi élete során győződött meg * munkásosztály politikai céljainak helyességéről. Akadhatnak munkások, akik-egy-egy intézkedésben „parasztpolitikát” látnak, s nem ismerik fel alapvető osztályérdekeiket. Lehetnek olyan parasztok, akik aggodalmas- kodnak a jövőt illetően. Mégsem ez a jellemző a munkásosztály vezette nagy szövetségre. Növekszik a felismerés: nem osztály pártja, annak szocialista céljait valósítja meg, s ezzel az egész társadalom érdekeit szolegymás jövedelmi helyzetét, életszínvonalát kell elsősorban féltékenyen figyelni, hanem tenni mindannyiunknak a maga dolgát. Tenni a magunk dolgát, mert ettől erősödik a szövetségünk is, munkásoké és parasztoké. S e szövetség erősödésének fóruma lesz a párt X. kongresszusa is. A párté, amely „a munkás- osztály pártja, annak szocialista céljait valósítja meg, s ezzel az egész társadalom érdekeit szolgálja. J. R.
