Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-07 / 235. szám
1970. október % szem» S. oldal Országgyűlési küldöttségünk Lengyelországban A magyar országgyűlés küldöttsége, amely Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke vezetésével, a Szejm elnöksége vendégeként tartózkodik Lengyelországban, kedden reggel a varsói történelmi múzeumba látogatott, majd városnézés következett. A késő délelőtti órákban a küldöttség, Kállai Gyulával az élen, látogatást tett Stefan Jedrychowski külügyminiszternél, a LEMP PB tagjánál. Delegációnk keddi programjában még a zorani autógyár megtekintése szerepelt. oo Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A költségvetési bevételek és a társadalompolitikai célok megvalósítása szempontjából nem kis jelentőségű a megyei Illetékkiszabási és Forgalmiadó Hivatal tevékenysége. Erről tárgyalt tegnapi ülésén elsőként a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szebel- lédi Mátyásnak, a hivatal vezetőjének beszámolója alapján. Meghívottként részt vett a jelentés megvitatásában dr. Hunor János, a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályvezetője, Benei Sándor, a megyei tanács pénzügyi állandó bizottságának elnöke és SzaKétévenként ipari és kereskedelmi kiállítás Tolmácsberendezés a technika házában Tanácskozott a MTESZ megyei elnöksége Elnökségi ülést tartott kedden délután a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei Szervezete. A tanácskozáson — amit dr. Maár András, a MTESZ megyei elnöke nyitott meg — részt vett Joó Oszkárné, a szövetség vidéki szervező titkára is. Az elnökség elsőnek az augusztusban Kecskeméten megrendezett jubileumi megyei ipari és kereskedelmi kiállítást értékelte. Az iparosítás eredményeit és a kereskedelem korszerűsödését szemléltető bemutató sikeresnek bizonyult. Hasonló eseményre a jövőben kétévenként kerül sor — azzal a különbséggel, hogy a kiállítás vásár jellegűvé válik és előtérbe lép a termékversenyjelleg. Ezt követően a készülő technika háza létrehozásának egyik műszaki vonatkozásáról számolt be Bal- lagi P. Konrád, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységének villamosmérnöke, aki a beruházással foglalkozó munkabizottság képviseletében a tolmácsberendezés beszerzési lehetőségeiről tájékozódott. A nemzetközi konferenciák megtartására is alkalmasnak ígérkező, 260 személyes tanácsteremben 2 millió forint értékű fordítóberendezést szerelnek fel. Az ajánlatok közül az egyik újonnan kifejlesztett modem vezetékes rendszer kínálkozik a legelőnyösebbnek — üzembiztonsági és kényelmi szempontok figyelembevétele alapján. Ilyen, a székek karfájába beépített tolmácskészüléket szállít egyébként az Elektroakusztikai Gyár | az NDK Minisztertanácsának megrendelésére is. A leendő kecskeméti technika házába négycsatomás rendszert építenek be, vagyis egyidejűleg négy nyelven lesznek hallgathatók az előadások, hozzászólások. bó Ferenc, a KIOSZ megyei "titkára is. A hivatal illetékcsoportjának feladatkörébe tartozik a többi között az örökség, ajándékozás vagy adásvétel útján szerzett ingatlan utáni illeték kiszabása. Mivel akadnak érdekeltek, akik a kisebb összegű illetékkiszabás reményében igyekeznek eltitkolni, a valósnál jóval alacsonyabban feltüntetni az értéket, illetve vételárat, a bevételek túlteljesítésében nagy a szerepe az illeték- és for- galmiadó-alapok helyszíni megállapításának is. A forgalmiadó-csoport a korábbi, főleg jövedelemszabályozó Szerepe helyett az 1968. január 1-e óta életbe lépett rendelkezések szellemében elsődlegesen a lakosság, a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt az adókivetéskor. A cél az, hogy a magánkisiparban előállított termék, vagy az ott végzett szolgáltatás ugyanolyan áron jusson a fogyasztóhoz, mint az állami, vagy a szövetkezeti Részint ennek következménye, hogy csökkent a kisiparosokra kivetett évi adók összege. Ugyanebből a célból — elsősorban a kisebb volumenű szolgáltatótevékenységet végző kisiparosok — a megye 769 jóvá. forgalmi adót fizető kisiparosa közül 254-en — átalány alapján adóznak. Többen szóvá tették viszont a vb ülésén, hogy a megye egyes ktsz-e nemcsak szolgáltató, hanem árutermelő tevékenységet folytató iparosokat is foglalkoztat önelszámoló (ge- bines) rendszerben. Ez pedig mind a helyi tanácsok, mind a forgalmiadó-hiva- tal bevételeiben jelentős fedezetcsökkenést jelent. Az érintett személyek, mint magánkisiparosok, évi 29— 40 ezer forint adót fizettek. Gebinessé válásuk óta viszont általában 13 200 forintot fizetnek a ktsz-nek, emellet élvezik mindazokat a szociális juttatásokat, amelyek a ktsz-ek tagjait megilletik. Összességében jónak, eredményesnek értékelte a vb a megyei Illetékkiszabási és Forgalmiadó Hivatal tevékenységét, s azért elismerését fejezte ki. Egyidejűleg a hivatal további munkájával kapcsolatban megfelelő határozatokat hozott. Ülésének további részében az igazgatási osztály gyámhatósági feladatainak ellátásáról, majd a Katona József Színház munkájáról tárgyalt a végrehajtó bizottság, végezetül pedig több bejelentést hagyott Két kongresszus között Az óvodai és iskolai hálózat nagy fejlődése Óvoda- és iskolahálózatunk a IX. pártkongresz- szus óta eltelt időszakban számottevően fejlődött. 1966-ban az óvodai helyek száma 189 000 volt, azóta 210 000 fölé emelkedett. Ennek eredménye, hogy amíg négy évvel ezelőtt az óvodáskorúak 49,7 százaléka nevelkedett gyermekközösségben, ma 54,3 százalékuk jár óvodába. Főként a napközi otthonos óvodák száma emelkedett jelentősen: 258-cal. Az általános iskolai osztálytermek száma 1966-ban 31 600 volt, az elmúlt tanévben már 31 900. Az oktató-nevelő munka színvonalának javulását egyebek közt az is lehetővé tette, hogy az átlagos osztálylétszám négy esztendő alatt 43-ról 35-re csökkent. Növekedett a napközi otthonnal is ellátott általános iskolák száma. Az 1966—67- es oktatási évben 187 081 diákról gondoskodtak a napközikben (ez az összes Az USÁ vegyi háborút folytat 185 ezren szenvedtek mérgezést Az amerikaiak és ,,szövetségeseik” dél-vietnami háborús bűneit kivizsgáló bizottság jelentésben számolt be a vegyi hadviselés idei következményeiről. Az amerikai légierő 1970 első kilenc hónapjában Dél-Vietnam 25 tartományára szórt le mérgező vegyi anyagokat. A vegyszeres támadások gyakran irányultak sűrűn I (TASZSZj lakott települések ellen, 300-an életüket vesztették és 185 ezer ember szenvedett mérgezést, 415 ezer hektárnyi termő terület és erdő vált pusztasággá. A jelentés a legerélyesebb formában ítéli el az Egyesült Államokat amiatt, hogy mérgező vegyi anyagokat alkalmaz Dél-Vietnam lakossága ellen. általános iskolások 13,6 százalékának felelt meg), az 1969—70-es tanévben a napközisek száma már 203 304 volt (17,3 százalék), az idén — várhatóan — meghaladja a 205 000-et. A IX. pártkongresszus idején alig több mint 50 általános iskolai diákotthon működött az országban. Jelenleg 90 ilyen intézményben csaknem 300 pedagógus foglalkozik az ott lakó diákokkal. A helyek száma a négy esztendővel ezelőtti négyezerről 7350-re gyarapodott. Ezzel lehetővé vált, hogy ma már a felsőtagozatos tanulók 94,5 százaléka jár szakrendszerben tanító, úgynevezett osztott általános iskolába. Középfokú iskolahálózatunk struktúrája az elmúlt években jelentősen megváltozott. A szakmunkástanulók előtt is megnyílt a lehetőség a középfokú végzettség megszerzésére. A középfokú technikumok nappali tagozatai szakközépiskolákká alakultak át. Az egységes szakközépiskolai rendszerben a tanulók széles szakmai alapképzést kapnak, s az eddiginél sokoldalúbb képzettséget szereznek. Megszűnt tehát a gimnáziumok korábbi vezető szerepe, amit bizonyít az is, hogy ma már a középfokú továbbtanuló fiatalok majdnem 50 százaléka szakközépiskolába iratkozik. A középiskolai osztálytermek száma egyébként a IX. kongresszus óta 5800-ról ROgo-’-a a műhel vtermeké ooo_r(>i 109|0 -r*n. a mi helyeké 37 300-ról 4n nno fölé emelkedett. Bár komoly erőfeszítések történtek a tanintézetek szemléltetőeszköz ellátásának javítására, ezen a téren bőven van még pótolnivaló. A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint a IX. pártkongresszus óta eltelt időszakban az óvodai, általános iskolai, és a középiskolai hálózat fejlesztését szolgáló beruházásokra több mint 3 milliárd forintot fordított az állam. Mi újság a Vajdaságban ? kétszáz éves a vajdasági komlótermesztés Kétszáz évvel ezelőtt telepítették az első komlót Fájtak határában. Az első világháborúig a Vajdaságban mintegy 1500 hektáron, 1928-ban már csaknem 9000 hektáron, jelenleg pedig nem egészen 1300 hektáron termesztik. Minőségénél és zamaténál fogva a bácskai komlót külföldön is nagyra értékelik, főleg az NSZK és az USA sörgyárai keresik. A termelés 85 százalékát exportálják. Ebből következik, hogy a komló azon ritka árucikkek közé tartozik, amely igen nagy devizabevételt hoz a nemzet- gazdaságnak. A kétévszázados múltra visszatekintő termesztési ágazat azonban komoly gondokkal küzd. E belterjes, igen munkaigényes növény termesztése éppen csak a kifizetődőség határán mozog. A termelési költségek olyannyira növekedtek, hogy a termelők nemrég kénytelenek voltak kiviteli szubvenciót kérni, nehogy ráfizessenek az exportra. A nehézségeket azonban a komlósok átmenetinek tekintik. Most tervezik a komlóültetvények felújítását és újak létesítését. A korszerű ültetvényekről akkora termést takaríthatnak be és exportálhatnak, hogy komoly versenytársai lesznek a legnagyobb külföldi termelőknek. A prognózisok szerint az állandóan növekvő sörfogyasztás és ennek nyomán a fokozottabb komlókereslet a jövőben biztos piacot teremt nagyobb mennyiségek exportálására is. A DUNA MELLÉKI ORSZÁGOK NÉPDALSZEMLÉJE E hónap 20-án és 21-én rendezik meg az újvidéki Arena moziban Ó Duna, kék Duna címmel a Duna- melléki országok első népdalszemléjét. A szemle ötletét mind a nyolc Duna melléki országban örömmel fogadták, s megvalósítását önzetlenül támogatták. Az énekeseket, zeneszólistákat és együtteseket a különböző országok rádióállomásai válogatták ki. Mindegyikük vendégként, tiszteletdíj nélkül lép fel, s még díjakra sem számíthatnak, mert a szemle nem lesz verseny- jellegű. A nyugatnémet, osztrák, csehszlovák, magyar, jugoszláv, román, bolgár és szovjet énekesek és zenészek — összesen körülbelül ötvenen — a fesztivál első napján 34, a második napján szintén 34 dalt adnak elő. Minden résztvevő két számmal szerepel, s csak az a feltétel, hogy az egyik dal a Dunáról szóljon, a másikat tetszés szerint választhatják. A műsoron eredeti népdalok és modem feldolgozások is szerepelnek. MAGYARORSZÄGI KIÁLLÍTÓK NAPJA A múlt csütörtökön Szabadkán a közgazdászok klubjában a szabadkai nemzetközi kisipari vásáron részt vevő magyarországi kiállítók nevében sajtófogadást tartott dr. Csikós Ferenc, a Szegedi Városi Tanács végrehajtó Bizottságának titkára. Megállapította, hogy Szegeden és a többi magyar határmenti városban és községben mindinkább fokozódik az érdeklődés a szabadkai vásár iránt, mivel a gazdasági szervezetek számára ez az üzletkötések színhelye. A két testvérváros erőfeszítése közös abban az irányban is, hogy a kisha- tármenti árucsere-forgalomban a jövőben a romániai Temes megye is részt vegyen. A kilátások szerint a magyar—jugoszláv határmenti áruforgalom, Temesvár bevonásával, hármas- határ-forgalommá bővülhet. A szabadkai nemzetközi vásár igazgatósága most készíti a tervezetet arra, hogy a következő években ápri- rilisban Szabadkán, júliusban Szegeden, októberben pedig Temesváron tartsanak vásárt. Egy 18 millió forintos költséggel felépülő autószerviz felett vállaltak védnökséget, s annak a hat bajai vállalatnak ifjúmunkásai, akik akik a Kismotor és Gépgyár áttelepítéséhez nyújtanak segítséget, Kiskunhalason született kezdeményezés: „a KISZ az ésszerűbb termelésért”. A bajai Faipari Vállalat tmk-brigádja megfogadta, hogy minőségileg hibás gyártmány nem hagyja el a gyárat, a Férfi-fehérne- műgyárban kongresszusi vándorzászlót alapítottak. Hibátlan munka — yédnökségvállalás Ifjúkommunisták a kongresszusi munkaverseny sikeréért A munkaverseny legváltozatosabb formáival készülnek az MSZMP X. kongresszusára a gyárakban, üzemekben, intézményekben és termelőszövetkezetekben dolgozó ifjúkommunisták, KISZ-tagok. Spontán kezdeményezések, vállalkozások sokasága bizonyítja, hogy a társadalomnak ez a rétege részt kér, részt vállal az ország gondjainak enyhítéséből, s töblettermeléssel, hatékonyabb munkával, takarékossággal dolgozik a nemzeti jövedelem terven felüli növelésért. Nincs nap, hogy újabb és újabb vállalkozások tucatjairól ne érkezne hír a KISZ KB ifjúmunkás osztályára. A Kecskeméti Fémmunkás Gyár brigádjai új technológiai eljárások bevezetésével 825 ezer forint megtakarítást értek el. Baján az első helyre esélyesek között ott vannak a Vas- és Fémipari Ktsz fiataljai. Inget és nyakkendőt is kapnak a MÁV dolgozói Nyolcvanezer vasutas dolgozó kap 1971 január elsejétől inget és nyakkendőt, mivel a két évvel ezelőtt bevezetett új, sötétszürke egyenruha egységét rontotta, hogy különböző inget és nyakkendőt viseltek hozzá. Körülbelül negyvenezer vasutas tiszt kap fehér és ugyanannyi vasutas szürke, műszálas inget, a nők pedig blúzt. A nyakkendő szintén műszál alapanyagú, egységesen fekete lesz. Űj formájú téli és nyári sapkát kapnak a nők az eddigi svájcisapka helyett. A divatos sötétszürke, kalapszerű sapkát négy modellből választották ki a vasutaslányok. (MTI>
