Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

1970. október 6, kedd 3 oldal Vasárnap is szüret Kiállításmegnyitó Halason és Baján Október első vasárnap­ján mozgalmas volt a Du­na—Tisza közi határ. A családtagokkal együtt több mint ötezren serénykedtek a szántóföldeken, s mint­egy kétezren szüreteltek a szőlőskertekben. A terme­lőszövetkezeti gazdaságok­ban 12Ö0 traktor készítette „Szorít” a termelési terv teljesítése a Kecskeméti Konzervgyárban. A re­konstruált élelmiszeripari üzem ezévi nyersáru igé­nyét nem tudták kielégíte­ni a termelő gazdaságok. A várt 13 000 vagonnyi zöldség- gyümölcsfélékből csupán 8000 vagonnal ér­kezett eddig a gyárba. Pa­radicsomból, aminek szin­tén befejeződött a feldol­gozása, 2700 vagonnyi fu­tott be az ígért négyezer vagon helyett. A zöldség­félék felhozatala összessé­gében kedvezőtlenül ala­kult, gyümölcsből azonban beérkezett a tervezett mennyiség. Meggyből pél­dául minden eddiginél töb­bet tudtak feldolgozni, s az ősziek magágyát, s csak­nem háromszáz gép vetett. A szőlőpászták késő estig hangosak voltak. Az elmúlt hűvös napok után általá­nossá vált szüreti munkák vasárnap sem szüneteltek. Több mint húszezer mázsa szőlőt puttonyoztak a pré­sekbe. szilva és őszibarack be­főttből is ki tudják szol­gálni a megrendelőket Az üzemben megkezdő­dött a vöröshagymaidény. Az ételízesítőből mintegy 700 vagonnal dolgoznak fel, nagyobb részt exportra. A vevő igényének megfelelő­en porítják, szeletekben szárítják, „morzsolják’’ és pirítással színesítik a vö­röshagymát. A késztermé­ket angol, holland, kana­dai és kubai megrendelés­re továbbítják, űj cikket gyártanák az NSZK részé­re. Ez a zellersaláta, ame­lyet csipkés széllel, szele­telve, vöröshagymával íze­sítve, savanyítva tálalnak fel húsételek mellé. A befőtteken és a zöld­Az idei múzeumi hónap két legjelentősebb megyei kiállítása nyílt meg va­sárnap Kiskunhalason, il­letve Baján. Kiskunhalason a mú­zeum névadójának, Thorma ségkonzerveken kívül hús- készítményekkel is növelik a választékot. Kooperálva a BOV kecskeméti gyárá­val és a Gyulai Húsipari Vállalattal, dobozos hús- készítmények gyártását ter­vezik. A gyár „konyhájá­ban” már főzik a külön­böző ételeket. Baromfi-, sertés- és marhahúsból, va­lamint belsőségből a na­pokban harmincféle hús- készítményt mutattak be a szakembereknek, illetve a kereskedelemnek. A dobo­zos gulyásokon kívül szé­kely-, töltött- és rakottká- posztát, tyúkpörköltet, ka­csa- és libasültet készíte­nek és töltenek dobozok­ba. ízesítésükhöz zöldség- szárítmányokat használnak, vitaminkiegészrtésül fel­használják a zellerpaszter­nák és a paradicsom-szá- rítmányokait is. Az új ké­szítmények még az idén az üzletekbe kerülnek. Bácsbokodon, az Ezüstka­lász, a Szalvai Mihály, és az Űj Otthon Termelőszö­vetkezet 1971. január 1-i hatállyal Aranykalász né­ven egyesül. Még a szep­temberi közgyűlésen hatá­rozta el a három termelő- szövetkezet tagsága erői­nek összefogását. Ily mó­don ugyanis sokkal haté­konyabb lesz a saját erőből történő beruházás, s az egyesített nagy gazdaság korszerűbb körülmények között tudja felvenni a versenyt a többi szövetke­zettel. A három termelőszövet­kezet tagsága a betakarí­tást és az áruértékesítést még külön-külön oldja meg, az őszi talajelőkészí­tést és a vetést azonban Olcsóbb árut a falvaknak A Szövetkezetek Értéke­sítő és Beszerző Vállalata betölti hivatását. A Bács megyei Általános és Fo­gyasztási Szövetkezetek hozták létre, hogy közvet­len üzletkötésekkel — a közvetítő kereskedelem ki­iktatásával — bővítsék a falu áruellátását, választé­kát. A gyárakkal kötött ke- j reskedelmi kapcsolatok ré- | vén olcsóbban kerül az iparcikk a falvakba, mivel : art nem terheli a nagyke­reskedelmi felár, valamint ‘a raktári költség János festőművésznek cen­tenáriumi emlékünnepségé­re került sor. Az esemé­nyen a megyei tanács, a járási és városi pártbizott­ság és több társadalmi szerv képviselője megjelent. Vorák József múzeumigaz­gató üdvözlő szavai után Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese leleplezte a múzeum falán elhelyezett Thorma János- emléktáblát, Búza Barna szobrászművész alkotását, majd Vincze Ferenc, a vá­rosi tanács vb-elnöke meg­koszorúzta az emlékművet. A kiskunhalasi születésű nagy festőművésznek a múzeum három termében megrendezett kiállítását dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. A megnyitóbeszéd után Manga Jánosné Heil Olga művészettörténész, a kiállí­tás rendezője tárlatvezetést tartott. * Baján a képzőművészet barátai igen nagy számban keresték föl a Türr István Múzeumot, hogy részt ve­gyenek Bozsó János kecs­keméti festőművész tárla­tának megnyitóján. A kiál­lítást dr. Telepy Katalin művészettörténésznek, a Magyar Nemzeti Galéria főmunkatársának szavai ve­zették be, aki elismerően méltatta Bozsó Jánosban az alföldi festészet hagyo­mányainak egyik legtehet­ségesebb folytatóját. A mű­vésznek mintegy hatvan képét mutatja be a kiál­lítás. már az egyesített tervek­nek megfelelően végzi el. Az Aranykalász Tsz el­nökévé Rácz Istvánt, a Szalvai Tsz volt elnökét, elnökhelyettesévé Ódor Jó­zsefet, az Ezüstkalász Tsz volt elnökét, az ellenőrző bizottság függetlenített el­nökévé pedig Nagy Sán­dort, az Űj Otthon Tsz volt elnökhelyettesét választot­ták meg. Az ÉDOSZ székházában hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Taná­csa. Az ülésen megjelent és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Első napirendi pontként Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának beszámolója alapján megtárgyalták az MSZMP KB kongresszusi irányelveit. Egyetértettek az irányelvekkel s a vitában elhangzott számos javaslat, amelyet az MSZMP Köz­ponti Bizottsága elé terjesz­tenek. Az ülésen megvitatták Gál Lászlónak, a SZOT tit­kárának előterjesztését, amely a negyedik ötéves terv teljesítését segítő szak- szervezeti feladatokat tag­lalta. Megelégedéssel nyug­tázták az új tervtörvény­nek azt az alapvető célját, hogy a termelőágazatok az eddiginél jobban elégítsék ki a lakosság igényeit. Hangsúlyozták, hogy a szakszervezeteknek sajátos eszközeikkel minél ered­HAzci VÍZEN A HALÁSZOK A halgazdaságokban meg­kezdődött az őszi lehalá­szás. A szezon november közepéig ad munkát a szakembereknek, összesen 30 ezer holdas területet járnak be a motorcsóna­kokkal és a húzások után — számítások szerint — több mint ezer vagonnyi hal lesz a zsákmány. A ha­lakat a lehalászás után a telelő vagy a tárolótavak­ban gyűjtik össze és innen látják el a szükségletnek megfelelő ütemben a ke­reskedelmet. A halászat idei főszezon­ja egész sor érdekességet hoz. A hálókba most már tömegesen kerülnek azok a növényevő hálák, amelye­ket évek óta fokozatosan honosítanak meg az álla­mi halgazdasági egyesülés­hez tartozó üzemek. Ezek­ből a kiváló fehérhúsú és alacsony zsírtartalmú faj­tákból az idén. már 50—50 vagonnyit kínálnak a fo­gyasztóknak. Az 5—6 kilós­ra megnövő halakat a szakemberek szerint meg­kedvelték a háziasszonyok, hiszen ízük nagyon emlé­keztet a nálunk népszerű pontyéra. KISIPARI TANULÓK SZERZŐDTETÉSE Jelenleg a kisiparosok műhelyeiben csaknem 17 000 fiatal tanul szakmát. A KIOSZ-ban elmondották, hogy a következő tanév szakmunkástanulóinak szer­ződtetésére már jóelőre fel­készülnek. A közelmúltban érvénybe lépett új szak­munkástanuló-képzési ren­delkezések értelmében a magánkisiparosoknak ez év október 25-ig be kell jelen­teni, hogy milyen szakmá­ban hány tanulót szándé­koznak felvenni. Az igé­nyekét a KIOSZ javasla­tával együtt az illetékes ta­nácsoknak még az év vé­géig el kell juttatniuk az iskolákhoz. Ez az előzetes felmérés, igénybejelentés azt a célt is szolgálja, hogy a lehetőség szerint tanuló­hoz jusson minden olyan kisiparos, aki szakmunká­sokat kíván képezni. Eb­ményesebben kell segíteni­ük a negyedik ötéves terv valóra váltását. Az üzemi bizottságoknak a dolgozók széles körét be kell vonni a vállalati tervek előkészí­tésébe. A népgazdasági terv szá­mol az üzemi alapokból építendő lakásokkal. Ezért valamennyi üzemnek, ter­melőegységnek meg kell terveznie, hogy a lehetősé­gek kihasználásával meny­nyi lakást kíván építeni. Az üzemi terv adjon progra­mot a munkakörülmények, a dolgozók szociális és kul­turális ellátásának fejlesz­tésére. További fontos fel­adat, hogy a népgazdasági tervvel összhangban előké­szítsék és megkössék az új kollektív szerződést. A ta­nácskozáson bejelentették, hogy november elején jele­nik meg a kollektív szer­ződések megkötését szabá­lyozó MÜM-rendelet és a SZOT elnökségének irány­elvei. Az ülésen megemlékez­tek a szakszervezeti világ- szövetség megalakulásának 25. évfordulójáról.. TÁRlat ben az évben ugyanis több száz kisiparos maradt ta­nuló nélkül, jelentkező hiányában. ÓVODA — TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL A Dunaújvárosi Városi Tanács az iskolai év elején kérte a Dunai Vasművet, segítsen a rendkívül szűkös óvodai helyzeten, a kohá­szati nagyüzem készséggel hozzájárult ahhoz, hogy korszerű munkásszállójá­nak egyik emeletszárnyát szükségóvodának rendez­zék be. A városi tanács új bútorokat, berendezéseket vásárolt, a vendéglátóipari vállalat asszonyai pedig vállalták, hogy a helyisé­geket kitakarítják, s tár­sadalmi munkában meg­varrják a függönyöket, ab­roszokat. Az autóközleke­dés arra tett ígéretet, hogy reggelenként különjáratú autóbusszal szállítják ki az apróságokat a gyár mellet­ti szükségóvodába. A váro­si tanács gondoskodik ele­gendő óvónőről és techni­kai személyzetről. Példás társadalmi összefogással, a gondolat megszületésétől számított hat hét múlva, október második felében üzembe helyezik a dunaúj­városi szükségóvodát, amelyben száz-százhúsz du­naújvárosi kisgyermeket helyezhetnek el. MODERN FALUJÁRÁS Űj kezdeményezést indí­tott el a Jászság legna­gyobb ipari üzeme, a Jász­berényi Hűtőgépgyár: mo­dern „falujárást’’ szervez­nek a környező községek­ben. Az „anya.üzem” leg­több bejáró munkása Jász- árokszállásról, J ászalsó­szentgyörgyről, Pusztamo­nostorról és Jászboldoghá- záról kerül ki. A település és a munka­hely között naponta ingázó munkásoknak eddig vajmi kevés idejük jutott arra, hogy munkaidő után szer­vezett szakmai előadáso­kon, kulturális rendezvé­nyeken vegyenek részt. Az üzem most helybe viszi programját, és a munkások családtagjait is meginvitál­ják a közös találkozókra. 30 ÓRA A VÍZ ALATT Vasárnap délután 12 perccel 4 óra után sikere­sen véget ért az a kísérlet, amelynek során Szirtes György, a Delfin búvár­klub tagja és Bori Béla, a vízügyi szolgálat búvára 30 órát töltött a BVSC Sző- nyi úti uszodájának vizé­ben. Volt ugyan mellettük egy túlnyomásos búvárha­rang is, de csak azért, hogy ott étkezhessenek, esetleg alhassanak, ott vizsgálhas­sák meg őket az ugyancsak búvárként a víz alá eresz­kedő orvosok, és ott érint­kezhessenek velük a víz alatti „összekötők”, a 30 órának kétharmadát azon­ban ténylegesen a vízben töltötték. A két búvár kísérletét ötven főnyi felszíni biztosí­tó gárda segítette, készen arra is, hogy azonnal be­avatkozzék, ha a búvárokat váratlan veszély fenyeget­né. Erre azonban nem volt szükség. A kísérlet végeztével a két búvár fáradtan ugyan, de jókedvűen, láthatóan egészséftaeen érkezett fel a 31—33 fokos vízből. A kí­sérlet eredményeit orvosi és műszaki szempontból egyaránt feldolgozzák­Egymillió tégla az árvízkárosultaknak Szolnok megye legmodernebb téglagyárában, a kis­újszállási üzemben a munkások vállalták, hogy az árvízkárosultaknak terven felül egymillió darab téglát készítenek. Havonta a tervezettnél hét műszakkal többet dolgoznak le, hogy vállalásukat maradéktala­nul teljesíthessék. Képünkön; az égetőkemencéknél. (MTI-foto — Erezi K. Gyula felv. — KS) frankos részesedést vállal. (A Káma-folyó partján megépülő új gyáróriás futószalagjairól évente 150 000 Diesel-motoros tehergépkocsi fog legördülni...) Ugyan­akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a két or­szág árucseréjében a fejlődés ellenére is megmaradt vagy éppen most jelentkező negatív vonásokat. A Szovjetunió tőkés külkereskedelmi partnerei közül Franciaország még mindig csupán a hatodik helyen szerepel, a francia külkereskedelemben pedig a szov­jet-francia árucsere értéke csak 3 százalékot jelent, mostanában a francia exportot nem fedezik a párizsi importőrök vásárlásai a Szovjetunióban. A Pompidou- látogatás minden bizonnyal nagyban hozzájárul a két­oldalú kapcsolatok lökésszerű fejlesztéséhez. Ami a Moszkvában szóbakerülő politikai témákat illeti, most alighanem a Közel-Kelet lesz a legaktuá­lisabb vitakérdés. Franciaország érdekeltnek mondja magát a Földközi-tenger térségében, legalábbis össze­kötőként kíván fellépni az arab világban a nyugatiak és a térség államai között. Az európai kérdéscsoport­ban (európai biztonsági konferencia), a szocialista or­szágok és Bonn, a nyugat-berlini helyzet stb.) Pom­pidou szintén a francia érdekeknek adhat hangot. Sok kérdésben egymáshoz közelálló vélemények hangoz­hatnak el a Kreml tárgyalótermében, az egyben-más- ban jelentkező nézetkülönbséget pedig minden bizonv- nyal áthidalja majd az az együttműködési szándék, amelyet mind a szovjet, mind francia részről a de Gaulle-látogatás ideje óta annyiszor tanúsítottak. Pálfy József Új termékekkel bővíti áruválasztékát a Kecskeméti Konzervgyár Egyesül a három bácsbokodi tsz A SZOT ülé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents